Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-17 / 14. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. január 17. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A VISSZHANG NEM APAD (Folytatás az 1. oldalról.) Az elért jelentős eredmények ellenére 1959-ben a beruházások tervezése és kivitelezése nem javult kielégítően., Az építkezések a műszakilag indokolt időnél jőve' hosszabb ideig tartottak. Az építőipar erői még mindig szétforgácsoltak. Az -építkezések elhúzódása akadályozta a gépek és a technológiai berendezések üzembehelyezését. A gépek egy részét nem a kitűzött céloknak megfelelően használták fel, termelésbe állításuk sok esetben indokolatlanul hosszú ideig tartott. Mezőgazdasag 1959-ben jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. 1959. december 31-én az ország szántóterületének 55,8 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz, (1958. év végén a szocialista szektor aránya 29,5 százalék volt.) Ugyanebben az időben több mit ezerhétszáz szocialista község és város volt az országban, a termelőszövetkezeti tagok száma 584.000 (ötszáznyolcvannégyezer) volt több mint három és fél- szerannyi, mint 1858. december 31-én. 1959-ben a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredményekkel egyidejűleg a mezőgazdaság össztermelése a tervezettnél magasabb mértékben nőtt. Az 1959. évi termésátlagok nemcsak az 1958. évi, de a legtöbb növényből a jó termésű 1957. évi termésátlagokat is meghaladták. A szocialista szektor termésátlagai általában magasabbak voltak, mint az egyéni gazdaságok termésátlagai. Az állami gazdaságok egy kát. holdon ötvenöt százalékkal több búzát, harminckét százalékkal több őszi árpát, huszonkét százalékkal több kukoricát termeltek, mint az egyéni gazdaságok. A terme- lőszövekezetek termésátlagai ugyancsak meghaladták az egyéni gazdaságokét: búzából huszonnyolc százalékkal, őszi árpából tizenkilenc százalékkal, zabból tizenegy százalékkal. A szőlőkben a tavaszi fagyok. később a lisztharmat és a peronoszpóra jelentős károkat okozatit.. Ennek következtében az 1959. évi bortermés körülbelül negyven százalékkal kevesebb volt, mint a kiemelkedő termésű 1958. évben. A bortermés minősége lényegesen jobb volt a szokásosnál; A mezőgazdaság 1959-ben hatvanegy százalékkal több műtrágyát használt fel, mint 1958-ban. Az egy katasztrális hold szántóra felhasznált műtrágya mennyisége nyolcvan kilogramm volt, az előző évi negyvenkilenc kilogrammal szemben. Az állaitenyésztés eredményei is meghaladták az 1958. évi szintet. A szarvasmarhaállomány 1959 őszén több, mint kétmillió darab volt, lényegében annyi, mint egy évvel azelőtt. A változatlan állatállomány mellett is nőtt a hús és a tejtermelés. A sertésállomány 1959. őszén meghaladta a nyolc millió darabot és közel félmillióval több volt. mint 1958 azonos időszakában. Az anyakocák száma kevesebb volt, mint 1958-ban, mert a gazdaságokban mindinkább nagyobb szaporulatot adó fajták tenyésztésére tértek át. A hizlalási tevékenység — részben a jó takarmányter- més következtében — fokozódott. 1959. őszén a hízósertések száma 3,252.000 darab volt, 860.000 darabbal több, mint egy évvel korábban és több, mint az előző évek bármelyikében. A gépállomások 1959-ben mintegy tizenhét-millió normálhold gépi munkát végeztek, hetvennégy százalékkal többet, mint az előző évben és az éves tervüket huszonhárom százalékkal túlteljesítették, Az állami felvásárló szervek 1959-ben a fontosabb terményekből, állatokból és állati termékekből (zöldség, gyümölcs, stb. nélkül) körülbelül öt százalékkal többet vásároltak fel, mint 1958- ban, a felvásárlási tervet azonban nem teljesítették. 1959-ben vágósertésből és vágómarhábóll együttesen nyolc százalékkal, vágóborjúból huszonegy százalékkal, baromfiból tizenöt százalékkal, tojásból tizenkét százalékkal, tejből hat százalékkal többet vásároltak fel, mint 1958-ban. A kenyérgabona felvásárlás húsz százalékkal haladta meg az előző évi szintet Kukoricából hatvanhét százalékkal, burgonyából tizenhárom százalékkal. borból huszonnégy százaikkal kevesebbet vásároltak fel, mint 1958-ban, Közlekedés A közlekedés 1959-ben — a megnövekedett ipari termelés, külkereskedelmi és felvásárlási tevékenység következtében — tizenöt százalékkal több árut szállított, mint az előző évben. Az ösz- sz.es áruszál1ításon belül a vasút áruszállítása tíz százalékkal nőtt. A vasút az áru- szállítási feladatokat, bele- véve az őszi csúcsforgalmat is, zökkenő nélkül, jól áldotta meg. A rakodás, vonatösszeállítás és a vonattovábbítási munka jó megszervezésének eredményeként a vasúti kocsik kihasználása jelentősen javult. — A tehergépkocsi — közlekedési vállalatok 1959-ben huszonkét százalékkal több árut szállítottak, mint 1958-ban. v szállítások ilyen méretű növekedését elsősorban az tette lehetővé, hogy az év folyamán számottevően emelkedett a tehergépkocsiközlekedési vállalatok járműállománya. Csökkent az átlagos szállítási távolság és a ko- csiállásidő. — A hajózás áruszállítása — bár az őszi alacsony vízállás a forgalmat jelentősen akadályozta — tizenkét százalékkal felülmúlta az 1958. évi teljesítményt. A közlekedés 1959-ben 2086 millió utast szállított, kilenc százalékkal többet, mint 1958-ban. A vasút utasforgalma tíz százalékkal, a távolsági autóbuszoké huszonnégy százalékkal múlta félül az előző évit. A villamosok négy százalékkal, a városi autóbuszok tizenkét százalékkal, a taxik harmincnyolc százalékkal több utast szállítottak, mint egy évvel korábban. Jelentősen nőtt a légiközlekedés utasforgalma is. Külkereskedelem 1959-ben a behozatal nintegy huszonhárom százalékkal, a kivitel tizenkét százalékkal haladta meg az 1958. évi színvonalat. A külkereskedelem 1959- ben is biztosította a megnövekedett ipari termelés külföldi eredét! alapanyagszükségletét, éppen ezért a teljes behozatal legnagyobb hánya» -lát (mintegy hatvan százalékát) 1959-ben is különféle alapanyagok tették ki A műtrágyaimport csaknem háromszor annyi volt, mint 1958-ban. Az 1959. évi gépimport jóval nagyobb volt, mint a felszabadulást kővető bármelyik évben és mintegy hetvenhét százalékkal meghaladta az 1958. évi ugyancsak magas gépbehozatalt. A gépimport egyrésze mezőgazdaság fejlesztését segítette elő. 1959-ben 5731 traktort hoztunk be, csaknem négy és félszer annyit, mint az előző évben. Különféle fogyasztási cikkekből . 1959-ben huszonhét százalékkal többet hoztunk be, mint a megelőző évben. A nagyobb fogyasztási cikkimport elsősorban a megnövekedett életszínvonal következtében szükséges nagyobb kiskereskedelmi áruválaszték fenntartását segítette elő. Az összes kivitelen belül a gépi berendezések exportja 1959-ben mintegy harmincöt százalékot tett ki. 1959-ben folytatódott a gépexport és ezzel együtt a teljes kivitel struktúrájának megváltozása. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett egyes munkaigényes termékek és termékcsoportok kivitele. Például a teljes kivitel tizenkét százalékos emelkedése mellett 1959-ben a finommechanikai és híradástechnikai termékek exportja tizenkilenc százalékkal nőtt az előző évhez képest A lakosság; jövedelme és vásárlásai 1959-ben — a kedvező termelési eredmények alapján — a lakosság jövedelme nagyobb mértékben nőtt, mint amennyivel a terv számolt és nagyjából elérte azt a színvonalat amelyet a hároméves terv 1960 végére irányzott elő. 1959-ben négy-öt százalékkal többen dolgoztak a népgazdaság különböző ágazataiban, mint egy évvel korábban. Az év folyamán felemelték a nyugdíjakat és a családi pótlék összegét továbbá több béremelést hajtottak végre. Mindezek eredményeként a lakosság pénzbevétele kilenc százalékkal volt több, mint 1958-ban. A kiskereskedelmi forgalom 61,7 milliárd forint volt, tizenegy százalékkal nagyobb. mint az 1958. évi és öt százalékkal nagyobb, mint amennyit a terv előírt. Az 1959. évi vásárlásokat továbbra is az utóbbi években kialakult tendenciák jellemezték: az iparcikkek forgalma az élelmiszereiket meghaladó mértékben emelkedett. Az élelmiszerek forgalma nyolc százalékkal, a ruházati cikkeké tizenhárom százalékkal, a vegyesiparcikkek .eladása tizenöt száEgészségügyi 1959-ben javult az egészségügyi ellátás: az orvosok száma egy év alakit ötszázzal, a kórházi ágyak száma ezerrel nőtt. A társadalombiztosításba bevontak száma 6.4 millió főről 7.2 millióra emelkedett. A lakosság egészségvédelmét szolgálták az év közben forgalomba hozott új gyógyszerek. A járványos gyermekbénulás megbetegedés elleni küzdelem fontos tényezője volt a Sabin-oltás bevezetése. Az általános iskolákban 1959—60. tanévben több mint 1,314.000 gyermek tanul. A tanköteles korú gyermekek 99 százaléka jár általános Iskolába. Az általános iskolából kikerült rendszeres iskolai oktatás keretében tovább nem tanuló, heti 36 óránál kevesebb munkaidőben foglalkoztatott 14—16 éves fiatalok' részére továbbképző iskolákat szerveztek. Az év folyamán több új általános iskola nyilt meg, az osztá'ytermek száma 1958— 59. tanév eleje óta 860-nal nőtt. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatain az 1959—60. tanévben 204.000 tanuló részesül oktatásban, tizenöt százalékkal több, — mint az előző tanévben. A középiskolai tanulók hatvankét százaléka gimnáziumokban tanul. 1959-ben mintegy 31.100 tanuló tett érettségi. illetve technikumi képesítő vizsgát. Az egyetemek és főiskolák hallgatóinak száma az 1959 —60. tanév elején 34.300 volt, tíz százalékkal több, mint az előző tanévben. Az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányait segíti élő az á'lami támoeatás mellett, a jelen tanévben első ízben létesített társadalmi ösztöndíj is. Az 1959—60. tanévben ezersziz hallgató kapott, társada'mi ösztöndíjat, 1959-ben tizénél városban felsőfokú tanítóképző intézet, három városban felsőfokú óvónőképző intézet kezdte meg működé sét. A kinyomott könyvek példányszáma az 1958, évhez zalékkal volt több, mint 1958-ban. Az élelmiszerek közül húsból éa húskészítményekből körülbelül tíz százalékkal, tejből körülbelül tizenegy százalékkal, vajból huszonöt százalékkal, sajtiból és tojásból mintegy tíz százalékkal többet adtak el a boltokban, mint 1958-ban. A vendéglátó vállalatok 1959. évi forgalma hét százalékkal haladta meg az 1958. évi forgalmat. Ruházati cikkekből az egész év folyamén, de különösen a tavaszi hónapokban nagy kereslet volt. Pamutszövetből húsz százalékkal, kötöttáruból 26 százalékkal, gyermekruhából 14 százalékkal. kabátokból 38 százalékkal, bőrcipőkből huszonkét százalékkal nőtt az eladás. Jelentősen növekedett a lakosság vásárlása a tartós fogyasztási cikkekből. Televíziós vevőkészülékekből (negyvenezer darabot) — háromszor annyit, 125 köbcentiméteres motorkerékpárokból (23 ezer darabot) 45 százalékkal többet vásároltak, mint 1958-ban. A különféle háztartás; gépek forgalma is lényegesen meghaladta az 1958. évit és kulturális képest húsz százalékkal nőtt és elérte a harminchárom milliót. A s2iépirodalmi könyvek példányszáma két millióval emelkedett Az idei könyvnapon egymillió kötet könyvet vásároltak meg, 14 százalékkal többet, mint 1958-ban. A színházi és operalátóga- tók száma 1959-ben meghaladta a hatmillió főt. — A negyedik negeydév folyamán megnyílt a korszerűen új iá- épített Miskolci Déryné Színház. 1959-ben nagy sikerrel rendezték meg a szegedi ünnepi játékokat. ‘ 1959. évben több új mozi létesült és a mozik száma az év végén meghaladta 8 4.400-at. Ezek közül száz mozi szélesvásznú film vetítésére alkalmas. A mozilátogatók száma 135 millió fő volt, 3.8 millióval több mint 1958-ban. A filmgyárakban 18 új játékfilm készült el. A rádió előfizetők száma az év végén meghaladta a 2,100.000-et és mintegy 50 ezren rendelkeznek televíziós vevőkészülékkel. Közülük több, mint 30 ezer az új előfizető. 1959-ben megkezdte működését a miskolci, a pécsi és a soproni televíziós közvetítő á’ lomás. Bővült az idegenforgalom. A Magyarországra utazó külföldiek száma 23 százalékkal nő*t. 1959-ben 8 százalékkal több' magyar állampolgár utazott külföldre, mint 1958-bam KÖZPG TI STATISZTIKAI HIVATAL Nemzetközi gépkocsi- vásár Brüsszelben Tíz ország kiállítóinak részvételével Brüsszelben tegnap megnyílt a nemzetközi gépkocsivásár. Az angol gépkocsiipar húsz, a nyugatnémet tizenöt, az amerikai pedig tizenkét különböző típusú gépkocsival szerepel a vásáron. A Szovjetunió mellett kiállít a francia, olasz, a nyugatnémet. a svéd, a holland és a csehszlovák gépkocsi- gyártó ipar is. Minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy ezekben a napokban az egész világ Hruscsov elvtársnak csütörtökön, a Szovjetunió Legfelső Tanácsában elhagzott bejelentéseiről beszél, Ahogy külpolitikai nyelven mondani szokták: ez áll a világérdeklődés homlokterében. „Hruscsov példát mutatott” —, „A józan ész esztendeje” — ilyen és hasonló címekkel közölték a szovjet hadsereg nagyarányú leszereléséről szóló bejelentést az angol lapok. Kitűnő hír — üdvözölte Hruscsov beszédét Healy, angol munkáspárti képviselő, a párt egyik külügyi szóvivője. — A szovjet haderő csökkentése elhárítja majd a NATO kifogásait az ellen, hogy korlátozzák a fegyverkezést Európa bizonyos körzetében. Csütörtökön a francia rádió egész napon át valamennyi híradásában vezető helyen ismertette a szovjet kormányfő beszédének egyes részleteit. — Amint az MTI párizsi tudósítója megjegyezte: „A francia utca emberét elgondolkoztatja az a tény, hogy a Szovjetunió negyvenszer nagyobb, mint Franciaország, mégis megelégszik két és félmilliónál kevesebb katonával, a francia hadsereg létszáma pedig meghaladja az egymilliót is” S hogy saját hazánkról is mondjunk néhány szót: csütörtökön délben a budapestiek a nagy hideg ellenére sorban álltak az újságárusok előtt az Esti Hírlapért, hogy minél előbb, minél több részletet megismerhessenek Hruscsov beszédéből; A beszéd fogadtatása persze nem ilyen egyértelmű az egész világon. A hidegháborús körök ezt is visszájára akarják fordítani, s úgy próbálják feltüntetni a dolgot, hogy ez is csak „propagandafogás”, sőt éppen azért tartják ezt veszedelmesnek a nyugat számára, mert ezzel a beszéddel Hruscsov még szilárdabban kezében tartja a kezdeményezési Mit tagadjuk, valóban veszedelmes ez a beszéd, de csak az ő számukra „a múlt emberei” számára, ahogyan Hruscsov elvtárs nevezte ezeket a javíthatatlan, konok háborús uszítókat Érthető a mérgük és az elkeseredésük, hiszen éppen ők a ludasok benne, hogy a nemzetközi konferencia-asztalok körül éveken át meddő alkudozások folytak a leszerelésről és ezek abban a hiú reményben ringatták magukat, hogy ez majd így lesz a jövőben is. S íme, a Szovjetunió most megtetézte korábbi lépéseit, s újból, az eddigieknél sokkal nagyobb arányú, egyoldalú leszerelést jelentett be. A Szovjetunió nem fenyegetőzéssel, nem elrettentéssel, — hanem éppen a békés együttélés lehetőségének a sorozatos bebizonyításával, a békés irányú lépések egész sorával szorítja egyre jobban a sarokba a hidegháborúnak ezeket a hamis prófétáit. Világos, hogy, aki háborúra készül az nem csökkentheti egyharmadával fegyveres erőinek létszámát; az nem teheti meg, hogy az egész ország lakosságának alig több, mint egy százalékát tartsa fegyverben. Hruscsov elvtársnak ez a bejelentése tehát még a legegyszerűbb emberek előtt is rendkívül érthetően mutatja világszerte a Szovjetunió őszinte békevágyát — ezért „veszedelmes” a legújabb szovjet lépés a hidegháborús uszí- tók számára. Ezen a tényen mit sem változtat, hogy a leszerelés természetesen nem csökkenti a Szovjetunió védelmi képességét. A szovjet hadsereg továbbra is készen áll, hogy szükség esetén megsemmisítő csapást mérjen mindenfajta agresszorra. Nincs könnyű dolguk tehát azoknak a szélsőséges nyugati köröknek, amelyek azt akarják elhitetni a Szovjetuniónak erről a lépéséről, hogy „ez nem leszerelés, hiszen megmaradnak a rakétafegyverek”. Hogy mennyire nincs könnyű dolguk, azt mutatja többi közt a Reuter angol hírügynökségnek egy kommentárja is, ame y szóról- szóra a következőket mondja ^Hruscsov csütörtöki beszéde csupán előjátéka volt annak a kampánynak, amelyet a Szovjetunió hamarosan megindít, és amelynek célja; rákényszeríteni az Egyesült Államokat a külföldön elilhelvezett katonai támaszpontok kérdésének felüi- vizsgá'ására”. Vessük ezt ösz- sze a párizsi rádió kommentárjával, amely a következőket rágd ja ki Hruscsov elvtárs beszédéből: Figyelmet érdemel Hruscsovnak az a bejelentése, hogy a Szovjetunió már végrehajtoh.3 külföldi támaszpontjainak felszámolását; ■. Persze, van a dolognak egy másik, s nem kevésbé fontos oldala is. Az tudniillik, hogy a Szovjetunió valóban csatát akar nyerni a nyugattal szemben: a béke csatáját. Fontos ütközetben lett most nyertes a Szovjetunió, — a szovjet népgazdaság 1,200.000 nagyon is munkaképes, értékes embert kap, — akiknas tekintélyes része ráadásul mérnöki képesítésű is — a a Szovjetunió csupán a mostani leszereléssel 14—16 milliárd rubelt takarít meg népgazdasága számára. Eny- nyivel nagyobb összeget fordíthat gazdasága fejlesztésére, a hétéves terv gigászi feladatainak megoldására. — Ezzel is gyorsabban fog eljutni a nagy történelmi célhoz: hogy utolérje és megelőzze az Egyesült Államokat az egy főre jutó termelésben és az életszínvonal alakulásában lS; „Minden csoda három napig tart” — mondja a közmondás. Három napja, hogy Hruscsov elmondta beszédét, de a visszhangok áradata csak nem akar apadni. A Legfelső Tanács ülésén olyan fontos bejelentések hangzottak el, hogy azoknak hatása a világ közvéleményére nemcsak három napig vagy három hónapig, hanem hosszú évekig tart, s jótékony volta máris éreződik a nemzetközi helyzetben. Ez az év valóban jól kezdőik a kü'poli- tikában s reméljük, hogy a ■ jó kezdetnek majd a sorozatos látogatásokkal és értekezletekkel meg is lesz a folytatása. A Csehszlovák Kommuirsfa Párt Központi Bizottságának Határozata a területi átszervezésről Prága (MTI). A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága január 13—14-én tartott ülésén határozatot hozott a Csehszlovák Köztársaság területi rendszerének átszervezéséről. A határozat rámutat, hogy az átszervezést Csehszlovákiában végbement társadalmi és gazdasági fejlődés teszi szükségessé. Ezért a Központi Bizottság megbízta a kormányt, dolgozza ki és ter- jesze a nemzetgyűlés elé a területi rendszer és a nemzeti bizottságok átszervezésére vonatkozó 4avaslatót, s egyben meghatározta az átszervezésnél követendő elveket. Eszerint a jelenlegi kerületek megszűnnek és a helyükbe lépő nagyobb kerületeket a már kialakult vagy kialakuló gazdasági övezeteknek megfelelően kell megállapítani. Csehszlovákia területe az átszervezés után a jelenlegi 19 kerület helyett 10 kerületre oszlik. Ezenkívül Prága főváros külön kerületnek számít. A járások száma 270- ről 108-ra csökken. Az egymáshoz közel fekvő vagy összeépült községeket a lakosság egyetértésével ugyancsak összevonják.