Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

VILAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ET EKÍ t: iénlan A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XI évfolyam, 14. szám. Ara 60 fillér I960, január 17. vasárnap. A Központi Statisztikai. Hivatal jelentése a népga&daság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1959-ben A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1959. márciusi határozata nyomán, valamint a továb­biakban az MSZMP VII. kongresszusa tiszteletére in­dított munkaverseny ered­ményeként gazdasági fejlő­désünk üteme minden terü­leten meggyorsult. Az álla­mi ipar termelése 1959-ben csaknem tizenkét százalék­kal növekedett és ezzel mintegy hét. százalékkal ha­ladta meg a tervben előirány­zott mértéket. A mezőgazda­ságban a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülé­se mellett a termelési ered­mények kedvezőek voltak és a mezőgazdaság össztermelé­se a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A megnöve­kedett termelési eredmények tükröződnek a szállítási tel­jesítmények növekedésében és a tervezettnél jőval na­gyobb külkereskedelmi for­galomban. A nagyobb teljesítmények alapján a lakosság reáljöve­delme is gyorsabb ütemben nőtt, mint amennyivel az 1959. éves terv számolt. A lakosság 1959-ben tizenegy százalékkal több árut vásá­rolt, mint 1958-ban és öt szá­zalékkal többet, mint ameny- nyit a terv eredetileg elő­irányzott. Az év folyamán beruházásokra fordított ö&z­szeg jelentősen több volt, mint az előző évben. A gyorsabb ütemű fejlődés eredményeként 1959-ben — a márciusi határozatnak megfelelően — a legfonto­sabb gazdasági mutatókban elértük a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintet. A szocialista ipar termelése már 1959-ben több volt az 1960-ra előirányzott terme­lésnél. A termelékenység lé­nyegében elérte azt a színvo­nalat, amit a hároméves terv 1960-ra írt elő. A lakosság reáljövedelme 1959-ben elér­te, áruvásárlása pedig meg­haladta a hároméves tervben 1960-ra előírt mértéket 1959-ben a jelentős ered­mények mellett előfordultak hiányosságok is. Helyenként a mennyiségi eredmények növelésére törekedve kevés­bé törődtek a választék bő­vítésével, az anyagtakarékos­sággal, a termelés gazdasá­gosságával, a műszaki szín­vonal növelésével, a termé­kek minőségével. Nem telje­sítették a felemelt beruházá­si tervet, ami arra utal, hogy a beruházások nem voltak kellően előkészítve, megala­pozva. 1959-ben a népgazdaság, az egészségügy és a kulturális élet alakulását részleteiben a következők jellemzik: / Ipar 1959-ben a szocialista ipar teljes termelése 11 százalék­kal, ezen belül az állami ipa­ré csaknem 12 százalékkal, a szövetkezeti iparé öt száza­lékkal volt több, mint 1958- ban. Ezzel az állami ipar a Minisztertanács által jóváha­gyott termelési tervet mint­egy hét százalékkal teljesí­tette túl. (A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága a termelési terv négy százalékos túltelje­sítését javasolta.) Az év folyamán tovább folytatódott az ipari termelés szerkezetének átalakítása: !959-ben a nehézipari válla­ltok kb. 16 százalékkal, a könnyű- és élelmiszeripari válalatok mintegy hét száza­lékkal termeltek többet, mint 1958-ban. A megnövekedett termelés fűtőanyagsztíkséglete — a széntermelés öt százalékos növekedése mellett — a na­gyobb fűtőértékű kőolaj ter­melésének huszonöt százalé­kos növekedésével, továbbá az 1958. évinél jelentősen na­gyobb szén, kőolaj- és föld- gázimporttal volt biztosítha­tó. Az 1959. év közepén elké­szült csővezetéken száznegy­ven millió köbméter magas rűtőértékű fö'dgáz érkezett hazánkba Romániából. Az alapanyaggyártó ágaza- 1 okban a hároméves terv elő- ■'rásainak megfelelően 1959- ben különösen gyors .ütem­ben — 18—19 százalékkal — melkedett a vegyipar és az építóanyagipar termelése. A vegyipar a növekvő igények kielégítésére 55 százalékkal több nitrogénműtrágyát, hu­szonkét százalékkal több fű­tőolajat. huszonhárom száza­lékkal több gázolajat és mintegy húsz-huszonkét szá­zalékkal több gyógyszert ter­melt, mint egy évvel ezelőtt. Az építőanyagipar esősorban a cserép, a cement és az elő­regyártott elemek termelését fokozta. A gépipar termelése 1959- ben körülbelül tizenhat szá­zalékkal volt több, mint az előző évben. Különösen gyors ütemben nőtt a mezőgazda- sági gép^k és a villamosgép­ipar termelése. A könnyűiparon belül a faipar — a fokozódó épületfa és búíarigények kielégítése érdekében — az év folyamán tizenöt százalékkal növelte a termelést. A ruházati ipar 1959-ben hat százalékkal ter­melt többet, mint 1958-ban. Az élelmiszeriparban átla­gosnál jobban emelkedett a cukor, konzerv, a sör és a tejipar termelése. Az ipar a termelési tervet többségében olyan termékek gyártásával teljesítette túl, amelyekre általában megfe­lelő külföldi, vagy belföldi kereslet vo't. Egyes vállala­tok azoknak a termékeknek a termelését is növelték, — amelyeknél ez kevésbé volt kívánatos. A* 1959. éri termelés Az egyes fontosabb ipar­cikkek termelése 1959-ben a következőképpen alakult: Az 1958. évi Mennyiségben term.%-ban szén 25.3 mill.t 105 villamos­energia 7 100 mill, kwó 109 kőolaj 1 036 000 t 125 bauxit 957 0001 91 acél 1 759 0001 108 hengerelt acél 1 139 0001 106 alumín. 45 7001 116 autóbusz 1575 db 111 tehergép­kocsi csúcs­eszterga motor­kerékpár háztartási hűtőszekr. Al 1858. évi Mennyiségben term. %-bau televíziós vevő kész. 88 100 db 238 kénsav 148 000 t 113 nitrogén­műtrágya 237 0001 155 tégla 1 659 000 000 db 117 cement 1 433 0001 110 hálószoba­bútor 46 800 garn. 125 kombinált­szekrény 21 900 db 141 pamut­szövet 227 mill, m* 104 gyapjú­szövet 24,5 mill, m* 97 kötöttáru 6 918 t 101 bőrcipő 17,7 mül. p. 111 vaj 16 500 t 98 hús 180 000 t 113 sör 3 319 000 hl 108 cigaretta 14,9 milliárd 100 3 381 db 2 256 db 66 800 db 8 47# db 92 121 120 Ux A növekvő termelési fel­adatat a vállalatok sok eset­ben, elsősorban létszám­emeléssel igyekeztek mego - dani. Ennek következtében az év fo'yamán a termelé­kenység növekedésénél na­gyobb mértékben nőtt a mun­kások száma. 1959. decembe­rében 67.400 fővel több mun­kás dolgozott az állami ipar­ban, mint egy évvel koráb­ban. A Minisztertanács által jó­váhagyott 1959. éves terv szerint az egy munkásra ju­tó teljes termelésnek 1959- ben 3 százalékkal keltett megha'adnia az 1958. évi szín­vonalat. A termelékenység 1959-ben — az előzetes ada­tok szerint — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága márciusi hatá­rozatában javasolt mérték' ben, kb. öt százalékkal volt magasabb, mint 1958-ban. A termelékenység különö­sen gyors ütemben eme'ke­dett a márciusi párthatá­rozat után. Az első negyedévben a ter­melékenység színvonala két százalékkal volt magasabb mint egy évvel ezelőtt. A második negyedévben az egy munkásra jutó teljes terme­lés négy százalékkal a má­sodik félévben kb. 6 száza­lékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szín­vonalát. A terme'ékenység elsősor­ban a nehéziparban (körül- beül hét-nyolc százalékkal!), ezen belül különösen az épí­tőanyagiparban az egy mun­kásra jutó termelés csupán egy százalékkal volt töDb mint egy évvel korábban. 1959-ben az ipar anyag- ás energiaellátása általában ki­elégítő volt. A terme1 és fo- lyamatosságát--az egyes anya­gok termelésének és behoza­talának tervszerű növekedé­se, valamint a meg'évő kész­letek biztosították. Egyes anyagok készlete azonban — a termelés tervezettnél gyor­sabb ütemű növekedése kö­vetkeztében — némileg csök­kent. Az év folyamán az ipari termékek minősége nagyjá­ból olyan volt. mint az elő­ző évben. Az ipar egyes ága­zataiban emelték a termeés műszaki színvonalát, számos m "szaki fejlesztést célzó be­ruházást valósítottak meg. A korábbi évekhez képért jóval több új, modern nagy telje­sítményű gépet és berende­zést he'yeztek üzembe. Egyes olyan ágazatokon belül ame­lyeknél a teljes terme'ő ka paci tás kihasználására nem volt szükség — elsősorban a műszakilag fejlettebb válla­latoknál nőve ték a termelést (pé dául a vaskohászatban, a villamosgépiparban, stb.) To­vább javult a szénbányák műszaki állapota, növekedett a korszerűen biztosított vá­gathossz aránya. Több jelen­tős műszaki-szervezési intéz­kedést vezettek be a vas- és acélgyártásban. Kedvezően alakultak a vegyipar egyes műszaki mutatói. Uj terme­lékenyebb e'járásokat vezet­tek be a bútorgyártásban. 1959-ben több új gyártmány termelését kezdték meg. Az e'mult évben gyártottak és helyeztek üzembe először Magyarországon 50 megavat- tos teljesítményű gőzturbinát és turbógenerátort. Több új Diesel-motor típust ki ser1erez­tek ki. Megkezdték a 110 fo­kos televíziós vevőképcső gyártását. Számos új gyógy­szert kísérleteztek ki. Uj kis­bútor-sorozat termelése in­dult meg. Előzetes számítások sze­rint az állami iparban a tervezettnél nagyobb mér­tékben csökkentették a termelést költségek színvo­nalát. A termelési és a külkeres­kedelmi terv túlteljesítése lehetővé tette a beruházási terv felemelését. 1959-ben az 1958. étűnél több, mint húsz százalékkal volt több a be­ruházásokra fordított ösz- szeg. Az év közben fe'emeit beruházási tervet azonban nem teljesítet‘ék. Az összes beruházásokon belül az év folyamán nőtt a gépi beruhá­zások aránya. Az év folyamán számos be­ruházást helyeztek üzembe. Jelentősen bővítettünk szá­mos meglévő iparvállalatot is. Je'en'ősek voltak a mező­gazdasági beruházások is. Mosonmagyaróváron Kétpón, Dalmandon hibridkukorica e'őkészítő üzemek épültek. Üzem behelyeztek ezeken kí­vül több ki'ebbteljesítmé- nyű vetőmagelőkészítő üze­met is. Az év folyamán a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jóval több á'latférőhelyet he’yeztek üzembe, mint 1958-ban. A mezőgazdájáéi munkák gé­pesítésére 1959-ben mintegy négyszer annyi traktort, mint­egy nyolcszor annyi aratógé- pet, csaknem kétszerannyi vetőgépet. hétszerannyi si'ó- kombáint helyeztek üzembe, mint 1958-ban. 1959. negyedik negyedévé­ben befejeződött a Budá­éért—Ujszász—Szolnok kö­zötti vasú*vonal utol'ó sia- vpczór.ak korszerűsítése. 1959 év folyamán hétszáz­ötven kilométer hosszúság’.) 'állami közutat láttak e' kor­szerű pormentes burkolatai Bővü't a közlekedés jármű- á’lománya is. E'őzetes, részben beesült adatok szerint az év folya­mán mintegy negyvenöt- ezer lakás épült lénvege- sen több a tervezettnél és több, mint 1958-ban. 1959-ben az állami építő­iparban tizenhárom száza­lékkal több munkás dolgo­zott. mint 1958-ban. a mun­kások á'tal teljesített mun­kaórák száma uevanc°ak ti­zenhárom százalAlíkal halad­ta meg az e’őző évi szintet (Folytatás a 2. oldalon.) , wm Juj de hideg és menekülni sem lehet. ■fn.w rsnnesiHii'" Wni>mpßt Hideg? Dehogy! Hiszen mi nem is fázunk.-----T----------------------­Korsz erű üzletekkel szépül Szolnok főútvonala Idén tovább szépül a Be­loiannisz út és a Kossuth tér. Több új, korszerű, elegáns üzlet nyílik Szolnok főútvo­nalán: olyan üzletek, ame­lyek megállják helyüket a nemzetközi főútvonalon . is. A Ságvári út folytatásában nemrég elkészült lakóház földszintjén még üres az üzlethelyiség. Itt előrelátha­tólag még az első negyedév­ben megnyílik a szakosított rádió, televízió és villamossági szaküzlet. Berendezése igen ízléses és modem lesz. Az üzletnek nem lesz kirakata, az árut a vitrinben és a kü­lönleges állványrendszeren mutatják be a vevőknek. A vásárlók minden típust egy­szerre láthatnak maguk előtt és így a legjobbat választ­hatják. A nagy üveg vitrine­ken keresztül az utcai járó­kelő is betekinthet a neon­fényes üzlet elegáns forga­tagába. Ugyancsak az új 'lakótömb földszintjén nyilik meg a korszerűen berendezett szép hangszer és zeneműbolt is: ez az első ilyen szakosított üzlet a megyében. A lemez­vásárlók kagylós rendszerrel, egyszerre több lemezjátszón próbálhatják ki a vásárolan­dó műveket, anélkül, hogy egymást zavarnák — hiszen fülhallgató közvetíti a han got. Szomszédságában nyílik a megye első orvosi műszer boltja. A jelenlegi Keravill-bolt motor és kerékpár részlege szintén elköltözik: a volt bú­torüzlet helyére, ahol jelen­leg — míg az 1-es bolt áta­lakítása folyik — ideiglene­sen az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat árudája működik. Mikor az önkiszol­gáló rendszerre való átalakí­tást, továbbá a bolt szépíté­sét, korszerűsítését befeje­zik, itt egymás mellett szintén két új üzlet nyílik •— bár tulajdonképpen mind­kettő régiből születik újjá. A mai Keravill helyén két üzlet is nyílik némi átalakí­tás nyomán. Az egyikben női, a másikban gyermekru­hát árusítanak majd. Ezek a boltok is önkiválasztó rend­szerrel működnek, a külön­leges állványrendszereken a modellekre próbált ruhák egész serege sorakozik majd. Ha pedig mindezek után emlékeztetünk arra, hogy a Kossuth téren, a mai sörkert és a Kedves cukrászda he­lyén épülendő lakótömbben helyet kap egy korszerű, nagy áru választékú önki- szolgáló cipőből! is, hozzá­vetőleges képet alkothatunk a holnap szolnoki „Váci ut­cájáról”. * Ebben az esztendőben 'ezekre a célokra csak állami erőforrásokból kereken egy­millió forintot költenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom