Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. január 15. Hruscsov elvíárs beszámolója a Legfelsőbb Tanács ülésén (Folytatás az első oldalról) Hruscsov megemlékezett a szovjet közoktatás, a tudo­mány és a kultúra világszerte elismert nagy sikereiről. A népszámlálás szerint a Szov­jetunióban 13.4 millió főis­kolai, illetve szakközépiskolai képzettségű ember él; A szovjet főiskolákon csaknem négyszer annyi hallgató tanul, mint Ang­liában, Franciarországban Nyugat-Németországban es Olaszországban együttvéve. A Szovjetunió régen utol­érte mérnökképzésben az Egyesült Államokat. 195U- ban a Szovjetunióban 94,000, az Egyesült Államokban mindössze 35.000 mérnök ka­pott oklevelet. A tudományos dolgozók száma 300.000 va­gyis 30-szor annyi, mint a cári Oroszországban. A szovjet miniszterelnök ezután szólt a világűr meghó­dításában elért szovjet sike­rekről. Mint mondotta, ezek a sikerek új korszakot nyit­nak a nemzetközi tudomány és technika történetében. A szovjet nép sok áldozatot ho­zott, hogy megteremthesse saját elsőrendű nagyiparát, a népgazdaság alapját. Eköz­ben a nép gyakran a legfon- cosabbról is lemondott és semmilyen nehézségektől nem riadt vissza. Ma a Szov­jetuniónak már nagyteljesít­ményű termelési, és műszaki alapja, kiváló tudósai, szak­emberei és szakmunkásai vannak a modern ipar min­den ágának, a legkorszerűbb technikának fejlesztésére. A Szovjetunió a világon elsőnek kezdte meg és siker­rel folytatja a békés célokat szolgáló atomerőművek épí­tését. Több évvel megelőzte a külföldet a különféle típu­sú interkontinentális ballisz­tikai rakéták meg j otásá- ban és tömeggyártásában. A szovjet ipar es mező- gazdaság eddigi fejlődésének adatai azt mutatják, hogy si­kerrel megoldjuk a kommu­nista párt által kitűzött fela­datot. utolérjük és elhagyjuk az Egyesült Államokat az egy lakosra jutó javak ter­melésében. — mondotta. Hogyan áll az Egyesült Áramokkal folytatott verseny ? Hruscsov a továbbiakban összehasonlító adatokat kö­zölt a szovjet és amerikai ipar termeléséről. Elmondot­ta. hogy 1953-tól 1959-ig a szovjet ipar teljes termelése 90 százalékkal, az amerikai ipar termelése 11 száza­lékkal emelkedett. Egy lakosra számítva ez az emelkedés a Szovjetuni­óban 71, Amerikában 03 százalékot tesz ki. A Szovjetunió máris maga mögött hagyta az egy lakos­ra eső vaj és tejtermelésben, s az eddigi eredmények alap­ján remélhető, hogy a szov­jet mezőgazdaság hústerme­lésben is egy-két éven belül utoléri az Egyesült Államo­kat. A szovjet kormányfő meg­állapította. hogy a Szovjetu­nióban következetesen fejlő­dik a szocialista demokrácia, a dolgozók széles tömegeit A csúcsértekezlet céljainak se....ni esetre sem felelne meg valamiféle olyan kísér­let. hogy más országok ká­rára egyoldalú előnyökhöz jusson bárki is, hiszen az ér­tekezlet eredményeinek a bé két, tehát valamennyi nagy és kis ország érdekét kell szolgálniok. Ezután kijelentette; hog'- az Eisenhowerrel folytatott Camp David-i nyílt és iger hasznos megbeszélések, to­vábbá a Macmillan angol mi­niszterelnökkel folytatott tár gyalások remélni engedik hogy a közelgő esúcsértékez létén is a realizmus, az őszin teség és az együttműködés szelleme fog uralkodni. Küszöbön álló franciaorszá gi látogatásáról szólva. Hrus csov reményét fejezte ki hogy a De Gaulle köztársasá­gi elnökkel folytatandó tár­gyalásai pozitív eredménye­ket hoznak mind a szovjet— francia kapcsolatok, mind pe­dig a nemzetközi helyzet ál­talános megjavításában. Sokat várhatunk Eisen­hower elnök júniusi moszk­vai látogatásától is — foly­tatta. — A szovjet kormánv reméli, hogy a Camp David ben megkezdett nemes ügve* a szovjet—amerikai bizalom '>egt®remtését sikeresen foly­athatjuk maid Moszkvában Hruscsov hangoztatta a ve -ető államférfiak személve'- kancsolatainak nagv jelent* ségét. TTtalt Vorosilov küszö bőn álló indiai és nepáli uta zására, valamint salát indo néziai, indiai, afganisztáni é- burmai látogatására. tovább* Gronchi olasz köztársaság5 °lnök februári moszkvai út­jára. Reményét fejezte ki, hog’ ezek a látogatások valamenv nyi érintett ország kapcsola­tainak mepiavulását és a vi lágbáVe megszilárdítását szó1 gálják. bevonják az állami, gazda­sági és kujtúráiis építőmunka vezetésébe. Egyre több ál­lami funkciót vesznek át a társadalmi szervek. Ezzel kapcsolatban kell megemlí­teni a szovjet belügyminisz­térium megszüntetését, vala­mint azt. hogy e minisztéri­um valamennyi eddigi funk­cióját a köztársaságok, illet­ve a helyi államhatalmi szer­vek veszik át. A szovjet gazdaságfejlődés gyors ütemében ma már senki sem kételkedik külföl­dön — folytatta Hruscsov. Már csak azt vitatják, meny­nyivel gyorsabban fejlődik a Szovjetunió mint az Egyesült Államok, s milyen hamar éri utói Amerikát. Mély meggyőződésünk — mondotta — hogy a békés gazdasági versenyben a haladóbb és életképesebb szocialista rendszeré lesz a győzőiéin. A nemzetközi életben több irányzat kedvez a feszültség enyhítésének — folytatta Hruscsov, ugyanakkor a nagv nyugati országokban, első­sorban a NATO-tagáílamok- ban, még működnek olyan befolyásos erők, amelyek nem örülnek a viszonyok javulá­sának és a vezetők sze­mélyes kapcsolatainak. Hrus. csov megemlítette Rockefel­lert, New York állam kor­mányzóját. Truman volt ame ­rikai elnököt és Acheson volt külügyminisztert. Ez a bárom ember — de rajtuk kívül sok más is, a nemzetközi kérdé­sekben olyan állásponttal ho­zakodik elő, amely igen-igen távol áll a Camp David-i szovjet—amerikai közös köz- témény tartalmától. Hruscsov ismét hangoz­tatta, azért, hogy a kísérleti rob­bantásokat mielőbb meg­tiltsák a szoviet kormány továbbra sem kíván nukle­áris robbantásokat foly­tatni, ha a nyugati hatal­mak sem újítják fel kísér­leteiket. \ Szovjetunió továbbra is ke­resni fogja a genfi értekezle­ten felbukkant akadályok át­hidalásának módjait. Min- -tént meg fog tenni, hogy mi­előbb aláírhassák a kísérlet-’ robbantások örökre szóló megtiltásáról kötendő egyez­ményt. Ezt az egyezményt már most alá lehetne írni ha valamennyi fél töreked­nék a megegyezésre — mén dotta Hruscsov. — A Szovjet­unió szilárdan kitart amd iott, hogy meg kell szüntetni minden nukleáris kísérleti robbantást !eveeőb°n földen 5öld alatt és víz alatt egy­aránt. A legutóbbi évek — foly­atta — olyan nemzetközi eseményeket hoztok nmriv-' megszilárdították a Szovjet A hétéves terv a kommu­nizmus általánosan kibontako­zó építésének első szakaszára vonatkozik. Most lehetővé vált, hogy részletesebben is kidolgozzuk a szovjet nép­gazdaság fejlesztésének 15— 20 évre szóló távlati tervét. E távlati terv íelöiéii az or­szág villamosításának Lenin által kitűzött történelmi fel­adatát, annak befejezését. Hruscsov ezután áttért a külpolitikai kérdések ismer­tetésére. Megállapította, hogy a nemzetközi helyzet az moo- bi időben határozottan meg­javult. A háborús veszély vi­harfelhői szakadozni Kezd­tek, „bár ez nem megy oiyan gyorsan, ahogyan szeret­nénk”. A nemzetközi feszült­ség enyhülni kezd, a hideg­háború hívei vereséget szen­vednek — ez az általános irányzat. Megelégedéssel állapította meg, hogy a csúcsértekezlet összehí­vására irányuló szovjet erőfeszítések pozitív ered­ménnyel járlak. A Szov­jetunió azt szeretné, ha a közelgő csúcsértekezlet hasznos és termékeny len­ne. Meggyőződésünk. — foly­tatta Hruscsov —. hogy vala­mennyi fél érdekeinek éssze­rű figyelembe vételével, köl­csönös közeledési készseggei minden kiélezett és bonyo­lult kérdést közmegelégedés­re, békésen lehet megoldani. Az elsődleges fontosságú kérdések között említette Hruscsov a teljes és általános leszerelést, a német béke- szerződés megkötését bele­értve Nyugat-Berlin szabad- város megteremtését a nukle­áris kísérleti robbantások megtiltását és a kelet-nyuga­ti viszonyt. Minden alapot nélkülöz az az aggály, hogy a nagyhatal­mak megegyezésükkor figyel­men kívül hagyhatják a > kis országok érdekeit. Ami a Szovjetuniót illeti, soha sem akart és ma sem akar más országok háta mögött olyan kérdésekről tárgyalni, ame­lyek közvetlenül érintik ezeknek az országoknak az érdekeit unió és a szocialista országok nemzetközi helyzetét. Teljes joggal állíthatjuk, hogy a szovjet állam fennállásának egész dicső történelme alatt még sohasem állt ilyen ma­gas fokon az ország védelme, mint éppen ma. A Szovjet­unió nemzetközi tekintélye és befolyása ma szinte nagyobb, mint valaha. A nemzetközi küzdőtér erő­viszonyai úgy alakultak, hogy a békeszerető államok túl­súlyba kerültek. A békét vé­dő országok egységes sorai­ban halad a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, s va­lamennyi szocialista ország. Sok ázsiai, afrikai és latin­amerikai állam pedig egyre tevékenyebben száll síkra a béke megőrzéséért. Hruscsov ezután hangoztat­ta, az általános és teljes le­szerelés: világos út, hogy az emberiséget megszabadítsa a háború borzalmaitól. A Szov­jetunió olyan leszerelési egyezményt kíván, amely szi­lárdan biztosítja, hogy egyet­len ország sem szegheti meg leszerelési kötelezettségeit. A szovjet javaslatok hatékony nemzetközi ellenőrzést irá­nyoznak elő. A leszerelés nem egy ál­lamnak, vagy áPamcsoporl- nak ha-zno«, hanem min den ország és nép előtt me^nvitia a tartós béke és a gazdasági fej'ődés útját Az ipar békés termelésre való átállítása lehetővé tenné hogy csökkentsék a lakosság megadóztatását, növeljék ^ a belső piac felvevőképeségét fokozzák az oktatás, az egész cégvédelem és a társadalom- biztosításra előirányzott ősz szegeket. Ezután Hruscsov ismertette a szovjet hadsereg fejlesztő »ének néhány statisztika1 adatát. Elmondotta: a polgár ’téború befejeztével az új jó szervezett hadseregben 1927 ben 586 000 ember szolgált. Japán távolkeleti agressziója és Hitler uralomrajutása után a szovjet hadsereget megnö­velték. 1938-ban 1 433 000 em­ber volt fegyverben. A há­ború kitörése növelte a Szov­jetunió ellen irányuló ag­resszió veszélyét. 1941-re a hadsereg létszámát 4 207 000 főre emelték. A fasizmus szét­zúzása után, 1945 májusában a szovjet hadsereg létszáma 11 365 000 fő volt. A győzelem kivívása után a Szovjetunió csökkentette fegyveres erőinek létszámát. 1948-ban a hadsereg létszáma mindössze 2 874 000 fő volt. Az agresszív északatlanti tömb létrejötte, valamint az a tény, hogy a Szovjetuniót — amely abban az időben még nem rendelkezett nuk­leáris fegyverekkel — atom­fegyverekkel fenyegették, szükségessé tette, hogy 1955-ig a hadsereg létszámát fokoza­tosan 5 763 000 főre emeljék. 1955 és 1958 között a Szovjet unió a fegyveres erők egyol­dalú csökkentését több sza­kaszban végrehajtva, több mint 2 140 000 fővel csökken­tette hadseregét, kivonta ala­kulatait Romániából, csök­kentette azoknak az alakula • toknak a létszámát, amelyek a varsói szerződés alapján a Német Demokratikus Köztár­saságban, Lengyelországban és Magyarországon állcmá sóznak. Jelen’eg a hadsereg létszá­ma: 3,623 000 fő. Hruscsov kijelentette: a Szovjetunió most, mint az­előtt is, lehetségesnek tartja a fegyveres erők újabb nagy­arányú csökkentéséi, mégpe­dig egyoldalúan, attól függet- getlenül, hogyan halad a le­szerelés megvitatása a tíz­tagú nemzetközi bizottságban és a többi nemzetközi szerve­zetben. Ezután Hruscsov a szovjet kormány, valamint az SZKP Központi Bizottsága nevében javasolta a Legfelső Tanács­nak, hogy a szovjet fegyve­res erők létszámát újabb 1 200 000 fővel csökkentsék. Ha ezt a javaslatot elfogad­ják, a fegyveres erő létszáma 2 423 000 fő lesz. Ez azt jelenti, hogy a szov­iet fegyveres erők létszáma alacsonyabb lesz, mint az a színvonal, amelyet 1953-ban az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország javasolt az akkori leszerelési tárgyaláso­kon. Akkor ugyanis a három nyugati nagyhatalom azt ja vasolta, hogy 2 500 000 főbe állapítsák meg a Szovjetunió illetve Egyesült Államok had­seregének létszámát. A fegyveres erők létszámá­nak újabb csökkentését rész­letesen és sokoldalúan tanul­mányoztuk — mondo'ta Hrus­csov. A honvédelmünk re- a'isztikusan figyelembe véve minden tényezőt így is elégséges lesz. hidegháború szitására irá­nyuló tevékenysége nagy­mértékben elkeserít bennün­ket — mondotta. Adenauer legutóbbi, nyu­gat-berlini provokációs ki­jelentéseiről szólva Hruscsov a következőket mondotta: „teljes nyíltsággal ki kell je­lentenem, ha Nyugat-Német­országban azok a hélpróbás fasiszták, akiket ma közel engednek a hatalomhoz, a parancsnokláshoz, a Bundes­wehr megteremtéséhez, a NATO-erők parancsnokságá­hoz, tehát ha ezek a fasisz­ták felülkerekednének és mindezek a férgek határai­kon túl is elő akarnának mászni, akkor nemcsak, hogy Moszkváig és Sztálingrádig nem tudnának elkúszni, ahogy ez a hitleri támadáskor si­került, hanem saját földjükön tamosnák őket széjjel. Hruscsov megismételte, ha a Szovjetunió továbbra sem tudja megkötni a békeszer­ződést mindkét német állam­mal, úgy több más állammal együtt aláírja a békeszerző­dést a Német Demokratikus Köztársasággal, ennek min­den következményével együtt. Hruscsov még egyszer hangsúlyozta, hogy a hadsg* reg 'étszámának újabb csök­kentése nem gyengíti a Szovjetunió potenciálját. A hadsereg létszámának csök­kentése viszont — mondotta — évi 16—17 milliárd rubel­nyi megtakarítást tesz lehe* tővé. Hruscsov koholmánynak nevezte azokat a találgatáso­kat, amelyek szerint a Szov­jetunió leszerelési törekvését a hétéves terv nehézségei in­dokolnák. Nem azért csökkentjük a hadsereg létszámát, mert gaz­daságilag vagy költségvetési- leg gyengék volnánk, ha­nem azért, mert erősek és hatalmasak vagyunk és né­pünk békeszerető törekvései vezetnek bennünket. A kormány és a párt Köz­ponti Bizottsága most azt a kérdést tanulmányozza, hogy a fegyveres erők szervezésé­ben területi rendszert vezes­sünk be a jövőben. Ez azt je'entené, hogy csa- patterieinket területenként alakítanánk meg, s a sze-' mélyi állomány termelő- munkája mefliett sajátíta­ná el a katonai ismerete­ket, s ha kell, repülőgépekkel és más közlekedési eszközökkel a kellő helyen hajthatnánk végre a csapatok összevoná­sát. Hruscsov kijelentette: „a Szovjetunió, amikor csökken­ti fegyveres erőit, őszintén re­méli, hogy más országok is követik. Ha nyugati partne­reink nem hajdandók követ­ni példánkat, ez minden nép­ben csalódást keltene. Magától értétődik, hogy a létszámcsökkentés után sem csökkentőik erőfeszí- té«e*oket. hogy megegye­zést érőink el a nyugati hatalmakkal az általános és teMes leszerelés kérdé­sében.” Hruscsov kiemelte, hogy az általános és teljes leszerelés eredményeképpen felszaba­duló hatalmas összegeket töb­bek között a gazdaságilag el­maradott országok megsegí­tésére lehetne fordítani. A nemzetközi élet legfontosabb vérdése: valamennyi állam minden társadalmi rendszer" ország békés együttélése Csakis a leszereléssel alátá­masztott békés együttélés út­ién lehet eliutni a tartós bé '-éhez. a pusztító világhábo­rúk lidércnyomásának eltün tetőséhez. A békés egvüttéléc nem kitalálás, hanem való tény, amely a mai világban kialakult két társadalmi rend­szer — a szocializmus és a '•-aoitalizmus létét tükrözi. Hruscsov a következő sza­vakkal fejezte be beszédét: „A szovjet nép biztos saját erejében, ragyogó kommunis­ta jövőjében. A Szovjetunió rendületlenül halad a kom­munista társadalom felépíté­sének útján, s továbbra is szi­lárdan védelmezni fogja a tépek békéjét”. (MTI) A Camp Darid-i fárgryalasoli folytatását várják Moszkvában A SzoT‘p<Bnió a fegíií«!»!» és a les*« korszerűbb fegyverekkel rendeíkezik Azért vagyunk bizonyosak a javasolt intézkedések he­lyességében — folytatta —, mert a Szovjetunióban pél­dátlan ütemben fejlődik a népgazdaság a szovjet társa­dalom szoros erkölcsi és po­litikai egységbe tömörül, a szovjet tudósok, mérnökök és munkások a legkorsze­rűbb fegyverekkel látták el a hadsereget. A szovjet népgazdaság, a tudomány és a technika fej­lődése tehát lehetővé tette a hadsereg létszámának csök­kentését. Emellett tekintetbe vesszük a szocialista tábor megszi’árdulását és növeke­dését is. A Szovjetunió jelenleg min­den irányban előre halad. Eddigi sikereink alapján a tudósok, a mérnökök és a hadiipar do’gozói újabb fegyvereket alkottak, ame­lyek a legkorszerűbbek és mcrfe’e’nek a tudomány, a technika legújabb vívmá­nyainak. Ez lehetővé tesz!, hogy honvédelmi érdekeink ne szenvedjenek csorbát a fegy­veres erők létszámának csök­kentése folytán. A Szovjetunió elegendő mennyiségű atom- és hidro­génfegyvert halmozott fel — folytatta Hruscsov. Amíg nem szütétik megegyezés a nukleáris fegyverek megtil­tására, kénytelenek leszünk folytatni e fegyverek előállí­tását. Természetesén. nem kis összegeket vagyunk kény­telenek e célra fordítani. De je'en'eg nem mondhatunk le teljesen a nukleáris fegyve­rek előállításáról, hiszen ez» csak valamennyi ..atomhaté- lom” közös megegyezésével ’ehet e'érnl. A Szovjetunió nagyteljesít­ményű rakétatechniklával rendelkezik. A haditechnika legújabb vívmányai meTett a légi­erők ás a b'iősf’ot.ía elr- ■*- tett® korábbi na°v ie’enfő ségét. F>«»-®t a fegwerne- hipííai nnm ocgirtrenrik ha­nem mással helyettesítik. A légierőket majdnem tel­jes mértékben rakétatechni­kával pó'olják. Most jelen­tésen csökkentettük a bombá ­zó repülőgépek és más el­avult fegyverig!iák etéál1/- fá°át, s valószínűleg tovább csökkentjük, sőt meg is szün­tetjük e fegyverfajták gyár­tását. A hadiflottában nagy jelentőségre tesznek szer» a tengeralattjárók. A szovjet fegyveres erőket nagymértékben ellátják raké­tákká' és nukleáris fegyve­rekké1 Ezeket a fegyverfa tákat tökéletesítik mindaddig, amíg nemzetközi megegye­zéssel be nem tiltják. A szovjet hadsereg ma olyan fegyverek és olvan tűzerő birtokában van. amei'yel még egyetlen hadsereg sem rendelkezett Annyi nuk'eáris fegyve­rünk és rakétánk van. hogy e fegyvereket bármilyen eset­leges agresszor területére el tudjuk juttatni, s ha vala­miféle őrült megtámadná ha­zánkat, vagy más szocialista országokat, a támadót, vagy a támadókat valósággal e'törö'- nénk a Föld színéről — mon­dotté Hruscsov. Majd ezután azt hangsúlyozta, hogy a szov­jet emberek nyugodtan vé­gezhetik munkájukat, mert a szovjet hadsereg mai fegy­verzete teljes mértékben díz- tosítja az ország sebezhetet- lenségét Mindent megteszünk, hogy kihasználjuk a rakéta­fegyverzet fejlesztésében ínyért időe'őnyünket és to­vábbra is vezető helyen ma­radjunk a rakétatechnikában mindaddig amíg létéé nem ion a nemzetközi leszerelési megegyezés — mondotta. Adenauer az enípoítf ika híre A nyugati hatalmak veze­tői — folytatta —, még nem mondtak le az erőpolitika, a háborús szakadék szélén tán­colás politikájáról, Eboeri kü önöseti Adenauer kancel­lár szorgoskodik. De a mai viszonyok között ..erőpolíti­két” folytani a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal szemben: ez nem más. mint vészterhes kalan­dok útjára lépni. Hruscsov utalt arra, hogy Nyugat-Németországban az utóbbi időben egyre határo­zottabban kifejezésre jut az a törekvés, hogy tisztara mossák, sőt majd hogy nem rehabi’itá ják a véres hitleri rezsimet. A nyuga’német vá­rosokban nemrég lezajlott fasiszta, antiszemita kiroha­nások jellemző módon bízo- r.v'iák a reakció erősödését E reakció különféle ár­mánykodásait már régen és alaposan megismerhette a világközvélemény A Szovjetunió mindig Is rútságot flfrgrt v.'^^o-rnor>ny* néppé1, a német néppel is. lsen jó baráti viszonyt ala­kítottunk ki a Német Demok­ratikus Köztársasággal, s ezt a HqrrS‘qágnt szívünkön visel­jük. Mindent megteszünk hogy jó, baráti kapcsolatok?' téterii -‘ink a nvusat-német- országi németekkel is. De a Mérne“ Szftve+ségi Köztér-* ág kormányának és küiör" sen Adenauer kancellárnak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom