Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

A SZOLNOK MEG VH Níri.AP 1960. március 25. Tanácstag a javából Annyi érdeklődő sereglett issze Bokor János karcagi tanácstag beszámolójának meghallgatására a villanyte­lepen, hogy kényelmükre Csornai Ferenc telepvezető még saját lakásából is ki- hordta az ülőalkalmatosságo­kat ... Az érdeklődés érthe­tő — Bokor János tanácstag mind választóival, mind a városi tanács végrehajtó bi­zottságával igen jó kapcsola­tot tart fenn. így a választó- kerület lakóinak szinte min­den teljesíthető kívánságát megvalósuláshoz segítette. Február végén az Arany János utca és Délibáb utca lakóinak küldöttsége kereste fel Eokor elvtársat, közkifo­lyó kút létesítését kérve. A kérelemhez „tarsolyt is csa­toltak”; a környékbeliek a községfejlesztési hozzájárulás felett vállalták a kútépítés költségeinek nagyobb hánya­dát. A városi tanács VB — mint ezt a megjelentek igaz örömmel tudomásul vették — elfogadta a javaslatot, segíti megvalósulását. „A tejet ne feledje” — kö­tötték választói a novemberi beszámolón Bokor János szí­vére. Tudnivaló, hogy azon a környéken akkoriban még sem tejet, sem tejterméket nem lehetett kapni. Ma már — Bokor János tanácstag el­járását követően — lehet. A tanács kereskedelmi csoport­ja a kereskedelmi szervek hűzódozása ellenére elrendel­te az árusítást. S lám — mint Dombi Rózsi boltvezető el­mondotta — a vonakodás alaptalan volt. Nem egy, de öt-hat kanna tejet hordanak el reggelente a vásárlók. Művelődési házat építenek Tiszaroffon A községfejlesztés első na­gyobb eredménye tavaly szü­letett meg Tiszaroffon: a la­kosság hozzájárulásából és támogatásából a tanács gyö­nyörű alsó tagozatú iskolát épített, amely méltán válik az egész község díszére. Ez évben ismét nagy fába vágták fejszéjüket a tiszrof- fiak: a régi, csaknem omlado­zó épület helyett új művelő­dési házat építenek. Az új lé­tesítmény elkészítésére 1 millió forintot fordít a köz­ségi tanács. Az idei terv azonban csak 700 ezer forin­tot irányoz elő, így a hiány­zó 300 ezret társadalmi mun­kából akarják biztosítani. — Már meg is kezdődtek a fel­ajánlások. Eddik közel het­ven községbeli jelentkezett, az Aranykalász Termelőszö­vetkezet pedig 100 köbméter homok szállítását vállalta. A község fiataljai az épület ala­pozásánál végeznek majd je­lentős értékű társadalmi munkát. A szintén társadalmi mun­kában készült tervek szerint az új művelődési ház 200 sze­mélyes színházteremből, könyvtárszobából, filmvetítő helységből, ruhatárból, nagy­méretű színpadból és öltö­zőkből áll majd. Felépítése után a roffiak Varga Gyulá­ról, a Tanácsköztársaság bu­kása után mártírhalált halt községi direktóriumi elnök­ről nevezik el a művelődési házat. A kerületfceliek arra kérték a továbbiakban Bokor elvtár­sat, hogy javasolja a végre­hajtó bizottságnak gáz- és vízvezeték, valan.int járda építését. A maguk részéről ígéretet tettek, hogy társa­dalmi munkával is, készpénz­hozzájárulással is segítik a környék, s egész Karcag fej­lődését. Kovács Pál a Hazafias Népfront városi bizottsí°ának titkára Karcag Emberéletről van szó A halálozási statisztikában világszerte jelentős helyen áll a közlekedési balesetek szá­ma. Hazánk ezen a téren vi­szonylag elmaradott volt. Mostanában azonban úgy tű­nik, hogy itt is be akarjuk hozni a lemaradást. Szolnok megyében januárban még „csak” nyolc baleset volt, februárban már tizennyolc, márciusban pedig két halálos kimenetelű szerencsétlensé­get is nyilvántartanak az egyéb balesetek között. Vajon a nagyobb autó­park azt jelenti-e, hogy nö' Nem éppen törzsvendég Ahogy a múltkor volt. vekedni kell a közlekedési balesetek számának is? Az esetek többsége azt bizonyít­ja, hogy a balesetek nagyré­sze gondatlanság és gyors­hajtás következménye, de jócskán szerepel az ittasság és sok egyéb is. Mit tehet a társadalom hogy megmentse az évi sok­milliós kárt és az emberéle­teket a pusztulástól? — Több gondosság és felelősség kell. A vállalati illetékesek hibát­lanul és időben engedjék út­jukra kocsijukat, a termelő- szövetkezetekben figyelmez­tessék a vontatósokat és a hajtókát: tisztítsák meg jár­művük kerekeit a sártól, mi­előtt az országutakra felhaj­tanának. S a pedagógusok gyakrabban figyelmeztessék tanítványaikat az óvatos, he­lyes közlekedésre. A megyei Főkapitányság az állandó felvilágosító mun­kán kívül fokozta az ellenőr­ző intézkedéseket. Főforgal­mú utakon sűrítik a járőrel­lenőrzést, különösen éjsza­kai órákban. Ilyenkor ugyan­is sok kárt, szerencsétlensé­get okoznak a kivilágításán járművek, szekerek, kerékpá­rok. Jön a tavasz — jön a mo­to»-’ icpáridény, a közleke­dési balesetek fő szezonja. Nem árt, ha körültekintőb­bek és óv-’'■«sabbak leszünk. Mert uncsak anyagi kárról: emberéletről van szó Lakat alá kerülnek a cibakház! szarkák írásunk nyomán Röviddel ezelőtt „őskori lelet” című cikkünkben hely­telenítettük, hogy a mezőtúri vasútállomáson már rég ide­jét múlt rendelkezés két pél­dánya függ. Az állomás dol­gozói gyorsan cselekedtek: nemcsak eltávolították az ..őskori leletet”, de helyébe valóban fontos közleménye­ket helyeztek. Legenda számba ment 1957-től, hogy mi mindent le­het kapni a cibakházi ma­lomban. A Malomipari Egye­süléshez tartozó üzemben „rég összeszokott kollektíva’’ dolgozott. Hollóczki Pállal az élén aztán ez a gárda nem­csak közös karra dolgozott, — ahogy régen mondták —, hanem közös zsebre is. Kezdődött az egész azzal, hogy 1957-ben 20 mázsányi búzafelesleg mutatkozott a leltárnál. Hollóczki úgy gon­dolta: a kutya sem jön arra rá, ha ezt nem jelentik a fő­nökségnek, hanem értékesí­tik. A főmolnárral meg is egyeztek: a felesleget Babán Józsefnél a Vörös Csillag da­rálójában vám nélkül — per­sze suba alatt — megdarál- tatják. így is történt. Ám az értékesítéshez más személy is kellett s erre a legalkalma­sabbnak, Rozgonyi Árpád mutatkozott. Ő aztán meg is felelt a bizalomnak. Az őr­leményt értékesítette s az­tán osztozkodtak. Az osztozkodás keveset ho­zott a konyhára. így aztán mindketten dolgoztak még „egyéni zsebre” is. Hollóczki, mint a nyomozás során kide­rült 11 mázsa búzát és 320 kiló korpát csencselt el. Roz­gonyi pedig főnökén is túl akarván tenni, 26 mázsa bú­zával és 2 mázsa korpával csökkentette a malom rak­tárkészletét. Danyi Pál, a bűnügy har­madik szereplője régebbről is ismerte már a bíróságot. — Alig két éve társadalmi ta lajdon sérelmére elkövetett bűncselekményért 8 hónap felfüggesztett börtönt és 1500 forint pénzbüntetést kapott Ilyen „előgyakorlattal” per­sze nem maradhatott ki a játszmából. Többek között egy részese volt annak az „ér­tekezletnek”, amelyen megál­lapították: sokat túlóráztak 1959-ben s ezt nem jelentet­ték a felettes szervnek. Illő tehát, hogy kinek-kinek két mázsa búzával honorálják szorgalmát. így is történt, 14 mázsa búzát Danyi értékesí­tett. Hollóczki pedig egy má­sik társával maga adta to­vább a „túlóradíjat.” Élelmes embereknek bizo­nyultak a cibakházi malom­ban dolgozók. Még a földmű­vesszövetkezet megszorult helyzetét is igyekeztek a ma­rik hasznára fordítani. A karácsonyi ünnepek előtt nem érkezett meg a kiutalás 10 zsák lisztre. A vezető a ma­lomhoz fordult. Adtak is Hollócziék 3 zsákkal. Később aztán észrevették, hogy akad egy kis többlet liszt s így ar­ra határoztak, hogy Danyit segítsék ki pillanatnyi pénz­zavarából és a boltvezetőtől kérjék meg a liszt árát, de ne számoljanak el vele. Nem is számoltak, hanem Danyi a felvett 1173 forintot használ­ta, majd a megfelelő sápot — 300 forintot — átadta Hol- lóczkinak, a többit pedig sa­ját céljaira fordította. Közel három év telt, mi­korra a cibakházi kollektíva levitézlett. A rendőrség véget vetett egyáltalán nem áldá­sos működésüknek s a bíró­ság hamarosan megkezdi Hol­lóczki. Rozgonyi, Danyi és 10 más társuk bűnügyének tár­gyalását. Közeledik a Földhöz az „1959 K" jelzésű üstökös A tavaly december 30-án felfedezett „1959 K” jelzésű üstökös áprilisban földközel­be kerül és a nagy csillag- vizsgálók közlése szerint „fel­tűnő jelenség lesz.” Az üstö­köst április közepétől hajnal­ban lehet majd látni, 30 mil­lió kilométerre közelíti meg a Földet, mozgása tehát jól kivehető lesz. Fényereje egy harmadrendű csillagéval egyenlő. Az üstököst szabad­szemmel is lehet majd látni és ezért amatőr csillagászok számára a bochumi csillag- vizsgáló közölte a pontos „menetrendjét”: április 11-én a Vízöntő csillagképében, — április 18—22 között a Pega­zusban, április 22—26 között a Hattyú csillagképben, áp­rilis 27-én a Cepheusban, áp­rilis 28—29-én a Sárkányban és április 30-án a Kis Gön­cölben látható. ad uaCadß ö-iákM... A tél elején — ki tudná hány alkalommal — végigjár­tam az üzleteket. Óvodás gyereknek alkalmas, meleg in­geket kerestem. Hosszas keresgélés után találtam is, vet­tem is. Szépet, fehéreket. Első mosásáig úgy gondoltam, én jártam legjobban. Csak a mosás után csappant meg anyai büszkeségem, mert a ruhaneműre nem akartam rá­ismerni. Bármilyen szorgalommal tereltem is hosszába szálait, az anyag csak kereszesztbe, tehát testszélességbe nyúlt. Ahányszor mostam, — más anyagok tulajdonságá­val ellentétben — mindig szélesebbek szélesebbek lettek. Mindezt azért bátorkodtam elmondani, mert a lányom végleges megoldást javasolt a szóbanlévő ruhaneműek perspektivikus hasznosítására. Ugyanis egyik reggel ki­jelentette: — Anyu, ezeket a melegítőket most már apunak adom. Neki legalább elég szélesek lesznek. Ja. és még azért mondom el, hátha a következő sze­zonra már hosszába nyúlót konfekcionálna ezekből az ipar. — borsi — A Nap kel: 5,38-kor, nyug­szik: 18,03 li­kőr. A Hold kel: 4,41 h-kor. nyugszik: 16,08 h-kor. Időjárás jelentés Várható időjárás: napos idő, kisebb felhőátvonulások­kal, néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt keleti-délkeleti szél. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Több helyen gyenge éjszakai fagy. Várha­tó legmagasabb nappali hő­mérséklet: 10—15 fok között. Távolabbi kilátások: a hét végén felhősebb idő. — NEGYVENHÉT ŰJ tan­terem épül megyénkben be­ruházásból 1960-ban. Ezen kívül még hozzákezdenek nyolc újabb tanterem építé­séhez, melyet jövőre adnak át. — ÉRDEKES vállalkozásba kezdtek a tiszaszöllősi Szarvas Sándor Termelőszö­vetkezet gazdái. A takar­mánytermő terület növelése érdekében feltörik a területü­kön fekvő mintegy 50 hold- nyi őslápot. A láp helyére — emberemlékezet óta először — silókukoricát vetnek. — KORSZERŰ üzletházat építenek Cserkeszőllön. Az építés költségeiből 160 ezer forintot már előteremtettek, s a hiányzó összeget a föld­művesszövetkezet tagjainak vásárlási visszatérítésből ere­dő támogatásából fedezik. — MEZŐGAZDASÁGI jel­legű létesítmények megvaló­sítására ez évben több mint 3,5 millió forintot fordítanak megyénkben a tanácsok köz­ségfejlesztési alapból. — TÖBB MINT 7,1 millió forintot fordítanak idén me­gyénkben beruházásból az egészségügy fejlesztésére. Be­fejezik a megyei kórház bel­gyógyászati osztályának bő­vítését, az újszászi szociális otthont, felépül a mezőtúri orvosi lakás, 30 ággyal bőví­tik a szapárfalui csecsemő- otthont és több mint másfél­millió forintból műszereket szereznek be. — SZOLNOKON IS fellen­dül idén a társadalmi mun­ka. A lakosság eddig a város- fejlesztés létesítményeinek elkészítéséhez 12 ezernél több órát kivevő társadalmi mun­kát ajánlott fel. — MEGKEZDŐDÖTT a je­lentkezés a karcagi mezőgaz­dasági technikumba. Az idén az iskolában két első osztályt szerveznek s azokat a fiata­lokat veszik fel, akik tavaly már elvégezték, vagy az idén fejezik be az általános isko­la nyolcadik osztályát. Kér­vényeket az iskola igazgató­ságának kell megküldeni. — HUSZONNÉGY NAPI fizetésnek megfelelő nyere­ségrészesedést osztanak a Vendéglátóipari Vállalatnál. Az eredményes esztendőt zá­ró ünnepséget szombaton délelőtt 9 órai kezdettel ren­dezik meg Szolnokon a Nem­zeti Étteremben. — HOZZÁKEZDTEK a ví- ziszámyasok keltetéséhez a megyei tanács szolnoki kelte- tőállomásán. Eddig már mintegy 10 ezer libatojást raktak az állomás gépeibe. — Jól halad a csibekeltetés is. Az év elejétől már több mint 310 ezer naposcsibét szállí­tottak el az állomásról a ter­melőszövetkezetek. Sok lapból kerekedik egy könyv. Különösen sokból ak­kor, ha úgy, mint jelen eset­ben, nem papírból, hanem évekből, alkotó, teremtő esz­tendőkből állítja össze az em­ber. Sorakoztatja egymás mel­lé: Varnyas, Kisasszonyszőlő, Cserkeszőlő... Valahogy így sorakozott időrendben a név. Az emberek pedig úgy — ahogy sikerült. Nem is igen emlékeznek mindenre, csak arra, ami nyomósabb, fogó- sabb volt az idők folyamán. Ügy is lehetne mondani hogy az elképzelt krónikás könyv hiányos. Sok lapját e’mosta az idő, megfakult a hónapok rovása. Jobbadán csak a kö­zeli múlt ékíti a lapokat. KEZES A FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET Ha már idáig értünk az se maradjon titok, hogy az em­lékkönyv Cserkeszőlő közeli múltjáról, jelenéről, jövőjéről szól. Arról az időről, amióta önálló községgé fejlődött, kü­lönválva Tiszakürttől. Akkortájban osztották az első házhelyeket, amikor 1950 —51-ben megszületett maga a község. A múlttól vett örök­ség a szegénység, no meg a vagyoni különbözőség szinte kiabált a homokos vidéken. Kik lehettek az első építők? Logikus: a volt cselédek, zsel- lérrek. Értük vállalt kezessé­^ EGY FALU emlék könyc>£ get az akkor még maga is csak növekedni induló föld­művesszövetkezet. S megépül­tek az első fészkek. A tizen­ötezer forintos kölcsönökből sorra emelkedtek a házak, alakultak a nyílegyenes ut­cák: a Vörshadsereg, a Petőfi és a József Attila. S azután már alig lehet nyomon követ­ni a többit... ELDUGOTTSÁG UTÁN ORSZÁGOS HÍR Alig talál a mai ember kü­lönlegességet abban, hogy köz­ségeink, városaink fejlődnek. Épül, virágzik az egész ország s így nem csoda, ha megnéz­zük is, de szótlanul tovább­megyünk ilyenek mellett, két három év alatt 50 vagy 60 házba költöztek be Cserke- szőlőn. Arról sem ejtünk túl sok szót, hogy egymillió fo­rintnál nagyobb összegbe ke­rült az új négyt an termes gyö­nyörű iskola, amibe szinte öröm belépni. Érdekes és megjegyzendő: amióta fel­avatták, a még annyira pon­tos nevelői statisztika szerint is felére csökkent a hiányzás. A tanulnivágyás mellett ju­tott ebben szerep a napról napra gazdagodó iskolának is. S ha már Cserkéről beszé­lünk nem lehet szót nem ejte­ni a fürdőről. Valaki egyszer megyénk kis hévizének ne­vezte és nem is méltatlanul. Az eldugott kis községnek or­szágos nevet szerzett a víz. Tavaly például közel százezer vendég érkezett ide Sztálin- városból, Kecskemétről, a fő­városból, sőt még az ország nyugati részéből is találha­tunk neveket a vendégkönyv­ben. GAZDAGÍTÓ IDŐK KÖVETKEZNEK Jó fejszámolónak kellene lennie annak, aki kapásból ki akarná számolni, hogy mit kapott már államunktól me­gyénk egyik legkisebb közsé­ge. Ahhoz is igyekezni kell azonban, hogy a jövő adatai­ból kerekítsen pontos szám­adást. Mert ilyenek szerepel­nek közte: több mint egymil­lió forint a fürdő építésére, korszerűsítésére, — melyből nagyméretű strandmedence és öltöző készül a már meglé­vőkhöz. Aztán a szétágazó külterü­let közelebbhozása a falu­hoz: Cukros az egyik legné­pesebb például orvosi rende löt, fiók postát kap, a korhá- nyi iskolában újabb két tan­terem épül s a meglévő 24 artézi kúthoz (még nagyköz­ségnek is elég volna ennyi) újabb vezetékek épülnek s vizet kap a Cseuz dűlő és a Korhány is. Mindez azonban talán ke­vesebb annál, amit nagyon várnak Cserkeszőlőn. Neveze­tesen az, hogy a 370 ezer fo­rintos költséggel épült orvosi lakást és rendelőt hamaro­san birtokba veszi a gyógyí­tás mestere. Réaen üresen, vagy csak félig kitöltött rub­rikaként szerepelt ez a kép­zelt emlékönyvben. Sok mindent lehetne még elsorolni. Cserkeszőlő önálló évei sok szépet hoztak. S hogy most csak ennyit mond­tunk el és behajtjuk az em­lékkönyv tetejét, ne érjen bennünket megrovás: gazda­gítják tovább községüket a szorgalmas termelőszövetke­zeti gazdák. Erről azonban már az em­lékkönyv egy másik fejeze­tében esik majd szó. — nagy — S5^SSSSSSS5S5SSSSSSSS5I5SS555S55S5B

Next

/
Oldalképek
Tartalom