Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

é 4ZOLNOK MEGYEI NtPLAP I960, február St Szövetkezeti és üzemi fiatalok találkozója A besenyszögi Lenin Termelőszövetkezet fiataljai meg­látogatták a Tisza Bútorgyárak Nagy érdeklődéssel (fi­gyelték, hogyan készül az új típusú konyhabútor. A látoga­tók egyik csoportjában Nyeső Mária. Szűcs Éva és Gyár­tás Ilona hosszasan elbeszélgetett Makai Etelkával, aki a felsőrész oldal csapjait készíti. mwfmmmvvv'nTiviivn'iívmp'iiwrftTmviiwrwvriv Nemesített vetőmagot szállítunk Bulgáriának A mezőgazdasági termés­hozam növelése érdekében Bulgária az idén nagymeny- nyiségű nemesített vetőmagot importál különböző orszá' gokból, így Magyarország 370 tonna nemesített cukor­répa vetőmagot exportál Bul­gáriába. Zárttéri modellverseny a szolnoki Vörös Csillag moziban Az MHS Szolnok megyei Repülőmodellező Klubja ma délelőtt 9 órakor megyei zárttéri modellversenyt ren­dez a szolnoki Vörös Csillag Filmszínházban. A versenyen Honti László és Kiss Károly, a Magyar Népköztársaság ér­demes sportolói is résztvesz- nek. Az alig egy grammnyi súlyú, hártyánál is véko­nyabb szárnyú modellek ve­télkedésén minden érdeklő­dőt szívesen látnak. Mindenki /egyen a helyén Február végén járunk. Az egyéni gazda nem csinált nagy gondot így a tavaszi munkák kezdete előtt. A pár hold földön — amelyet min­denkor át tudott tekinteni — munkáját mindenkor meg tudta szervezni. Mégis, ha hűek akarunk lenni az igaz­sághoz, elismerhetjük: azt már minden egyéni gazda tudta előre, mikor mit vet majd, hogyan kapál, kivel, hányszor. Ügy állította be Az öntözéses gazdálkodás útján Termelőszövetkezetünk ti­zenegy esztendővel ezelőtt alakult. A tagok 1949—50- ben 100 holdas területet ön­tözésre építettek be. Hiány­zott azonban a kellő tudású szakember és így akkor ered­ményeket még nem mutat­hattunk fel. Abba is hagyták az öntözést, a rizstermelést. A beépített telepeket széjjel­szántották. Tavaly a már évek óta parlagon heverő te­lepeken újra megpróbálkoz­tunk a rizs termesztésével. Annak ellenére, hogy sem én, „Jó irányba indultunk“ A karcagi Béke Tsz megvalósítja a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatócsoportjának javaslatait Pár héttel ezelőtt a Nagy­kunsági Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet Szarvas Fe­renc főmérnök vezette kuta­tócsoportja egy év munkájá­nak eredményét magában foglaló javaslatot nyújtott át a szövetkezeti város tsz-elnö- keinek. Mint korábban meg­írtuk: a javaslat megvalósí­tása az öt közös gazdaság ré­szére — 1965-re— 57 millió többletjövedelmet biztosít. ül térképei terít elénk Dobrai József, a Béke Tsz elnöke, majd az ötvennégy oldalas javaslat­ban lapoz: —- Gondosan áttanulmá­nyoztuk; öröm volt látnunk, hogy jó irányba indultunkéi, — mondja. — A talaj ismere­ti, vízrajzi, talajhasznosítási térkép adatai azt bizonyítják, hogy helyi adottságainkat nem hevertettük parlagon. Agronómusaink összevetették eddigi eredményeinket a ja­vaslatban foglaltakkal s na­gyon sok egymáshoz közel álló számira bukkantak... A kutatócsoport tagjainak véleménye szerint a Béke Tsz össz-szántójának 26,7 százalé­kát célszerű — a mai 32,2 százalék helyett — kenyér- gabona vetéssel hasznosítani. Az ipari növények számára 5,2 százalékot javasolnak; ez ma már majdnem annyi is: 5,3 százalék. Az abraktakar- mány-terület ajánlott aránya 26.4 százalék, a valóságban 27,4. — Egyes tételekben még a javasoltnál is előbbre járunk — így Tímár László agronó- mus. — Nem 0,4 százalékon, hanem 0,67 százalékon ter­mesztünk zöldséget. Pillan­gós vetésterületünk arányát lényegesen javítanunk kell: 13.5 százalékról 18,4 száza­lékra kell emelnünk. Annak ellenére, hogy a Béke Tsz szarvasmarha* tenyésztésben első a város közös gazdaságai kö­zött — a javaslatnak megfe­lelően tovább szaporítják az állományt. Ma a tsz minden száz holdjára tíz szarvasmar­ha jut; ezek száma 1965 vé­gére 24,34-re emelkedik majd. — Hasonlóan fejlesztjük a sertésállományt, — szól Kán­tor József agronómus. — Kedves barátaink, a kutatók 1965 végére 100 holdanként 33,25 sertés tartását ajánlot­ták számunkra. Mivel már az 1960-as zárszámadás idején 100 holdanként 22 sertésünk lesz, a célkitűzés elérése ko­rántsem látszik megvalósít- hatatlannak. Tímár László nagyon fon­tosnak tartja, hogy kétszere­sénél többre szaporítsák öt Háztáji és egyéni termelők! AZ ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT koeatartási és süldő­nevelési akciót indított9 melynek keretében vemhes kocára köthető szerződés. A szaporulatból legalább 2 db hizlalásra alkalmas 40—60 kg közötti súlyú süldőt kell leadni a Palástól számított 4—8 hónapon belül. Minden leszerződött vemhes koca után 600.— Ft előleget folyöslt a Vállalat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabadár- nál 50 miérrel többet. A jelenlegi szerződéses árak: pt 40—60 kg tiszta fajú fehér hússüldő kg-ként 15.50 40—60 kg hús- és hús jellegű és mangalica kilogrammonként ......................... 14.50 Ha sználja ki a kedvező lehetőséget és még ma kös­sön szerződést, mert a szabadpiaci ár alakulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses süldőneve­ié* jó árat biztosít. Részletes felvilágosítást a vállalat Járási kirendeltségei ás a községi felvásárlók adnak. ,Szolnok—Heves megyei Allaíforgalmi Vállalat 1 * ■ ----------------- . r --nr-• - -_r-_rj év alatt a meglévő birkaállo­mányt. Száz holdanként 31- ről 63,65-re gyarapítják a hasznos állatok számát. Az elkövetkező években a vetésterület szerkezetét a mai fekete ugar területek és egyes, gyenge rizstelepek ro­vására változtatják meg. — Ugyanakkor megjavítják a birkalegelőt s némileg növe­lik is. A termésátlagok eme­lése hasonlóan fontos cél. — Búzából — a gazdaság átla­gában — 10,40 mázsa helyett legalább 12-t, őszi árpából 12 helyett 15 métermázsát kí­vánnak előállítani holdan­ként. A kutatók készítette hasz­nos javaslatból kimaradt a baromfitenyésztésre vonat­kozó útmutatás. Bizonyára nem véletlenül, hiszen a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szakemberei is tudják, hogy a Béke Tsz gazdái a párthatározatban foglalt árubaromfimennyiség kétszeresét adják már ma. Ebben az évben 92 ezer áru­baromfit és 3 ezer 400 puly­kát értékesítenek. Ugyanak­kor tízezer egyedes baromfi­törzs állományt állítanak be. Az öntözött területek na­gyobb arányú növelésére majd akkor kerül sor, ha Karcag keleti és nyugati ol­dalán megépül a nagykapa­citású gravitációs öntözőcsa- toma. Addig az öntözésre be­rendezett területek jobb ki­használásával lépnek előre. A szövetkezetiek bizton számítanak a jobb munka nyomán nagyobb eredmény­re. Évről évre fokozatosan, megalapozottan emelik a munkaegység értékét; 1965- ben negyven forintig szeret­nének eljutni. Ez az elhatá­rozás éppoly reális, mint a kutatócsoport készítette ja­vaslat — s éppúgy lehet rá építeni, mint a tagság szor­galmára, a vezetők hozzáér­tésére. — borváró — “ NAGYÜZEMI, 60—70 családos méhészeteket létesí­tenek megyénk termelőszö­vetkezetei. Eddig 52 közös gazdaság foglalkozott ezzel a i övedelmezö üzemággal. Űrabban egyre többen jelen­tik be igényüket: eddig már 603 méhcsaládot igényeltek a tsz-ek. Az igények kielégíté­sére felvásárlást rendeznek. Az eladási szándékot a MES7.GV méhészeti megbí­zottinál Szolnokon lehet be­jelenteni. sem a másik szakember, No- vák Mihály nem ismerte a telepet, a hullámgátakat ma­gunk építtettük bfe. A 30 holdas területen az elmúlt évben 15 mázsás átlagter­mést értünk el rizsből. A ta­gok elhatározták: az öntözést folytatni kell és kiszélesíteni. Elkészítettük az idei terve­ket Eszerint 1960-ban 393 hol­don végezzük az öntözést 50 holdon rizst termelünk, 19 holdon öntözéses kertészetet létesítünk és 325 holdon szán­tóföldi termelést végzünk. Öntözünk 200 hold kukoricát, 65 hold cukorrépát és 60 hold lucernát valamint lóherét. Már most foglalkozunk a távlati tervekkel. 1963-ra szántóföldi öntözésre 1100 kát. holdat kívánunk beépí­teni. Egyrészét esőztető öntö­zésre, másik részét pedig árasztó és csörgedeztető ön­tözésre. Polgár Miklós okleveles mezőgazdasági mérnök, • tsz mezőgazdásza Gyermekkocsi - főzőlappal Egy olasz cég elemmel mű­ködő kis főzőlapot hozott for­galomba. A főzőket gyermek­kocsikra szerelik és ezáltal lehetővé teszik az anyáknak, hogy a parkban is megfőzhes­sék a kakót, kávét, vagy meg­melegítsék a tejet a kisbabá­nak. A gyermekkocsi tologa­tásával a főzőberendezésben lévő elem automatikusan fel­töltődik. vetésforgóját, hogy ura le­gyen majd. a művelésnek is. Egészen más a helyzet a termelőszövetkezetben. A többezer holdas gazdaságok­ban olyan munkacsúcsok adódhatnak, amellyel nem lesz képes megbirkózni a tagság, ha pontról pontra előre meg nem terveznek mindent. S az ilyen terv el­készítésének utolsó napjai­ban vagyunk. Több termelő- szövetkezet már veti a má­kot, más tsz-ek az árpave­tésre készülnek. Mégis igen sok szövetkezeti gazdával be­széltünk, aki még most sem tudia, hol lesz majd az ő helye, hol dolgozik egész éven át. S ez nem jól van így. Az még nem elég, ha a termelő- szövetkezet vezetőségének vannak elképzelései, de nem tudatják azt a tagokkal. Me­gyénkben legalább 60—70 tsz-ben még nem megfelelő a munkaszervezés. Vonatkozik ez pl. a jászfelsőszentgyörgyi Kossuth, a j&szfényszarui Kossuth, a nagykörűi Kos­suth, a tiszajenői Tiszagyön- gye és Uj Tavasz termelőszö­vetkezetekre. Hasonlóképpen a szandaszöllősi Aranyka­lászra, a rákóczifalvi Petőfi­re és még jónéhányra. A szervezettség vagy szer­vezetlenség végső fokon a jövedelmezőségben nyilvá­nul majd meg. Nem véletlen, hogy megyénk egyik legjobb termelőszövetkezetében, a jászteleki Tolbuchinban mind a száznyolcvan család tudja mér, mekkora terület meg­művelése jut rá, s így is ké­szül arra. Ugyanebben a ter­melőszövetkezetben már azt is kiszámolták a tsz-tagok, mennyi pénzhez jutnak eb­ben az évben, ha a rájuk ki­mért munkának eleget tesz­nek. Jó.példaként állíthatjuk a kunmadaras! Uj Élet Tsz-t. Február hónapban tíz gyű­lést tartott a vezetőség. Min­den taggal ismertették, ho­gyan számítanak rá, mit kell neki csinálnia egész éven át Az állattenyésztésben dol­gozókat az istállóhoz hívták össze. A növénytermelésben munkálkodókkal több cso­portra osztva ismertették az egyéni terveket. Hogy meny­nyire okos dolog jó előre tu­datni a szövetkezeti gazdák­kal, mi vár rájuk, a karcagi Május 1 Termelőszövetkezet esete mutatja. Kiderült, a rizsbetakarításnál munkaerő- hiány lesz náluk. Ezért a ve­zetőség most kidolgozta a szakaszos vetéstervet. Ügy vetik a kapásnövényeket, hogy azok kelése, művelési ideje ne essen egybe. A mun­kacsúcsok széthúzásával még sikerülhet addigra megoldani a rizsbetakarítás gondját. Az most a legfontosabb, hogy minden tsz-tag tudja, mire készüljön, melyik bri­gádnak, munkacsapatnak tag­ja. Ennek több módszere van. A karcagi November 7 Ter­melőszövetkezetben próbál­koznak talán a legjobbal. A termelőszövetkezet vezetősé­ge — beleértve a brigád-, munkacsapatvezetőket is — családlátogatásokat végeznek. Egyenként beszélik meg tag­jaikkal, mit vállalnak egész éven át a közös munkából. A szolnoki Lenin Termelő- szövetkezetben öt üzemegy­séget alakítottak ki és az embereket, a beszélgetések után abba az üzemegységbe osztották be, amely lakóhe­lyéhez legközelebb esik. A tiszaföldvári termelőszövet­kezetekben szerződést köt­nek a családfőkkel a terü­letre. A szolnoki járás öt köz­ségében a termelőszövetkeze­ti asszonyokkal rögzítették, ők mit végeznek el a közös munkábóL Ez évben dolgozik először a tsz-ben az új belépők né­pes tábora. Mivel a gépi igényt teljes egészében ki­elégíteni nem tudjuk, arra lehet számítani: mindenkinek sok munka jut. Az új szö­vetkezeti gazdák készülnek is erre. A termelőszövetkezet saját érdeke, hogy az egész éven át tartó megfeszített munkálatokat pontos tzer- vezéssel megkönnyítse. S ehhez nem is kell hosszú idő. Márciusnál előbb a vetés kezdésére nem igen lehet számítani. Addig van Idő, hogy az előkészítésben lema­radt mintegy 70 termelőszö­vetkezetünk la felkészítse tagjait. B. L. Tapasztalataink és feladataink az öntözésnél írta: CSÁVÁS IMRE öntöző-agronómus l MEGYÉNK aszályra haj­lamos időjárása miatt a nö­vénytermesztés állandó ma­gas hozamait csak öntözéses gazdálkodással tudjuk bizto­sítani. Ezt a tényt ma már senki sem vitatja, mégis a gyakorlatban azt tapasztal­juk, hogy öntözhető terüle­teink számottevő részét nem használjuk fel öntözésre.. — Ennek az oka — számos egyéb tényező mellett •— nagyrészt az, hogy a nagy­üzemi méretekben végrehaj­tott felületi öntözés előké- .szjtéiséhaz és lebonyolításá­hoz feltétlenül szükséges bi­zonyos szakmai felikészült­ség és gyakorlati tapasztal at. Az, hogy egyes helyeken az alábbi feltételek hiányá­ban végrehajtott öntözések során gyakran nem kapták meg a várt eredményt, sőt, esetleg kárt is okoztak, nem azt jelenti, hogy maga a mód­szer rossz, — hiszen rosszul alkalmazva a legjobban be­vált agrotechilkai módszertől sem várhatunk eredményt! Annak érdekében, hogy ter­melőszövetkezeteink ezen a téren is ki tudják használni lehetőségeiket, a Földműve­lésügyi Minisztérium az el­múlt évben mintaöntözőbri­gádokat szervezett, melynek feladata az volt, hogy a ter­melőszövetkezetek körében népszerűsítsék a felületi öntö­zési módokat és azok szak­szerű végrehajtására megta­nítsák a dolgozókat 1959-ben a Nagykunság; Mezőgazdasági Kísérleti In- tézet kisújszállási telepér működő mintaöntözőbrigác tíz termelés zövettoezetber végzett ilyen irányú munkát Kisújszállás, Karcag, Kende­res és Túrkeve határában. A FELADAT propaganda- és bemutató jellegének kö­vetkeztében a termelőszövet­kezetek többségénél csak 3—E kát. holdas mintaparcellákal jelöltünk ki öntözésre. A mintaparcellák közül kettőn évélő pillangós, kettőn siló- kukorica, a többin kukorica öntözését készítettük elő és ahol az elmúlt év esős nyara azt lehetővé tette, öntöztünk is. Az elért terméseredmé­nyek nemcsak azt igazolták, hogy az öntözés még olyan csapadékos nyaru esztendő­ben is kiváló terméseredmé­nyeket biztosít, mint az 1959- es, hanem azt is, hogy ezt a rendkívül hasznos eljárást nem tekinthetjük varázsszer­nek, amely minden termelés­technikai problémát megold. Ahhoz ugyanis, hogy va­lóban kiugró terméseket ér­jünk el. a növények számá­ra nemcsak a vizet kell biz­tosítanunk — ami ugyan lé­nyeges. de nem egyetlen té­nyezője a növény életfeltéte­leinek —, hanem igyekez­nünk kell, hogy a lehe'ő leg­jobban kiéléeít'ük a növé­nyek valamennyi szükségle­tét. Miután a vízhiány mel­lett leggyakrabban talajaink tápanyagban való elszegénye­dése okoz a legtöbb gondot, természetes, hogy öntözött viszonyok között, amikor lé­nyegesen több termést aka­runk elérni, lényegesen töb­bet is kell tennünk, talajaink szerves és szervetlen táp- anyagvisszapótlása érdedé­ben. Nem véletlen tehát, hogy valóban kiugró termésered­ményeket azoknál a minta­parcelláknál értünk el, ahol istállótrágyázás történt. A kisújszállási Búzakalész Tsz istállótrágyázott, műtrágyá­zott és öntözött silókukoricá­ja — annak ellenére, hogy fajtája a viszonylag kistestű Mv—5-ös volt — 370 mázsa zöldtömeget adott kát. hol­danként. a kisújszállási Ady Tsz istái!ótrágyázott kukori­cája 49.5 mázsát termett kát. holdanként, annak ellenére, hogy az esős nyár miatt meg sem tudtuk öntözni, a tűi­kével aVörös Csillag Tsz ku­koricája pedig 40.7 mázsás terméssel hálálta meg az is- tállótrágyázést és a kétszeri öntözést: Műtrágyázással ugyancsak szép eredményeket lehet el­érni, bár a műtrágyák nem pótolják, csak kiegészítik a szervestrágyázást. Sajnos, ná­lunk átmenetileg arra Is gyakran szükség van, hogy talajaink nagyfokú tápanyaga-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom