Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. március 24. Hack Márton elvtára beazéde Hruscsov elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) szakemberek véleménycseré­je, á jó és bevált agrotechni­kai eljárások gyakorlati meg­valósítása, meghonosítása. A Szovjetunió gazdag tár­házából még bőven futja me­zőgazdaságunk hathatós tá­mogatására. Mi sem igazol­ja ezt kézzel foghatóbban, mint hogy éppen Szolnok megye takarmánynövény ter­mesztésében adott felmérhe­tetlen segítség^; Hruscsov elvtársnak, illetve Hruscsov elvtárs javaslatára nálunk járt szovjet szakembereknek tanácsa, útmutatása. Az előadó a továbbiakban a második kongresszus óta eltelt idő sikereit összesítet­te, majd ezeket mondotta: A barátság mozgalma szé­lesedésének mégis vannak akadályai. Nem mutatjuk meg eléggé a szocialista társadal­mi rend fölényét. Az érzel­mi és tudatos nevelés nem párosul kellőképpen. A ha­zai feladatoktól elszigetelten ismertetjük nem egyszer a Szovjetunió sikereit. Mun­kánkban igen sokszor kisér a kampányszerűsér Nem élünk eléggé a szov­Cxine^e Lajos el Az emberi értelem és aka­rat évezredeken át mara­dandót alkotott: tudományt, kultúrát, szépséget terem­tett! De mindezt csak keve­sek élvezték. Néhány évtize­de létezik olyan társadalmi rendszer, ahol a nép számára elérhetővé vált mindaz,^ami szép és jó. A világon először a Szovjetunióban született meg az a rend, ahol az anya­gi javakat, a tudomány és a kultúra kincseit a dolgozók élvezik. Emlékezzünk erre. amikor népünk és a szovjet emberek barátságát ünnepel­jük. S ne feledjük: ezt a ba­rátságot akkor tesszük ragyo­góvá, ha a Szovjetunió gaz­dag tapasztalatait úgy hasz­nosítjuk, hogy nálunk is mi­nél előbb uralkodóvá váljon a marxizmus-leninizmus esz­méje, az az eszme, amely naggyá teszi az embert — mondotta Czinege elvtárs. Felszólalásában javasolta, hogy a magyar—szovjet ba­rátság lelkes aktívái jussa­nak el mindenhová, ahol em­berek élitek, legyenek ott min­den rendezvényen, ahol a szovjet nép életéről, erőfeszí­téseiről, eredményeiről szól­hatnak. Figyelmeztetett arra is. hogy ne áldozatnélküli di- adalutnak mutassuk a szov­jet nép által elért eredménye­ket, hanem beszéljünk a szov­jet emberek áldozathozatalá­ról, lemondásáról, arról a szívós harcról, küzdelemről, melyet a szocializmus építé­séért folytattak. A szovjet nép hősiessége, munkája teremtette meg a lehetőségét annak, hogy ma diadalmasan haladnak a kommunizmus építések út­ján. A szovjet emberek ma a gyarmati sorsból felszaba­dult országok boldogulását is segítik. Üzemek százainak építésével is hozzájárulnak a felszabadult népek politikai hatalmát erősítő gazdasági bázis megteremtéséhez. Be­fejezésként Czjnege elvtárs a baráti társaságok, a lekes aktivisták további munkájá­hoz kívánt sok sikert. Lohxov elvtára üdvözlete A szovjet vendégek nevé­ben Lobzov elvtárs üdvözöl­te a jelenlévőket. Elmondot­ta: ez a konferencia igaz tükre a magyar—szovjet ba­rátságnak. Majd arról szólt: örömmel töltik el a szovjet embereket a magyar nép eredményei, az ipar, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésében született sikerek. Megköszönte a baráti társa­ságok munkáját, melyet an­nak érdekében végeznek, hogy mélyüljön, erősödjön a két nép megbonthatatlan ba­rátsága, amely barátság a szocialista tábor erősödésé­nek is záloga. Szavait zúgó taps követte. Simonyi Pál elvtárs. az MSZBT országos elnökségé­nek tagja felszólalásában hasznos tanácsokat adott a további munkához. Kiemelte jet tapasztalatokkal. Nem kielégítő az MSZBT mun­kája a falu, ezen belül is különösképpen a termelő- szövetkezetekben végzett propaganda munka hiányos még. Sok helyen az MSZBT a magyar szovjet barátság ápolását célzó mun­káját egyedül akarja elvégez­ni, nem törekszik a többi tö­megszervezetekkel való szo­ros együttműködésre. Itt-ott a munkák alkalomszerűek, akadozó, nem folyamatos jel­legűek. Befejezésül az előadó hangsúlyozta: A helyenként mutatkozó gyengeségek elle­nére is a II. kongresszus óta eltelt időre mégis a fejlődés, a pozitívum a jellemző. — Mindezeket tekintve megvan az a lehetőség, hogy a to­vábbiakban is eredményesen dolgozhassunk. A színvonalas, elemző és előremutató beszámolót élénk vita követte. Felszólalt Czi­nege Lajos elvtárs is. Tolmá­csolta a küldöttértekezletnek a megyei pártbizottság üd­vözletét, majd többek között ezeket mondotta: itárs felszólalása a különböző szervekkel való együttműködés jelentőségét, az aktívák munkájának fon­tosságát, a megyei elnökség megnövekedett szerepét. A vitában résztvett: Kom- játi János, Sar.kady Lajos, Szabó János, dr. Harczos György, K 'rgittai Jenő, Nyer­ges Ferenc, Lévai István, Márki Gábor, Barna Károly. Arról adtak számot, hogy a magyar—szovjet barátság lel­kes aktívái milyen munkát végeznek. Méltatták a két nép barátságának jelentősé­gét. Beszéltek terveikről, ja­vaslatokat tettek. Ezután került sor a megyei elnökség tagjainak, póttagjai­nak, a gazdasági bizottság tagjainak, valamint az MSZBT kongresszusa küldöt­teinek megválasztására. Befe­jező aktusként Simonyi Pál elvtárs a kiváló munka elis­meréseként huszonnégy elv­társnak, aktivistának adta át az arany, illetve ezüstkoszo­rús jelvényt. A MAGYAR-SZOVJET baráti társaság megyei elnökségének tagjai Ágotái László Kisújszállás, Benyovszki Béla Szolnok, Baróthi Ignácné Kisújszállás, Balpataki Antal Mezőtúr, Ba- gi Imre Jászapáti, Budai György Szolnok, Csapó Fe­renc Törökszentmiklós, Gáli Mihályné Szolnok, Gál Zol­tán Jászalsószentgyörgy, Győ­Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió miniszterelnöke megérkezett a francia fővá­rosba. Amerre elhalad, lép- ten-nyomon tapasztalni fog­ja a francia dolgozók feieje áradó rokonszenvét. A pénz­verde munkásai emlékplaket­tel kedveskednek neki, a há­zakon hatalmas feliratok üd- vözlik őt, kormányát és né­pét „A szputnyikok és az uta- zásojc korát éljük” — írta egy nyugati lap a minap. Ez igaz és ennek az igazságnak mindkét részét elsősorban a Szovjetuniónak köszönheti az emberiség. Ami pedig az utazásokat illeti, mindenek­előtt személyesen Hruscsov- nak. A párizsi Liberation „a bé­ke követének” nevezte „Mon­sieur K”-t. ahogy a francia sajtó nevezi a szovjet minisz­terelnököt. Most, hogy Hrus­csov megkezdi párizsi tár­gyalásait és franciaországi körútját, érdemes visszapil­lantani arra, hogyan járult hozzá az „utazások korának” megteremtéséhez „a béke követe”. Hol járt a szovjet minisz­terelnök a legutóbbi egy év során márciustól márciusig? 1959 MÁRCIUS: Hruscsov a Német Demokratikus Köz­társaságban van. Megtekinti a lipcsei vásárt. Berlinben fé­ri Tibor Szolnok, Hack Már­ton Szolnok, Horváth Imre Szolnok, dr. Harcos György Szolnok, Harmath Imre Kun­hegyes, Kocsis Eszter Kunhe­gyes, Kun László Turkeve, Kozencsák László Turkeve, Kaszab Árpád Jászberény, Kecskés Ödön Szolnok, Lázár Mihályné Szolnok, Lévai Ist­ván Szolnok, dr. Lévai Ká­roly Szolnok, Lippai László Kunhegyes, Lantos Ferenc Mezőtúr, Manek Gyula Szol­nok, Márki Józsefné Kisúj­szállás, Márki Gábor Turke­ve, dr. Nagy János Szolnok, Nánási Áron Kisújszállás, Osváth Károly Kisújszállás, Pallai Sándorné Szolnok, Sal- lai Jánosné Turkeve, Sághy Pál Szolnok, Sthul Györgyné Tiszakürt, Szekeres László Szolnok, K. Szabó István Szolnok, Szabó András Kar­cag, P. Szabó Imre Karcag, Szarvas Ferenc Karcag, Szűcs Gergely Kunmadaras, Törzsi József Martfű, Varga Illés Szolnok, Vásár József Szol­nok, Varga B. Andrásné Kar­cag. Vrebovszki Mihály Ti- szaőrs, Varjú Sándor Abád- szalók, Zsarnai György Szol­nok, Póttagok: Garai Lajos Szolnok, Tarkó István Szolnok, Szoboszlai István Szolnok, Vass Lajos Szolnok. A megyei gazdasági bizottság tagjai: Lévai Zsigmond, Héber Im­re, Virágh Iván, Bede Béla, Balogh Mihály, Radócz Má­tyás. Az MSZBT kongresszu­sának küldöttei: Balpataki Antal, Fehér Ká­roly, Győri Tibor, Hack Már­ton, Kaszab Árpád, Márki Józsefné, Márki Gábor, Mol­nár Károly, Szekeres László, Szarvas Ferenc, Törzsi Jó­zsef, Vásár József, Zsarnai György. Tanácskozási jogú küldöttek: Gáli Mihályné, Radócz Má­tyás, Virágh Iván. miimnniiiHiiiiiiiininiiiiiimiiiiiuiniiiiiiii Háromszázharminc pedagógus utazott a Szovjetunióba A már hagyományos béke­vonattal hétfőn reggel a Nyu­gati pályaudvarról 330 peda­gógus utazott tíznapos bará­ti látogatásra a Szovjetunió­ba. Leningrádot és Moszkvát keresik fel. Megtekintik a két város nevezetességeit és ta­lálkoznak az ottani iskolák pedagógusaival. (MTI). lelős vezetőkkel tárgyal. A nyugati lapok szenzációs tá­lalásban közük, hogy megbe­széléseket, beható vitát foly­tat a nyugatnémet szociálde­mokrata párt irányítóival is. MÁJUS: Albánia üdvözli a szovjet miniszterelnököt, aki fontos javaslatot tesz: legyen a Földközi-tenger térsége atomfegyvermentes övezet. JŰLIUS: varsói munkások, krakkói tudósok, sziléziai bá­nyászok fognak kezet a Szov­jetunió miniszterelnökével és számolnak be neki bizalom­mal örömeikről és gondjaik­ról. Azután Hruscsov haza­utazik Lengyelországból — éppen jókor, hogy fogadja Moszkvában az Egyesült Ál­lamok második emberét, Ri­chard Nixon alelnököt. Élve­zetes vitat folytat vele a te­levízió kamerái előtt, ame­lyet világszerte többszázmil­lió ember figyel. ... És már a levegőben van, már mindenki érzi, hogy be­következik a háború utáni idők legnagyobb szenzációja, amely nem is várat sokáig magára. Röviddel Nixon ha­(Folytatás az 1. oldalról.) Hruscsov elvtárs beszéde elején köszönetét mondott azért a fogadtatásért, amely­ben a Szovjetunió képviselőit részesítették. Majd így foly­tatta: — Nem titkolom, hogy megelégedéssel fogadtam az Ön meghívását Elnök Cr, és szívesen jöttem ide. Arra számítok, hogy ez az utazás gyümölcsöző lehet mind a szovjet—francia viszony fej­lesztése, mind a béke megszi­lárdítása szempontjából, ami egyformán érdeke népeink­nek. Örömmel találkozom De Gaulle tábornokkal, Francia- ország elnökével, akit meg­becsülnek a szovjet emberek, mint francia hazafit. De Gaulle tábornok nem hajtott fejet a megszállók előtt, bát­ran harcolt Franciaország függetlenségéért. Remélem, hogy találkozóink és megbe­széléseink De Gaulle tábor­nokkal, országaink jobb köl­csönös megértését eredménye­zik. Az utolsó egy év leforgása alatt nekem és a Szovjetunió más vezetőinek alkalmunk volt több országba ellátogat­ni. Az ilyen utazások és ta­lálkozók felbecsülhetetlen jelentőségűek az államférfiak tényleges kapcsolatainak és gyakorlati együttműködésé­nek kiépítése szempontjából, előmozdítják a kölcsönös megértést és a bizalmat a nemzetközi kapcsolatokban, ez pedig minden embert köz­vetlenül érint, akit foglalkoz­tat a béke sorsa, legyen orosz, vagy franca, lengyel, vagy cseh, amerikai, vagy an­gol. Vegyék csak az európai problémákat. Itt. mint mon­dani szokás, beláthatatlan munkaterület tárul fel előt­Tegnap reggel 9 órakor a megyei tanács nagytermében a megyei tanács vb. mező- gazdasági osztálya és a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület megyei csoportja rende­zésében a kukoricatermelés időszerű kérdéseiről tanács­koztak a megye mezőgazda- sági szakemberei és kukori­catermelői. A tanácskozáson megjelent Horváth Imre, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának za térése után a világsajtó hathasábos, óriásbetűs cí­mekkel közli egy szovjet szó­vivő bejelentését: Nyikita Hruscsov az Egyesült Álla­mokba, Dwight Eisenhower pedig a Szovjetunióba láto­gat. SZEPTEMBER 15: A TU— 114-es óriásgép a levegőbe emelkedik és rekordidő alatt, leszállás nélkül Washington­ba repül. A gép útját olyan hírnök előzi meg, amilyenre nem volt példa a történelem­ben: két napnál a szovjet kormányfő Amerikába indu­lása előtt a szovjet űrrakéta elérte a Holdat és új korsza­kot nyitott a csillagászat tör­ténetében. Alig, hogy Hruscsov haza­tér rendkívüli fárasztó ame­rikai körútjáról, már indul is tovább, éppen csak nagygyű­lésen számol be élményeiről „kedves moszkvai barátai­nak” a luzsnyiki stadionban. Aztán irány: Peking. Nem sokkal később a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kongresszusának küldöttei üdvözölhették viharos lelke­sedéssel az Építők Székházi­tünk. Elnök Dr, és kollégáink előtt. Legyen szabad megemlíte­nem egy kézzelfogható pél­dát. amelyet úgy gondolom, ugyanolyan jól megértenek a franciák, mint az oroszok. A Szovjetunióban, akárcsak Franciaországban, mindmáig elég gyakran bukkannak fel nem robbant bombákra, löve­dékekre, sőt olykor egész ha­dianyag-raktárakra, amelye­ket a hitleristák hagytak ott a háború idején. A lövedékek és a bombák berozsdásodtak, eltávolításuk a földből igen kockázatos. De ha érintetle­nül hagynánk, ez még na­gyobb kockázat lenne. Nos, mi legyen? Tűzszeré­szeink az ilyen esetekben bát­ran munkához látnak, ügye­sen. szakértelemmel eltávo­lítják a háborúnak ezeket a veszélyes maradványait. — Ugyanígy kell eljárnunk ne­künk és önöknek is, tisztít­suk meg gyönyörű ősi föl­dünket a sötét háborús idők maradványaitól. Nehéz, bo­nyolult munka ez, de a népek köszönetét mondanak, ha jól és összehangoltan végezzük el ezt a közös munkát. És bo­ruljanak virágba a gyümölcs­fák és neveljen kalászt, ga­bonát azon a földön, amelyet megtisztítottunk a háborúból ittmaradt időzített aknáktól. E háborúban megszenvedtek népeink, e háborúban váll­vetve harcoltunk a közös el­lenség ellen. A legjobb érzésekkel érkez­tünk önökhöz. Népünk barát­kozni akar Franciaország né­pével. A szovjet emberek mélységes rokonszenvet érez­nek a francia nép iránt, amely nagyban kivette részét a világ kulturális, tudomá­nyos és technikai fejlődésé­ből, és őszintén nagyságot és titkára, Oláh György, a me­gyei tanács vb.-elnöke. Cső tó István, a megyei tanács vb.- elnökhelyettese, valamint számos tudományos kutatóin­tézet vezetője, munkatársa, több termelőszövetkezeti és állami gazdasági szakember, brigádvezető, szövetkezeti dolgozó. Izinger Pál, az állami gaz­daságok főigazgatóhelyettese előadásában foglalkozott azokkal a célkitűzésekkel. ba mosolyogva, frissen belé­pő Nyikita Szergejevicset. 1960 ELSŐ NAGYOBB HI­RE ugyancsak Hruscsov uta­zásáról szólt. A szovjet kor­mányfő ismét irdatlan távol­ságokat tett meg: Indiában, a nagyon távoli, sokszáz mesés szigetből álló Indonéziában és Burmában rótta a kilomé­tereket és egyengette a nem­zetközi barátság útját. Az ázsiai körút után szinte azonnal Párizs következett volna. Ebben, mint tudjuk, betegsége megakadályozta, de az eltolódás csak nagvon rövid volt és a béke követe tegnap az Eiffel torony váro­sába érkezett. Azt is tudjuk, hogy hamarosan, má jus 15-én Hruscsov ismét Párizsban lesz. hogy a legmagasabb szintű konferencián, a kor­mányfői értekezleten próbál­ja betakarítani az emberiség javára kimerítő békeútjainak vetését. „Fantasztikus munkabírás! Mi adja Hruscsovnak ezt a hihetetlen energiát?” — tette fel az elismerő kérdést egy londoni lap. — Az ember igyekezzék hasznosan leélni az életét — mondta mosolyogva egyszer egy személyesen feltett ha­sonló kérdésre Hruscsov. Hogy mi adja az energiát a béke követének? Hite a célban, az ember ősi álmá­ban: az alkotó békében. virágzást kívánnak neki. Ez a rokonszenv nem ma és nem tegnap született, hanem mint mindannyian tudjuk, mélyen gyökerezik. Mi azt akarjuk, hogy jó, baráti kapcsolatok fejlődjenek ki országaink kö­zött politikai, kereskedelmi és .kulturális területen. Országaink viszonyának alakulásától sok tekintetben függ az európai és nemcsak az európai helyzet. Nem túl­zás, ha azt mondjuk, hogy ha a Szovjetunió és Franciaor­szág, az európai szárazföld két legnagyobb hatalma a többi békeszerető országgal együtt összehangolt álláspont­ra helyezkedik a béke meg­őrzésének alapvető kérdései­ben, akkor semmiféle agresz- szív erő nem ütheti fel a fe­jét és nem bonthatja meg a békét Európában. Közös erő­feszítésekkel sok tekintet­ben elősegíthetjük a békés együttműködés kiépülését az összes európai országok kö­zött. Ugyanilyen szerepet játsz­hatnak országaink korunk legégetőbb problémája — a leszerelés — megoldásában, URAIM! Ma reggel, mindössze né­hány órával ezelőtt, amikor a moszkvai repülőtéren a szovjet emberek elbúcsúztat­tak, megkértek, hogy tolmá­csoljam szívből jövő üdvözle­tüket és jókívánságaikat a párizsiaknak, az egész fran­cia népnek. Franciaországi tartózkodásom ez első per­ceiben nagy örömmel tolmá­csolom e jókívánságokat Franciaország dicső népének. Éljen a nagy francia nép! Éljen a szovjet—francia ba­rátság! Éljen a világbéke! (MTI) melyek a mezőgazdaság előtt uiianak az elkövetkezendő években. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés fel­lendítésének egyik igen fon­tos része a kukoricatermesz­tésben rejlő lehetőségek ki­használása. Felsorolta azokat a feltételeket, melyek Szol­nok megyében lehetővé te­szik a magas termésátlag el­érését. A tanácskozáson több tu­dományos kutató, szakember, termelőszövetkezeti elnök a lehetőségeket kutatta: hogyan lehet elérni magasabb ter­mésátlagokat. Sok hasznos javaslat hangzott el. A vitában felszólalt Hor­váth Imre, a megyei pártbi­zottság titkára is. Ismertette, hogy az 1960-as évi előirány­zatok már tükrözik azokat a számokat, amelyeket a távla­ti tervek szerint el kell ér­nünk évenként. Növényter­mesztésből ebben az évben 1800 milüó forint értéket kell termelni. Ennek jelentős ré­szét a kukorica adja. Ha ku­koricáról beszélünk, akkor a szövetkezeti gazdálkodás jö­vedelmezőségéről is beszé­lünk — állapította meg. — Ezentúl azt vizsgáljuk, hogy az 1 kh szántóra mennyi gaz­dálkodási eredmény jut. Ez­zel jelenleg nem lehet mée dicsekedni. Sokkal jobban ki kell használni a lehetősége­ket, hogy növeljük az 1 kh-ra eső gazdálkodási eredményt. Felhívta a figyelmet: na­gyon vigyázni kell a kukori­catermesztésnél a kh-kénti tőállomány biztosítására. Ha régi módszerrel akarunk ter­melni, vagyis 5000 tővel ke­vesebb kerül minden kh-ra. az megyei szinten 300 mil­üó forint kiesést jelent. Na­gyon gondosan kell vigyázni a vetésre, most és később majd az egyelésre. A tanácskozás anyagának részletesebb ismertetésére va­sárnapi számunkban vissza­térünk V. K. „Monsieur K,“ a béke követe A kikericatermesztés időszerű kérdéseiről tanácskoztak megyénk szakemberei és termelői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom