Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NtPLAP i860, február 3S* Csutkáiéba hull a levegőben Mintha Dunántúl bauxit- mezőit járnád. A föld körös­körül rozsdavörös, s mint a Szőnyeg, lesüpped a cipőd alatt. A levegőből, a hateme­letnyi gyárépület magasságá­ból pedig hull, bulldogéi a vörös hópihe. Annyi a kü­lönbség a hóeséssel szemben, hogy ez nem olvad el, s talán beborítana, ha Ónodi Pető Zsigmond agromérnök kezé­vel nem intene, hogy kövesd a pusztai épületek fejedelmé­nek labirintusába. — Csutkaléha — mondják egyszerűen a természeti szép­ségű tüneményre. A hulló pihék a kukoricacsöveken lé­teznek, amelyek fellazulnak, s mert könnyűek, egy légbeli kirándulás után a földre hull­nak vissza. A gyártási folyamattal ez is velejár. Noha a gyártás sző nem precízen fedi a törökszent­miklós—szenttamáspusztai hibridüzem munkájának lé­nyegét. Hiszen tulajdonkép­pen a szántóföldön kezdődik a hibridizáció. 1960-ban 3 ezer holdon ál­lítanak elő kétszeri kereszte- zésű hibridvetőmagot. Tizen­két Szolnok megyei állami gazdaság, 9 termelőszövetke­zet (a karcagi Béke 200, a kis­újszállási Búzakalász 100 hol­don) kötöttek szerződést ve­lük. A termelő közös gazda­ságok jól járnak, mert a hib­ridüzem 322,50 forintjával fi­zeti a hibridtermelvényt. De annak aztán minőségi­nek kell lennie. A vetésnél lényeges az izolációs távolság. Vagyis 300 méternél közelebb kommers (szokványos) kuko­rica nem kerülhet. Az elő- vetemény sem lehet tengeri, csak kalászos. A vetés pedig ilyen sorrendben történik: két sor apa, hat sor anya. Anyajogú többség — mint az őskorban a matriarchátus idején. De ráfizetnek. Míg az apasorok címere kifejlődhet, az anyanövények seprűjét (a címer népies neve) könyörte­lenül lemetszik. S így terem majd holdanként 40 mázsát másodévbeiv Ám addig még igen sokat utazgat az üzem gumiszalag­jain, serleges felvonóin, csúsz­dáin egy szem kukorica. Nem a kukorica fajtája az aranyözön. Itt Marton vásári 1-es és 39-es hibridekkel dol­goznak. Aranyözönnel a ka­libráló (osztályozó üzemrész) tároló bunkerjében találkoz­tam én itt. Folyik, árad a ku­koricafolyam, lassú szép hegy­omlással a rostákra, triőrök­kapkodják ki belőlük. A kom mers kukorica takarmánynak való, annak útja itt meg is szakad. A hibridfajta viszont csúszdákon vágtat nyolc szá­rítókamrába. Húsz-huszonöt vagon szárad egyszerre 40— 45 Celsius foknál négyóra hosszáig. Ekkorra 14 száza­lékra csökken nedvessége. Eddig még a kukorica egy darabban maradt De most felnyitják az ajtókat hogy az alatta futkározó szalagok a Nyolc zsák a 200 vagonos raktárban megkapja „káder­lapját”. re. De már ez is a végkifej­let A kezdet pedig az, hogy a mérlegen átvett kukorica­csövek az előtároló silóba ke­rülnek. Innen fürge gumi­szalagok szaladnak velük a válogatóba. A fajtaidegen csöveket ügyes lánykezek csíraképesség 99 százalék. A legjobban talán Pápai Szibilla laboráns örül ennek Nem okoz gondot a naposii ba és kacsa beszerzése, ba tolUtték&síUsi vzevzMízt köt a földművesszövetkezettel! A naposlibára darabonként SS.— Ft, a naposkacsára darabonként 7.— Ft előleget ad a földművesszövetkezet. A SZERZŐDÖTT TOLLAT MAGASABB ÁRON VESZIK AT; a Ubatollakért kg-ként 8.- Ft a kacsatoliakért kg-ként 5,— Ft szerződéses felárat fizet a földművesszövetkezet KÖSSÖN TOLLFRTFKESITFSI SZERZŐDÉST! morzsolóba siessenek kövér csőterheikkeL Az egyetlen morzsológép 250 mázsát fal fel óránként, a csutka megy a tüzelőbe, a lemorzsolt kukorica tengerár pedig most kezdi tulajdon­képpen vetőmagelőlépési út­ját. Előtisztítják, rostálják, majd a három triőrcsoport 11 frakciójú (osztályú) vetőmag­félét szállít az automatikus mérleghez. Most következik a esávázás, fémzárolás. A laboratóriumban hőmérő mellett 130 Celsius foknál 40 percig nedvességvizsgálat Tálcában próbacsíráztatás, zöldelőhatár képe a laborató­riumban. Mi mindent tartalmaz a hi­vatalos anyakönyvi kivonat? Néhány adat belőle: „Sza­porító gazdaság? Vetőmag­fajta? A tétel súlya? A szán­tóföldi szemlejegyzőkönyv száma? A fémzárolás helye, időpontja és száma? Csírázó­képessége? Tisztasága? Az előállító gazdaság székhe­lye?” A személyzeti anyag egy másolata megy a zsákkal, s így a termelő közös gazdasá­gok évekre visszamenőleg utána nézhetnek, ha valami nem stimmel a növény fejlő­désével a termésátlagban. A hatemeletes szenttamási hibridüzem tetejéről messzi­re látni. Állami gazdaságok, termelőszövetkezeti majorok születnek a láthatáron körös­körül. Olyan gyorsasággal, mint ez a gyár épült. Múlt év elején még csak a helye volt meg. Október óta 105 vagon fémzárolt vetőmaggal látták el Szolnok megyét. Sőt Hajdú, Pest, Szabolcs-Szatmár és Borsod megyék is kapnak tő­lünk, meg a hatalmas Horto­bágyi Állami Gazdaság. Áp­rilis 1-re újabb 180 vagonnal adnak át. A nagyfokúan automatizált mezőgazdasági gyár 60 vil­lanymotora 40 ezer kilowatt­óra áramot emészt fel havi átlagban. Emberek alig dol­goznak itt. A négy műszaki vezető és az üzemvezető mér­nökön kívül két laboráns, harmincnyolc fizikai alkal­mazott. A tudományos kukorica­termesztés üzeme, műhelye ez itt. Körülötte vérvörös a föld. Mintha Dunántúl bauxit- mezőit járnád. Csutkaléha hull a levegő- bem Borzák Lajos Március 31-ig 271 csikit készül el a jászberényi járásban — A Vízügyi Igazgatóság nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek — Több ízben írtunk már a csőkútas öntözési rendszer le­hetőségéről, az ezzel kapcso­latos tervekről. Most konkrét formát nyert a terv és meg­született a döntés: Március 31-ig 271 csőkútat építenek meg a jászberényi járás tsz- eiben. A Vízügyi Igazgatóság igazgatója, a jászberényi sza­kaszmérnökség főmérnöke és a jászberényi járási párt- bizottság titkára több, mint kéthetes munkával sorrajár- ták a termelőszövetkezeteket. Felülvizsgálták öntözési igé­nyeiket és a helyszínen mér­ték fel a lehetőségeket. Az Igények, különösen a csőkútas öntözést illetően jelentősek. 271 kútból 1364 kh földet kívánnak öntözni. A kutak fúrásához több mint 6 kilométer cső és 70 vízszívó agregát szükséges. Az agregá- tokat a MEZÖSZÖV-től kell megrendelni, de a csövek be­szerzéséről a tsz-eknek kell gondoskodniok. Meg kell vizs­gálni a MÉH telepeit, fel kell kutatni a vállalatok elfekvő csőkészleteit. Sokat segíthet­nek a beszerzésben a patro­náló vállalatok is. A Vízügyi Igazgatóság a lehetőségek felmérésén túl igen nagy és sokrétű segítsé­get nyújt a csőkutas és egyéb öntözőrendszerek kiépítésé­hez. Vállalta például, hogy el­készíti a csőkútak fúrásához szükséges fúrófejeket és me­netet vágat a csövekre. Szak emberek segítenek a csőkú­tak vízhozamának megállapí­tásában, sőt a fúróállványok­hoz is tudnak valamennyi anyagot biztosítani. Érdekes kísérletet folytat­tak le Tarnabodon a szóró­fejes öntözőberendezés cső­HlllllllllllllllltHIIIIIIIIHIIMIimiHIHMIIIH" A SZOLNOKI RÁDIÓ műsora A Szolnoki Rádió vasárnap! műsora: (Délelőtt 9 órától 10 óráig a 223.86 m középhullámon). „Vasárnapi Szép Szó”. A Szol­noki Rádió irodalmi melléklete. Donkó László, dr. Hajnal Mi- hályné, Lukács Miklós, K. Tóth Lenke, Pallai János, Rossi Ká­roly, Szegedi Pál, Szekulity Pé­ter műveiből. Szerkeszti: Pár­kány László, A Szolnoki Rádió hétfői műsora: (Este 18.30-tol 19.30-ig a 223.86 m középhullámon) Jászkunság! krónika. — Szív küldi szívnek szívesen... ­Szökőévi görbetükör. - Öt perc tudomány. - Hétfői színes mu­zsika. kutakra való alkalmazásával. Most értékelik a kísérletet s az eredménytől függően a jászberényi járásban is alkalr mázzák majd. Élővízből, a Zagyva—Tárná—Gyöngyös vízfolyásokból közel másfél­ezer holdat öntöznek idén a termelőszövetkezetek. Te­kintve, hogy az említett víz­folyások hozama korlátozott, a Vízügyi Igazgatóság szak­emberei öntözési naptárt ké­szítenek, amelyik megszabja, hogy egy-egy tsz mikor, mennyi vizet használhat fel. Csatornaőrök ügyelnek fel az öntözési naptár betartá­sára, nehogy a tsz-ek egy­más rovására öntözzenek. A Vízügyi Igazgatóság gon­doskodik a holtágak öntö­zővízzel való feltöltéséről is. Az élővizekre a járásban S, Jászberény városban pedig 3 újabb szórófejes öntözőberen­dezést helyeznek üzembe. Az igazgatóság öntöző szakem­berei segítenek a szórófejes gépek beállításánál és kezelé­sükre gyakorlatilag oktatják ki a tsz-ek tagjait. A tervek, elgondolások megvalósítása most már a tsz-eken múlik. Reméljük, legközelebb arról adhatunk hírt, hogy a megépített cső- kutakból árad a víz a baráz­dákba s a tsz-ek az öntözés révén 50 százalékkal maga­sabb terméseredményekre számítanak. *— patkós — Az ettc A kővesüton bandukolt és messziről agronómusnak néztem. Kopott esőköpeny van rajta, vállán lóg a jellegzetes járőrtás­ka. A kocsiban lévén üres hely, megállunk és mondjuk neki: — Kapaszkodjon fel, van itt még bely magának is a sarogjá- ban. — Köszönöm. Jászberénybe megyek. Délután termelési érte­kezlet. Es nekiindultam arra számítottam, majd csak lesz szerencsém. Jászberény ide még jó 20 kilo­méter és addig ülik beszélgetni valami röL “ Agronómus talán! “ Nem. Tejellenör vagyok, «■ válaszolja és mesélni kezd. Igen nagy élvezettel hallgatjuk, mint minden olyan embert, akinek szava elárulja, hogy szereti fog­lalkozását, szakmáját. A fiatal­ember dicsekedve újságolja, bogy jobb a tej, mióta errefelé i* szövetkezeti minden község. Elvétve persze akad még vissza­élés. Hát ő azért van, hogy eze­ket megakadályozza. “ Nemrégiben Jászapátin egy volt csendőr került a horogra. Vizezet tejet akart átadni. Na­hát, mondhatom pórul járt, mert az asszonyok ott nyomban ala­posan helybenhagyták. Ezután majd meggondolja. Részletesen elmeséU, hogyan is történt ez a dolog és örül an­nak, hogy mi figyelmesen hall­gatjuk. Egyszer nemrég a jászktsérl Szabad föld Tsz egyik tehenésze szintén megpróbálkozott, éjsza­ka leszedte a tej fölét. — Rájöttünk. A tehenészt a termelőszövetkezet megbüntette, mert a szövetkezetben az Ilyen dologban nem ismerik a tréfát. Bizony, bizony,. sokszor eszünkbe sem jut, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás hasznossága milyen sokoldalú. *■ Csak nem vagyok megfizet­ve — sóhajt az eUenőr, amikor megköszöni a fuvart és kiszáll a kocsiból. i Jenát létezik-e egyáltalán olyan ember, aki mást mond! Sí. P. Lottó tájékoztató A 9-ík játékhéten 4,402.913 lottószelvény vett részt a sorsoláson. A beküldött szel­vények között öttalálatos nem volt. Négy találatot 25 szelvényen értek el, s ezekre egyenként 132.087 forintot fizetnek. A háromtalálatos szelvények száma 2.688, nye­reményük 614 forint. Két ta­lálatot 89.252 szelvényen ta­láltak, s ezekre 18 forint 50 fillér nyeremény jut. (MTI). Ma már kapható a MÁV sportnaptár A Szolnoki MÁV SE az idén is kiadta a népszerűségnek Ör­vendő sportnaptárját. Az ízléses kivitelű sportkiadványnak igen gazdag,, az elmúlt évieknél bő­vebb a tartalma. Megtalálhatók benne az NB II. keleti és az NB in. délkeleti csoportjának részt­vevői. Az NB n„ NB m. és a megyei labdarúgó bajnokság ta­vaszi idényének teljes sorsolása. Ezenkívül még több hasznos tudnivalót is tartalmaz. A sportnaptár első alkalommal ma délután a Szolnoki MÁV— Nagybátony mérkőzésen kerül árusításra. Az öreg borbély OLYAN rejtélyes élete sen­kinek sincs ezen a földön, mint az öreg borbélynak. Csu­dálatos élet volt az. Ügy március eleje lehe­tett, mert Rajkó Mátyás ga­lambjai erősen turbékoltak a gerincen, jelezvén, hogy már letojni készülnek. Barattyus Laci szolgált a hírrel, hogy a Peták-dűlőben, a felsőnyomá­si réten Lados Gábornál bor­bély van. — Nafene! Kiféle? — rez­zent fel a harcsbajszú Gádor Lojzi. Barattyus Laci patkoltatni járt a kovácsnál. Ott hallotta. De ezt már ő sem tudta. — Nem firtattam. Valami pesti. Ilyenformán nem is tudta meg soha senki azt, hogy hív­ják a borbélyt. De szombaton este Gádor Lojzi, meg Pintér Ferkó — a két tanyaszom­széd — beállítottak egy csa­pat gyerekkel Ladoshoz. — Itthon van-e a borbély? IAldos a szénatartó felé in­tett. Ott találták. Egy pokrócon feküdt, a pokróc mellett há­tizsák, s egy könyv, amelyet ijedten összecsukott. A bor­bély szemüveges, nyűttruhás, 50 körüli ember. Vékony, mint a cig írettapapír, csak ’Így lötyögött rajta a ruha Kihozta a petróleumos lám­pát az udvarra, az eperfára akasztotta, aztán megnyírta az öt gyerkőcöt. Vasárnap az­tán jött vagy húsz kölyök. A hajuk becsavarodva hátul a nyakukon, oldalt meg el­fedte a fülüket. Nemigen volt még az egy sem fodrász keze alatt. Otthon nyírta husvétra, karácsonyra az apjuk minde- niket a nagy ollóval. Most is úgy voltak véle, hadd men­jen a gyerek, az nem baj, ha létrás lesz is. Bizony, olyan frizurák kerekedtek ki a szegletes nagy fejeken, hogy a tanító is felszólította Ju­hász Imrist: — Ki nyírt meg, kisfiam? A TANYASI tanító másod­napon ugyancsak frissen nyi- rottan állt a katedrára. Az emberek pedig szokásba vet­ték, minden vasárnap össze­gyülekeztek a Lados eperfája alatt. Gádor Lojzi meg ki­váltképpen el nem maradt volna soha. Hazafelé dicsér- gették: — Hát fájintos ember. Nem tudom, mi istencsudája ve­tette közénk a tanyákra? Ezt nem tudta senki. Eltelt már vagy két esztendő, s a tanyasiak valahonnan elkap­ták, hogy Miklós névre hall­gat a mester. S hát. így hítta mindenki: Borbély Miklós. Meg is szerették a csendes- szavú okos embert, aki Gá­dor Lojzin kívül mindenkit uramnak szólított, de őt csak magának, kendnek valahá- nyan. Hanem egyszer Gádor Loj­zi vigyori képpel ballagott át Pintér Ferkóhoz. — Hely kellene a Borbély Miklósnak. — Hát Ladost megelégelte volna? Gádor Lojziból kirobbant a revetés. — Vagy őt Lados, hallod’ Vásárban volt a gazda, de otthon felejtette a lópasszust. Hazakerékpározott érte, hát az asszonnyal találja a bor­bélyt. Pintér Ferkó Ladosnak napszámos embere. Ennél na­gyobb öröm nemigen érhette volna. — A jóistenét! Mit szólt a máié lados? — Az asszonyé a fele bir tok, azt nem zavarhatja el De Borbély Miklósnak pucol ni kellett. Ezen elnevetgélt egy hétig a tanyasor: mindenki kárör­vendve persze és ettől kezd­ve sorkosztra fogadták a bor­bélyt. Mint a tanító is —j egyik nap az egyik, másik nap a másik tanyán ebédelt. Hanem Borbély Miklós meg­unta, hogy ingyenkenyérhez jusson, szégyelte elenni a lebbencslevest, ami amúgy in szűkösen jutott a tanyákon in. Beállt a gazdákhoz napszámé­ba. Hétfőtől péntekig kapói t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom