Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1900. március fff. V ersenyeznek a Szolnok megyei fiatalok A KISZ Szolnok megyei bizottsága az országos ifjúsági munkaversenyeken kívül megyei versenyt is kezdeményezett. Az ifjú traktorosok versenyében megyénkből az állami gazdaságok ifi traktoristái közül kilencvennyolc, a gépállomási ifjak közül nyolcvanegyen neveztek be eddig. A kukoricatermesztés versenyébe kilencvennyolc ificsapat 1210 fővel vállalta, hogy 3763 holdon 30 mázsa kukoricát termeszt holdanként. Hetvenhat ifjúsági silózóbrigád 1116 tagja 3196 holdon termeszt holdanként 300 mázsa silót. Az ifjúsági silózó munkacsapatok vállalásában szerepel 10 200 köbméter új silótér készítése, s e mennyiségből 2700 köbmétert társadalmi munkában készítenek el; — 70 210 silóteret felújítanak, s ebből több mint 25 ezer köbmétert ugyancsak társadalmi munkában. Ugyancsak vállalták 138 ezer köbméter jóminőségű szilázs készítését. Szolnok megye harmincegy fiatalja küzd a tejtermelési versenyben. Az értékelés szerint a termelőszövetkezetek fejészetében Nánási Lukács. a kisújszállási Búzakalász fejőgulyása érte el a legjobb eredményt. Az állami gazdaságoknál Szeghalmi Sándor, a tiszaszentimrei Állami Gazdaság kunmadarasi üzemegységének fejőgulyása a legjobb. Megyénk termelőszövetkezetei eddig 6500 vagonnal több termény értékesítésére kötöttek szerződést, mint tavaly A közös gazdaságok erőik és lehetőségeik alapos felmérése után eddig 6.500 vagonnal több termény értékesítésére kötöttek szerződést, mint 1959-ben Kenyérgabonából. mintegy 3 ezer vagonnal szállítanak a Kedvező képet mutat a határ Megyénk nagykiterjedésű határában, a hótakaró alatt kedvezően teleltek át a gabonafélék. A kedvező téli na- vokat a fejtrágyázásra is felhasználták, a hótakaróra és a eagyos földre több mint 720 vagon műtrágyát szórtak szét. A gondos és lelkiismeretes munka eredményeként Mezőkéit, Tiszaföldvár, Cserke- szöllő, Tiszajenő és a tisza- menti meleg talajokon, valamint a megye más részein is több mint 182 ezer holdon sokatígérően fejlődik a jövő évi kenyémekvaló. A termelőszövetkezetek megyeszerte felkészültek a tavaszi időszak egyik legfontosabb feladatára, a növényvédelemre és a növényápolásra. A múlt évek tapasztalatai alapján az idén már széles körben alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. Túrkeve, Kisújszállás, Török- szentmiklós, Jászberény, Jászapáti, Kunhegyes és Kun- szentm&rton, valamint a többi helységek közös gazdaságai eddig több mint 100 ezer hold földre kérték a növényvédő állomásoktól az idejekorán történő vegyszeres gyomirtást. Karcag és Mezőtúr határában az idén már repülő- néppel végzik tat a fontos munkát. A kereskedelem húsvéti hírei Az édesség-, az Illatszer £s a virágboltok már most megkezdték a felkészülést a húsvéti forgalomra. A raktárakat mindenütt feltöltik szezoncikkekkel. Az édesség- és a csemegeboltokban az Idén minden eddiginél több csokoládéfigura, tojáscukor, díszdoboz, likőr várja a vásárlókat. A kereskedelem számításai szerint sehol sem lesz fennakadás. Tiszta csokoládéfigurákból hétszázhatvan mázsa kerül az üzletekbe. Lesz elegendő csokoládényuszi, kisbárány, csibe és tojás. Ot vagon nugátot és három vagon csokoládéval bevont fondantfigurát is készítenek a gyárak, amelyek már szintén az üzletekben várják a vásárlókat. A közkedvelt tojáscukorból negyvenöt vagonnyit osztottak el az ország csemege- és édességüzleteiben. Drágább likörös- készltményekböl másfél vagonnal kaptak az üzletek. U] díszdobozokat is forgalomba hoznak. Ilyen lesz többek között a müanyagtetős, tojás alakú díszdoboz, ami hatvan forintba kerül és negyven deka konyakos meggyet tartalmaz. Porcelánbevonatú nyuszifigurákból harminc mázsát adnak el a boltok. A likőrgyárak újfajta italokkal kedveskednek a vásárlóknak. Ekkor hozzák forgalomba az új konyakkülönlegességet is, ami kizárólag tokajhegyaljai borból készül. Gyümölcslikőrökből tizenötezer, kávé-, kakaó-, csokoládé- és tojáslikórből pedig huszöntezer palack kerül a boltokba. felvásárló szerveknek. Többek között a kisújszállási Búzakalász Tsz 42 vagon búzát, a karcagi Béke Tsz mintegy 70 vagonnal, a túr- kevei Vörös Csillag Tsz pedig 106 vagon búzát ad át betakarítás után a Terményforgalmi Vállalatnak. A cukorrépa, sörárpa, napraforgó és egyéb termények mellett jelentős mennyiségű kukoricára is szerződtek a tsz-ek. Az értékes takarmány-növényből a jászapáti Aloktmány Tsz 20, a karcagi Béke Tsz 30, a kengyeli Dózsa 26 vagonra kötött megállapodást. Harmincnégyezer és huszonötezer forintos céljutalom A Szolnok megyei Állami Gazdaságok igazgatósága, a főigazgatóság és a MEDÓSZ versenyfeltételei alapján kidolgozta a megye állami gazdaságainak versenypontjait. A kukorica-, a hústermelés és a tejtermelés legjobbjait 25 ezer forinttal jutalmazták, az országos verseny megyei legjobb helyezettjei pedig 34 000 forintot kapnak. Eddig a Jászsági Állami Gazdaság és a Tiszasülyi Állami Gazdaság dolgozta ki a gazdaság versenypontjait a helyi adottságoknak megfelelően. Tegyük szebbé városunkat, díszítsük fel otthonainkat hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulójára Szolnok város Tanácsának felhívása Tavaszi nagytakarításra szólítja fel Szolnok Város Tanácsa városunk lakóit, üzemeit, intézményeit. Kéri, hogy a lakóházakat kívülről — belülről meszeljék be. Az udvarokról gyűjtsék össze és távolítsák el a téli szemét- maradványokat A házak előtti gyalogjáró rendszeres locsolására, söprésére, a földes utcák egyengetésére is felhívja a tanács a lakosság figyelmét. Ültessenek a házak elé minél több fát, virágot. Üzemeink végezzenek minden területre kiterjedő üzemtakarítást Az úttörők és KISZ fiatalok hozzák rendbe iskolájukat munkahelyük környékét Egy-egy iskola rendbehozhatna egy parkot, vagy egy-egy utcát s azután Feltörik a Rókás-lapost A tiszaszöílősi határban a Szarvas Sándor Termelőszövetkezet földjén nagy kiterjedésű gyékényes, nádas, zsombékos terület van. Az élelmes szövetkezeti gazdák elhatározták, hogy ennek a területnek egyrészét, amelyet Bókás-laposnak neveznek, több, mint M hold nagyságú területen feltörik és silókukoricát termesztenek rajta. védnökséget vállalhatna annak megóvására. A városi Nőtanács és Vöröskereszt szervezetei, valamint a Hazafias Népfront kezdeményezzék a munkát, segítsék a tisztasági mozgalmat. Legyen minden lendsze- rető ember elősegítője és őre városunk rendezettségének, tisztaságának. Tavass a faiskolában Tiszafüred szélén az egri erdőgazdaságnak van néhány holdas faiskolája. Az elmúlt héten Kaderják Ferencné munkacsapata kanadai nyárfa-csemtéket duggatott a lassan melegedő homokos földbe. sófymok', szövetkezeti gazdák a gáton — Hogyan lesz földből csónak ? — A mind jobban kibontakozó jászapáti fürdő területe hajnaltól késő estig népes. Nemcsak a budapesti Ut- és Csatornaépítő Vállalat „hivatásos” fürdőépítői dolgoznak tiszteletet érdemlő buzgalommal, de a helybeli társadalmi munkások is. Legtöbb gazdát a Velemi Tsz-ből látni, így Bárdos Balázst, Nagy J. Lászlót. Mellettük a Zöld Mező Tsz tagja — tanácstag is! —, a hetven esztendős Ur- bán Pál, amott Járvás János az Alkotmány Tsz-ből, emitt Nagypál Béla megyei tanácstag nyomja az ásóját a földbe. KIT KERESEL, GYEREK? Ezzel a szóval a gimnázium hivatalsegéde, az ugyancsak serénykedő Sike György fordul egy ötévesnek látszó lurkóhoz. — Az édesapámat! — S ki a te édesapád? — Tóth K. János, az Alkotmány kettes üzemegységéből. Ekkora tájékozottságból már az is következtethető, hogy a legényke tudja, mi járatban az apja. TaÜcská- zik. A fia meg — akár a nagyok — órákon keresztül viaskodik az ásóval. A Jászladányból bejáró Gara Mihály, Varga Károly, meg a jászkiséri Tűri Kálmán sok-sok ipari tanuló társával dolgozik a földmunkán. Mint halljuk, tegnap hatvannál több úttörő fáradozott itt Árvái Kálmán vezetésével. A Sólyom, Tigris, Sas, Oroszlán, Zerge és a többi őrs vö- rösnyakkendősei ugyancsak kitettek magukért. S ez így van rendjén abban a községben, ahol a szövetkezeti, gazdák már eddig háromszáznál többen vették ki részüket a nagyszerű erőfeszítésből. HOL MARADNAK A KTSZ-TAGOK? Hamar megfelel rá Csák István községgazda, ki a fizikai törvényeit csúffá téve — legalább ie így látszik —, X, Csíkoson nagyot fordult a világ egyszerre dolgozik a faluban s idekünn. — Várnak a sorukra! — szól egyszerűen. — Melyik oldalra árthatnának be? Ok majd akkor jönnek, ha a szövetkezeti emberek valameny- nyiére a tsz-ben lesz szükség. Munkaszervezés is van ám a világon! Ámulni, tisztelni való ez a lendület, ez a lelkesedés — jóllehet megyénkben maholnap olyan hasznos hagyománnyá válik a társadalmi munka, mint... mint például az ebédelés. Körüljárjuk a huszonötször ötven méteres betonmedencét, melyet nemsokára műkővel burkolnak felső szegélyén; s melyet, most köröskörül töltögetnek az apátiak. Megtört profilú rézsüt képeznek ki; a törésbe ágyast telepítenek. Szemet gyönyörködtető lesz az készen. Az sem utolsó, hogy tízezer forinttal kevesebből megoldható, mint eredetileg tervezték. Azt A TÍZEZER forintot jo CÉLRA SZÁNTÁK. Jófajta parittyával el lehetne lőni a tóig, hová ma még javarészt elfolyik az ár- tézikút vize. Tükrét két hektárra becsüli Csák István, ki még a rézsün is tudott takarékoskodni. Néhány maglúd és tavalyi kacsa ringatja magát a tavon. Kalauzunk szerint a hattyú jobban illenék oda; dehát tetszetőségén kívül mi haszna annak?... — Nyár derekán látogasson erre, — invitál a községgazda. — S ha tud: fotogra- f ál jón is! Akkorra bizonyára megtanulnak evezni az úttörők; meg lesz, amin tanuljanak. Amit a töltögetésnél megtakarítunk, azon csónakot veszünk. El kell jönni Jászapátira előbb is mondjuk ... Mondjuk: május elsején, amikor — hiszen terv szerint, ütemesen haladnak, — akaratuk szerint felavatjáík fürdőjüket az apátiak, — borváró — A köztesként vetett bab, tökmag külön jövedelem. Kössön bab-értékesítési szerződést a Terményforgalml felvásárlóhelyein. ban már szedik a csutkatövet. — A mieink is jönnek hamarosan, — így a másik brigádvezető. Szépen dolgoznak a fiatalok is. — Harmincegy KISZ tagunk van, több, mint Boldogházának, — mondja Pócz Zoltán, aki a járási KISZ bizottságtól „patronálja’’ az ittenieket. Három hold mák, három hold cukorrépa és 6 höld kukorica egész évi munkáját vállalták a KISZ tagok. A legjobb munkások egyike ifj. Mató Sándor, akit a tsz vezetőségébe is beválasztottak. Ifj. Oláh Béla — szintén KISZ tag — lesz a tsz zeto- rosa. Most még az állami gazdaságban dolgozik, de rövidesen „hazajön.” Jelentős részt vállaltak a fiatalok a csikosi kulturház és egyben tsz székház építésében is. Ott újra működik majd a kulturesoport, meg a gazdakör hagyományait, a nagysikerű előadásokat, tanyázóesteket is folytatják majd. A GYALOGUTAT keresgélve ballagok este az állomás felé. S ami két évvel ezelőtt szintén nem volt, most éjszakai műszakos Sztalinyec vakitófényű reflektora pásztáz a nagytáblákba összeszántott őszi ugar felett. Ez is azt hirdeti: két év alatt Csíkoson nagyot fordult a világ. Patkós Mihály nőké, emlékezett első találkozásunkra. így fogadott: — No, ha akkor azt mondja, hogy két év múlva elnök lesz belőlem, a szemébe nevetek. Nemcsak tsz-be léptek, meg is változtak az emberek, Úgy adták össze a vetőmagot kölcsön. Most meg a hizónak- valót, meg a takarmányt gyűjtik. — Kisegítjük önmagunkat, — mondja Klinkó' József, idős, 60 év körüli ember. — Van, aki hizónakvalót, más meg takarmányt ad be. Egy év múlva visszakapjuk. így adtak össze 56 sertést, 70 mázsa szénát, így teremtik meg a baromfiállományt is, A változást leginkább Csirke Antal esete példázza. Minden módon ellenezte a tsz alakítását, majd azt jósolta, úgysem megy az semmire. Fogadkozott, hogy ő ugyan nem veszi fel a munkát. Most — hajnaltól késő estig dolgozik. De nemcsak ő, két-há- rom kivételtől eltekintve az egész tagság. Fecske István és Gömöri István brigádja egymással versenyezve végzi a vetést. A kalászosokkal már végeztek, nem sok híja van a cukorrépának se. Lassan bekapcsolódnak az asz- szonyok is. A Fecske brigádAmig a kátyus dülőúton ballagunk, érthető kíváncsiság éled bennem, hiszen két évvel ezelőtt még gondoím sem akart senki a tsz-re. Pedig jó gazdák vannak errefelé. Az istállókban 3—4 hizó- marhát, az ólakban 4—5 szerződéses hízót, az udvar hátuljában silógödröket láttami Meg nagyfalka tyúkot a tanyák körül. Az akkor harmincötéves gazdakörben sűrűn összejöttek esténként. Szívesen hallgatták a tanító vagy a községi állatorvos, — esetleg a TIT szakemberének egy-egy előadását. Szóval volt bennük, érdeklődés az új tudnivalók iránt, de a közös gazdálkodásról hallani sem akartak. — Hogy történt? — kérdezem utitársamat. — Volt-e nagy felfordulás tavaly tavasszal? — Fenét — mondja legyint- ve. — Kijött Baráth elvtárs Jászberényből. Tanácstagunk, hallgatnak rá az emberek. Elmondta, mi a helyzet, de tudtuk mi is. Pár nap alatt belépett mindenki. Csak azon vitáztunk — teszi hozzá mosolyogva, — ki írja alá először. Senki sem akart első lenni. PÖCZ JÓZSEF, mezőgazdasági szakiskolát végzett parasztember, jelenleg a tsz elKÉT ÉVVEL ezelőtt jártam először Csíkoson. Térképen hiába keresnék, — ilyen nevű község nincs. Jászbol- dogháza egyik határrészét nevezik így. Tanyavilág, s ahol legsűrűbben állnak a tanyák, kis dombon fehérük az iskola. Ilyen volt két évvel ezelőtt is. De mégsem! — Hiszen az az új, sőt modern ház nem állt még akkor. — Meg a holt Tárná száraz völgyében sem húzódott az öntözőcsatorna. És még egy: megszűntek a nadrágszijpar- cellák. összefüggő barna szántások, zöldelő vetések nagy táblái húzódnak a csatorna mentén. Ennyi lenne az első pillanatban észrevehető változás? A szem most már akaratlanul is keresi a többit. Aha! Amott a hajlatban egycsomóban tizenegy fogat dolgozik, 3—4 vetőgépet mozgat, a többi meg — ameny- nyire ki lehet venni — boronái. És hallgassunk csak! A pacsirták tavaszi hangver- , senyébe traktor zúgása vegyül. A tanyák mögül kettőnek is hallik a pufogása. — Újságíró? — csodálkozik egy biciklis ember, akit útbaigazítás végett megkérdez- 1 tem, — No, a Zrínyi Tsz-ről ' még nem írt az újság. Amott. ■ az a hosszú pirostetős épület a tsz iroda. Magam is oda i tartok. i
