Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

£5* Hét fiatal azutés^M fomuíatkaoUU Szemben ülnek velem. V idám, szinte még egészen kislány az egyik, komoly, szép arcú tapasztalt , filmszí­nésznő a másik. Beszélgetésünket (amely sajnos a kép­zelet szülötte) fényképükkel is meg lehet tudni valamit. — Mondja kedves Klara Lucsko, hány filmben is sze­repelt már 7 — Óh, nagyon sokban. Kezd tem az Ifjú Gárdá-val, foly­tattam a Vidám vásár Dása Seleszt-jének szerepével. Ez még nem volt az igazi. Vi­szont felfigyelt a világ a Víz- kereszt-beli kettős szerepem­re. Örülök, hogy Shakespeare hőseit a közönség teljes meg­elégedésére sikerült tolmá­je nyilatkozott a főszereplők­ről. Elmondotta, hogy Ólja szerepét Ljudmila B u - tyenyina alakítja. Ennek a fiatal nőnek első szerepe ez, mind filmen, mind színpadon. Eddig a Mojszejev együttes­ben táncolt. Feladata nehéz, mert egy ellentétekkel terhes, mégis tiszta jellemet alakít. Mihaji Platonov szerepét Valerij Vinogradov játssza, aki a film felvételei­nek megkezdésekor még alig féléves filmszínészi múltra tekinthetett vissza. Gazdag lelkivilága, frissessége tették alkalmassá a szerep eljátszá­sára. A Béke első napját tavasz- szal forgatták. S a május ki- lencediki jeleneteket május kilencedikén. Mintegy szim­bólumaként a békének és a film alapgondolatának. „Azt akarjuk, hogy filmünk minden jóakaraté embernek segítséget nyújtson abban a nemes harcban, amelyet a béke és az emberiség boldog­sága érdekében vív” — fe­jezte be nyilatkozatát a film rendezője. Hisszük, hogy a „Béke első napja” nézőiben is azt a ha­tást kelti, mint amelyet az alkotók kívántak filmjükkel kiváltani. Tavaszi nap. Május... 1945. Üj remények, új örömök nap­ja. A béke első tavaszán két ember kibomló kedves sze­relmének történetét láthat­juk a vásznon. Mihaji, a fe- hérzászlós parlamenter a bé­két hozza. Fegyverrel a kezé­ben harcolt a népek boldog­ságáért, és most a békét hoz­za. Ennek a volt ellenség is örül, mégis repül feléje egy orgyilkos golyó. Nem találja el. És a városban boldogan ünnepük a békét. A karcsú ápolónő, Ólja és a parlamen­ter tiszt a békéről álmodoz­nak. Mennyi erő és szépség van abban a jelenetben, amelynél a két fiatal az egyetemre té­ved be. Minden romokban, és a lány arról ábrándozik, hogy tovább tanul, a fiú arról, hogy újra elfoglalja az elő­adói katedrát. Béke ez, hami­sítatlan boldog béke. Az or­gyilkos golyója a második kí­sérletnél eltalálja a hadna­gyot. A szerelem dala félbe­szakad. De az élet megy a maga útján, és a béke kitel­jesedik. Az áldozatok sírján virág hajt ki, és amikor az emberek kimondják ezt a szót: béke, ebben a hősök ál­dozatát is beleértik. S z e g e 1 j, a film rendező­i Moszkvában megvitatták a; szovjet rajzfilm gyártás kér-! déseit. A háromnapos tanács-; kozás napirendjén érdekes! előadások szerepeltek, a rajz-; film-művészet fejlesztéséről, ■ rajzfilmek forgatókönyvének; írásáról és a bábfilmekről. ;­...... ■# ! I Az azerbajdzsáni filmstudi-' óban három új játékfilmet1, fejeztek be. Címük: Az igazi; barát, A vérző erdő titka és! Lehet-e megbocsátani? * ! : • - . < ’ s . ' • I i Nagy sikerrel fejeződött be a; szovjet film hete Uj Delhi- j bon„ Több tízezer indiai néz- ; fe meg az Emberi sors, a ] Szállnak a därvälf és a Haty- ; vúk tava című filmet. csolnom. Kedvenc szerepem például a Zsurbin család Lá­dája is. Most izgalommal vá­rom, hogy mit szól a közön­ség, jelen esetben Szolnok megye közönsége a Kezedben az élet-hez, amelyben egy fia­talasszonyt játszom, aki el­vesztette férjét és gyermekét, akinek arcáról a bánat elűz­te a pirt, szemeiből kioltotta kedves Nagyja Rumjanceva? — Én már kis koromban is színésznő akartam lenni. Elő* szőr megpróbáltak lebeszélni róla, mondva hogy olyan ki­csi vagyok, hogy ki sem lát­szok a deszkából a színpa­don. Aztán az önképzőkörben észrevették. Élethűen játszot­tam, mint tanáraim mondták, ezért a középiskola elvégzése után a moszkvai Ifjúsági Színházhoz szerződtem, majd a Filmművészeti Főiskolára kerültem. — Hogyan tetszik az új szerep? ­— Nagy örömmel játszot­tam el, mert úgy érzem víg­játékban is sikerül hús- vér jellemet alkotnom. Egy tiszta szívű és az emberekben hívó bátor fiatal lányt játszom. Két mákvirágot kell megne­veznem. akikről már mimden­, Y­HERNÁDITIBOR £ko hMkoz&o folytatom. Dehát — azoktól a fényt. Ez a szerepem is na­gyon kedves, mert emberi. — Hogyan kezdte pályá­ját? — Nagyon félénk kislány voltam. — Polta-váról jöt­tem és beiratkoztam a Film- művészeti Főiskolára Gera- szimovhoz, a kiváló rendező­höz. Bizony sokáig küzdöt­tem, hogy megtaláljam a sa­ját kifejezésmódomat. Na­gyon szerettem volna elját­szani az Ifjú Gárdában Ülj a Gromova szerepét. Ez lett volna a diploma munkám. Ehelyett megbíztak ugyaneb­ben a filmben Marina néni szerepének eljátszásával. Ifjú hősnő helyett öreg ukrán pa­rasztasszony lettem. El is ke­seredtem. De azért jelesre végeztem. Azóta sok mindent játszottam és megtanultam, meg kell becsülni minden szerepet. Persze az állam is megbe­csüli Klara Lucskot. Sokhe­lyütt járt külföldön szovjet delegáció tagjaként, Sztálin díjjal és elismerő rendjellel jutalmazták. Képzeletbeli kis asztaltár­saságunknál most Nagyezsda Rumjancevához fordulunk, aki türelmetlen, hisz sok he­lyen kell látogatást tennie M agyarországon. Neki is nagy repertoárja van, tizenegy eljátszott sze­rep áll mögötte. Mi, a Szép ifjúság című filmben találkoz­tunk vele először és azt a ; kedves borzas kislányt ,,egy- ! bői” a szívünkbe zártuk. — Hogy került a filmhez, "B944. november vége. Kö- -* *• dös, nyirkos, csatakos napon kóborgok cél nélkül Szeged utcáin. Harcizajt nem hallani, a város már hetek óta felszabadult. A háború aránylag kevés pusztítást okozott itt, csak a Tisza-híd hever romokban. De már dol­goznak rajta a szovjet utá­szok és dolgozunk mi is. a város fáradt, éhes és mégis boldog lakói. Jómagam né­hány héttel ezelőtt még Új­vidéken rejtőzködtem egy derék szerb családnál. Így 'iát, most a felszabadultság csodálatos, bódult öröme fog el. Éz az öröm dalol bennem, ha követ hordok, ha a híg levest kanalazom, ha céltala­nul kószálok az utcán és meg-megfordulok egy-egy szép nő után. Inni akarom az életet, élni akarom teljessé­gét. Kézzel festett, kezdetleges plakát előtt torpanok meg. Idegen szó olvasható rajta: „Tovaris P”. Tovaris P? Mi lehet ez? A tovaris szót már ismerjük és mi, akik a nyilas téboly haláltáncából szaba­dultunk meg, tiszteljük és szeretjük is. De mégis, mi le­jbet ez a szó és mögötte ez az egy betű? Közelebb lépek és [akkor látom a kopott fel­írást: Mozi. Mindenfelől em­berek érjceznek. Ügy látszik, gyorsan elvitte a hírt az ,.élő [■telefon”, ahogy mi a gyorsan [;szájról szájra járó hírszolgá­latot neveztük akkoriban I Az első filmelőadás a fel­szabadulás után. Űj film, szovjet film. Vajon milyen lesz? Mit ábrázol? És amíg ezeket gondoltam, már ott is álltam a pénztárnál. Néhány perc és boldog ünnepi han­gulatban ülök le a nézőtérre. Üjra filmet látok. Megindul hát a kulturális élet, megin­dul az élet vérkeringése, eb­ben a halott érben is. Pereg a film. És mi meg­döbbent, borzadozó lélekkel nézzük azt, ami a vásznon történik. Mert mit láttunk mi eddig? Érzelgős limonádét, gépíró kisasszonyt és vezér - igazgatót, esetleg nagystílű kasszafúrók menekülését a rendőrség elől. De hol tört be ilyen brutálisan, leplezetle­nül az élet, az igazi élet a vászonra, mint itt? 'S öbb mint 15 éve ennek H az estnek. Többszáz fil­met láttam azóta, de ennek az egy nek a tartalmát bármi­kor el tudom mondani, sze­replőinek arcát, cselekede­teit bármikor újra le tudja vetíteni a képzeletem. Üjra előttem az erdő, ahová Pása néni menekült néhányad ma­gával, amikor a fasiszták a gyerekek, köztük az ő gyere­kének a fejét is a falhoz csap- dosták. Szemem láttára őszül a haj és törik meg ez az arc. És telik még rettenetes el­szántsággal és lesz Pása né­niből, a kedves fiatalasszony­ból őszhajú, félelmet nem ismerő hős partizán parancs­nok, akinek a nevét rettegi az ellenség: Tovaris P. És amikor a film véget ér, felcsattan a taps. Neki, P. elvtársnőnek tapsol lelkesen a sok szegedi magyar emberJ Életükben ők először láttak' ilyen filmet és talán életük-j ben először látták leplezetle-J nül a fasizmus valódi, vad­állati arcát. Jómagam napo-j kig az élmény hatása alatti jártam az utcákat. Fokozott\ tisztelettel függesztettem a szememet egy-egy kitünteté­sekkel megrakott mellű hős­re, egy-egy fiatal szovjet ka-! tonalányra, akiknek édes­anyja talán szintén ott küz­dött a hős partizánok sorá­ban. Tizenöt éve, hogy előszörj találkoztam szovjet filmmel Sok mindenre megtanított azóta, megtanított másként gondolkodni, másként tíoí-í gozni, másként nézni az em-fj bereket. Láttam azóta sok-sok filmet. Jókat is, közepeseket is, remekműveket is. És így visszatekintve állapíthatomifc meg: a Tovaris P. talán nem a legjobb volt a szovjet par­tizánfilmek sorában, de az első. fi’ rre gondolok vissza, eb- ben a percben, amikor jegyet váltok a „Béke első napjához”. Hosszú az út To­varis P. partizánháborújától, a békéig. S ezt a hosszú utat szegélyezte és szegélyezi min­dig lelkesítve, mindig a kris­tálytiszta igazat, a népek igazát hangoztatva a szovjet film. megjavíthatóságukban és ne­kem lesz igazam. Vígjátéki módszerekkel, de elgondól- koztatóan veti fel a kérdést ez a film. Rögtönzött, képzeletbeli in­terjúnk végétért. Klara es Nagyja a többit majd a film­vászonról mondják, el ne­künk. — ht. — EGY KISLÁNY KERESI AZ ÉDESAPJÁT Partizánfilm gyermekfőszere picikkel. És így talán még ér­zékletesebben látjuk, hogy fogott össze a szovjet nép a betolakodók ellen. Szép, izgalmas, élményszerű filmalkotás Utazzunk együtt a nem is olyan távoli jövőbe. Erre hív minket egy új izgalmas tudományos-kalandos film, a Fantasztikus utazás. A történetben egy fiatal író felkere­si az űrhajózási intézetet és az ott látottak alapján olyan művet alkot, amely a jövőben játszódik. Ezt a művet lát­juk megelevenedni a film v ásznán. A BÉKE ELSŐ NAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom