Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

1960. március 24. «Z0IJ70K MEGYEI NÉPLAP 3 Egy év alatt 33,2 százalékkal növekedett a tsz-ek tiszta vagyona Az összes vagyon meghaladja az egymilliárd forintot Javult a gazdálkodási eredmény Közel három hónapos mun­kával elkészült a termelőszö­vetkezetek zárszámadási eredményeinek megyei össze­sítője. Kétszázegy régi, vagy tavaszi kezdő termelőszövet­kezet készített zárszámadást, 116 pedig vagyonmérleget. A számok általában jó, de sok esetben kiváló eredmé­nyekről beszélnek. A 201 zárszámadást készí­tő tsz-ből 200 zárt pozitív eredménnyel, s csak egy mérleghiánnyal. A munkaegységek értéke általában nem volt magas, bár több helyen volt negy­ven, sőt ötven forinton felüli is. Az elmúlt év azonban mégis igen eredményesnek mondható, elsősorban a meg­alapozottság, a gazdasági megerősödés szempontjából. Két hír — EGY GYÜKBŐL Februári mérleg Milyen termelési eredmé­nyek születtek februárban? a műhelyek és az üzemré­szek között folyó versenyek értékelése választ ad a kér­désre. Az még nem mond sokat, ha leírjuk: a cipőgyár­ban a 34/A műhely, a gumi­gyárban a 49-es műhely és az előkészítő; üzemek között a gumihengerlő keverő lett az első. De ha hozzátesszük: a mennyiség, a gazdaságos­ság, a minőség javítása, a termelékenység fokozása, egyes műhelyeknél a modell- változás, s természetesen a munkafegyelem betartása (tisztaság, rend, balesetmen­tesség) voltak fontos feltéte­lei az eredményes munkának, már fogalmat kaphatunk ar­ról, mit is jelent az említett műhelyek elsősége. A 34/A műhely például 12 százalékkal teljesítette túl mennyiségi tervét s 38 430 forint nyereséget értek el a tervezett 5979 forinttal szem­ben. 2,4 százalékkal múlták felül a tervezett minőségi színvonalat, termelékenységi tervüket pedig 120,5 száza­lékra. A gumigyárban a 49-es műhely dolgozóinak januári munkájánál a vállalat 3233 forint veszteséget tervezett. S az itteni dolgozók nem­hogy egy fillér veszteség nél­kül dolgoztak, hanem 3113 forint nyereséget értek el: 0,2 százalékkal javították az előírt minőségi százalékot, a tervezett termelékenységet pedig 7,5 százalékkal múlták felül, amellett, hogy mennyi­ségi tervüket is túlteljesítet­ték, méghozzá 4,1 százalék­kal A legnagyobb sikert azon­ban a gumihengerlő és ke­verőműhely dolgozói érték el: 19 5 százalékos tervtúl­teljesítésük által. Mit jelent ez? Azt. hogy nyereségi ter­vüket 390 ezer forintra telje­sítetté... A cipő- és gumigyár első két helyezettje, valamint az előkészítő üzemek legjobbja pénzjutalmat kap jó munká­jukért. A februári hónap azonban gyári szinten is eredménye­sebbnek mondható. A cipő­gyár ugyanis 100,8 százalé­kos mennyiségi tervteljesíté­sével behozta a januári le­maradást Termelékenységi tervüket 104,6, a teljes terme­lési tervet pedig 103,5 száza­lékra teljesítették a dolgo­zók. Uj cipő modellek A gyár tervezői is felké­szültek a tavaszra. Szebbnél szebb női és férfi cipő mo­delleket mutattak: piros-fe­hér színkombinációjú leány­ka balerinákat, különféle szandálokat, stb. Igen sok a préselt síma marhabox, matr- havelur. Általános a szögle­tes cipőorr „előretörése”, a színeknél pedig a piros, drapp és a világos pasztell­színek dominálnak. Kényel­mes, modern vonalúak a ta­vaszi cipő modellek s a nők részére 15 új modellt készí­tettek a gyár tervezői, tetsze­tős kivitelben, jó minőség­ben. Olcsó, tartós, ízléses, — ezek a fő szempontok álltak a tervezők' előtt, amikor a férfinemre is gondolva, ré­szükre is megalkották a ta­vaszi-nyári cipőféleségeket. A modellek száma körülbelül annyi lesz itt is, mint a női cipőknél. Jellemző még a színek változatossága, vagy 15 alapszínnel dolgoztak a tervezők, akik elsősorban a mikroporózus és gumikrup- pon talpú cipők sikerére számítanak. Igen sok a per­forált (lyukasztott) cipőféle­ség, ám többféle változatban találkozhatunk majd az üz­letekben a gyár férfi papucs­cipő gyártmányaival is nem­sokára. Rövidesen sorkerül a ke­reskedelemmel való tárgyalás­ra is, melyen eldől, melyik női és férfi cipőtípusokat fogják gyártani. Repülőgépek és helikopterek a mezőgazdaság szolgálatában Az Odera-menti körzetben mintegy 500 szövetkezeti köz­ségben úgy határoztak, hogy a Szovjetunió példája nyo­mán bizonyos mezőgazdasági munkákat repülőgépekkel fognak elvégeztetni A német Lufthansa két gé­pe vasárnap, az első tavaszi napon jelent meg az Odera- menti földek fölött és a me­zőgazdasági pilóták 700 hek­tárra szórtak műtrágyát Ugyancsak a szovjet ta­pasztalatok felhasználásával Nyugat-Németországban a Rajna-menti Andernach kö­zelében központi helikopter- állomást szerveztek, ahol nemcsak német, hanem fran­cia, szudáni. etiópiai, kolum­biai és más nemzetiségű fia­talembereket is kiképeznek a helikopterek kezelésére. Egy- egy felszállásért, illetve egy­órai oktatásért a hallgatók-; nak 420 nyugat-német már­kát kell fizetniük. Készül a palántaültetőgép A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban rövide­sen sok palántaültetőgépet adnak át a termelőszövetkeze­teknek. Nagyrésze már elkészült s ezek egyik példányát festi Holló János szórópisztollyal. A Baromfifeldolgozó Vállalat C a „nyersanyagért66 3,6 millió naposcsibét értékesít a menyében Csukumajat importalt — új baromj itapot biztosít A Törökszentmiklósi Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az, hogy 1958-ról 1959-re 186 mil­lió forinttal, 33.2 százalék­kal növekedett a termelő- szövetkezetek tiszta vagyo­na, míg 1957-ről 58-ra mindössze 17.8 százalékkal. Az alapszabály szerint a részesedés 10 százalékát kell sajáterejű beruházásokra for­dítani. Tavaly azonban 56.9 millió forintot, a részesedés 15.7 százalékát fordították erre a célra. Ez azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetek szi­lárd alapot teremtettek az idei és a következő évek gazdálkodásához. Állatférőhelyeket, gazda­sági épületeket, öntözőtelepe­ket, utakat építettek; nagy- mennyiségű gépet, gazdasági felszerelést vásároltak; gya­rapították az állatállományt: növelték az évelő, illetve ta­karmánytermő területeket. A 201 termelőszövetkezet ösz- szes vagyona 1959. decem­ber 31-én 1 milliárd 296 mil­lió forint volt, közel kétsze­rese az 1958 évinek. Az egy kát. holdra jutó gazdálkodási eredmény 1958-ban 1165, 1959-ben már 1678 forint volt. Az elmúlt évben termelő- szövetkezeteink fokozott mér­tékben alkalmazták a mo­dern agro- és zoótechnikai módszereket. A kenyérgabo­na 80 százalékát fejtrágyáz­ták, 20 ezer