Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

ISSO. Január 17. SZOLNOK MEGYEI NtPLAP Ötmillió forintnál több községfejlesztásre Három év legfontosabb terveiről döntött Jászberényben a tanácsülés Az utóbbi évek egyik lég­jelentősebb tanácsülésére ke­rült sor pénteken délelőtt Jászberényben. A város veze­tői mellett száz tanácstag kö­zül hetvenkettő jelent meg — sokak eljövetelét az aka dályozta, hogy Portelek felől hófúvás miatt nem érkezett be az autóbusz. Termelőszövetkezeti város vagyunk — ez a büszke megállapítás nem egyszer hangzott el a ta­nácsülés során. A tény pedig — többek között — abban ju­tott kifejezésre, hogy a terve­zet második tételének meg­valósítását: az 50 ezer forin­tos hozzájárulást az inszemi- náló állomás létesítéséhez, azonnal megszavazta a ta­nácsülés. Majdnem húszán szóltak hozzá a tervhez, közülük so­kan azonnal konkrét, átgon­dolt javaslatokat tettek. Így Langmár István tanácstag, a Fémnyomó- és Lemezárugyár munkása javasolta, hogy a Rákóczi úti iskola kerítését az üzemi fémhulladékból tár­sadalmi munkában építsék fel. Társadalmi munka végzé­sét határozta el továbbá a ta­nácsülés a vízmű csatornahá­lózatának 6 kilométeres bő­vítésénél — 230 ezer forint értékben. Négyezer négyzet- méter járda megépítésénél 20 ezer forint lesz a társadal­mi munka, 150 ezer forint az anyag s járulékos kiadások értéke. Ebben az évben egy kilo­méterrel hosszabbítják meg a város villanyhálózatát; er­re a célra 150 ezer forintot irányoztak elő. A nagyfontos­ságú szennyvízderítő állami segítségből épül; az építkezés első szakaszához a községfej­lesztési alapból félmillió fo­rintot használnak fel. A víz­mű bővítésének készpénzkia­dása 500 ezer forint lesz. Megkezdik idén a tisztasá­gi fürdő építését Az első etappban kétmillió forint ke­rül felhasználásra. A kórház sebészeti osztályának bővíté­sére 50 ezer forintot szántak. Honnan a további 500 ezer forint? Ez volt a kérdések kérdé­se a pénteki tanácsülésen. A kórház szülészeti osztályának bővítésére 700 ezer forintot tervezett a város. A valósá­gos költség azonban egymil­lió 200 ezer forint. A hiányzó félmilliót állami támogatás­ból remélték; erre azonban nem kerülhetett sor — hiszen a népgazdaság erői sem ki- meríthetetlenek, hasznosítá­suk az ország más városaiban is szükséges... Kreuter Ferenc tanácstag, a Műszerész Ktsz elnöke kért s kapott szót ebben a fontos kérdésben. Tisztelt tanácsülés, ked­ves elvtársak! — mondotta. — Ügy vélem, eredeti elkép­zeléseinknek megfelelően hajthatjuk végre a szülészeti osztály bővítésének tervét, ha 500 ezer forint értékű társa- sadalmi munkára vállalko­zunk. Ilyen nagyarányú mun­ka azonban megfelelő szerve­zést követel. Javasolom, hogy hívjuk össze az üzemek, ter­melőszövetkezetek, intézmé­nyek vezetőit; s vitassuk meg velük az eddig nem tervezett félmilliós társadalmi munka lebonyolításának módját. Hasonló értelemben szólalt fel Tóth Béla, a Bercsényi úti iskola igazgatója. A tanács­ülés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Autóbuszmegálló, úttörő-felszerelés, iparj ejlesztes A tanácsülésen jóváhagyott községfejlesztési terv min­den sora, minden tétele gon­dosságot, alaposságot tükröz. Így az úttörő csapatok felsze­relésének kiegészítésére 50 ezer forintot juttatnak; a tá­voli Portelek autóbuszmeg­állójának építéséhez pedig háromezer forinttal járulnak. Kiegészítik, korszerűsítik az Asztalosipari Vállalat gép­parkját Erre a célra idén 100 ezer forintot fordítanak. A sporttelep fejlesztésére 150 ezer forintot áldoznak. A korábban alapított két ösz­töndíj éves költsége 10 ezer forintot tesz ki. A „kisebb” tételek között szerepel a dülőútak fásításá­ra 20 ezer forint — a nagyob­bak közül a 180 ezer