Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-21 / 44. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. február 21. VESZÉLYES ÁBRÁNDOK Hosszas huzavona után február 13-án hajnalban a Szaharái Regane-ban felrobbantották az első francia atombombát. A hatalmas acéltoronyra szerelt bomba fel- robbantásának katonai jelentősége elenyészően csekély, hiszen nincs a világon olyan szállítóeszköz, amellyel ezt a „nehéz súlyú” fegyvert az esetleges ellenséges célpont fölé lehetne juttatni, nem is szólva arról, hogy a jelen korszak hidrogén bombáihoz viszonyítva az „új” bomba csak egyszerű játékszernek tekinthető. És mégis a robbanás kísérteties fénye sokkal nagyobb tiltakozást váltott ki, mint esztendőkkel ezelőtt a sokkal veszedelmesebb s katonailag hasonlíthatatlanul jelentősebb kísérletek egész sorozata. Az álmok szertefoszlanák 1958 nyarán, amikor a francia XV. köztársaságot az algériai puccsisták hathatós támogatásával De Gaulle V. köztársasága váltotta fel, a francia uralkodó körökben magasra csaptak az új nagyhatalom megteremtéséről szőtt álmok. A köztársaság által meghirdetett programban olyan tételek is szerepeltek, mint Algéria teljes pacifikálása, vagyis magyarul az algériai szabadságharc vérbefojtása, Franciaország vezető szerepének növelése a nyugateurópai szövetségben, a NATO-ban, ahol a franciák csak az angolszász vezető hatalmak, az Egyesült Államok és Anglia után következtek. Párizsban úgy vélték, hogy a NATOban csak. akkor léphetnek egyet a szamárlétrán”, ha Franciaország is „leadja névjegyét a világ legzártabb klubjának, az atomklubnak előszobájában”. Az 1958 májusában szőtt ábrándok — amelyek kezdetben sok haladóbb gondolkodású franciát is macikkal ragadták — lassan szerte- fos-zlottak.Az Algéria pacifikálásához fűzött merész álmokról gyorsan kiderült, hogy azok légvárakra épültek. Az elmúlt másfél esztendőben az ideiglenes algériai kormány súlya és tekintélye nemhogy csökkent volna, hanem jelentősen megnövekedett. Algériai elgondolásának zsákutcába jutása végül- is az elmúlt esztendőben arra késztette De Gaulle-t, hogy felülvizsgálja eddigi politikáját, és nyilvános deklarációban ismerje el Algéria önrendelkezési jogát. De Gaulle közeledésé e reálisabb állásponthoz éppen azokat fordította szembe az V. köztársasággal. akik 1958-ban hatalomra segítették a jelenlegi köztársasági elnököt. A szélsőséges gyarmatosítók néhány héttel ezelőtt lázadást robbantottak ki Algériában. Ez a puccskísérlet súlyos csorbát ejtett De Gaulle presztizsén, és — mint nyugati sajtój elöntések megállapítiák — arra ösztönözték Gaulle-t, ho«*v a tervezett időpontnál előbb hajtsa végre atombombájának felrobbantását, s még alig oszladozott a szaharai Regane-ban a robbantást követő atomfelhő, a francia kormánysajtó már sietve hangoztatta, hogy valóraváltot- ták a nagyhatalomról szőtt ábrándokat, Franciaország atomhatalom lett. De valóban így történt? Washington „langyosan” London „hűvösen” fogadja a hírt Az első nyugati kommentárok Franciaország nyugati szövetségeseinek állásfoglalását így összegezik: Washingtonban „langyosan”, Londonban „hűvösen” fogadták az első francia atombomba fel- robbantásának hírét Washington és London lelkesnek semmiképp sem nevezhető állásfoglalását több tényező magyarázza. A nyugati fővárosokban már jóelőre felmérték, hogy a szaharai atom- robbantás óriási felháborodást okoz majd az afrikai és ázsiai népek körében, vagyis elsősorban azokban az országokban, amelyek megnyeréséért mostanában London és Washington „nagyobb áldozatokra is hajlandó”, de aggodalmat okoz a francia bomba az angolszász fővárosokban azért is, mert jól tudják, hogy Párizs — bombával a hóna alatt — további jogokat ‘ követel, lépni akar egyet a „szamárlétrán”. S taktikailag sem „illett” Washington terveibe a francia kísérlet. Az amerikaiak -hosszú hónapok óta elszánt harcot folytatnak, hogy a világ közvéleményét megbarátkoztassák azzal a gondolattal, hogy az általuk szorgalmazott földalatti atom- robbantás „nem veszélyes”, s világnak semmi hátránya Időjárásjelentés Várható időjárás: továbbra is megmarad at évszakhoz képest enyhe, túlnyomóan felhős idő. Elsősorban reggel és délelőtt több helyen köd. Néhány helyen ködszitálás, vagy kisebb eső. Mérsékelt légáramlás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: megközelíti a 10 fokot. két. De a szovjet kormány nem elégedett meg a francia robbantás elítélésével, hanem épp e héten új, nagy jelentőségű javaslatot terjesztett be a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről tárgyaló genfi értekezleten. Az új szovjet javaslat messzemenően figyelembe veszi a nyugati hatalmak álláspontját és lehetővé kívánja tenni a földalatti robbantások ellenőrzését. Mint ismeretes ugyanis, a „nem kielégítő ellenőrzés' volt az, amellyel az amerikai kísérleteik folytatásának szükségességét indokolták. A szovjet javaslat megteremtette a megegyezés lehetőségét. Most a nyugati hatalmakon a sor. a nem lesz abból, ha az Egyesült Államok ilymódon folytatja nukleáris kísérletét. A francia .miniatűr” bomba viszont hatalmas tiltakozást váltott ki és újabb gátat emelt az amerikai tervek megvalósításának’ útjába. De a francia jobboldal uj- jongása is, amely közvetlenül a robbantás után magasra csapott, hamar elcsendesült. Szövetségeseik „rideg” magatartása gyorsan megérttette velük, hogy London és Washington nem tekinti okvetlenül érvényes belépőnek a francia kísérletet az atomklubba. Nem számítottak Párizsban arra a hatalmas méretű tiltakozásra sem, amelyet kísérletük a világon mindenütt, de különösen Afrikában és Ázsiában kiváltott. „Franciaország most az afrikai népek elsőszámú ellensége” — hangoztatják az afrikai fővárosokban. s azt a lehetőséget fontolgatják, hogy kérjék a Biztonsági Tanács, vagy a rendkívüli közgyűlés összehívását azzal a céllal, hogy e nemzetközi szervezet is megbélyegezze a franciák szaharai kísérletét. Most a nyugati hatalmakon a sor A szaharai robbantást megelőzően 1958 októberében robbantak utoljára nukleáris bombák földünkön. A másfél éves intervallumnak tulajdonítható, hogy sokan úgy gondolták, végleg elmúlt a nukleáris háború veszélye, és ha időnként megismétlődtek is egyes amerikai személyiségek fenyegetőzései, ezt csupán diplomáciai cselfogásnak tekintették, bizonyos engedmények kierőszakolására. A re- ganei atombomba — még ha katonai jelentőségben mesz- sze is maradt az eddig folytatott kísérletektől — felrázta az emberiséget és arra ösztönözte, hogy most még erőteljesebben követelje mindenféle nukleáris kísérlet végleges betiltását. A Szovjetunió — amely mindenkor hirdette, hogy az atom- és hidrogénfe^yver kísérleteket egyszer s mindenkorra be kell szüntetni — már a szaharai robbantás másnapján nyilatkozatban ítélte el a francia kísérleteUjabb sikertelen rak éta kísérlet az Egyesüli Államokban Vandenberg (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a vandenbergi légi- támaszponton pénteken megkísérelték, hogy egy Discoverer X. típusú mesterséges bolygót bocsássanak föld..ürüli útra, néhány másodperccel a kilövés után a 23 méter hosz- szú rakéta eltért előre kijelölt pályájától és ezért a kísérleti telep műszaki alakulatai kénytelenek voltak felrobbantani. Mint az UPI jelenti. a kísérlet megfigyelésére egybegyűlt újságírók és tudósítók a rakéta földre hulló darabjai ellen autók és más tárgyak alatt kerestek menedéket. Hírek szerint emberéletben nem esett kár. Befejeződtek a leszerelési tárgyalások nyugati előkészülete' WASHINGTON (Reuter- AP). Az Amerikai. Külügyminisztérium pénteken este hivatalosan bejelentette, hogy a március 15-én Géniben kezdődő kelet-nyugati leszerelési társulásokat előkészítő nyugati megbeszélés, amelyen öt ország képviselői vettek részt, befejeződött. Anglia, Kanada, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Állapok küldöttségeinek vezetői még a genfi tárgyalások megkezdése előtt Európában ismét találkoznak. A közbeeső időben a szakértők folytatják a megbeszéléseket Washingtonban. John M. Hightower kommentárjában megállapítja, hogy az Egyesült Államok szövetségesei nincsenek megelégedve az eddigi eredményekkel. Elégedetlenek elsősorban azért, hogy nincs határozott amerikai leszerelési politika, másodszor pedig azzal, hogy a hosszú huzavona után végülis előterjesztett amerikai terv javaslatai nem elég „erőteljesek és ötletesek,” (MTI), Hruscsov ázsiai kőrútjának minden napja a békeszerető szovjet külpolitika diadalát igazolja MOSZKVA (TASZSZ.) A Pravda szombati számának vezércikke „Az eredményes együttműködés példája’’ címmel egyebek között ezeket írja: — Indonéziába vezető utján Hruscsov látogatást tett Indiában és Burmában. A szovjet kormányfőnek e két ország vezetőivel folytatott megbeszélései, az indiai és a burmai néppel rendkívül szi-j vélyes légkörben lezajlott találkozásai újabb fontos határkővé váltak India és a Szovjetunió, illetve Burma és a Szovjetunió barátságának és együttműködésének utján. Az ázsiai közvélemény; t hatalmas néptömegek megelégedéssel állapítják meg, hogy a magas szovjet vendég nern sokkal a csúcsértekezlet előtt látogatott el hozzájuk. Kife- iezik azt a reményüket, hogy ez a helyeslés és támogatás, amelyben az általános és teljes leszerelés szovjet tervét részesítik, elősegíti ennek az igen súlyos nemzetközi kérdésnek a megoldását, a háborúk kiküszöbölését az emberiség életéből. A vezércikk megállapítja, hogy . Hruscsov látogatása alkalmával- újra kidomborodott és megerősítést nyert Indiának és Burmának a katonai tömböktől való távol- maradásra irányuló politikája. Hruscsov ázsiai körútja folytatódik — írja befejezésül a Pravda. — Indonéziai látogatása után felkeresi a velünk szomszédos baráti Afganisztánt is. Kőrútjának mindennapja a békeszerető szovjet külpolitika diadalát igazolja, a béke nagy eszméjének győzelmét hozza. — (MTI). Annus bácsi riportot diktál Nevem Annus Imre. 1931 óta dolgozom a szolnoki Fűrésztelepen. Nem vetettem meg sokáig a jó bort, ám mostanában már jóideje hanyagoljuk eymást. A „Kcs- suth”-nak is ezt a sorsot szántam. Tudom, nem látszom még öregnek, bár hat X-et megértem. Egészséges is volnék, de mostanában igen-igen elővesz az asztma, meg tűdőtágulásom is van. Hiába, nem lehet „büntetlenül’’ évtizedeket kihúzni a fűrészcsarnokban, ahol most körfűrészes vagyok. Hogy mi most a tervem? Az, hogy wTj~LrnrV.'>j‘i_r~j‘ ‘■*~“**>* ^ *”^*^* *^ Náthaláz-járvány Ausztriában Bécs (MTI). Ausztriában tovább tart a náthalázjárvány. Csupán Bécsben az elmúlt héten 12 000 járványos megbetegedést jelentettek be. A kórházak túlzsúfoltak. A kórházi folyosókon pótágyakat állítottak fel, hogy a naponta száz számra érkező betegeket el tudják helyezni. A kórházi ápolásban is nehézségek mutatkoznak az orvosok és az ánolónők megbete- Ü. II gedése miatt. Becsben az ápolóknak mintegy hét szá- léka dőlt ágynak. Az alkalmazottak megbetegedése következtében igen sok üzlet lehúzta redőnyeit. A nagyobb üzemekben is jelentős a megbetegedések száma. Hasonló a helyzet az osztrák vidéki városokban. Stájerországban a náthaláz- járványnak eddig 24 halálos áldozata van. nyugdíjba megyek. Mondják, megdolgoztam már a magamét. Csak van egy bökkenő. Mit csinálok majd én, nyugdíjasként, aki világéletemben erős munkát végeztem? Bele is pusztulnék a tétlenségbe. Legszívesebben négyéves dédunokám társaságában töltöm majd a csendes napokat. Ha meglátná, hallaná a kis Hildát, biztosan megértene... Melyik időszaka volt legnehezebb az életemnek? Nem is tudom, túl sok időm sem volt ilyesmin gondolkodni. Arra viszont emlékszem ma is, milyen pokoli csata volt az ison- zói. Mert a legnagyobb prágai kaszárnyából 1917-ben, 18 éves fejjel kerültem én az olasz frontra. De rossz volt a komiszkenyér, meg hogy ebből is nyolcunknak jutott mindössze* egy darab. Rossz volt a „gemüze”, így hívtuk a „szecskát”, amivel Ferenc Jóska traktálta a hadsereget. Hanem tudja, mi volt a jó? Amikor megjött a forradalom híre és széthullt a front, mi pedig Ausztrián keresztül, usgyi haza. Ez már november közevén volt, 1918-ban. Ahogy II- ^ A szakmát is megszerettetik v elük' — Politechnikai oktatás a kengyeli iskolában — Szöszke, meg barna kócos gyerekfejek hajolnak a munkapadnak kinevezett asztalok fölé. Kezükben még ügyetlenül áll a gyalu, a fűrész, s a kalapáccsal szög helyett néha az ujjúkra kop- pintanak, de dolgoznak nagy igyekezettel. Némelyik még nyelve hegyét is kinyújtja, Fiatal tanító járkál , a munkaasztalok között. Néha kiveszi egyik-másik kezéből a szerszámot és maga mutatja, magyarázza: — Ezt így csináld, kisfiam. Csizá Károly földrajz-biológia szakos tanító vezeti a műhelyórákat. Afféle pol i- hisztor ember. Nem tudni, hol tanulta, de ért mindenhez, Ma a fiúknak az asztalos munkát oktatja, holnap hímezni, stoppolni, főzni tanítja a lányokat, holnapután a kisállattenyésztésről tart előadást és tavasszal kertészeti, mezőgazdasági ismerteket tanít. A kengyeli iskola, — mert itt fejti ki sokoldalú tevékenységét — sokat nyert vele. Muzamel Ferenc igazgató szerint is jó kezekben van a— kengyeli fü'ek számára oly szokatlan nevű — politechnikai oktatás. Nem is így nevezik, inkább gyakorlati vagy kézimunka órát mondán ik, s hozzá gyakran. A kengyeli szülőknek nagyon tetszik, hogy az iskola a gyerekeket „hasznos” dolgokra is megtanítja. Nem azért, min'ha az egyéb ismereteket haszontalannak tartanák, hanem mert a kezük munkája után élő emberek a kézimunkát többre értékelik. Beikker Sándor VI. osztályos tanuló édesanyja így vélekedett: — Az ilyen falusi gyerek többnyire valamilyen szakmába megy, vagy az apja mellett dolgozik. Csak hasznára van, ha előre megtanul egyet-mást Gellértfi Mihály saját gyermekkorára emlékezve mondja: — Bizony, a Montág-féle uradalmi iskolában, ahová én jártam, még azzal se nagyon törődtek, hogy eljár-e a gyerek. — Parasztnak tanulni? Ugyan! — És legyintettek. Most meg a szakmát is megszerettetik velük. Ha kikerül az általános iskolából, jobban tud választani a gyerek, hová menjen, mit tanuljon. — Milyen boldog volt Eszti lányom, mikor az első magakészítette süteményt hazahozta a háztartási óráról —. meséli Bezseia Józsefné. S aztán mutatja a 11 éves kislány munkáit: félig kész kötött sál, hímzett tálcakendő, stoppolási minták, — Igazán nagyon jó, hogy az ilyesmire is megtanítják őket. Természetes, hogy a gyerekek legkedvencebb tantárgya a „Gyakorlati ismeret”. S a szülők is szeretettel beszélnek az iskoláról, sokat, emlegetik a „mindentudó" Csizí tanár „urat’’, aki ennyi hasznosra oktatja gyermekeiket. — patkós — befutott Pestre a vonat s a kalauz elengedte hangját: — ..Hatvan-felé beszállni!” — én egyre izgatottabb lettem. Szülőfalumban Tiszasülyön már a Szovjetunióból hazatért bátyámmal is találkoztam, aki vöröskatonaként harcolt a fehérek ellen. ígértek aztán nekem Margit körutat, küldtek sasos behívókat, de mégsem vonultam be. Illetve három napig katonáskodtam 44-ben, de valahogy gyűlöltem a fegyvert. 1956-ban aztán rájöttem, mégis csak sokat ér a puska: munkásőr lettem, mint 45-ös várttag. Ügy voltam vele,) kár volna visszamenni napi 80 fillérért dolgozni látástól va- kulásig Brachfel Sándor, a Szénásiak, vagy a többi tisza- sülyi kulák birtokára. De a kötelet sem várhattam üres kézzel, amit mint kommunistának, nekem is beígértek az ellenforradalmárok. Meg aztán a nyugdíj elveszítéséhez, vagy a munkanélküliséghez sem volt különösebb kedvem. Most úgy 1100—1200 forint körül várom a nyugdíjat havonta. A fiatalok? Hát bizony, ők nem sokat tudnak az ilyesmiről, amiket elmondtam. Pedig hasznos lenne komolyabb érdeklődés. Nekik már könnyebb, mint az én fiatalságom volt. Vágyam? Az is van. Néhány hónap múlva már csak vendég leszek itt a fűrésztelepen, de azért ki-ki fogok járni. Vagy harminc évig szeretnék még eldolgozgatni a ház körül ezt-azt. Mert, mint mondtam, bele is pusztulnék a. tétlenségbe. Megaz- tán a munkásőri egyenruhától sem akarok megválni... — bgy — Igaz szívvel tették le az esküt ■— KISZ taggyűlés az MTH iskolában — Izgalomtól és örömtől kipirult arcok, díszes terem, szép tartalmas ünnepség tette emlékezetessé kedd esti KISZ taggyűlésünket. Fi- gyesmesen hallgatták az új tagok KISZ titkárunk egyszerű, de szívekhez szóló szavait. Beszélt az eskütételről, a tagkönyv megbecsüléséről, az ifjú kommunisták felelősségéről. Berta Ferenc otthonvezető a KIMSZ hősi harcairól’ szólt. Ezután kezdetét vette az eskütétel. Ünnepség után együtt maradtak beszélgetésre a régi és új KISZ tagok. Szívós István, Boros István, Gregor József, Szakáll János mind arról beszéltek, mit jelent nekik a mai eskütétel, hogyan kell öntudatos ifjúmunkásként, KISZ tagként él- niök és dolgozniok. — Mint mondották nem holmi „meg- agitálásra”, hanem őszinte szívvel tudatosan léptek a tagok sorába és ehhez méltóan akarnak dolgozni is. Nagy András kőműves iparitanulű, Szolnok /