holdon pedig el­végezték a vegyszeres gyom­irtást. Megyei átlagban egy; hold szántóra 142.4 kilo­gram műtrágyát használtak.! Ennek megfelelően a rizs ki- j vételével minden terménynél növekedtek a termésátlagok. Legnagyobb mértékben a ku­koricánál: 1958-ban 12.2, — 1959-ben 16.5 mázsa volt a holdanként! átlagtermés, (má­jusi morzsoltban). Termelőszövetekezeteink tíz éves működése alatt megyénkben ilyen kukori­catermés még nem volt. Abszolút értékben közel kétszeresére nőtt a szarvas- marha, másfélszeresére a ser­tésállomány, de 100 holdra vonatkoztatva a nagy terü­letfelfutás miatt csökkent A baromfiállomány növekedése pozitív; 57.107-ről 211.798-ra növekedett. Száz holdra 1958-ban 32.8, a múlt évben már 57.1 baromfi jutott. A bruttó tojáshozam egy év alatt több, mint hatszorosára növekedett. A szociális és kulturális alap 19~8-ban 1 millió 754 ezer, 1959-ben 2.7 millió forint. Földjáradékra 1958-ban másfél millió forintot, 1959- ben 13.7 millió forintot fi­zettek ki megyénk termelő- szövetkezetei. P. M. rójószág legyen, mint egyéni f korukban, a vezetők eséten- ként azzal érvelve, hogy a jó­szág kárt tesz a vetésben, el­lenzik a baromfitenyésztést. Márpedig vetéskor, a növé­nyek zsenge korában, vagy aratás előtt a baromfiudvar­ban is megvap a jószág.. Más időszakban viszont a répa­barkó és egyéb kártevők ellen jól hasznosíthatók a szárnya­sok. Tarlókon a hulladékta­karmány értékesítésnél szin­tén. ,S emellett állandó jöve­delmet biztosít. A háztáji gondozásban nevelt baromfi haszna tehát vitathatatlan, érthetetlen, hogy eddig csak 3,4 vagonra való árubaromfira kötöttek szerződést a háztáji és az egyéni gazdaságokból. Sokan féinek attól is, hogy nem lesz napos jószág. Aggodalmuk fe­lesleges, mert a Baromfifel­dolgozó Vállalat — a megyei tanáccsal együttműködve — megyén kívüli keltetőállomá­sokkal is kötött szerződést, s onnan is szállít naposcsirké­ket. A megyében költött 2,3 millió csirke mellé még hoz­nak vagy másfél milliót — így jut naposcsibe minden­hová — lehet bátran szerződ­ni. A naposcsibéket különben---------------r— fű tött kocsikban szállítják, így csökkentik az elhullást. A vállalat szakemberei ja­vítani kívánják a szövetkeze­tekben nevelt árubaromfi minőségét. Az eddigi gyakor­lat ugyanis azt mutatta, hogy sok a kívánt súlyon aluli csirke. Ezért új takarmányo­zási eljárást dolgoznak ki. új­fajta baromfitápot szerezneK be. Céljuk az, hogy az átla­gos 12 heti' nevelés helyett 8 hét alatt neveljenek 70—80 dekás csirkéket. A szaktaná­csok mellett egyéb hasznos intézkedéseket is tettek. Pél­dául 25 mázsa csukamájola­jat hozattak a Szovjetunióból s a gyógyszertári 73 forintos ár helyett 20 forintért adták kilóját. Beszereztek és szét­osztottak a tsz-ek között tíz mázsa Ossiferolt, több mázsa Phylamidot, s így biztosítot­ták a vitamintartalmú anya­gokat. Mezőtúri telepükről 50 vagon baromfitápot vittek el a szövetkezetek. Az ŐSZI—teli csibeneve­lést elsőként valósították me? az országban. Ilyen tények alapján elmondhatjuk, a vál­lalat éves terve teljesítésének megalapozása jól kezdődött, sikerrel kecsegtető. ÜZEMEINKBŐL - röviden A szolnoki Fűtőház KISZ- szervezete önköltségcsökkentő brigád létrehozásával 1,3 mil­lió forint megtakarítást ért el tavaly. Az idén is töreked­nek a gazdaságos munkára. * Megyénk sütőipari üzemei 1926 tonna kenyeret sütöttek februárban. • A jó idő beálltával általá­nos műhelyrendet teremte­nek társadalmi munkában a szolnoki Járműjavítóban. A csarnokok környékét a KISZ- szervezet f ásít ja. » A VI. számú főépítésveze­tőségnél fennállása óta nem tettek újítási javaslatot. A munka pedig sok, ebben az évben is 47 milliós tervük van. A vezetőknek ezért kel­lene jobban ösztönözni az újí- tómozaalmat. A jászberényi Aprítógép­gyárból tizenhatan járnak ' egyetemre, negyvennégyen technikumba. Az utóbbiak között huszonhárom munkás van. * A törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban a kö­zelmúlt időkben több műsza­ki dolgozót vettek fel párt­tagnak. • Egyszerűbb eljárással — eső helyett lemezből — gyárt­ják az idén a Fémnyomő és Lemezárugyárban a hűtőele­mek távtartó gyűrűit. Ezzel évente 5—6 millió forintot ta­karítanak meg . * Februárban — a múlt év azonos időszakához viszonyít­va — több mint 15 százalék­kal nőtt megyénkben a mun­kások átlagos állományi lét­száma. . Baromfifeldolgozó Vállalat . j vezetői igyekeznek, hogy a ta- ,- I valyinál 30 százalékkal ma- ' 1 gasabb baromfifelvásárlási! . terv teljesítésével biztosítsák!- üzemüknek a „nyersanya­- got”. 1 Az állami gazdaságoknál, s ‘ a termelőszövetkezeteknél akarnak eredményt elérni el­sősorban. Az állami gazdasá- t goktól felvásárolt árubarom- . fi részarányát a tavalyinak kétszeresére kívánják növel­ni, s a legutóbbi jelentések I szerint ez sikerül nekik, sőt ■ célkitűzésüket túl is szárnyal- ' hatják. 1 Persze, ez korántsem jelen­ti azt, hogy minden rendben ! van az állami gazdaságokban. | Növelniök kellene a törzsál- ( lományt, s több tenyészállat- , tál segíteni a termelőszövet­kezeteket — különösen gyön- ! gyösre, pulykára, libára, ka­csára volna szükség. Megyénk termelőszövetkezetei például 90 ezer napospulykát igé­nyeltek. s az állami gazdasá- . gok csak 40 ezret biztosíta­nak. Naposlibánál hasonló a helyzet; a kért 27 ezer helyett csak 3 ezret szállítanak. A Baromfifeldolgozó Vállalat — változtani kívánva ezen — 3 ezer 800 libatojást vásárolt az utóbbi két hét alatt, s ezt a munkát folytat­va keltetéssel elégíti ki az igényeket. Az ilyen példák­ból arra lehet következtetni, hogy állami gazdaságaink , még nem teljesen töltik be a ■ tenyészállatnevelési szere­püket. Érdemes volna felet- ( tes szerveiknek alapos gond- , dal tanulmányozni ezt a helyzetet, s megfelelő intéz­kedéseket foganatosítani. A termelőszövetkezeteknél ‘ örvendetes fejlődés tapasztal- 1 ható. Tavaly a felvásárolt baromfi mennyiségnek csak 12,7 százalékát adták, az i idén ez az arány már 31 szá- t zalékra emelkedik. Érződik a megyei pártértekezlet barom- s fineveléssel kapcsolatos ál- t lásfoglalásának jótékony ha- s tása. A háztáji gazdaságok és az egyéni termelők rész­aránya a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal csők- f kent az idei felvásárlási terv- t ben. A háztáji gazdaságok- ti ban különben nehezen halad g a szerződéskötés — jórészt a tsz vezetők állásfoglalása v miatt. Hiába az a cél. hogy a ^ te* * taeok udvaréban több ao- í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom