Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

1960. január 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 C Utolsó napok a kemencéknél Legkésőbb 1962-ben megszűnik az égetők kényszerű pihenője —- ígéri a Szolnok megyei Téglagyári Vállalat igazgatója Köröskörül hótakaró borít mindent. A cseréptetők fehér paplanaiból merészen szök­ken magasba a gyárké­mény, melynek felső peremén varjúk melengetik gémbere- dett lábukat. Ám a meleg nemsoká tart, már most sem pipál füstöt a kémény. De alatta, itt, a tiszafüredi Téglagyár kemencéjének tűz- terében még kellemesen lan­gyos a levegő. A még izzó téglák győztesen veszik fel a harcot a hideg légáramlattal. Égetők, kihordók vannak a már kiürített kemence tűz- terének egyik részén, vagy ti­zenhatan, egy egész brigád. Molnár György telepvezető viszi a szót. — Ez hát az utolsó nap. Vége az idénynek. — Mennyi téglát jelentett ez? — vetem közbe a kérdést. — 130 százalékos tervtelje­sítést, vagyis 5 millió 60 ezret égetettből — válaszolja. — De százezret megha­gyunk tavaszra — fűzi hoz­zá Veres Lajos brigádvezető. Kell az induláshoz az áprilisi égetésnél. — S addig? — Szünetel a munka. Hét földbányász marad csak, mi pedig elmegyünk. — Hová? — Nem tudjuk. Ötven kilo­méteres körzetben nincs sem­miféle gyár. Füreden télen nagyon nehéz elhelyezkedni. Hol kap munkát 16 ember Valóban, ez igaz. Dehát ez-, , - , ..... „ , zel még nincs kisegítve tizen- FJod°T azzal a tudattal vonul hat család. Veres Lajoséknál be> hogy feltékenysegeben a négy gyerek van. Szabó Sán- szeretett lány halalat okozta. deréknál most van útban a A hadseregben kisebb- második. Kellene tehát a nagyobb hibákat követ el, de pénz. Emellett fiatal, életerős “ közösség nevelő ereje, az uj emberek mindahányan, az ő barátok segítik leküzdeni hi­dalgos kezükre is szükség bait, s a felgyógyult Tonya is van_ megbocsát kedvesének. Dehát hol? A KATONASZÍV, amely — Az Erdőgazdaságban, a Szergej Kolezsov rendező al­Fűztermelő Vállalatnál sem- kotása, fiatalok problémáit miesetre — mondják. — Elég veti fel. Nem szokványos tőr- emberük van. ténetben egy fegyelmezetlen — Esetleg a Kocsi vagy a j fiatalember megváltozását Tiszaszentimrei Állami Gaz- ! mondja el, s egyben szép pet­rel a Szolnok megyei Tégla­gyári Vállalatnál? — Az építőiparban — így nálunk is — nagy probléma a téli munkaszünet — mond­ja Hajnal elvtárs, a vállalat igazgatója. A 15 százalékos idénypótlékot sem tudjuk ki­fizetni, mert egyéves munka- viszony után nem jár. Egyéb munkák végzéséről, ahová beállíthatnánk ezeket az em­bereket, csak az időjárás lé­nyeges javulásával lehet szó. Körülbelül ez volt rögtön­zött értekezletünk témája. A végleges megoldás Mindehhez csak azt tehet­jük hozzá: az idénymunkások számítsanak előre arra, hogy megszűnik munkaviszonyuk, minden évben két. esetleg há­rom hónapra is. Fizetésüket ennek figyelembevételével KATONASZÍV A Moszfilm Stúdióban Vlagyimir Zemljanyikin Makagonova kislányos bájjal készült fiatal művészek alko- színművész, aki tehetségét a formálja meg Tonya szerepét, tásaként a KATÓN ASZÍV cí- Múló évek című filmben is A többi szerepekben Nyikolaj mű szovjet film, amely a sze- bebizonyította, ismét szép Pogegyin, Pjotr Konsztantyi- relemről és hűségről, a barát- alakítást nyújt. Különösen a nov és mások, hitelesen idé- ság erejéről szól. drámai jelenetekben erős. zik fel a katonakörnyezet sa­Fjodor bevonulása előesté- Partnere a szép szőke Róza játos levegőjét, jén megbocsájthatatlan bűnt ________________________________ kö vet el. Féltékenységében meglöki menyasszonyát, aki oly szerencsétlenül esik, hogy egyensúlyát vesztve a mély­ségbe zuhan. Állapota hosz- szú ideig igen válságos. S osszák be. és már előre gon­doskodjanak munkáról, meg­élhetésről erre az időszakra is. Mi segítséget kívántunk ad­ni ehhez, amikor ellátogat­tunk a Kocsi Állami Gazda­ságba. De ez nem elégi Az igazi segítség az lenne, ha állandó munkát tudnának biztosítani részükre a Tégla­gyári Vállalatnál. — Van-e rá lehetőség? — kérdeztük Hajnal elvtárstól. — Ha most nem is. de eset­leg jövőre már igen. 1962-ben pedig már bizonyosra vehető, hogy tudunk annyi nyerstég­lát gyártani előre, hogy elég égetnivaló lesz a téli hóna­pokban is. S ez nemcsak a Veres-brigádra vonatkozik Tiszafüreden, hanem a Szol­nok megyei Téglagyári Vál­lalat összes dolgozójára. — bubor — Kulturális mozaik A lengyel irodalom reme­keit egyre több nyelvre for­dítják le. Mickiewicz főmű­ve, a Pan Tadeusz legutóbb dánul és bulgárul jelent meg. Reymont Parasztok című re­gényét is most adták ki dán nyelven. Pekingben Reymont és Orzeszkowa elbeszélései jelentek meg kínai fordítás­ban. Kruczkowski elbeszélé­seit és színműveit nemrég fordították le bjelorusz és kínai nyelvre. * Csehov Sirály-ának előadá­sával ünnepük Rómában a nagy orosz író születésének 100. évfordulóját. A római Teatro della Cometa ünnepi előadásának főszereplői And- reina Pagnani és Gianni San- tuccio. Roger Peyrefitte regényét, a Szent Péter kulcsai-t Olasz­országban- vallásgyalázás és pápasértés miatt elkobozták. Most az amnesztia következ­tében a regény példányait visszaadták a Longanesi ki­adónak. daságban — jegyzi meg vala­ki. Viszont ez sem biztos. dáját adja az igaz szerelem­nek s a megbocsájtásnak. c Vallanak a munkafervek Irány a Kőcsi Állami Gaz­daság! Percekig egy lélek sem lát­szik a debreceni műúton, míg végre jobbkézfelől feltűnnek a gazdaság épületei. Traktorosok sietnek az ud­varon, javítják a gépeket, amott a jószágnak készítik a takarmányt. Mindent befed itt is a hó. nagy a csend, te­hát a szokásos téli kép fogad bennünket. Az igazgatót nem találjuk bent. Végre rábuk­kanunk Tóth János főagro- nómusra. Kócson várják őkel — Munka? Nálunk lenne. — Nagyszerű — kapunk a válaszon. — És milyen mun­ka? — Nádvágás, cirka egy hó­napig. — Szállás? — Azt is adhatunk mind a tizenöt embernek, hét végén pedig hazamehetnek. Csak öjjön ki hozzánk a brigád cépviselője. hogy megbeszél- lessük a részleteket. • A megyei tanácsnál az ipa- i osztály vezetőjének szobá­ban ülünk. Soronkívüli ér- -kezletünk napirendi pontja: ni legyen a tiszafüredi dol­gokkal. vagy ötven ember­'I kanadaiak telefonálnak legtöbbet A kanadaiak hét év óta tartják a telefoná’ás világ­csúcsát. Az 1959-es évben minden egyes kanadai átlag nll-szer .használta a telefont. Második helyen áll Izland, lakosonként 486 telefonbe­szélgetéssel és csak azután következik az Egyesült Álla­mok, fejenként 472 beszélge­téssel. A TISZAFÜREDI gimná­zium öreg falai között újra megindult az élet. Tizenegye­dikén benépesültek az osz- tá ytermek, újra megkezdő­dött az oktatás Még egy két ■napig a népszámlá ás ütő­re gései zajlanak, hiszen a tanárok egy része szám áló- biztosként dolgozott. De egy­re inkább átveszi uralmát az iskolai élet megszokott üte­me. Amikor befelé ha!ad‘unk az épü etbe, megszólítottunk néhány fiút, leányt. A rög­tönzött közvélemény kút a‘ás cé’ja az volt. melyik órái tartják legérdekesebbnek. — Többségi döntéssel, rövid vi­ta után az osztályfőnöki óra került az első helyre. A vé­leményeket egy pirospozsgás kis'ány összegezte: — Azért jó az osztályfőnö­ki óra, mert ott mindig arról hallunk, ami legjobban érde­kel. Ami legjobban érdekel! De vájjon, hogyan tudják úgy csoportosítani mai éle­tünk tényeit a tiszafüredi ta­nárok, hogy az jöjjön mindig felszínre, ami fontos, lénye­ges, mai életünkkel foglalko­zó kérdés, hogyan ke tik fel az érdeklődést? Erre keres­tünk és előrebocsátjuk. ta­láltunk magyarázatot a láto­gatásnál. Az első, amit mérlegre tettünk a tanárok ideológiai fe'készültsége. Val aiora fog­tuk a statisztikát, amely el­árulta nekünk, hogy az itt tanító tizenöt pedagógusból öt párttag. Ez az arány orszá­gos viszonylatban is jónak mondható. Tizenegyen pedig az állami továbbiaknak vipn tő, hogy az osztályfőnökök ideológiai ag egyre szilárdab­ban állanak a lábukon és ez szük éges is, mert — mint ahogy Bükkfalvi Zoltán igaz­gató elmondotta — igen sok a „fogós” kérdés, Különösen a kommunista erkölcs, a mun­ka megbecsülése és hasonló vonatkozásokban. De vajon meglesznek-e mindent azért, hogy a kér­dések felszínre is kerü'je­nek. amelyek mai életünkké' —, a felszabadulással, a vi­lág helyzetével foglalkoznak. Itt mintha nem lenne még minden* rendben. Előttünk fehér papír'ap A IV. A. osz­tály osztályfőnöki óráinak tervezete. Az osztályfőnöki órákon kell választ kapni a tanu’óknak a jellemneveló*. az érze’mi élet prob’émain kívül la mindennapi politi­ka, a bérharc, a nacionaliz­mussal kapcsolatos problé­mák bonyolult összefüggése­ire. — A IV. A. osz­tály osztá’yfönöki munkater­ve ezt nem elég meggyőző­en tükrözi A munk»tervben e'őadás szerepel a hiú'ágró! a lelki válságról, a pályává 'asz+ásról. az idéeessésrő' a fé'té’-eny=ésről és más ha­sonló érdekes, de mai életün­ket mégsem te'jesen tükröző kérdésekről A VIB munka- terve már valamivel több­oldalú, mert a munkához va- 'ó szocialista viszony a kom­munista erkö'cs ál+a’áncs problémáit tagla'ja. De a mindennapi élet valahogy ebből a tervből is hiányzik. Annál orvén detepebb volt kezünkbe venni a II./A osz- tá'y osztá'yfőnöki óráinak tervét 'Ebben előadórokat ta­közi nőnapról, a munka ün­nepéről, a KISZ jelentőségé­ről. CSENDES, HATÁROZOTT rokonszenves fiatal nő Plich- ta Mária, a II/A. osztályfő­nöke. Kicsit nehezen felel- get, dehát az interjua1 any sze­repét is meg lehet szokni. — Én nagyon nagy súlyt helyezek arra, hogy a gyere­keim ne üljenek hal'gatagon az osztályfőnöki órákon. Ezért előre megadom nekik a té­mát. amiről szó lesz, beszé­lek is róla röviden, sőt ha 'ehet irodalmat is adok hoz­zá. Mindig egy másik növen­dék számol be, azután pedig vitatkozunk. Szeretném, az elvont témákat is érdekessé 'enni. Ezért mindig saját é: etüket is beleillesztem az események sodrába. Tegyük még hozzá ehhez a nyilatkozathoz, hogy Plich- ta Mária pártonkívüli, de érzi és tudja hol a helye és a pedagógus ideológiai to­vábbképzés egyik legszorgal­masabb hallgatója. A fiatalabb tanárnemzedék képviselője után meghall­gathatjuk azt az őszülő ha­jú pedagógust is, aki 25 éve tanítja nagy szeretettel di­ákjait és ebből huszonhármat töltött már Tiszafüreden. Az ő munkaterve a IV. osztályo­kéhoz hasonlóan szintén ke­vés olyan anyagot tartalma­zott, amelyet a napi qajló p fnlc!--*'’V\o dűlődről, vesznek részt. így már érthe- j borúról és békéről, nemzet­in fő visszaemlékezés Horogkeresztek a kölni zsi­nagógán, fasiszta jelszavak a falon a franciaországi Toulou- seban ... Fellángolt az egész nyugati világban az á zsarát­nok, amelyet a nyugatnémet kormány és amerikai megbí­zói immár másfél évtizede élesztenek. Előbújtak a pat­kányok a csatornalyukból, mert bátorságot merítenek maguknak a tömeggyilkos miniszterek, a volt SS bíró­sági tanácselnökök példáján. Szükséges-e hát külön figyel­meztetni a népeket Julius Fu- cik szavaival: „Emberek, le­gyetek éberek”? Bizony szükséges. Az embe­rek a rosszat, a kellemetlent, az átélt borzalmakat igyek­szenek elfelejteni. Ez nem is lenne baj, de ugyanakkor el­felejtik a következményeket is. Nekünk, magyaroknak is — talán fokozottabban, mint másoknak — bőven van em­lékezni valónk. 1956-ban, az ellenforradalmi csoportosulá­sok közepette már fel-fel tűnt egy-egy zöld ing, a magyar nép nyilas hóhérainak for­maruhája. Emlékeznünk kell, mert úgy akarunk élni. hogy többé ne legyen okunk féle­lemre, hanem egyenes úton haladhassunk a fényes jövő felé. Ezek a gondolatok tegnap ébredtek abban a nyolcvan emberben, akik végighallgat­ták Korom Mihály kandidá­tusnak. a Párttörténeti Inté­zet munkatársának a detek- tívtörténeteknél is jóval iz­galmasabb beszámolóját a Horthy-fasizmusról & nem­zetvesztő következményeiről. Kristálytiszta logikával bizo­nyította be a Horthy-rendszer látszólagos parlamentarizmu­sával együtt is a legvéresebb, legaljasabb terroruralom volt, ' amelyet a világ megélt. És amikor már nem tudta to­vább játszani a demokráciát, szemrebbenés nélkül félre­dobta azt. A kenderesi kas­tély vadászgató gazdája kö­rül mesterséges nimbuszt szőttek, „Horthy-apánk” azon­ban nem volt az a kedélyes mikulásbácsi, akinek buzgó életrajzírói kikiáltották. Sok­kal inkább illik rá a haza­áruló neve. Kiárusította or­szágunkat és népünket Hit­lernek. Az ő rendszerét vá­dolja 80 ezer magyar halott Voronyezsnél, a hárommillió koldús nyomora, az esztelen szovjetellenes háború minden borzalma. ‘ Korom Mihály kandidátus előadásában olyan kulissza- titkokról lebbentette fel a fátylat, mint az 1943-as elő­zetes fegyverszüneti szerző­dés. A magyar történelemnek ez a lapja eddig nem volt is­meretes előttünk. Kállay Mik­lós, a hírhedt hintapolitikus már 1942-ben is világosan látta, elvesztettük a háborút. Ezért megpiV ált kiutat ke­resni olyanformán, hogy az uralkodóosztály átmentse ma­gát az új rendbe. Ezért csak a nyugati szövetségeseknek volt hajlandó megadni magát. Így jött létre egy Konstanti­nápoly előtt állomásozó angol hajón az előzetes fegyver­szüneti szerződés. Ettől re­mélték Kállayék, hogy nép- nyúzásukat zavartalanul foly­tathatják a németek veresé­ge után is. A történelem azonban nem így döntött. Megbukott és széthullt a horthyék és az őket követő szálasi-féle őrültek szuronyo­kon és szenvedésen felépült uralma, és megkezdődhetett igazi nemzeti létünk. Szép és érdekes volt az elő­adás, de több, sokkal több embernek, elsősorban fiatal­nak kellett volna hallgatnia ezt és majd az ezt követő elő­adásokat. Hozzásegít bennün­ket ez az előadássorozat ah­hoz, hogy tisztán lássunk és cselekedeteinkben mindig biz­tosan tudjuk választani a ha­ladáshoz, a szocializmushoz vezető útat. , — hernádi — Rendőrségi közlemény A községek lakosságának sze­mélyi Igazolvány és határöve- ■zeti engedély ügyek elintézése | végett gyakran kell megjelenni l a lakásuktól messzefekvő járási ; székhelyeken, a rendőrkapitány- ; Ságon. Ez azzal a következmény- I nyel jár, hogy órák, sokszor j egész nap is elvész munkaide- ' jükből, továbbá utazási és egyéb politikai éhünkkel kapcso­latba lehetne hozni. Zemlényi Zoltánnal, aki matematikát tanít, arról be­szélgetünk, hogy mennyire megváltozott a diákok élete és magatartása is. Részt vett a népszámlálásban és tapasz­talatai szerint a diákok csa­ládi körülményei jók, kevés az anyagi gond. több idő jut a továbbtanulásra. — Még a magamfajta idő­sebb embernek is sokat kell tanulnia manapság. Ezer, meg ezer kérdést tesznek fel diákjaink és bizony alaposan fel kell készü'nöm a válasz­ra. Tágult a gyerekek látókö­re és vele együ't a mienk is Csak az a problémám, hogy az én tantárgyamban e’ég nehéz az átpoü'izálás A számo’ ássál kapcsolatban mai életünkből vesszük a szöve­ges példákat. De mit csiná' lünk a kÚDSze’ptnél? Ahol e- het, természeteden hivatko­zom a szovjet tudomány eredményeire. — Isko'ánk egysége most van kialakulóban, — mond­ja Bükkfalvi Zoltán igazga­tó. Az ideológiai alap meg van már hozzá. Persze még akad javítani való. De ha a megkezdett úton tovább me­gyünk elérjük a célt a ne­velés és oktatás tökéletes egységét. MI IS ÍGY LÁTJUK. A ti­szafüredi gimnázium tanári­kara azon igyekezik, hogy belső egysége kialakításával még jobban, még tökéleteseb­ben szolgálja a haladás ügyét és a szocialista er­kölcs alapján ál'ó munkás fiata'ságot neveljen az öreg épület falai között Hernádi Tibor költségek merülnek fel. Ezeknek a körülményeknek a megszün­tetése érdekében a dolgozók egyes olyan ügyeiket, amelye­ket eddig csak a járási székhe­lyen lévő rendőrkapitányságon intézhettek el, a jövőben 1960. január hó 15-től az állandó la­kóhelyük szerint illetékes rend­őrőrsön is elintézhetik. Ezek az ügyek a következők: 1. 16. életévüket elért személyek részére személyi igazolvány első ízben történő kiváltása. Ilyen esetben a már eddig is szükséges okmányokkal a rendőrőrshöz lehet fordulni. 2. Személyi igazolvány kicseré­lése névváltozás (nőknél há­zasságkötés esetében is), — egyéb adatváltozás, a szemé­lyi igazolványban történt té­ves bejegyzés, a személyi iga­zolvány megrongálódása miatt és ha a személyi igazolvány egyes rovatai beteltek. 3. Személyi igazolvány végleges bevonása, végleges külföldre távozás, hivatásos * katonai szolgálatra bevonulás, ma­gyar állampolgárság elveszté­se, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés miatt. 4. Utólagos bejegyzés a szemé­lyi igazolvánvba, a munkavi­szony megszűnésére vonatko­zóan. 5. Ideiglenes határövezeti enge­dély kérelmezése. A kérelmet azonban az elutazást megelő­ző 7 nappal előbb be kell nyújtani. 6. Állandó határövezet! enge­dély (letelepedési engedély) iránti kérelmek benyújtása. A felsorolt ügyekben az eljá­rás ^ módjára vonatkozóan a rendőrőrsön, a körzeti megbí­zottnál, a rendőr járőröknél le­het részletes felvilágosítást kapni. Közöljük a községek lakossá- Sával, hogy a felsorolt ügyeiket a jövőben választásuk szerint elintézhetik a járási székhelyen a rendőrkapitányságon. de elin­tézhetik az állandó lakóhelyük szerint illetékes rendőrőrsön is Felhívjuk a lakosság figyel­mét. hoey a rennőrkapitánvsá- eok székhelyen lévő rendőrőr­sök nem végzik a felsorolt fel­adatokat. Megyei Rendőrfőkapitányság-----------4^ — 35 0 ev.ee 1e*evívió T en * n orrá d ha n A televízió ma már meg­szokottá vált a leningrádiak é'etében. Esténként a laká­sokban a képernyők tízezrei gyúlnak ki. — Leningrádban több mint 350 ezer televíziós vevőkészülék működik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom