Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-23 / 45. szám
i960, február 23, SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP s TAMANGO Színes, szélesvásznú francia film. Játssza Jászárokszállá- son a Béke mozi február 29—március 2-ig. faesa-gotö ömQzk. Szerencsém volt, hogy nem szemtől szembe ültem Módos Gvulánéval. Telefonon hívott, s így nem láthatta arcomon az értetlen csodálkozást, amikor mondta: Szívesen látnánk a szerkesztőség valamelyik munkatársát csütörtökön, a farsangi mulatságunkon itt a szolnoki Szociális Otthonban. De aztán nem csodálkoztam, nem is nevettem. Nem bizony. Mert Módosné elmondta azt is, hogy öregeiknek a Gépipari Technikum kultúrgárdája és zenekara ad műsort. Azok fogják szórakoztatni az otthon közel száz lakóját. — Jelmezre nem gondoltak? — Nem, arra nem gondoltunk. Nem is tudom, hogy jutottam tovább a gondolattal. — Hány éves az otthon legidősebb lakója? — Kilencvenöt. Nem beszéltünk többet. De gondolataim ott időztek még továbbra is az öregek között. Menjetek csak, gépiparosok.' Vigyétek a jókedvet, a vidámságot. Hadd jusson nekik is belőle. Az ő fiatalságuk idején biztos legtöbbjüknek szűk marokkal mérték. — borsi — A „vízfűró“ a Az a gondolat hogy a fo- iyékom trágyát nagy nyomáson közvetlenül a növény gyökérzetének közelébe fecskendezzék, néhány évvel ezelőtt vetődött fel. A tudományos vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a folyékony trágya 40—50 centiméteres mélységben 15-ször olyan hatásos, mint a szokásos 12—18 cm mélységben elhelyezett trágyázás. A Szovjetunióban bemutatták két szovjet mérnök „hid- rofuró”-ját — vízfuróját — gyümölcsfák és dísznövények trágyázására. E fúrót 12—25 milliméter átmérőjű vízvezetékcsőből készítik. Kezelése egészen egyszerű. Legkényesebb része egy automata zárral ellátott csőfej. A hidro- furót rugalmas tömlővel kapcsolják a trágyatartályhoz. Először a folyadékot néhány atmoszféranyomással a talajba szorítják: az erős folyadéksugár 5—10 másodperc alatt mintegy 1 méter hosz- szú lyukat fúr. Amikor a szükséges mélységet elérték, a nyomást a szabályozó szeleppel 1,5—2 atmoszférára csökkentik. Ha a cső átmérő je 12 mm, 10 liter folyékony trágyát tudnak elhelyezni egy perc alatt. Mintahogy a trágya nyomás alatt kerül a talajba, valamennyi irányban szétterjed és — a megfigyelések szerint — jelentősen csökkenti a talaj tömörségét, ez pedig a levegőzés föltételeit is javítja. Az utóbbi években minkertészetben den oldalról kipróbálták a folyékony trágya elhelyezésének e módszerét és megkezdték a gép tömeges gyártását. Különösképpen sikeres vele a gyümölcsfák trágyázása. Moszkvában egy-egy gyümölcsfához 25—30 liter 2 százalék foszfor-káli trágyát hordanak ki, 8—10 lyukat fúrnak hozzá. 35 centiméternyi mélységűt. A fákat hidrofúróval a föld alatt öntözni is lehet. Különösen nagy szerep vár az új módszerre a szőlőművelésben, ahol a szőlő legveszedelmesebb kártevője, a filoxéra elleni küzdelemben segít az embernek. A gyökeret pusztító filoxéra azért is oly nagy ellenség, mert a szőlő gyökérzete nagyon mélyre nyúlik. A vegyi irtószereket hiába helyezték el a talaj felső rétegeiben, ez nem vezetett eredményre. Több kísérlet után végre — ugyancsak a hidrófuró jóvoltából — sikerült kidolgozni egy olyan módszert, amellyel a filoxé- rát megsemmisíthetik anélkül, hogy a szőlőben kárt tennének. A vegyi anyagot a szőlőbokor körül kis adagokban hidrofúróval a földbe juttatják. Egy-egy négyzet- méteren rendszerint 4—4 lyukat fúrnak. A hidrófuró a szőlővesszők telepítésében nagyszerűen bevált. Segítségévéi 0.6 méter mély lyukakat készítenek, s ezekbe a folyékony trágyával telített nyílásokba helyezik el a szőlővesszőt. Tenger alatti ásatások Izraeli és amerikai búvárok és archeológusok víz alatti ásatásokat kezdenek a tavasszal a Földközi-tengeren, Caesarea régi kikötőjének feltárására. A múlt évi előzetes vizsgálat eredményeként felvázolták a régi kikötőt, amely mintegy 4—5-ször nagyobb volt, mint a jelenlegi. Josephus Flavius a zsidó háborúról írott könyvében megemlíti Caesarea templomát és három „Colosseum”- át, amelyeket a kikötő gátjain, nagy négyszögletesre vágott kövekből építettek. Az elmúlt évben az expedíció ilyen köveket, valamint római szarkofágot talált. A környék halászai egyébként éveken át fogtak ki hálójukban korsókat, lámpákat, vázákat és egyéb ie. 1500 körüli időkből származó tárgyakat. A leletek alapján a tudósok sokat várnak a további kutatásoktól. (Discovery) Az elektromos számológépet, amelyet az atomkutatástól a könyvelésig, a fordítás tói a repülőgép-tervezésig a legkülönbözőbb -területeken felhasználják, most a közle- kedésrendeszetben is alkalmazni kívánják. Philadelphiában azt tervezik, hogy a város forgalmát teljesen elektromos úton fogják irányítani. A terv szerint főútvonalakon elhelyezett elekVízhiány az egész vHágon Az elmúlt harminc évben az egy főre eső vízfogyasztás megkétszereződött. A fokozott vízszükséglet súlyos problémák elé állítják az ösz- szes ipari országokat. (New Yorkban például néhány évvel ezelőtt komoly vízhiány 1 pett fel és szigorú korlátozásokat kellett alkalmazni.) i-mgk'ában, ahol pedig nagy mennyiségű csapadék esik évente um’ancsak nehézségik merültek fel a vízellátás teréT. Az északkeleti és skót alumínium gyárakban szabályozzák a vízfogyasztást. Az egész világon szakemberek foglalkoznak azzal a kérdéssel, miképpen lehetne ciszternák építésével, a földalatti tartalékok kiaknázásával nagyobb vízmennyiséget biztosítani az iparnak és a lakosságnak nélkül, hogy a folyók vízmennyiségét csökkentenék. (Science et Vie.) tromos megfigyelő berendezések (fotocellák, stb.) az áthaladó járművekről elektromos jelzéseket küldenek egy elektronikus számológépbe. Ez automatikusan megállapítja, hogy az útkereszteződésekhez és terekhez melyik oldalról közeledik több jármű, s ennek megfelelően ugyancsak elektromos utón irányítja majd a közlekedési jel zőkészü lékeket. A gépesített közlekedési rendőr Amikor Othello, a velencei mór feleségének halálos ágyánál megtudja az igazságot, heves könnyekre fakad. Könnyeit „az arab mézgafák gyógyírjához” hasonlítja. Hiszen végeredményben neki volt igaza és nem Jágónak. A szépség és szerelem, hűség és becsület külső arca nem hitvány belsőt, hanem ragyogó nemes lelket takart. Van tehát tisztaság, becsület a földön. Ez a humánus gondolat győzelme, amelyet még jobban aláhúz Desdemona és Othello megrendítő tragédiája. Mivel szól hozzánk három és fél évszázad távolából ez a színmű, hogy meghat, fel- magasztosít és lelkünk legnemesebb érzelmeit kelti fel ma is? Az érzések őszinteségével és magas hőfokával, amelyben fehéren izzanak a jó és gonosz gondolatok egyaránt. Vérbő, szertelen, szélsőséges jellemek szájából halljuk Shakespeare nyelvének nemesveretű zuhogó áradását. A remekmű lehellete csap meg minket, ezért figyelünk lélegzetvisszafojtva a jólismert s mégis mindig új, rejtett mélységeket feltáró történésre. Amikor a középszerű olasz novelláira Cintio 1565-ben megalkotta a tragédia alapjául szolgáló elbeszélést, egyáltalán nem azt az erkölcsi tartalmat óhajtotta kifejezni, amelyet azután Shakespeare zsenije a humanizmus szobrászvésőiével kiformált az eredetiből. Cintio Othellöja egyszerűen mogorva és gonosz, aki előre megfontolt szándékkal, hidegvérrel öl, azután gondosan igyekszik eltüntetni tettének nyomait. Az ő művének példázata: így jár, aki rangon alul és nem saját fajtájából házasodik. Shakespeare tollán ez a történet éppen ellenkező tételt bizonyít Az ő Othellöja nemeslelkű, «lágyszívű, kiváló képességű vitéz katona, akinek boldogan és büszkén nyújtja és nyújthatja kezét a OTflJELLÖ 6 Shakeipeate diám áfa a Szigligeti Színház izinpadán velencei főnemes leánya. A nagy sorsszimfóniának az a tétele, hogy minden ember egyenlő — fajtára való tekintet nélkül — kristálytisztán szólal meg a dráma nagy orcheszterén. A tragédia nem a berber és az európai, a nem pallérozott katona és a legjobb nevelést kapott velencei nemeslány ellentéte, hanem a megcsalt bizalom tragédiája. Ez a bizalom feltételnélküli, tiszta és nemes, minden hátsó gondolat nélküli. És e nemes érzés sátáni ellenpontja, Jágó ezért képes a tragédiába hajszolni áldozatait, a becsület és a naivul tiszta hit ragyogó képviselőit. A Szigligeti Színház útjának jelentős állomásához érkezett el az Othello színre- hozatalával. Már többízben hangot adtunk annak, hogy az elmúlt évihez képest szélességben és mélységben egyaránt többre és jobbra képes megyénk színháza. Éppen az Othello parádés előadásával látom igazolva ezt a megállapítást. A bemutató közönsége korra, nemre, hivatásra való tekintet nélkül őszinte elragadtatással szólt arról az élményről, amellyel az előadás ajándékozta meg. És amikor a szűnni nem akaró tapsvihar újra meg újra a függönv elé hívta a színészeket, a köszönet nem csak nekik, hanem a rendezőnek, díszlettervezőnek, a kosztümök megalkotójának és a színház minden rendű-rangú katonájának szólt, akik a gonddal kimunkált színmű létrehozásában resztvettek. Minden régi századokban lejátszódó történet annyiban tudja megmozdítani a késői utódok szívét és képzeletét, amennyiben hozzájuk is szól. A huszadik század emberének századunk formanyelvére lefordítva értékes az Othello. Mészöly Dezső sallangmentes és mégis belső pátosztól izzó fordításához tökéletesen simult a rendezői elképzelés. Nógrádi Róbert főrendező felfogásával teljes mértékben egyet lehet érteni. Rendkívül sok újat adott, amellett, hogy a klasszikussá nemesedet shakespearei hagyományok jórészét igen szerencsésen ötvözte bele a játékba. A jelzéses díszletek, a szinte nyíltszínen történő változások, a kompozíciónak több szinten történő mozgatása, az előszínpad alkalmazása régi és új egyszerre. Emellet klasszikussá zárja a darabot az eredetivel szembeni hármas tagolás. Ezzel is közelebb került hozzánk, világosabb, célratörőbb, pergőbb a cselekmény. A színészi mozgások sem szélsőségesek, takarékosan bánnak a térrel és a zártabb térformák kialakítása egyben a kompozíció sűrítését is jelenti. Természetesen, ahol a dráma cselekménye megköveteli, élettel, mozgással, lüktétésseí telik meg ez a tér, mint a második rész kikötői jeleneténél. Nógrádi Róbert rendezői pályáján újabb jelentő«1 lépés az Othello és talán a legnagyobb dicséret az, ha megállapítjuk: értően nyúlt a nagy angol zseni drámájához Upor Tibort, a díszletek tervezőjét közvetlenül a rendező mellett kell említenünk. Annál is inkább, mert a díszleteknek rendkívüli jelentős dramaturgiai funkciójuk van. Emellett kevés szóval sokat mondanak. A kikötő, amelyet két bójával, egy kifeszített hálóval és egy hajóorral jelzett Upor, tökéletes illúziót keltett. Az utolsó jelenet tüll- függönyös megoldása pedig lélektanilag támasztotta alá a kibontakozó véres tragédiát. Othello: Iványi József. A szerencsétlen, nagyszívű, vakítóan becsületes ember éppen sértett becsülete védelmében válik szörnyeteggé. Azaz, rossz a kifejezés. A szörnyeteg nem ő. Hiszen gyilkolási jelenetében is olyan emberi, szenvedélyén annyira áttör a kétségbeesés, hogy csak sajnálni tudjuk őt. Az ármány romokba döntötte hitének, szerelmének márványpalotáját és ő a romok alá temetkezik. Megöli azt, akit legjobban szeret és világosan érzékelteti, hogy már abban a pillanatban vele pusztult ő is. Ezt a pusztulást megrendítő színekkel ecseteli Iványi Othellöja, testi adottságai miatt nem az általános elképzelésekben élő. robusztus ember. Az ő Othellöja elsősorban lelki nagyságával hódítja meg Desdemonát. Sokszínű játék az övé és hatalmas színészi teljesítmény. A gyanúval őrületbe kergetett ember fokozatos eltorzulását ábrázolja — kiválóan. Vívódása pillanatra sem válik unalmassá. Talán egy dologban változtathatna. A második részt oly magas hőfokra emeli, hogy a befejezés érzelmi felfutását nem minden ponton tudja valószínűsíteni. Ettől az egytől eltekintve szép, csiszolt, gyönyörködtető előadást nyújtott. Az ellenpont: Tallós Endre. A legnagyobb dicséretet mondhatjuk alakítására: így, ilyennek él az emberek képzeletében a világirodalom legnagyobb intrikusa, legsátánibb jelensége. Jágo — mai kifejezéssel élve: karrierista, aki reményeit látja összeomolni, hisz Cassio megelőzte őt rangban és tisztségben. Bosszút esküszik és bosszújához mindent és mindenkit felhasznál. Tallós helyes érzékkel a figura mindkét jellemzőjét gondosan kimunkálta. Éppúgy láthatjuk a gyarló, esendő, hiú és sértett embert, mint a pokoli gonosztevőt, aki hidegvérrel gázol át érzéseken, szerelmen, tisztaságon. Romantikus hős, gonoszságában is szertelen, szertelenségében is számító. Tallós egy-egy gesztussal, hangsúllyal, a mimika pillanatonkénti váltásaival szüntelenül a kezében tartja a cselekmény szálait. Ennek a színésznek elhisszük még a? elképzelhetetlent is, mert el tudja hitetni. A reggeli kihallgatás jelenetében az ördögi gyanú elültetésekor a légi óbb. Hegedűs Ágnes Desdemo- nája vitát váltott ki. Egyesek szerint .túl modern az, amit alakít, tehát csorba esik általa a korhűségen. A vitá- zóknak ezúton kívánok válaszolni. Hegedűs Ágnes sze repfelfogása szerintem jogosult és helyes. Kétség sem fér hozzá, hogy Desdemonája nemcsak a tizenhatodik, hanem a huszadik század asszonyát is idézi. De vajon nem modern, bátor tett volt-e a velencei főnemes leányától, hogy egy idegen fajtájú zsoldos katonának nyújtotta a kezét? Nem modernebb-e puritán életfelfogása, mint a léha, romlott Velencéé abban a korban? Ez a modernség a mai kor eszközeivel kerül a színpadra és ez így helyes, igy hihető és így szép. Desdemona nem úgy kulcsszerep, mint Jágo, mégis igen sok áll vagy bukik rajta. Hiszen csak akkor bomlik ki a mondanivaló drámaisága, ha hisszük, erős meggyőződéssel hisszük: ehhez az asz- szonyhoz nem fér szenny és gyanú. Márpedig ezt nyújtja nekünk Hegedűs Ágnes kitűnő játéka. ben a darabban. Gondosan felépített, kiérlelt alakítás Tyll Attila Brabantiója. A konzervatív maradiságot képviselő apa az ő alakításában megnőtt és a dráma jelentős szereplőjévé forrta ki magát. Amikor meggyőződik leánya tettének igazi rugóiról, a szemünk láttára ros- kad össze belülről. Ezt a jelenetet különösen elhitetően, szépen formálta Tyll Attila. Markó Sándor Lodovicója férfias megnyerő jelenség, jó játékával, szép tiszta, zengő szövegmondásával a darab erősségei közé tartozik. Nem tudunk egyetérteni Halász László Rodrigöjával. Rodrigo az ő megfogalmazásában egy szánalmas suhanc, akinek korlátoltsága nem tragédiái, 'inkább vígjátéki jellegű. Nem tudja megfelelően elhitetni, hogy egy pillanatig is vetélytársa lehetett Othellönak. Móra Sándor Upor Péter rokonszenvesen formálta meg Cassiót. Vidám, szép és gondtalan és ugyanolyan gyanútlan, mint gazdája. Hű és becsületes, de ő is, mint minden pozitív hős e shakespearei tragédiában, naiv. Upor szerepről szerepre fejlődik és talán eddigi legjobb alakítását nyújtotta ebmi nt velencei dogé, impozáns jelenség, jól mozog a színpadon, de szövegmondása nem eléggé árnyalt, kissé színtelen. Ezen még csiszolnia kell. Kitűnő viszont Győri Ilona Emilia alakítása. Az érzelmek széles skáláján játszik és minden akkordot fölényes biztonsággal üt le. A leleplezési jelenetben felejthetetlen. A többi szerepekben Andaházy Margit, aki jól- mozgó Biancát alakított, Juhász János, Tatár Endre hasznosan szolgálták a kitűnő előadást. A szineikkel, pompájukkal a történést szervesen kiegészítő kosztümök Gre- guss Ildikó vendég díszlettervező alkotási készségét dicsérik. Szép színházi estén vettem részt. Hiszem: még nagyon sokaknak okoz őszinte gyönyörűséget a velencei mór örökéletű tragédiája. Hernádi Tibor