forintos tervezési költségeket emeljük ki. Ennek az összegnek leg­nagyobb hányadát — 120 ezer forintot — a tisztasági fürdő tervezési költségeire fordít­ják. Mindent összevetve, Jász­berényben 1960-ban ötmillió 95 ezer forintot fordítanak a város fejlesztésére a köz­ségfejlesztési alapból. A tár­sadalmi munka értéke — a fentebb említett 500 ezres megmozdulást nem számítva — a jóváhagyott terv szerint negyedmillió forint lesz. Alapozzunk a pártcsoportokra Hatemeletes ponthásak C SZOLNOKOM Távfűtés, beépített bútorok — Még csak most Ismer­kedem részleteiben a mun­kával, — mondja a bemutat­kozás formaságai után Ko­vács József, a tervező iroda rokonszenves, fiatal vezetője, — alig néhány napja kerül­tem vissza Pestről. Szolnoki vagyok, örömmel jöttem ide, hiszen rokonaim, jóismerő­seim mind itt vannak. •— Szeretném, ha a tervező iroda munkájának fellendí­tésével hozzájárulhatnánk a szolnoki városkép szebbététe léhez. Ehhez minden adott­ságunk megvan. Jólképzett, dús fantáziával megáldott szakembereink vannak, »Sa munkaellátottság? — Rengeteg dolgunk van Szinte minden nap érkeznek*1 megrendelések. Súlyponti rész 3 a tsz igények kielégítése. — * Mintegy 270 típusterv adop-' tálása (a helyi sajátosságok’ alapján való módosítása)' várható ebben az évben. * Nagy figyelmet szentelünk erre a munkára. “* A lakásépítési fronton ; van-e újdonság? ^ — Hogyne. A szolnoki; Gutenberg téren három, —; egyenként 6 emeletes pont-; ház épül, az olajbányászok; számára. Terveit Erős János; építéstervező készítette. Meg is mutathatom. 5 Máris bontja a tervrajz©-3 kát, gyors mozdulattal szét-«; teríti az aszta'on. Készséggel' — s némi büszkeséggel —* magyaráz közben: jj — Szolnokon eddig csak; háromemeletes házakat épí-; tettek. Hatemeletes házaink; érdekessége, hogy az egyikbe' elhelyezett kazánból távfű-; téssel fűtik a másik kettőt ; Nézem a terveket, igen tét-, szertős, modern, erkélyes la-« postetejű házakat látok. Oda-« képzelem őket jövendőbeli? helyükre, közvetlen a Tisza, partra. Milyen szépen tükrö-’ ződnek majd a vizen, milyen' tetszetőssé teszik a várost a Debrecenből érkező utasoki előtt. Nemcsak lakni, hanem rendezésük Is milyen modern lesz* Lift természetesen épül, s a kétszoba-összkom- fortos lakásokba beépített konyhafelszerelés, a szobába beépített szekrény kerül. — Szolnokon igen nagy újság­számba megy ez, Tovább ér­deklődöm: — S mi újság a megye más városaival kapcsolatban? — Jászberénynek a 10 év után hazaérkezett Bohaty La­jos építésztervező három- emeletes lakóházat, s a Fém­nyomó- és Lemezárugyár megbízásából 48 lakásos épü­telep felújításával kapcsola­tos feladatot Ducza Anna­mária, a törökszentmiklósi 24 lakás tervezését Dúsa István, a mezőtúri művelődési ott­honét Paufler Gyula, a Ter­ményforgalmi Vállalat szol­noki, kétemeletes irodaházá­ét szintén Bohaty Lajos vég­zi. Mindannyian kitűnő épí­tésztervezők, akik a társter­vezőkkel együttműködve ered­ményesen dolgoznak. Gondoljunk rájuk, ha egy szép épületet látunk, dicsér­jük hasznos álmodozásukat. AZ IDŐJÁRÁS most job­bára belső mukára kénysze­ríti a falusi embereket. Ez azonban korántsem azonos a semmittevéssel. Különösen a tsz központokban, irodákban van nagy sürgés-forgás. Most „zárják” a múlt évet, most mérték fel tüzetesen, meny­nyit ért a tavalyi munkájuk, s most tervezik a szűkebb jö­vőt, az 1960-as évek tenni­valóit. Mindkét gazdasági te­vékenység szigorú alapja, — mondhatni úgy is, meghatá­rozója a további sikereknek. Ilyen meggondolásból a tsz pártszervezeteknek a lehető legmesszebbmenő segítséget kell adni áhhoz, hogy a múlt évet megértéssel, a jövő évet pedig nagy igyekezettel, bi­zalommal kezdjék szövetke­zeteinkben. S minthogy az előbbrelépési törekvéseknek gazdasági vonatkozásban ren­geteg eleven jele van, tükrö­ződni kell ezeknek a szövet­kezeti pártszervezetek szer­vezeti életében is. Az elmúlt évben termelő­szövetkezeti pártszervezeteink úgymond ugrásszerűen erő­södtek, növekedtek. Az újabb tsz-ek alakulásától év végéig több mint 70 százalékkal nőtt a szövetkezetekben dolgozó párttagok és tagjelöltek szá­ma. Közülük közel százötve­nen közvetlenül tagsági köny­vet kaptak, vagyis odaadó, jó munkájuk elismeréséül tagjelöltségi idő nélkül lép­hettek a párttagok sorába. Ez az erősödés sok vonatko­zásiban éreztette jótékony ha­tását. — Mindenekelőtt úgy, hogy tagjelölteknek bátran adtak megbízatásokat. A já- noshidaii Aranykalász Tsz- ben, amely alig egy óve ala­kult, amikor valakit tagje­löltté fogadnak, azzal egy- időben pártmunkával is meg­bíznak. A tavasz óta elért erősö­dés, a munkában való jár­tasság most újabb előbbre lépést diktál tsz pártszerve­zeteinkben. Azt, hogy az ed­dig gyarapodott erőt haté­konyabban, gondosabban osz- szák el. A múlt évben ugyan­is csak a régebben alakult tsz-ek pártszervezeteiben mű' ködtek pártesoportok. Épp ezek biztató tapaszta­latai, s a növekvő feladatok teszik sürgetővé, hogy az ön­tevékeny, mozgékony sejte­ket mindenütt kiépítsük, s ne akármikor, hanem már Nyolc nap alatt elbírálják a munkások javaslatát (simon) leteket tervez. Az üzem ifké-,,,....,.....,............................... tömbje a főtérré kerül, fold- ;,----------------------------------------­sz intjén valószínűleg üzletek; lesznek. A szolnoki Művész-; A Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár dolgo­zói kongresszusi felajánlásai­kat becsülettel teljesítették. Az erőből arra is telt, hogy a palántaültetőből 24 géppel többet gyártsanak. A vállal­ton felül így 4.1 százalékkal terme itek többet. Brigádok, műhelyrészek ve­télkedtek s leküzdötték az anyag- és munkaerő hiány okozta nehézséget. A rend­szeres értékelés lendületet adott, amit csak fokozott a szocialista brigád címért küzdők lelkes munkája. A gépgyári dolgozók nem pihentek meg habá­raikon. Még be sem fejezték az évet, máris hozzáláttak a verseny továbbviteléhez. — Előtérbe került a műszaki színvonal emelése. Uj tech­nológiai eljárásra, a munkát megkönnyítő berendezésre, gépek korszerűsítésére több­száz javaslat érkezett a mun­kásoktól. Ennek alapján újí­tási feladattervet készítettek, amit minden dolgozónak el­juttattak már. A műszakiak sem tétlen­kedtek. Műszaki tanácsot alakítottak, hogy a javasla­tok megvalósításában segít­senek a dolgozóknak. Ezen túlmenőleg életre hívták a lumuim műszaki kört, hogy a mun­kások szakmai színvonalat emeljék. A felszabadulási verseny feltételeit minden műhely­részre kidolgozták a rendel­kezésre álló lehetőségeknek megfelelően. Eljuttatták műhelyekbe a versenykiérté­kelő táblázatokat, amelye­ket a munkahelyen függesz­tenek ki, hogy mindenki el­lenőrizhesse elért eredmé­nyeit A korábbi években tapasz­taltak alapján változtatnak az alulról jövő kezdemé­nyezés hasznosításán. Az volt a szokás, hogy a termelési ta­nácskozáson elhangzott ja­vaslatot jegyzőkönyvbe vet­ték és a következő értekezle­ten számoltak be róla. ügy határoztak, változtatnak ezen. Ezentúl minden műhelyrész­nek javaslatkönyve lesz, — amit a részlegvezető vezet. Huszonnégy órán belül a mű­vezető a főmérnöknek bemu­tatja, aki a javaslat megvizs­gálásának felelősét kijelöli, vagy saját maga intézkedik afelől. Nyolc napon belül azonban a do'gozó tudomásá­ra kell hozni a javaslattal kapcsolatban történt intézke­dést. A könyv állandóan a műn­....... . ^ kasok rendelkezésére áll. — c Nem keli megvárni a terme­A „boszorkánykonyhán“ I vaslat bármikor beírható. most. Most, amikor arra van szükség, hogy a párt tagjai szinte mindannyian — önál­ló felvilágosító munkát vé­gezzenek a szövetkezetben. Magyarázzák, ismertessék, tárgyilagosan vizsgálják az elmúlt év tapasztalatait, az azokból adódó feladatokat. Ösztönözzenek minden tagot arra, hogy ne közömbösen, hanem megfontoltan, józanul ítéljék meg, mit nyertek az első évben, vagy az eddigi években. IDŐSZERŰ és sürgető ez a tennivaló azért is, mert a terveket a különböző munka- szervezetekre, brigádokra, — munkacsapatokra alapozzák. Már most eldől tehát, ki hol dolgozik, ki mivel foglalko­zik majd az év során. Ez a döntés nem születhet meg a párttagok helyes területi el­osztásának figyelembe vétele nélkül. Emélkül olyan visszás helyzet adódhat — ami bár elvétve, de tapasztalható — hogy némely munkaterüle­ten egyáltalán nem dolgoz­nak párttagok, más helyen pedig sokan vannak együtt Márpedig mind a pártonikí- vüliek, mind a párttagok számára előnyös, ha minő szélesebb körben, s minél közvetlenebbül kicserélhetik tapasztalataikat, szóvá tehe­tik elgondolásaikat Az MSZMP közelmúltban lezajlott VII. kongresszusán Marosán György elvtárs, a Központi Bizottság titkára pártépítő munkánk nagyon fontos problémájaként ele­mezte a párttagok konkrét pártmunkával való ellátását. Elmondta azt is, hogy ezt csak akkor valósíthatjuk meg, ha minden területen támaszkodunk a pártqsopor* tokra. Világos és közérthető dolog, hogy a számbelileg megnövekedett alapszerveze­tekben csak kisebb egységek­re bontva tudják megvalósí­tani azt, hogy mindenkinek megbízatása legyen. Azért is mert így a reszletkérdések nem vonják el az alapszer­vezeti vezetők erejét, más­részt pedig önállóságra nevel újabb embereket. Nem utol­sósorban pedig azért, hogy a pártcsoportok útján vállalt pártmunka közvetlenebbül, hathatósabban segítheti a környezet fe'adatait, a párt- csoport tudja leginkább konkrét feladatokkal ellátni tagjait. ügy lehet, igazán sokolda­lú, eleven az alapszerveze­tek munkája, ha nem egyes esetenként túlterhelt embe­rek végzik a munkát, hanem ki-ki lehetőségei szerint. —* Nagyon hasznos például az a pártmegbizatás, amely az ifjúsági brigádok szervezését —, a fiatalok nevelésében való részvételt, vagy a szak­ma jobb elsajátítását, a mi­nőségi munkára való ösztön­zést, a terméshozamok emer C lését, a tagtársak jobb mun- ; kájára vonatkozó tanácsokat ; stb. adjon feladatul. Az Ilyen ; számtalan, egyenként apró, ; de összességében nagyon is ; hatékony munka teheti való- ; ban elevenné szövetkezeti ; pártszervezeteink működér ; sét. * Ebből Is következik tehát a * pártcsoportok létrehozésá­■ nak sürgőssége. S ha a dol­■ got másik oldaláról nézzük, ■ még indokoltabb a törekvés, * Ugyanis épp a tsz pártszer- 1 vezetek erősítése cé'jával j községi területi alapszerveze- I teink száma közel felére » csökkent. A területeknél zaj­■ ló pártélet tehát ezentúl ■ zömmel a szövetkezetekben ; íody -atódhat Ez ismét sza- ; porit Ja a pártmegbiza tások - lehetőségeit, s növeli azok szükségességét. A PARTCSOPORT a párt­; szervezeteknek az a legkisebb sejtje, amely kollektívaként dolgozik, amely a maga te­rületén a pártot mint szerve­zett erőt képviseli.* Termelő­szövetkezeti pártszervezete­ink zöme elérkezett ahhoz az időponthoz, amikor ezeket a legkisebb, — de je'entősé- gükben igen nagy — sejteket kiépítheti. S ezzel megte­remtődik a valóban mozgal­mas, sokoldalú, hathatós előtt. Nemcsak lakni, nanem. . - — » ,---­gyöny örködni is lehet ezek-? A Tlszamenti Vegyiművek laboratóriumában Csik Ferenc- Kocsi Vince műszerész az aktivitásúiért készüléket ál‘£ ßartmunka újabb lehetősége.« a házakbani 3 belső bar* né laboráns arzénmeg határozást végez. Útja bet B. B,

Next

/
Oldalképek
Tartalom