Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

4

SZÓI .NOK MRO V Kl NÉPLAP

1960. január 15.

Színesebb, hatásosabb balesetelhárító propaganda

Mi kerüli fe minié torimba? — Kötelező hRtSZ-okatns az iskOíáküan — É en a hivatásos a^p ár művezetők — Meß; minaiß öt az tukotiol

Iparunk, mezőgazdaságunk fejlődésével, az életnívó emelkedésével együtt jár, hogy napról-napra szaporodnak a gépjárművek. Megyénk 1959 évi költségvetési statisztikája kevésbé örvendetes jelenséget is tükröz: a balesetek számának emelkedését. A szerencsétlenségek okairól, a menpu is lehetőségéről Ló i Miklós el ^társsal, •> Szolnok megyei Rend- örfőkapitáúyság közlekedési és közrendvédelmi osztályának előadójával beszélgettünk.

— A ..szerencsétlenség” szó nem fedi pontosan a balesetek ' galmát, — mondotta. — nem jószerencse, hanem felelősségtudat, elővigyázatosság, a közlekedési szabályok pontos ismerete és megtartása szükséges ahhoz, hogy balesetek ne következzenek be.

Szesz, szesz, szesz

— Montecuccoli szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz, — folytatta informátorunk. — Ennek analógiájára megállapíthatjuk, hogy a közlekedési balese ek három főoka a szesz, a szesz és ismét a szesz. Az ittasság után a gyorshajtás, majd a gondatlanság következik az okok listáján. Tavaly majdnem húsz esetben a gyalogosok elővigyázatlansága, az úttesten történt szabálytalan áthaladása okozott balesetet.

Az '»lmúlt esztendőben — részben a gépjárművek számának emelkedése miatt — növekedett a közúti balesetek száma. Igen -te. lorú. hogy a r.alálos kimsnetelű- eké sem csökkent; éppúgy mint 1958-ban, tavaly is húsz ember le Le halálát az országutak'n. A balesetek száma meghaladja a másfélszázat. Tetemes az anyagi kár is: kereken 500 ezer forint.

Az országutak őrei

a közlekedésrendészet dolgozói okát tettek a biztonságos közlekedésért. Bizonyára nem véletlen, hogy hazánkban sokkal kedvezőbb a baleseti statisztika, mint a rv —ati államokban. Jellemző apróságként: a tőkés Belgiumban a gépkocsivezetés annyira „magánügy és ’’szabadságjog”, hogy még — jrgosítvány sem kell gyakorlásához...

Az 1960-as év első két hetében kevesebb baleset történt, mint tavaly hasonló időszakban. Az ok első hallásra különös: nehezen járhatók az utak... Ilyenkor jobbadán csak a hivatásos, nagyobb gyakorlatú és felelősségtudatú vezetők ülnek a volán mögé. Otthonimarad a motorkerékpárosok serege is; azoké akik tavaly a balesetek 25 százalékát okozták.

Ebbe- az évben folytatjuk sőt kiszélesítjük a közlekedési baleseteket megelőző munkát, — így Lóczi Miklós elvtárs. — Az év elején a közlekedési vállalatok dolgozói í észére rendezünk ankétokat.

Február hetedikén a szolnoki Vörös Csillag moziban az Or. gos Rendőr jokapitányság legújabb kö-lekedésrendé- szeti filmjét vetítjük. Főkapitányságunk javaslatára élvonalbeli művészek nagyméretű, színes tablót készítettek a helyes közlekedésről. Ezt megyénk valamennyi iskolájába eljutattjuk. Sőt: a MO- KÉP vezetőinek szívességéből a mozik előcsarnokában is elhelyezünk belőle részleteket. Segítségünkre sietett a Művelődésügyi Minisztérium is: kötelezővé tette az iskolákban a KRESZ, a helyes közlekedés tanítását.

— önkéntes rendőreink, továbbá az úttörők s valamennyi becsületes dolgozó segítségére 1960-ban is számítunk. Tapasztalataink sokasága bizonyítja, hogy közreműködésük értékes támasza a balesetek megelőzésére irányuló rendőri munkának, — fejezte be tájékoztatását Lóczi Miklós elvtárs.

— b. z. —

Köszönet a

B. Lászlóné szolnoki lakos mint írja, vasárnap este fél 7 órakor sürgős levéllel sietett az 1. számú postára. A levél mellett egy másik postai lapot is szeretett volna megírni. A lapot nem tudta megvásárolni, mert pénztárcája el volt szakadva és az elkészített aprópénz elveszett.

— Elég távol lakom a postahivataltól. — írja, hogy haza menjek pénzért. Ebből a kellemetlen helyzetből a szolgálatot teljesítő postai alkalmazott, — egy fiatal barna nő — segített ki. Így szólt hozzám:

segítségért

— Ne tessék bosszankodni, fedezem én a költségeket és holnap majd be tetszik hozni nekem.

Ez az udvariasság és szokatlan figyelem annyira jól esett nekem, hogy nem mulaszthatom el, hogy a Néplap hasábjain követendő példaként ne állítsam. Bizony, előfordul olyan is, hogy 5 fillér hiánya miatt nagyobb értékű árut nem adnak itt-ott ki, sőt sok esetben a pult előtt állunk és meg sem kérdezik, mit akarunk. A postahivatal- nqknő udvarias figyelmét ezúton is köszönöm.

Kiwonöí százaléké több íiiiii')'/ készül

A rövidáru ipar terve mintegy 13 százalékkal magasabb a tavalyinál. Korszerű, nagyteljesítményű új gépek üzem- beál Rátával növekszik a különböző szalagok, csipkék és más rövidáru-ipari termékeik gyártása.

A Rico Kötszerművekben üzembeállítják a Lengyel Népköztársaságból vásárolt új bontó, tisztító és kártológépet, s így a tava1 yinál 120 tonnával több, mintegy 1200 tonna háztartási vattát gyártanak. Ezzel megszűnik a vattahiány. Lényegesen, de még mindig nem kielégí’ően emelkedik a különböző függönyök gyártása. A lőrinczi szalag- és csipkegyárban 50 új csipkeverőgép üzembeállításával 25 százalékkal — mintegy százezer négyzetméterrel — növelik a legkeresettebb klöpli függöny gyártását. A gardénai csipkefüggöny gyárban két nagyteljesítményű angol gépet ámítanak üzembe. Ennek segítségével 200 000 négyzetméterrel — a termelés húsz százalékos növelésével — több, úgynevezett bobin függönyt szőnek. A gyártás ilyen arányú növekedése e'lenére bizonyos fokig az idén is hánveikk marad a függöny. (MTI).

Kü!f’Vdi társasutazások a dolgozó nara«ztok számára

Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek felkérésére az IBUSZ külön társasautóbuszokat indít kü’fö’dre, elsősorban a Szovjetunióba. Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba és Lengyelországba. A kirándulóknak módjuk lesz egyrészt termelőszövetkezeti, illetve állanti gazdasági tapasztalat- cserére, másrészt az illető ország népének és természeti szépségeinek megismerésére.

99 már ítéletidő

Ezek a számok mondotVasárnap egy kis hó szállingózott országszerte. Hétfőn csak hideg volt. Amíg a villamos lassan döcög át a Margithídon, felhajtom kabátom gallérját. A nap halvány rózsaszín korong a városra boruló szürke ködben. Milyen idő lesz holnap?

Néhány megállóval, né- hányszáz méterrel távolabb meg tudják mondani. Csigalépcsőn kell felkapaszkodnod, amíg a Meteorológiai Intézet előrejelzési osztályának helyiségeibe beérsz. Az ajtó üvegén át látod, amint fürgén kopognak a gépíró nélküli írógépek. Milyen idő lesz holnap? Aki tud olvasni üzenetükben, válaszolhat.

Én azonban biztosan nem tudnék olvasni. Dr. Kallós Imréné és Tardos Béla kalauzol. Belépünk a teleprinter gépek szobájába, a nemzetközi meteorológiai hálózat egyik idegközpontjába.

Viharok és esők nyelvén

— Igen, ez a hálózat nem- etközi: a tőlünk sokezer Uométerre lévő megfigye- őknek tán még szavát sem rtenénk, de az üzenetük négsem talány. íme.

Kallósné egy papírszalagot 'art kezében, most kopogott ajta az írógép — Prágában ütötték le a billentyűt és most Pesten jelenik meg a szöveg a papíron. Szöveg? Egy sor szám. Huszonöt, harminc szám, laikus ebből ugyan nem sokat okosodna. Kallósné azonban folyékonyan olvassa:

— Ez a megfigyelőállomás Franciaországból, Norman- diából jelent. Hogy mit? Arrafelé az ég csaknem teljesen borult, a szél északkeleti irányból fúj, másodpercenként 11 méteres sebességgel.

ták el?

— Igen. A most következő számcsoport például 00-tól 99-ig minden lehetséges időt magában foglal. 20-ig a derült, csapadékmentes időt jelzi, 30-tól 40-ig a hófúvásokat, a következő tizes csoport a ködökről beszél, a 70-es számok a havazásról — és így tovább.

— S mit jelent a 99-es?

Az „időjós” arca tréfásan

komoly kifejezést ölt, kezét felemeli:

— Ajaj. ítéletidő. Vihar, orkán, vagy amit akar.

A meteorológusok nemzetközi code-táblázata vaskos könyvet tölt meg. Számokban tudnak mesélni a kék égről, el tudják mondani, hogy látni-e a mennyboltot, s hogy télen a köd zúzmarásít vagy sem, megüzenik egymásnak, hogy kisütött a Nap vagy jégeső kopog a köveken, hogy szellő simogat vagy tájfun dúl, hogy rőzsafakasztó meleg van vagy dermesztő hideg, hogy a legalacsonyabb felhők 100 méterre úsznak, vagy esetleg 10 kilométerre, s hogy öt kilométerre látni-e ayagy csupán 500 méterre.

Zn'd vonlok Európában

Európában sokszáz megfigyelő állomás adja hat-, illetve háromóránként a jelentéseket e távirati kulcsok szerint, szünet nélkül érkc-znek az adatok. Most egy megfigyelő hajó jelent az Azoii szigetek környékéről, majd az Uraiból érkezik hír a fagyokról, aztán Szicíliából, az Afrikától északra siető meleg áramlatokról. Naponta sokezer adat érkezik egy-egy gépen — és tí„ teleprinter gép dolgozik szüntelenül. Egy különleges rádiókészüléken pedig meteorológiai térképeket is küldenek nekünk.

S aztán a sokezer adat megelevenedik. Az „időjósok” térképén Európa, Kis-Ázsia, Észak-Afrika, nyugaton pedig Grönland és Kanada látható. Mintha színes hó esne, zöld pontok lepik el a térképet. Ahány pont, annyi megfigyelőállomás. Gyorsan perceg a kéthegyű toll, minden állomás mellé jelek kerülnek: kis zászlócskák jelzik a szél irányát. Kétféle színnel kerülnek fel az adatok: a piros jelzi a hőmérsékletet, a fekete a légnyomást, a zászlócska hosszúsága pedig a szél erősségét. Madridban e pillanatban —1 fok a hőmérséklet, Norvégiában sokhelyütt —34, a Volga vidékén —18, de Szardíniában plusz 6, Afrika lehellete...

A térképek szintvonalaihoz hasonló görbék jelzik a légnyomás változását. A magas légnyomás derült, szép időt jelent általában, az alacsony esőt, vihart. Egész országok felett magas vagy alacsony a légnyomás, jó vagy rossz az idő. Az előbbit anticiklonnak, az utó1"' it ciklonnak nevezik a meteorológusok.

Amikor a belfívés volt a figyelvpont...

— A ciklon az óramutató járásával ellenkező irányban halad a földrészek felett, az anticiklon pedig megegyezően. Háromóránként rajzoljuk újra a térképet, így láthatjuk az idő változását — mondja Tardos Béla.

— És milyen idő várható holnapra?

— Északról hideg levegőtömegek áramlanak felénk, délről viszont meleg ciklon közeledik. Ez a meleg levegő azonban nem lesz elég °rős ahhoz, hogy elűzze a fagyot. Ezzel szemben havat

hoz, sok havat.

Harminchat órára szól a „jóslat”: a Meteorológiai Intézet minden nap kiadja a prognózist. Ezen a délei őttön valósággal megostromolták a kíváncsi újságírók az intézetet. Nem csoda: megjött a hideg.

— Ma már ön a harmadik

— fordul felém Kallósné. — Megkérdezték még azt is, mióta dolgozom az Intézetben? Bizony, bizony eszembe jutott 1945 tele, mikor idejöttem, amikor a belövések tépte nyíláson át kémleltük az eget. Ez a torony azóta épült, azóta állítottuk fel a siófoki és pestlőrinci obszervatóriumot. Ma már rendelkezünk minden korszerű műszerrel, berendezéssel.

Lehet-e csúf a szép idő ?

— Ma már külön bizottság bírálja el az intézeten belül a prognózisokat, mielőtt kiadnánk őket — s az esetek 85— 90 százalékába be is váltak

— mondja Kallósné búcsúzóban. — Nálunk persze nehezebb jósolni, mivel a Kárpátok sokszor megváltoztatják a légtömegek útját — eltérítik őket Magyarországtól — s a mi jóslásainktól is. Ami pedig a szép időt illeti, a meteorológus számára az is csúf lehet — akkor ugyanis, ha ő esőt jósol és helyette kisüt a nap. Ez azonban egyre ritkább. A Nemzetközi Geofizikai Év új tapasztalatainak feldolgozásával pedig a meteorológiai szolgálat még pontosabbá válik majd.

*

Másnap reggel pedig a friss szél vidáman kavargatta a végtelen függönyként zúduló hópelyheket. A hó — a jóslatnak megfelelően — pontosan megérkezett.

Bar ács Dénes

JINUÁ*

15

J*é«iili

Pál

A Nap kél: 7.30 ----..or, nyugszik 16,ia h-ikor. A Hold kel: 18.09 h-kor, nyugszik 7.55 h-kor.

Idójárasjelentés

A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése péntek estig: Felhős, párás, helyenként ködös idő. Sokfelé havazás, néhány helyen hófúvás. Pénteken hajnalban ismét mínusz 10 foknál hidegebb lesz több helyen.

— NÉGY tantermes iskola épül ebben az évben Beseny- szögön, Az építkezésre két millió 800 ezer forintot fordít a megyei tanács.

— VÍZVEZETÉKET KAP idén a tiszasillyi iskola. A korszerűsítésre 161 ezer forintot használnak fel.

— 364 EZER forint értékű új gépet kap ebben az évben a Sütőipari Vállalat. Szökőévben járunk — így elmond hatjuk, hogy két nap kivéte lével az év minden napjára ezer forint beruházási érték jut

— MENNYIBE KERÜL egy kémény? A csépai téglagyár kéményének építésére ebben az évben 600 ezer forintot fordítanak.

—* KEREKEN fé’milüó forint összegben fizetnek föid- Járadékot az 1959-es zárszámadás során Kisújszállás tsz-eL

— HARMINCHÉT egészségügyi felvilágosító előadási tartott 1959-ben a Szolnok városi Vöröskereszt; a hallgatók száma meghaladta a háromezer ötszázat. A legnagyobb érdeklődés a rákos megbetegedésekről szóló tájékoztatókat kisérte, de sok hozzászólás hangzott el „A nők védelmében” című előadásokon is.

— 35 MILLIÓ forint értékű terményt és készpénzt osztanak szét munkaegységrészesedésre Mezőtúr termelőszövetkezeteiben.

— JÄSZLADÄNYBAN vasárnap országos áriát- és kirakodóvásárt tartanak. Vészmentes helyről, szabályszerű jár attal mindenféle ál.at felhajtható.

— MILLIÓKBAN számolnak a kisújszállási Dózsa Tsz gazdái. Az 1960-as gazdasági év er sdmény ességének öizto- sítására kereken egymilíó forint értékű terményt és takarmányt biztosítottak. Tavalyi saját erőből eszközölt beruházásaik értéke szinten mintegy egymillió forint.

— SEBESTYÉN ÉVA, a Szigligeti Színház művésze működik közre a városi nőtanács és a TIT rendezésében hétfőn este hat órakor sorra kerülő Csehov-esten. Az Ady Endre művelődési

lázban megtartandó est előadója Páldi János tanár lesz.

— CSÁKI ISTVÁN elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára 20-án este hat órakor a VII. pártkongresz- szusról tart e.őadást a Barátság Klubjában.

— „CSODALATOS gyógyulások egykor és ma“ cim,/teí ma de^.an 5 órakor előmosta kér .1 sor a Ságvári

"velődén Házban. Az érdek; er ífő előad ,st az Egészségügy Dolgozók Akadémiája keretében rendezik meg.

— ESTE hat órakor az MSZET-klubban a Szovjet Képcsarnok című filmet vetítik.

— JOGOSÍTVÁNY NÉLKÜL vezette a Cibakház! Gépállomás vontatóját Bors- vári István. Gépével Nagyrév és Cibakháza között az árokba fordult. A baleset áldozatát agyrázkódással és rfulcscsoi.tioressel szállító' ík a szolnoki kórházba. A vontatón 5—6000 forint értékű kár keletkezett. A felelősség kérdésének tisztázására megindult a vizsgálat.

Három mló ísrnlos dijietaníir/l nyújt ebten az évben tsz-einknsk az állami B.ziosíió

Emlékezetes, hogy a tavalyi év utolsó negyedében milyen kellemes meglepetésben volt részük megyénk közös gazdaságainak. Két millió 500 ezer forintot meghaladó ösz- szegben folyósított számukra visszatérítést az Állami Biztosító. Az ÁB Szolnok megyei igazgatóságán afelől érdeklődtünk, hogy várható-e ebben az évben is hasonló jellegű támogatás.

— Igen! — válaszolta Kovács Imre helyettes igazgató. A segítség abban nyilvánul részünkről, hogy erre az évre is érvényben tartjuk a tavaly leszállított tarifákat. 1959-ben a tűzbiztosítás díjtételét 20. a jégbiztosításét 5—10. az állatbiztosítást pedig 20—30

százalékkal mérsékeltük. Természetes, hogy szövetkezeti megyénk közös gazdaságainak biztosítási szükséglete jelentős arányban növekedett az átalakulás folytán. Így az alacsonyabb díjtételek alkalmazása ebben az évben előre láthatólag már több mint három millió forint megtakarítást jelent a társas gazdaságok számára.

Már az elmúlt évben Igen népszerűvé vált a szövetkezeti parasztság körében az évi 130 forintos háztáji biztosítás. Ez nemcsak teljes vagyonbiztonságot nyújt, de egyes váratlan fizetési kötelezettség alól is mentesíti a biztosítottat. Például: a legelésző tehén kárt tesz a szomszéd vetésében... A kárösszeget ebben az esetben nem a

biztosítást kötött gazdának kell megfizetnie, hanem az Állami Biztosítónak.

Ami új és szintén hasznos, az a termelőszövetkezeti tagok csoportos temetkezési oiztosítása. A szövetkezeti gazda bármilyen korban, bármilyen egészségi állapotban tagja lehet a temetkezési biztosítási csoportnak — még a különösebb szokásos orvosi vizsgálatnak sem kell alávetnie magát. Elhalálozása esetén — életkorától függően — ezer, hétezer forint segélyt folyósít hátramaradottat részére az Állami Biztosító. A díjtétel mindössze havi '< forint.

A Termelőszövetkezeti Tanács helyesli a biztosításnál- ezt az új formáját. A bizto■ ituSl SloUakC fii. w - Ch CiU. IÜí

felmérése alapján megyénkben már az első évben kere ken három millió forintot fizetnek majd be temetkezés biztosításra.

Ez a tekintélyes összeg fel- használását tekintve két tőrészre oszlik majd. Legnagyobb hányadát temetkezési segélyként fizetik ki. Negyedrésze pedig visszakerül a szövetkezeti gazdákhoz.

— Milyen módon?

— A termelőszövetkezeten belül erre a célra intézőbizottság alakul; ehhez eszközöljük a díjvisszatérítést, — mondotta Kovács Imre elvtárs. — A bizottság az össz- get a szövetkezetiek tanulásának elősesí* 'sére. esetleg üdültetésére fordítja.