Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

1960. március 25. SZOLNOK MEGm NÉPLAP S ^ VL1l\EK - ARANYAT ARATNAK a mezőtúri Alkotmány Tsz gazdái A hat esztendős rizstelep olyan öreg, mint a nyolcvan éves ember — megérdemelt pihenésre való. Még sze­rencse, hogy az előbbi egy éves fekete ugarolás után is­mét hasznosítható; baj azonban, hogy addig semmit sem hoz a közös kasszába, ötvenhat hold nem csekélység... ezért tanakodtak már tavaly ősszel az Alkotmány Tsz- ben, mit lehetne azzal a földdarabbal legokosabban kez­deni. Megoldásként a megyénk­ben ritkaság számba menő forgó rendszerű hallenyésztés kínálkozott. A társas gazda­ság vezetői előbb a szarvasi intézethez tartozó Horváth- pusztára mentek terepszem­lére, majd a Szarvasi Kísér­leti Halastavak irányítóit ke­resték fel. Szalay Mihály vezető kuta­tó és Tóth Sándor főagronó- mus készséggel vállalkozott elvtársi segítsrrnyújtásra. Körülnéztek a mezőtúri ha­tárban s azon melegében út­baigazítást adtak a tenniva­lókról. Abban egyeztek meg leghamaraob a szövetkeze­tiekkel, hogy segítik őket — de a tsz-tagok minuciózus pontossággal kövessék a szak­szerű útmutatást. Eső esik — lapát lendül Röviddel ezelőtt ismét Me­zőtúrra láx ugattak a szarvasi­ak. Molnár Sándor elnök a csergettyűi üzemegységbe ka­lauzolta őket, ahol a tagok a szaporán hulló esővel dacol­va szorgoskodtak a halastó építésén. El kellett tüntetni a belső gátrendszert, tökéle­tesen vízteleníteni a belső te­rületet — hadd szántsa az eke, jó huszonöt centiméter mélységben... Nem mindegy a halnak, hogy az otthonául szolgáló mintegy 80 centiméter mély tónak milyen a feneke. Lár­vát, bogarat, kukacot keres a mélyben, az iszapban; a föl­szántott talajban könnyeb­ben megtalálja. Az imént mondott ötven­hat holdas területet előrelá­tón rendezik be az Alkot­mánybeliek. Nagyobb hánya­dára 35 métermázsa kétnya- ras ivadékot telepítenek, ki­sebbjén pedig ívatót rendez­nek be az anyahalak számá­ra. A munka megkönnyítésé­re, meggyorsítására néhány nap múlva dózer érkezik ide. A szövetkezeti gazdák lel­kes munkája, a szarvasiak szakszerű segítsége már eb­ben az évben gazdag eredményt ígér Gondos számvetés alapján remélhető, hogy az Alkot­mány Tsz zárszámadásában az újonnan létesített halastó hasznaként 150 ezer forint je­lentkezik tiszta jövedelem­ként. S ez még csak a kezdet! A további évek során ösz- szesen kereken 300 kát. hol­dat állítanak forgó ~endszerű haltenyésztéses művelésbe, a legrosszabb minőségű földe­ken. Három éven át víz bo­rítja a területet; majd a táp­anyagban meggazdagodott ta­lajba herefélét vetnek. A he­refüves feltörését követően olyan dús talajba kerül a mag, mintha előzőleg holdan­ként 200 métermázsa istálló­trágya került volna alá. Az eredményes gazdálko­dás érdekében a Szarvasi Kí­sérleti Halastavak és az Al­kotmány Tsz megállapodást írt alá. A tudomány emberei elvállalták e sajátos rizses forgó munkáinak műszaki irányítását. Eljuttatják to­vábbá a tsz-nek mind a szük­séges kétnyaras nemesponty- ivadékot, mind pedig az iva­déknevelő tó benépesítéséhez a megfelelő mennyiségű anyahalat. Az utóbbiak a nagyhírű Oregszemcsei Kísér­leti Gazdaságból kerülnek Mezőtúrra. A kutatók és a gazdák kölcsönös látogatá­sok keretében — tanácskérés, tanácsadás formájában — biztosítják a gazdálkodás he­lyes menetét. Az Alkotmány Tsz —egye­bek között — a munka folya­matosságára tett ígéretet. Sa­ját erőivel gondoskodik a megfelelő erősségű töltéské­szítésről; majd a későbbi években — az ivadéknevelést és halhústermelést követően — a szárazföldi gazdálkodás és rizstermesztés tervezési és gyakorlati munkáiról. Vállal­ták még a szövetkezetiek, hogy ügyelnek a terület gyomtalanságára, a töltések, rézsűk jókarban tartására, továbbá a tenyészidő alatt biztosítják az előírt takarmá­nyozást. Mezőtúron — mint köztu­dott— a Kossuth és az Alkot­mány Tsz rendelkezik a leg­kedvezőtlenebb területi adottságokkal. így érthető, hogy az Alkotmány Tsz éle­tében különös je'enlőségű ennek a — sokak számára meglepően újszerű — gazdál­kodási formának bevezetése. A vállalt kötelezettségek ma­radéktalan teljesítése — kö­zöttük a zsilipek, tervek el­készítése, az összes szükséges engedélyek megszerzése s legfőként a végzett munkák kifogástalansága — nem cse­kély feladat. Végrehajtását nemcsak az biztosítja, hogy a szövetkeze- zeti gazdák bíznak a. válasz­tott vezetők szakértelmében és hivatásszeretetében — de az is, hogy teljes egészében megértik,, átérzik az újszerű gazdálkodási módban rejlő lehetőségeket. Megbecsülés és elismerés illeti az Alkotmány Tsz-t, mely közgyűlésén egy­hangúlag megszavazta a for­górendszerű haltenyésztés be­vezetését. Ezzel úttörővé, bá­tor példamutatóvá vált me­gyénk valamennyi — hasonló adottságokkal rendelkező — termelőszövetkezete számára. összefogtak a tudomány emberei és a szövetkezeti pa­rasztok. Közös erőfeszítésük a párt megjelölte cél eléréséhez vezet: mind a termelőszövet­kezet, mind a népgazdaság érdekét, a dolgozók felemel­kedését szolgálja. — borváró — Munkához kezdtek a növényvédelmi repülőgépek A növényvédelmi repülőgé­peket az idén elsősorban a véglegesen kialakult nagy táblákkal rendelkező állami gazdaságok foglalkoztatják. Az előzetes tervek szerint több mint százezer holdat szórnak be a repülők külön­böző vegyszerekkel és műtrá­gyával. Az állami gazdasá­gok főigazgatósága hat mű­ködési körzetet jelölt ki, s ezek mindegyikében két re­pülőgépes brigád dolgozik. A növényvédelmi repülőgépek már megkezdték a munkát és a napokban bekapcsolódnak az ‘ ősziek fejtrágyázásába majd a vegyszeres gyomir­tásba a nemrég vásárolt új gépek is. (MTI) A tavaszi mezőgazdasági munkák hírei gyed részét vetették el az előirányzottnak. Vetik a cukorrépát és a lucernát A legtöbb helyen meg- kezdték a cukorrépa vetését dat vetettek eL Néhány napos esőzés után a szeles, napos idő gyorsan felszárította a földeket úgy, hogy a legtöbb helyen már hétfőn lehetett dolgozni. Késlekedni egy percet sem sza­bad, hiszen már eddig is sok fontos munka maradt el. Elég gyakori még az olyan mélyszántott terület, ahol nem végezték el a simitózást, boronálást. Az így nyitvalévő ta­laj naponként rengeteg vizet veszít, s ha nem végezzük el a legrövidebb időn belül a talaj lezárását, a tél folya­mán összegyűjtött csapadék nagyrésze elpárologhat. Jobb városban befejezték a tavaszi árpa vetését A koratavaszi kalászosok vetésével már sok helyen vé­geztek. Tavaszi árpából az előirányzott területnek 84 százalékát vetették el. Jász­berény, Karcag és Török- szentmiklós városok termelő­szövetkezetei teljes egészé­ben befejezték a tavaszi ár­pa vetését. Jászberényben eredetileg 600 kát. hold árpát akartak vetni, azonban már 1200 kát. holdnál is több a vetés. Ez egyáltalán nem elő­nyös. Csaknem bizonyos, hogy a túlteljesítés (több mint 600 kát. hold) a kukoricavetés ro­vására történik. Már pedig a kukorica sokkal fontosabb ta­karmánynövény, mint a ta­vaszi árpa. Zabból az idén 11.300 kát. holdat vetünk el. Ebből 4220 kát. hold már földben van. Sajnos itt is akad olyan hely, ahol meggondolatlanul túlteljesítették az előirány­zott számot. Törökszentmik- lós város termelőszövetkeze­tei eredetileg csak 100 kát. holdat akartak vetni, de már 254 kát. holdnál tartanak. A 154 hold túlvetés valamelyik fontos kapásnövény rovásá­ra történt. A borsó vetését a jászberé­nyi, szolnoki, tiszafüredi, tö­rökszentmiklósi járásban, va­lamint Törökszentmiklós vá­rosban befejezték. Túrkevén és a kunhegyesi járásban vi­szont még komoly lemara­dás van, mert alig egyne­is, sőt Jászberény város ter­melőszövetkezetei az elő­irányzott tervet már teljesí­tették. Jól halad a cukorré­pa vetése Mezőtúron és Szol­nok járás termelőszövetkeze­teinél. Az idén szövetkezeti gazdaságaink 17 ezer . holdon termelnek cukorrépát. Közel 2 ezer holdon már földben van a mag. Az idén 22.600 hold lucer­nát és közel 16 ezer hold vö­rösherét vetnek szövetkezeti gazdaságaink. A két fontos takarmánynövény vetését szintén megkezdték. Lucerná­ból 4 ezer kát. holdat, vörös­heréből pedig 1340 kát. hol­Júrkevén lemaradtak a műtrágyázással Az őszi kalászosok fejtrá­gyázása március 19-ig jó ütemben haladt. 88 ezer holdra szórták ki gépi és kézi erővel a műtrágyát. Legtöbb fejtrágyázást végezték a kun­szentmártoni és szolnoki já­rás termelőszövetkezetei. A szolnoki járásban közel húsz­ezer holdat teljesítettek. Míg a megye nagyrészén szép eredményeket érnek el, Túr­kevén rendkívül kevés a műtrágyázott terület. Az it­teni szövetkezetek összesen: 314 hold fejtrágyázásról tud­nak számot adni. Ez rendkí­vül kevés, még akkor is, ha később tudtak hozzáfogni e munkához, mint más terüle­teken. A családtagokat is bevonják a munkába A múlt héten tartott köz­gyűlést a tiszajenői Uj Ta­vasz Termelőszövetkezet. — ügy határoztak, hogy a ka­pások területét, valamint a kertészeti munkákat csalá­dokra osztják fel. így a csa­ládtagokat is be tudják von­ni a munkába. Szükség van erre, hiszen nagy területen kertészkednek, ahol nagy a kézi munkaerő szükséglet. A tagság a közgyűlésen egyhan­gúlag jóváhagyta ezt a hatá­rozatot. A termelőszövetke­zet agronómusa és a brigád­vezetők 10 napos dekádterve- ket készítenek, melyben elő­re meghatározzák, milyen munkákat végeznek el és mennyi munkaerő szükséges ahhoz. Ezt a dekádtervet ki­függesztik a tsz irodájában is, hogy a tagok előre megis­merjék, milyen munkát kell végezni. Eddig a tavaszi munkált végzésénél nem volt különö­sebb probléma, hiszen már elvetettek 10 hold mákot, 60 hold zöldborsót, 24 hold ta­vaszi árpát, előkészítették a cukorrépa talaját. Több mint 100 hold őszi búzát fejtrá­gyáztak, az őszi szántásokon pedig végzik a simitózási, bo- ronálási munkákat. 99 Essél a munkával takarékoskodni felelőtlenség66 Ma .amikor végigmegyünk a határon, azt tapasztalhat­juk, hogy a vetéssel a leg­több helyen szépen halad­nak, ugyanakkor a kapások alá a talaj előkészítés üteme nem kielégítő. Egyes helye­ken a gépeket nem veszik I igénybe még ott sem, ahol rr OK IS ELKEZDTEK Szezonkezdés után a Tiszaföldvári Téglagyárban Az égetőkemence bejáratá­nál találkoztunk Libor Péter házmesterrel. Eme funkciót nem szabad a budapesti vi cékével összetéveszteni, mert itt kapunyitás helyett téglák falazását végezte éppen Li­bor Péter. — Aztán a kihordott tégla után a salakot, vagy szak­nyelven: cundert, is én hor­dom ki. Kitűnően bevált kü­lönben a fal samottozásához a cunder, — mondja Libor Péter. A hatalmas, 750 légköbmé­ter, 160 000 téglakapacitású kemencéből naponta egyen­ként 7—8 ezer téglát hord ki Tóth és Márkus István, Zagyi József és Molnár Gá­bor kirakó. Hetven-nyolcvan- szor fordulnak a megrakott talicskával, s egy hétig tart, amíg körüljárják a kemen­cét, kiürítik. Miközben elbúcsúzunk, hal­kan megjegyzi az egyik. — Azért mégis csak jobb ilyenkor. Vége a kényszerpi­henőnek, dolgozhatunk, ke­reshetünk. Hát így hozta magával a tavasz az új szezont is, an­nak kezdetét, a földvári tég­lagyárban. — bgy. — talajok már eléggé szik­kadtak ahhoz, hogy ezeken a gépek már kárt ne akozná­nak. Kitavaszodáskor legsürgő­sebb feladatunk, hogy a tél talajformáló munkáját kiegé­szítsük és a kialakult talaj­szerkezetet, a talajba raktá­rozott vizet megőrizzük az el­következendő tenyészidőre. A koratavaszi simitózási munkákat akkor lehet meg­kezdeni, amikor a talaj any- nyira megszikkadt, hogy a vontató kerekei már nem ké­pesek károsan összenyomni a talajt. Irányelv: minél köny- nyebb traktort és munkaesz­közt használjunk a tavaszi si- mítózási, valamint boronálási munkáknál. Egyetértünk az­zal, hogy ezen munkákra a lófogatokat maximálisan igénybe vegyék, de ugyanak­kor keresni kell azokat a táb­lákat, amelyeken már a könnyű traktorok kár nélkül dolgozhatnak. A késői kapások alá simí- tózzunk, vagy boronáljunk legkorábban, mivel a simító- zott talajok nehezebben szá­radnak. Szükséges a késői kapások korai elmunkálása azért is, mivel a lezáratlanul maradt talajok a nedvességüket ro- harr a elveszítik és ennek köve íztében igen sok ku­korica mehet veszendőbe aminek hatását júliusban és augusztus hónapban érzékel­hetjük leginkább. Gondosan meg kell válo­gatni azt. hogy melyik talajt simítózzuk és melyiket boro- náljuk. Az igen kötött tála­inkon a fagy hatására kevés oorréteg képződik, amit a si­mító könnyén a mélvedZco^. he hűz össze és ugyanakkor az ormokat elkeni. Az elkent talajokon a növények magvai nem jól csíráznak és gyengén növekednek. Ez esetben a si­mító helyett feltétlen a boro­nát vagy a tárcsás boronát kell alkalmazni. A talaj helyes művelésének nemcsak a vízgazdálkodás szempontjából van jelentősé­ge, hanem a gyomirtásnál is. A talajban kikelt zsenge gyo­mok borona vagy tárcsás bo­rona alkalmazásával köny- nyen kipusztulnak. Ezért igen fontosnak tartjuk, hogy a ko­rán elsimítózott vagy elboro- nált talajokat a kukorica el­vetéséig több ízben boronál- ják vagy tárcsázzák meg. A munkagép után helyes simí- tót is kapcsolni. Minden tsz-nek elsőrendű érdeke, hogy a talajok boro­nálási, simitózási munkáit a legrövidebb időn belül befe­jezzék. Erre használjanak fel minden rendelkezésre álló lófogatot, valamint gazdasági erőt. Ezzel a munkával taka­rékoskodni felelőtlenség. Ezzel egyidőben szeretném felhívni a figyelmet a búzák hengerezésére, illetve boro- nálására is. A felfagyás ugyan nem volt olyan mérvű, mint az elmúlt években, de ttől függetlenül a talajok mégis több helyen felduzzad­tak. Ezeket a talajokat hen- gerezni kell. A vetések boronálási mun­káját akkor kell megkezdeni, amikor a tavaszi gyökérkép­ződés már megindult Amíg ez meg nem történik, a boro­na a búzákban kárt okozhat. VEDRÖDY GUSZTÁV megyei főagronómus várták ők is már a tavaszt, s hogy nagyon szeretik ezt a gyárat, jókedvvel dolgoznak itt. — Amíg füstöl a kémény, el nem megyünk innen — mondotta Páncél Ferencné. — S a többiek, még Ondók néni is helyeslőn bólogatott. A ragaszkodás érthető: ha­vi 1400—1600 forintot keres­nek ezek az asszonyok, bár Zagyi Józsefné, Csemán Já- nosné 1800—2000 forintos fi­zetéssel is dicsekedhetett már. Van azonban más téma is a földvári téglagyárban. Első a nyereségrészesedés, amiből közel 20 napi kersetnek meg­felelő összeget kapnak a dol­gozók. Másik téma a megnö­vekedett idei terv, például a nyolc és félmillió égetett tég­la. Vagy a keresztmetszetű Ealburkoló tégla. Májusban kezdik a kísérleti gyártást, s előreláthatóan kétmillió da­rabot készítenek az idén be­lőle. Külön prést, agyagtáro­lót, s martfűi agyagot kap­nak majd a falburkoló tégla készítéséhez. adagolóba, a törő- és síma hengereken keresztül a tek­nős keverőbe, végezetül pe- ; dig a présgépbe kerüljön a tégla alapanyaga. A csilléktől egészen a vá- i góasztalig nem érinti tehát emberi kéz az agyagot. Ám, a vágóasztalról két jó­kedvű tégla elszedő, Gácsér Jánosné és Molnár Gáborné < rakja villám gyorsasággal a , koller nyers-átrakó (úgyis ; mondják itt: pilóta) fakere- , teire a nyerstéglát, hogy mi- - előbb a fedett szárítószínek­be, vagy a szabad bangetták- ra hordhassák. t Gácsér és Molnámé a négy ] és fél kilós nyerstéglából na- j pi 50—52 ezer darabot indít j útra a szállítók felé, ami i tényleg bizonyítja: a földvá- ] ri téglagyár túljutott a sze- 1 zonindítási nehézségeken. i Nyíló ibolyára emlékezte- 1 tett a kötények színe, amiket < éppen ott jártunkkor adott át ] Tóth Károlyné raktáros a 1 nyersrakó brigád tagjainak. 1 Öt asszonyból áll ez a brigád, i Elmondották, hogy nagyon 1 Lassan lekerül a szárító­színek nádtakarója: hatszáz­ezer nyerstégla várja, hogy égetőkemencébe vigyék. A szabad szárítókat, — vagy ahogy itt mondják, bangettá- kat előkészítették, az auto­mata vágóasztalról, a „piló­táról” lekerülő téglák foga­dására, s a vágóasztal jobb- és baloldalán — kétirányú transzportőr szállítás lesz. a présműhelyből. Ezeket láttuk, hallottuk a tiszaföldvári Téglagyárban. Nem nagy, de korszerű az üzem, a legjoban felszereltek közé tartozik a megyében. Horváth Imréné gyárveze­tő így beszélt a gyár idei ta­vaszáról. — Amint látja, folyamato­san halad a munka: túlju­tottunk az ilyenkor, szezon induláskor jelentkező szoká­sos nehézségeken. Valóban. A két csillehúzó­ló vígan poroszkál, hogy a Nagy László brigád által ki­bányászott agyagot a csörlő drótköteléhez húzza, hogy aztán a présház emeletén az

Next

/
Oldalképek
Tartalom