Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-14 / 38. szám
4 4ZOIJVOK MEGYEI NtPUP 1960. február M. A szavakat TETTEK kövessék! Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy az utóbbi években, így tavasz közeledtével sok községben szervezetten végezték az utcák, terek rendbehozását, csinosítását. KISZ fiatalok, s helyenként a község apraja-nagyja részt- vett a parkosításban, faültetésben, a télen felgyülemlett szemét eltakarításában. S az asszonyok is szinte egymással vetélkedve kora tavasszal bemeszelték a házakat, tisztára söpörték az udvarokat, utcákat. Ezévbenm a hazafias népfront bizottságok vették programjukba, hogy kezdeményezői, agitátorai lesznek a tiszta város, tiszta falu mozgalomnak. Szükséges, hogy legyen gazdája a tennivalóknak, hiszen akadnak hanyag emberek, akik vajmi keveset törődnek azzal: hogyan néz ki házuktája, vagy községük. Pálfi József elvtárs, a kunhegyes! járási népfrontbizottság titkára mondta el, hogyan járt a minap. Napok óta szinte szúrja a szemét a piactér sarkán, a Cipész KTSZ helyisége előtt lévő nagy kupac szemét. Ott jártakor megkérdezte a KTSZ egyik dolgozóját, mi a véleménye a tiszta község mozgalomról. — Egyetértek vele válaszolta az illető. Ez így rendjén is volna, ha nem árulkodna ott az a nagy kocsira való szénsalak- halom arról, hogy nem elég szavakban egyetérteni a tisztasági mozgalommal és közén utcára öntögetni a szenetek Sokat kell tenni tehát a népfront bizottságoknak azért hogy e mozgalmat sikerre vihessék, hogy tiszták legyenek az utcák a házak s minden ember tegyen ezért valamit A hazafias népfront bizottságok minden községben tárgyaltak arról, hogyan fogjanak e munkához. Kunmadarason a népfront-aktívák tíz tagú brigádot alakítottak, s felosztva a területet felvilágosító munkát végeztek, hogy az udvarokról már a téli napokban kihordják a trágyát Tevékenységük hasznosságát az eddig elért ió eredmények igazolják. Követésre méltó a tiszagyendai Hazafias Népfront bizottság kezdeményezése is, amely a fák megóvását, gondozását célozza. Az ősszel a községben nagyarányú fásítás történt. Az iskola előtti lapos területen is többezer facsemetét ültetett el az Erdőgazdaság. A népfront egyetértve a pedagógusokkal. az iskolás gyermekekre bízta a facsemeték megvédését, ápolását. Kunhegyesen a termelőszövetkezetek és a gépállomás is tárcsával, hengerrel, gépi erővel segít a rögös, kátyus földutak elegyengetésében. Ugyancsak részt vállalnak a régóta óhajtóit strandfürdő földmunkáinak elvégzésében, az építési tnyagok szállításában. A fürdőt tápláló melegvizű kút fúrása a napokban megkezdődik. Még ezévben egy 100 méteres medencét is elkészítenek. A népfront társadalmi munkára szervezi a lakosságot, úgy tervezik, hogy ily- módon 150—200 ezer forint értékű munkával segítik a fürdő létesítését. Minden községben sajátos helyzetüknek megfelelően fektetik papírra a népfront bizottságok, hogy mi a legsürgősebb tennivaló a falu fejlődése, szépítése érdekében. Tiszaroffon, Abádszaló- kon és Tiszaburán például öltözőkkel ellátott strandfürdőket létesítenek a Tiszán. Máshol parkosítások, s az egész község ügyét szol* gáló létesítmények segítése szerepel a tervben. A népfront-aktívák most a népfront bizottságok ujjává- lasztása és a kongresszusi előkészületek során sok emberrel találkoznak, beszélgetnek. Jó alkalom ez arra, hogy népszerűsítsék a tisztasági mozgalmat és már most számbavegyék azokat az erőket, amelyekre a társadalmi munkáknál alapozhatnak. S ahogy nyílik az idő, tovább kell lépni, de nemcsak a kun- hegyesi járásban, hanem mindenütt S biztosítani kell a népfront bizottságoknak, hogy a szavakat tettek kövessék. N. K. c Kezdés előtt árokszállási fiatalok között Először tavaly, aratás idején hallottam róluk. Másodszor Belényesi István, a községi tanács titkára hozta tudomásomra lelkesedésüket, segíteni akarásukat. Harmadszor meg néhány napja, a járási KISZ aktíva-ülés után hozta el a megyeszékhelyre hírüket a szó. így tehát jó ismerősként üdvözölhettem a jászárokszállási fiatalokat: Bobák Béla községi KISZ- titkárt, Márkus Bélát, Benke Sándort meg a többieket. Most újra szárnyra kelt hírük. A már említett aktívaülésen ugyanis bejelentették, hogy az idősebbekkel közösen. 396 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalnak a termelőszövetkezeti építkezések végzésében, a község ~b Bdcsd a )iáy tanyától Tanyák népe, fajtám népe. Háy Gyula, az ellenforra- dalmór író és famíliája birtokának örökösei. Ha az örökösei szó önmagában nem lenne eléggé kifejező, elé tehetem: örökös örökösei. A tószegi határrész Háy birtokának öröklői. Megszokták a búcsúzko dást. 1945-ben elbúcsúztak a régi rendtől, a Háy uraktól. Aztán — nem egyszerre, de 1959. tavaszára végképp — elbúcsúztak a magángazdálkodástól, az itteni Dózsa tagjai lettek mind. Elbúcsúztak a garasoskodástól is. A megyei művelődési autó filmjéhez váltják a jegyet. Jönnek, hozzák a pénzt a padok közül, keresik a pénztárost. Már az utolsó filmkockák peregnek, mindjárt vége a Nehéz' kesztyűk előadásának, s akkor benyit egy magasnövésű tanyai ember. Egyenesen a tanítóhoz, ö itt az ismerős, majd megmondja, hol válthatja meg a jegyet ha már el is késett dolga miatt. Fekete Sándor 10 esztendeje a tanyai iskola tanítója, a tanyavilég nevelője. Felém int erre: — Látja milyen becsületes emberek, kipróbáltam az iskolában. Letettem az osztályban a tollakat, mindenki annyit vásárolt belőle, — amennyit akart. Én csak az árát mondtam meg, s azt. hogy tegyék a toll helyébe. Egy fillér se hiányzott. A tanító büszkeségének forrásai. A teremben legyen ott bál, vagy akármilyen rendezvény, rá nem gyújtana senki. A tanító azt mondta nekik, ez a rend, kíméljük az iskolánkat, hát ők értik miről van szó. Az iskolapadok ülőkéjét nem sározza már senki össze. S minderre az utóbbi években szoktak rá, ahogy az udvariasságra, az egymás iránti figyelmességre is sokat adnak már és a beszédmodorra is. Fekete Sándor, a tanító (vezsenyi cselédember «véréké) maga is búcsúzkodó em bertipus. Elbúcsúzott a tanyai tanítók életétől. Nem is olyan régen még istálló húzódott meg a tanyai iskolait mellett a tanító tehenének. Fekete Sándornak garázsa van, ahol Renault kocsiját óvja a tanyai időjárástól. Ma este pedig a megyei vándorkönyvtártól, a megyei vándormozitól búcsúzik a tanyák népe Népszámlálás szerint 300 ember lakik itt, s száznál többen jöttek el a búcsúztatásra. Hozták a könyveket. Ki a hóna alá csapva (legtöbben kicsomagolták fedőlapját), ki meg a kabát alá rejtette csak. Hozták és vinnének is. Tímár Gyula, megyei könyvtáros sajnálkozik. — Tőlünk már nem lehet, bácsikám (nénikóm). Maguk a jövő héten állandó könyvtárat kapnak. Majd onnan. S. Tóth Istvánné nevét jegyeztem meg. Melegágyat készítenek ti . ••• W * n: '■ : ™ \ * . •• >>> ^ ^ A tisiaföldvári Lenin Termelőszövetkezet szorgos gazdái már most traktorral hordják az tetáUótrágyáti amelyből fő ddel keverve melegágyat készítenek. Elsőnek dohánymagvakát vetnek maid a melegágyakba. Ment az asszony emberéhez az örömhírrel. — Hallod-e állandó könyvtárunk lesz. — No csak, — derült fel az ura. Magam is tanyasi vagyak, de ilyen őszintén könyveknek örülni még nem láttam parasztembert. Amikor meg a tanító bejelentette az állandó filmszínházat, felcsattant a taps. Tanyák népe, fajtám népe. Ősz hajú ember, ha jól emlékszem a nevére, Szabó István. A szélén jutott neki hely. s figyelt a filmre, a hangokra, erősen. Teljes leikével issza a filmvászon mondanivalóját. — Móricz Zsigmond élete jelenik meg a híradóban. Az ember, hogy jobban lásson kihajlik középre, s bele a vetítőgép fénykévéjébe. Feje azonnal megjelenik a vásznon. Nem veszi észre, hogy az övé. A tanító hangosan szól: — Vegye ki a fejét István bácsi. Nem hallja. A körülötte lévő világról teljesen megfeledkezve a filmnek élt csak. Többen rászólnak, mire felocsúdik. Másik ember. Kinn az is^ kola előtt ácsorgott, szívta a cigarettát. Mindja neki a tanító: — Nahát, megnézzük Papp Lacit? — Meg ám, de régen szerettem vóna már látni. Kilenc óra után jelenik meg a filmvásznon: Vége. Hat órától kilenc óráig pisszenés nélkül hallgatták az ismeretterjesztő előadást, nézték a filmeket. Szépen, tanyasi emberekhez méltóan búcsúztak el művelődési autótól. Mondja a tanító, újfajta búcsúzkodásra is sor került itt. A tanyasi iskola felső osztályéba már csak tizennyolcán járnak. Fogynak a gyerekek. Évről évre egyre több tanyát bontanak le, s építik be a faluba. Elég volt a tanyai életből. Elég volt a Háy tanyából, emberibb módon akarnak élni. Elbúcsúznak szépen a tanyai szomseédoktóX ismerősöktől, s mennek be a faluba, Tószegre. Csodálatos vagy tanyák népe, fajtám népe. Borzák Lajos. fejlődését elősegítő tennivalókból. Kérdem Bobák Bélát, hogyan mertek nekivágni, mint csinálták? Hátrasimítja res- telkedően a haját, úgy kezdi: — Decemberben hívtuk össze a legjobb fiatalokat a községben, meg a vezetőket és mindazokat, akik így vagy úgy segítik öt alapszervezetünk munkáját. Ott határoztuk el, hogy a tervezet, amit összeállítottunk, lesz a mi idei tennivalónk. Töprengek. Meggondolták alaposan a jászárokszállási fiatalok? Nem vágták nagy fába a fejszéjüket? Mert igaz az igaz: lebontani egy tanyát, fúrni 30 expresskutat, építeni egy ezer köbméteres víztárolót, 25 hold földön 30 mázsa kukoricát termelni, készíteni 2000 köbméter szi- lázst — nem gyerekjáték. S ehhez még hozzá kell számolni, hogy a Táncsics Tsz bekötőútjának építéséből is átvállalnak 200 ezer forint értékű munkát, elültetnek 4 ezer facsemetét és ezernégyszáz órát dolgoznak a községi fürdő és a víziszárnyas úsztató építésénéL Bobák Béla a fejét ingatja: — Nem vállaltunk erőnkön felül. Mert számoljunk csak: már az is nagy erő, hogy a fiatalok mind egyetértenek a célkitűzésekkel. S aztán az idősebbekről se feledkezzünk el. A község és a termelőszövetkezetek vezetői minden támogatást megadnak. És az ígéret nálunk nem szokott ígéret maradni. Jó ezt így tudni s jő kiérezni a szavakból a bizalmat. Az is megnyugtató, hogy a jászárokszállási kiszesek biztos alapra támaszkodnak. Ez az alap az Ifjú Gárda. Nincsenek sokan, de „magukkal viszik” a fiatalokat. Závor Béla. Géczi Imre, meg a többiek nem restek, ha valamit csinálni kelL S ha látja a példát a község fiatalsága, megy utánuk. De ehhez az „alaphoz” tartoznak a Táncsics Termelő- szövetkezet fiataljai is. Nincsenek sokan, mindössze húsz fiatal nevét őrzi az alapszervezet tagnyilvántartó könyve. — Ezek azonban talpig fiatalok, tele tettvággyal, lelkesedéssel — egészíti ki a KISZ titkár szavait Márkus Béla. Már tavalyi munkánkért is jutalmat kaptunk. A silózásban elért eredményért 700 forinttal jutalmazta alapszervezetünket a megyei KISZ bizottság. Azt már nem mondja el a markáns barnaarcú, mosolygós fiatalember,'hogy ő, Guba Béla, Benke Sándor meg Aladi Margit tulajdonosai a „Segítő brigád” jelvény bror>” fokozatának. Inkább arró' beszél, hogy mihelyt az idő engedi kezdenek Hogy hol, azt még nem döntötték el. De a tervezge- tések szerint a kútfúrás, meg a szárnyas úsztató lesz talán az első. Express-kútra ugyanis három termelőszövetkezetnek, a Táncsicsnak, az Uj Barázdának és a Viharsaroknak lesz szüksége kertészkedéshez, általános öntözéshez meg az állattenyésztéshez S hiába exnress ennek a kútnak az elnevezése, elkészítéséhez mégis idő kell. Ha pe- díg valamikor máiushan kezdenének hozzá, az idén már kevés hasznát látnák. Aztán, vagy inkább ezzel "gyidőben a már megkezdett víziszámyas úsztatónál segédkeznek. És sorban következik a többi: a víztároló a Gyöngyös patak mellett, valamint azok, melyekről már az írás elején említést tettünk. Nagy István Vágják a nádat.. • Időiárásjelentés Várható időjárás: felhöát- vonulások. Néhány helyen futóeső, mérsékelt déli délnyugati szél. Az enyhe idő tovább tart. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz 5—10 fok között. Távolabbi kilátások: enyhe idő. ... s a melegágyakra takaró lesz belőle. A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Tímár Lajos, D. Fe- renczi András és Hegedűs István 1C00 melegágyi ablakra készít takarót. A héten megkezdik a karalábé, kelkáposzta, karfiol és paprikamagvak vetését a melegágyakba. ISMERTETŐ FÜZET az egyetemi tanulmányokra készülő fiataloknak A Művelődésügyi Minisztérium a megyei művelődés- ügyi osztályok útján — tájékoztató füzeteket küldött a középiskoláknak, valamint a városi és megyei KISZ bizottságoknak. A füzet ismerteti a különböző felsőoktatási intézmények szervezeti felépítését. Az érdeklődők felvilágosítást találhatnak arra is. mely szakokon, milyen szak- képesítést szerezhetnek, mennyi a képzési idő. Tartalmazza a jelentkezés és a felvételek rendjét, felvételi vizsgák tárgyait, ismerteti, hogy a hallgatók tanulmányaik befejezése után milyen elhelyezkedési lehetőségek között választhatnak.
