Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. február 23. Ezer között első a törökszentmiklósi méhész szakcsoport Örösl Pál Zoltán Kossúth-díjas tanácsa megyénk méhészeinek Szombaton délután a tö­rökszentmiklósi városi tanács nagytermében tartották meg a megyei méhész szakcsopor­tok tanácskozását. Ezt köve­tően a résztvevők — mint­egy négyszázan — a földmű­vesszövetkezeti étteremben méhész nagygyűlést rendez­tek. A nagyszabású megmozdu­láson az egybegyűltek a já­rás és a város vezetői örösi Pál Zoltán Kossuth-díjas ta­nár, a gödöllői Kisállalte- nyésztési Kutató Intézet méh­tenyésztési szakosztályvezető­jének; Varga Illés, a MÉ­SZÖV élőkének, Lévai Zsig- mond, a MÉK igazgatójának jelenlétében Kocsis Sándor elvtársnak, az Országos Mé­hészeti Szövetkezeti Központ igazgatójának beszédét hall­gatták meg. — Kettős ünnep a mai — mondotta a szónok. — Török- szentmiklós szövetkezeti vá­ros méhész szakcsoportja mű­ködésének tizedik évforduló­ját ünnepli. Ugyanakkor első helyezését is az országos méhviasztermelési verseny­ben. A törökszentmiklósiak a méztermelésben is kiválók; munkájuk nagyfontossigú, hiszen hazánk tizenhárom államba exportál mézet. Ta­lán még teljesebb jelentősé­gében ismerhetjük fel a mé­hészetet, ha annak termés­fokozó hatására gondolunk. Apró szárnyas barátaink a növények beporzásában nyúj­tanak igen értékes segítséget. A földművesszövetkezetek szerepe a méhtenyésztés irá­nyításában. Kocsis Sándor elvtárs ez­után arról szólott, hogy a földművesszövetkezetek kol­lektív szerződést kötnek a méhészszakcsoportokkal. Az utóbbiakat túlteljesítés ese­tén prémiumban részesítik, amit a közös alap gazdagítá­sára használhatnak fel. A földművesszövetkezetek segí­tette szakcsoportok eredmé­nyesebb munkát végezhetnek a vándorlásban, a méhbeteg- ségek elleni együttes védeke­zésben. Nagy szerep vár inég rájuk — a Hazafias Népfront­tal és a kiszesekkel történő együttműködésben — újabb méhlegelők telepítésében. Az előadást számos hozzá­szólás követe; ezután örösi Pál Zoltán beszélt az anya­nevelés legújabb módszerei­ről. A megyei méhészek nagy­gyűlésén Sándor Jánost, a megyei méhész szakbizottság elnökét és Takács Ferencet, a törökszentmiklósi méhész­szakcsoport titkárát kiváló földművesszövetkezeti dolgo­zó címmel tüntették ki. A törökszentmiklósi méhész­szakcsoportot gőz-viaszol- vasztóval ajándékozták meg. örösi Pál Zoltán Kossuth- díjas kérésünkre hasznos, időszerű tanácsokat adott megyénk méhészeinek. — Ezekben a hetekben kü­lönösen fontos, hogy a csalá­dok nyugalmát biztosítsuk — szólott. — Az enyhébb napo­kon már sor kerül a tisztuló kirepülésekre; feltétlenül gon­doskodnunk kell tehát meleg­vizű itatókról. Ebben az év­ben a fiúsítás korábban meg­kezdődött, mint máskor. A méhészek feladata, hogy a virágporpótlásáról gondos­kodjanak. Bevált keverék: öt rész szójalíszt és egy rész élesztőpor — erre a célra. — A méhcsaládok szűkös élelemmel teleltek — folytat ta —, annak pótlásáról sem lenne megengedhető elfeled­keznünk. Nemsokára itt a szörpetetés ideje; addig nyújtsunk a méheknek puha cukorlepényt. Gondoskod­junk arról, hogy fészkeik melegek legyenek, takarjuk be azokat szakszerűen, szere­tettel. Kitűnő hangulatban elköl­tött birkavacsora, tánc kö­vette a méhészek nagygyűlé­sét. Elismerés illeti a könyv földművesszövetkezeti bará­tait követésre méltó ötletü­kért; éjféltájban könyvsorso­lást rendeztek. A magyar és külföldi irodalom kiváló al­kotásai mellett méhészeti szakkönyvekkel örvendeztet­ték meg a szerencsés nyerő­ket. — b. z. — Tavasszal új védőnőképző év- folyamok indulnak A Szegedi Állami Védőnő képző Iskolában márciusban, a budapestiben áprilisban új évfolyam kezdődik, amelyre az iskolák felvételi pályáza­tot hirdettek. Az évfolya­mokra olyan 18—32 éves ko­rú, érettségizett leányokat vesznek fel, akik a védőnői pályára testileg és szellemi­leg alkalmasak. A kérvénye­ket a lakóhely szerint illeté­kes megyei tanács egészség- ügyi osztályán kell benyúj­tani, mellékelve a pályázó sajátkezűleg írt önéletrajzát, születési és három hónapnál nem régibb orvosi bizonyít­ványát. A jelentkezők bioló­giából és szerves kémiából felvételi vizsgát tesznek. A kiképzési idő két év. Erre az időre a vidéki hall­gatók bentlakásos teljes kol­légiumi ellátásban részesül­nek, a helyben lakók pedig egésznapi élelmet kapnak. A végzett növendékeket állásba helyezik. (MTI) A volánnál vizsgázó vezető Több tudást követel a gépjárművezetői igazolvány megszerzése Közel százan ácsorognak a szolnoki Autóközlekedési Tanintézet udvarán. Vala­mennyien izgatottan várják a vizsgabizottságok megérke­zését. Felnőtt emberek, s mégis a számonkérés előtt hasonlítanak az iskolásokhoz. Van aki a KRESZ-t magolja, a másik a műszaki kérdése­ket böngészi; A kis csoporto­sulásokban a vizsgakérdések­ről vitáznak. — Szeretném tudni annak a századosnak a nevét, aki két héttel ezelőtt elhúzott KRESZ-ből — mondja az trrnjvmr'ímvnvrrrtrinsy^vrrnrivwvrrrrrnrimv^mrv T ermelőszövetkezeti segélyezési csoport alakult Az Állami Biztosító Szol­nok megyei Igazgatósága megalakította a „Szolnok me­gyei termelőszövetkezetek biztosítási és önsegélyzési csoport”-ját. Azonnal megvá­lasztották a segélycsoport in­téző és ellenőrzőbizottságát. Az intézőbizottság élén dr. Juhász Károly, a megyei tsz- tanács jogügyi osztályvezetője áll; tagjai sorában nyölc tsz- elnök — közöttük Nagy Ti­bor, a karcagi Május 1. Tsz elnöke — foglal helyet. Szövetkezetenként! szerve­zésben már tavaly is jól be­vált a tsz-tagok halálesetre szóló — évi 120 forintos díjú — biztosítása. Előrelátó tsz- ek gondoskodnak arról, hogy az évi '-iztosítási díjat a ta­goknak előlegezzék s egy­összegben fizessék be. Az ön­segélyzési csoportoknak min­den szövetkezeti gazda tagja lehet, korhatárra tekintet nélkül. A biztosítás azonnal megkötése után életbe lép. A befizetett biztosítási dí­jak 25 százalékát az Állami Biztosító visszatéríti az önse­gélyzési csoportnak, mely azt a szövetkezeti perasztok üdül­tetésére fordítja. Az elmúlt évről rendelkezésre álló több mint 50 ezer forintot ebben az évben használnak fel a gazdák üdültetésére. Az újjászervezett biztosítá­si fr> -ma olyan alapot teremt a tsz-tagok számára, mely minden tekintetben hasznos módon egészíti ki a termelő­szövetkezeti segélyezést. Téli szezonvégi KIÁRUSÍTÁS február 15—27-ig a Karcagi Földművesszövetkezet áruházában és készruha-cipőboltjában Női és férfi kabátszövet Műselyem brokát és taft Női ruhaszövet Női és gyermek télikabát Női és lányka flanellruha Különféle gyapjú és tiszta selyem sálak és kendők Női svájci nadrág különfé­le színekben Férfi pamut és flór zokni Gyermek sportcipő, bordó, terepjáró talppal Gyermek hócipő Bundacipő 20—30%-os engedmény 30%-os engedmény 20—30%-os engedmény 20%-os engedmény 20%-os engedmény 40%-os engedmény 30%-os engedmény 30—40%-os engedménj 30%-os engedménj 30%-os engedménj 30%-os engedmény egyik. Most, hogy alaposan megtanultam, elismerem, hogy helyesen cselekedett. — Akkor rosszul esett, hiszen 17 éve vezetek már. A szigo­rított vizsga bizony más. Közben megérkezett a vizs­gabizottság és a pótvizsgára jelentkezett az elsőnek ül le a vizsgáztató székre. — Simán, szakszerűen adja a válaszokat. Valóban érdemes volt megtanulni, hi­szen ötösre vizsgázott. A műszaki kérdéseknél Hollósi Gyuláné ismerteti a négyütemű motorok működé­sét. Hogy nő létére mennyire megtanulta a szerkezettant, azt az elért kiváló felelete bi­zonyítja. A tudás titka nem más, minthogy szabadidejében be­járt az Autóközlekedési Tan­intézetbe, ahol önzetlenül se­gítették az anyag elsajátítá­sában. A vizsgabizottságokra nagy felelősség hárul az elbírálás­nál. Nem mindegy, hogy mi­lyen tudással engednek vala­kit a volán mellé. Különösen felelősségteljes feladat ez a szigorított vizsgára jelentke­zőknél, hiszen ők a társada­lom vagyonát kezelik. Szabó Istvánnál hiába a jóakarat, az emberséges hang, a segítőkészség a bi­zottság részéről. Nem megy a műszaki ismeret. Egyszerű kérdések maradnak válasz nélkül. Próbá'ják a kisegítő kérdést, azzal sem boldogul. — Nem vállalhatjuk a fe­lelősséget — így a vizsgabiz­tosok. — Maga ráül valame­j lyik vállalat kocsijára a leg­kisebb motorikus hibánál az úton marad, az pedig a vál­lalatnak kerül pénzbe. Meg kell a l^-fontosabbakat ta­nulni. A vizsgázó pvnnag ki­fogásokkal mentegetőzik. — Nem kaptam könyvet. — Miért nem jött hozzánk segítségért? — mondja a tan­intézet vezetője. Mi könyvet is adunk és magyarázattal is segítettünk volna magán. Donkó Menyhért már ki­válóan ismerte az anyagot. Nem is vitázott a vizsgabi­zottság az ötösén. A műszaki és KRESZ után a vezetésből kell vizsgázni. Most a volánnál vizsgázó ve­zető van E.^v-két kör a vá­rosban. Fordulás, kanvar. előzés, megállás, stb. váltja a feladatot Az úídonsült ve­zetők megkönnvébőlv^ czáil- nak ki a géokoc«iból. Sike­rült. á-domes VoR rendeden tormleí TJe tórskán vawnrV -.Wanr.lr oViV-nek ólból kell . -.t- irá vn i -veiprnelvik tan­anyagból. Ha megtanulják a hiányzó részt, két hét múlva sikerülni fog nekik is. De mit mondanak a vizsgáztatók? Vályi István rendőr száza­dos és Szappanos elvtárs ar­ról beszél: — Sajnos, vidéken lebecsü­lik a közlekedési szabályo­kat. Ügy vannak vele náluk nincs villamos és mikor gya­korlatban a fővárosban jár­nak meg van a baj. Igen sok vizsgázónál az a hiba, hogy úgy jönnek ide, vagy sikerül, vagy nem. Az volna a helyes, ha azért tanulnák meg a KRESZ-t, hogy balesetmen­tesen közlekedjenek. Külön­ben a statisztika szerint is a legtöbb balesetet az új gép­kocsivezetők okozzák. Surányi elvtárs, a taninté­zet vezetője és Donáth Béla elvtárs, a műszaki vizsgázta­tók így vélekednek: — Általában gyenge a fel­készülés, amit bizonyít az egyharmados „nem megfele­lő” eredmény. A jóakarat nem elég, mert tudás nélkül a közlekedő embereket és sokmil'iós társadalmi tulaj­dont veszé’yeztetünk. Meg­fontolandó számunkra, kinek adhatjuk kezébe a jogosít­ványt, kire bízhatjuk a nép­gazdaság vagyonát. andrási A Nap kél: 6,38 h-kor, nyugszik: 17,18 h-kor. A Hold kél: 4,03 h-kor, nyugszik: 13,42 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felhőát­vonulások, több helyen zá­porszerű esők. Mérsékelt déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz 4—9 fok között. Távolabbi kilátások, a hét közepén eny­he idő, esőkkel. — EDDIG MÁR 5 ezer nor­málholdnak megfelelő gépi­munkát végeztek a Cibakhá- zi Gépállomás dolgozói. Ta­vaszi tervük teljesítésében ennek alapján már 22 száza­léknál tartanak. — HÁROM HÓNAPI fel­függesztett börtönre ítélte a szolnoki járásbíróság Csák Sándor zagyvarékasi lakost, aki oly súlyosan megverte Kovács Boldizsár vasutast, hogy az 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A Jászberényi Általános Műszerész KTSZ (telefon; 245) — az alábbi részlegekkel áll a lakos­ság és közületek szolgá­latára: háztartási gépek és vil­lamos berendezések ja­vítása, elektromotorok tekercselése és javítá­sa, erős és gyenge ára­mú külső és belső vil­lanyszerelés, védőfölde­lések ellenállásmérése. Mindennemű gumijavítás, óra­javítás, rádió-televízió szerviz, irodagépjavítás, épület vas- szerkezeti és lakatosmunkák, vízvezetékszerelés, hűtőgép és presszógép javítása és kar­bantartása. Esküvői fényképek és tablók készítése. SZTK és magánmegrendelők részére fog készítése. — ELSŐ UTASBALJÁT rendezi az IBUSZ február 27-én Szolnokon a szakszer­vezetek művelődési házában. Az este 7 órakor kezdődő bá­lon tombolát is rendeznek, melynek nyereményei között 6 napos külföldi társasuta­zást, .kéthetes aggteleki üdü­lést és 3 napos belföldi tár­sasutazást sorsolnak ki. — GALOGJÁRÓN, jo­gosítvány nélkül motoro­zott a Jlszaföldvárl Székács József, Szabálysértésért 400 forintra büntették. — KÖZPONTI FŰTÉSRE szerelik át Cibakházán a gép­állomás nagy szerelőcsarno­kát. A gépállomás vezetősé­ge a csőhálózat és a fűtőtes­tek beszerzésére és felszere­lésére 120 ezer forintot for­dít. — AZ IDEI TANÉVBEN csökkent az iskolai mulasztá­sok száma. Az általános isko­lákban másfél nappal esik kevesebb mulasztás egy ta­nulóra, a középiskolákban pe­dig körülbelül 40 százalékkal volt a mulasztások száma ke­vesebb, mint a tavalyi tanév-' bey. — EGYRE NAGYOBB sze­repet kap a munkára neve­lés kérdése és gyakorlata az iskolákban. Megyénk általá­nos iskoláiban 57 helyen 3 ezer 460 tanuló vesz részt a gyakorlati-műszaki oktatás mezőgazdasági vagy ipari foglalkozásain. — A MEGYE EGYIK leg­szebb önkiszolgáló élelmi­szer- és csemege boltját avatták fel Tiszaföldváron. Szajolban ma nyitnak meg a földvárihoz hasonló boltot s ezzel a községben három bolt már az új kereskedelmi for­ma szerint árusít. — EREDMÉNYESEN zár­ták a tavalyi évet a szolnoki járás földmüvesszövetkezetei. A tizenkét földművesszövet­kezet évvégi mérlege nyere­ségről számol be s ebből a földművesszövetkezetek tag­jainak 518 ezer forint vásár­lási visszatérítést fizetnek. Gimnazista fiatalok a termelőszövetkezetekben A napokban tartott vezető ségi, majd ezt követően aktí­vaülést a Tiszafüredi Gimná­zium KISZ szervezete. Az iskola kiszesei elhatározták, hogy patronálási szerződést kötnek a helybeli Úttörő Termelőszövetkezettel, mun­kaegységkönyvet váltanak a közös gazdaságban s a nyári szünidő alatt negyvenen az alapszervezet tagjai közül 3 napot segédkeznek az aratá­si munkákban. Emellett véd­nökséget vállaltak az első­éves tanulók munkája felett, akik a termelőszövetkezet földjein részesülnek gyakor­lati-műszaki oktatásban. n csalafinta felvásárló Úgy ismerték járásszerte a kunszentmártoni Hegedűs Józsefet, mint aki nem veti meg az ítókát, s gyakori ven­dége a talponállóknak, meg az italboltoknak. Foglalkozá­sára nézve felvásárló volt, mindaddig, amíg — de ne vágjunk elébe a dolgoknak, vegyük sorjába. Történt, hogy egyszer talál­kozott Vágó Bélával az egyik italboltban. — Nagy az én bajom — só­hajtozott Vágó. — Egy kis pénz kellene a ház köré, tíe nem tudom előkeríteni. Nem tudnál segíteni? — tárta Hegedűs elé a kérdést. — Ami a segítésre vonat­kozik, magam is eléggé baj­ban vagyok. De — s itt pat­tant ki az ötlet — azért meg­próbálhatunk valamit csi­nálni. összedugták a fejüket s alig telt el egy órányi idő. szerződés tanúskodott arról, hogy Vágó Béla négy serté' hizlalását vállalja. Már csak egy lépés kellett: felvenni a szerződés értelmében járó 1600 forint előleget és osztoz­ni. Meg is történt annak rendje-módja szerint. Azon­ban semmi sem örök s így a pénz hamarosan elfogyott. — Mit lehetne tenni? — töprengtek az üzlettársak. — Megvan — csapott a homlokára egyikük. — Bo- zsik István tart malacot. Szerződjön ő. Szerződött is, de tudta nélkül. Hegedűs ki­állította, Vágó aláírta s jö­hetett a két ezres. Végletekig azonban nem lehetett ezt csinálni. Különö­sen kettesben nem, mert ugye, a titok csak addig ti­tok, amíg ember őrzi. Hege­dűs tehát önállósította ma­gát. Egyedül csinálta a to­vábbiakban. Kicsit törte a fejét, hogyan hitesse el a fe­lekkel, hogy nekik szerződ­tök kell hizlalásra, de rá­jött. Szirom Mátyáshoz, Be- nyó Antalhoz már így állí­tott be: — Én az Állatforgalmi Vállalat felvásárlója vagyok, így nekem nem lehet szerző­dést kötni.. Gondolom, nem haragszanak meg, ha a ma­guk nevére szerződöm le a saját disznaimat. Húzódoztak egy kicsit, de végül beleegyeztek, s Hege­dűs is egyre jobban meg­éhezett s alig egyéves pálya­futása alatt 55 sertésre kötött szerződést. A pénzeket — mint az a bírósági tárgyaláson kide­rült — zsebretette s jobba­dán a kocsmákba hordta. Bő­kezűségéről — futotta a meg­szerzett 22 ezer forintból — mulatozó cimborái emlékez­nek. Az ügy befejezéséről pedig a kunszentmártoni járásbíró­ság aktái, melyek szerint Hegedűs József társadalmi tulajdon sérelmére isméiel­ten és bűnszövetkezetben el­követett csalás és sikkasztás, valamint 14 rendbeli közek- 'rathamisítás miatt másfél­évig elmélkedhet a börtön­ben n«, tintás ágain. Társa, Vágó Béla is megkapta meg­érdemelt büntetését: 6 hóna- oi fe! fii eresztett börtönt r? '000 forint pénzb'n+ntést. —naau-~

Next

/
Oldalképek
Tartalom