Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKf XI. évfolyam, 18. szám. Ára 50 fillér 1960. január 15. péntek. r SZOLNOK MEGYEI L Megalakult megyénkben a termelőszövetkezeti üzemszervezési A leszerelés kérdéseiről tárgyal Újabb 3 ezer csibe részére készít mé'yalmos, fekvőké- stényes nevelő helyiségeket Szepesi Flórián és Dajka Jáooa Következett gazda. Néhány nap múlva már Te is hffith°tiAir a kis pelyhe' eket Megérkezett 3 ezer naposcsibe. Szántó Józsefné és Ha­rangozó Jánosné csibenevelő éjjel-nappal vigyáz rájuk, mert elhu.lás nélkül akarják felnevelni valamennyit. — Képünkön Szántó Józsefné sárgarépá- reszel a csibéknél A szövetkezetnek 200 tovább tenyésztésre a’kalmas üszője van Ebből Ub. 90 vemhes Horváth Ferenc borjunevelö %% ir zol amulft*. szakbizottság Negyvennyolc termeloezovefke?et, valamennyi járási és városi mezőgazdasági osztály közvetlen segítséget is kap Termelőszövetkezeteink to­vábbi fejlődése, megerősödé­se és gazdaságosabb működé­se szempontjából nagyjelen­tőségű eseményre került sor tegnap a megyei tanácsnál: Megalakult a megyei terme- , lőszövetkezeti üzemszervezési szakbizottság. A szakbizottság elnöke Csó- tó István, a megyei tanács VB elnökhelyettese; titkára Friedrich Ferdinánd, a me­gyei tanács VB mezőgazdasá­gi osztálya szövetkezetpoliti­kai csoportjának vezetője lett Tagjai: Nyíri Béla, a megyei tanács VB mezőgaz dasági osztályának vezetője; Magas László, megyénk fő­állattenyésztője; Vedrődg Gusztáv, megyénk főagronó- musa; Vadasi Nándor, a szö­vetkezetpolitikai csoport fő­könyvelője; Nagy Tibor üzem- szervező; Szakálos Lajos terv­közgazdász; a termelőszövet­kezeti tanács részéről dr Ju­hász Károly, Szarvas Ferenc, a Nagykunsági Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet üzem­szervezési csoportjának veze­tője; Somosi Árpád, a túrke- vei Vörös Csillag Tsz vezető mezőgazdásza; Tresser Pál, a mezőhéki Táncsics Tsz veze­tő mezőgazdásza; Kasza Béla, a túrkevei Búzakaláss Tsz vezető mezőgazdásza, A szakbizottság nyomban megalakulása után ismertette tagjaival a legközelebbi fel­adatokat. Ezen túlmenően a szakbizottság valamennyi tag­ja vállalta, hogy három­három termelőszövetkezet és egy-egy járási (városi) mező- gazdasági osztályt patronál termelőszövetkezeti üzem- szervezési kérdések megoldá­séi an. Így talált azonnal pártfogóra — többek között — a karcagi Dimitrov és a mezőtúri Bercsényi Tsz. Az alakuló ülés után be szélgettünk dr. Stenczinger Lászlóval, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával ki a földművelésügyi minisz­ter megbízása alapján a szak bizottságban az üzemszerve zési tudományos szaktanács adói tisztet tölti be. — A szakbizottság a 3004/ 2—1959. sz. kormányhatáro zat rendelkezéseinek megfe lelően jött létre — mondot­ta. — Célunk, hogy a terme lőszövetkezeteket hozzásegít sük a legjövedelmezőbb gaz­dálkodáshoz. Ezt azzal érjük el, hogy támogatjuk őket ter­melési és árutermelési ter­veik végrehajtásában; rámu­tatunk arra, mi módon hasz­nálhatják fel leghatásosab­ban az állam nyújtotta ked vezményeket. Ezen kívül ter­mészetesen igyekszünk se­gédkezet nyújtani az üzem- szervezési, belső üzemrende­zési és munkaszervezési fel adatok megoldásában is. — Szakbizottságunk fel­adatkörébe tartozik többek között a patronáló szervek, intézmények, vállalatok, gaz­daságok, személyek üzem- szervezési munkájának össze­A szocialista országok gazdasági együtt- műzfidésének fejlődéséről • írja a Pravda A Pravda keddi száma cikket szentel a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének. Amint Beljajev, a cikk Írója rámutat, minden nap újabb bizonyítékokkal erősíti meg, milyen átfogóak a szoci­alista országok gazdasági kap­csolatai. Ezt illusztrálják egyebek között a szocialista államok között a legutóbbi időben aláírt kétoldalú gaz- iasági és tudományosmúsza- ci együttműködési szerződé­nek. A nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlődése — ólytatja Beljajev — szük- égképen az árucsereforga- om kibővítését, a szocialista világpiac erősödését eredmé­nyezi. A testvéri szocialista országok 1960-as kereskedel­mi egyezményei az áruforga­lom jelentős növelését helye­zik kilátásba. Lengyelország és Románia árucsereíorgal- ma egy év alatt 30 százalék­kal, az NDK és a Vietnami X Demokratikus Köztársaság t árucsereforgalma közel 60 . százalékkal. Csehszlovákia és a Vietnami Demokratikus» Köztársaság árucsereforgal-« ma 25 százalékkal emelkedik. I A cikk utal arra, hogy a| szocialista országok gazdasá- » gi együttműködése a termelés | további növelésének kimerít­hetetlen forrását nyitja meg, elősegíti a szocializmus és a kommunizmus építési üte­mének gyorsítását (MTI) hangolása. Gondoskodunk ar­ról is, hogy a patronált fez­ben szervezett üzemszervezé­si és üzemrendészeti tapasz­talatainkat Szolnok megye valamennyi termelőszövet­kezetében hasznosítsuk, — folytat la az üzemszervezési tudományos szaktanácsadó — Hangsúlyozom, hogy a szakbizottság munkája állan­dó és rendszeres. Havonta ülésezünk, magam kétheten­ként keresem fel a termelő­szövetkezeteket A távolabb perspektívák­ról szólva dr. Stenczinger László elmondotta, hogy a szakbizottság a termelőszö­vetkezetek specializálását is elő kívánja segíteni. Előbb- utóbb minden közös gazda­ságnak rá kell térnie azoknak a főtermékeknek előállítására melyek adottságainak legjob­ban megfelelnek. A szakbi­zottság figyelemmel kiséri majd az új jövedelem-elosz­tási kísérleteket, melyeknek hivatása a munkakedv — s ezen keresztül a termelés és szövetkezeti bevétel — foko­zása. Természetesen: minden ilyen irányú kísérlet alapja a jól bevált munkaegység­rendszer. — Az 1960. évi munka eredményessége érdekében kérjük a termelőszövetkezeti vezetőket, hogy a tervek megerősítése idején a főter­melési ágakra vonatkozó el­gondolásaikat hozzák a járá­si, városi mezőgazdasági ve­zetők tudomására, akik a ja­vaslatokat a szakbizottsághoz továbbítják. Meggyőződésem, hogy ezek javarészének reali­zálása az ideinél is gazdagabb esztendőhöz segíti a szövetke­zeti parasztságot, — fejezte be tájékoztatását dr. Stenczinger László. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1200 000 fővel csökkentik s%ov et hadnerenet a Tegnap reggel, magyar idő szerint ki enc órakor, a Szov* jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak két háza megkezdte együttes ülését. Eiőzőleg a kát ház külön ülést tartott, s elhatározta: a most kezdő­dő ülésszak napirendjén egyetlen kérdés lesz: „A le­szerelés — út a béke meg- szi árdítá ához és a népek közötti barátság biztosításá­hoz.” Néhány perccel kilenc után Hruscsov minisztere'nök megkezdte a napirendről szó­ló beszámolót. Mint azt a TASZSZ gyorshírben je'enti. Hruscsov a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága nevében újabb javaslatokat tett a szovjet fegyveres erők csők' kentésére. A Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülését Pej­ve — a nemzetségi tanács elnöke nyitotta meg. Hatal­mas taps fogadta a szónoki eme.vényre lépő Hruscsovot. A szovjet minisztere'nök beszéde elején hangoztatta, a szovjet kormánynak az al­talános és teljes leszerelésről szóló, az ENSZ-ben előter­jesztett javaslatát a népek mindenütt a világon nagy megelégedéssé’, helyesléssel fogadták, Helyeslőén elfogad­parlamenti képviselői támo­gatják. Hruscsov kijelentette, a szovjet kormány lépésről lé­pésre konkrét intézkedéseké; tesz a leszerelés megvalósí­tására. A Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács ezért új leszerelési ja vas’atokat kíván a Legfel' sőbb Tanács elé terjeszteni a fegyveres erők csökkente­sére. Hruscsov javas’atol ter­jesztett a Legfelsőbb Tanacs elé arról, hogy a szovjet fogy­ta azt az Egyesült Nemzetek veres erők létszámát egy-kél Szervezetének közgyűlése. A szocia'ista országok par'a- mentiéi üdvözö’ték ezt a ja­vaslatot és számos ország év alatt 1 200 000 fővel csök­kentsék. A szovjet hadsereg­ben ma 3 623000 ember szol­gál — mondotta. Hruscsov elvtárs beszámolóba MOSZKVA (TASZSZ). — Nyikita Hruscsov, szovjet miniszterelnök új javaslato­kat tett a szovjet fegyveres erők csökkentésére, A Leg- fe'ső Tanács két házának együttes ülésén hangoztatta, hogy a szovjet kormány, hí­ven a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséről szóló lenini elvekhez, lépésről — lépésre, megvalósítja az á'talános és teljes leszerelés szovjet ja­vaslatában kifejtett konkrét intézkedéseket, 1959 úgy vonult be a szov­jet történetembe, mint a kommunista társadalom álta­lános kibontakozó építésének első esztendeje. Ez az év újabb nagy győzelmeket ho­zott a kommuzimus építésé­ben. s vi’ágos távlatokat nyi­tott a béka megszilárdítása TELI NAPOK a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben szempontjából igen fontos nagy nemzetközi kérdések megoldása előtt. Hétéves tervünk jól indult — mondotta Hruscsov. — Jó kezdet már fél siker — tart­ja a közmondás. Egy év alatt több. mint 11 százalékkal emelkedett az ipari terme­lés, bár az évi terv csupán 7.7 százalékos emelkedést irányozott elő. Az ipar csak­nem 50 milliárd rubel ér­tékű árut termelt terven fe­lül. A forradalom előtti Oroszország egész ipari ter­melése — mai pénzben ki­fejezve — sem érte el ezt az összeget Hruscsov megállapította, hogy a szovjet népgazda­ság fejlesztésében tovább­ra is a nehézipar elsőd­leges fejlesztésének leniül elve érvényesült A termelőeszközök terme­lése 12 százalékkal emelke­dett, szemben a 8.1 százalé­kos előirányzattal. Sikeresen fejlődött a köny- nyú és élelmiszeripar is. A 7 közszükségleti cikkek gyár- * tása 10.3 százalékkal fokozó­dott, szemben a 6.6 százale- | kos előirányzattal i is * ül Örömmel és jogos büszke- ► séggel szemlélhetjük a me- » zőgazdaságban kivívott nagy j* sikereket — folytatta. — Bár J az ország sok vidékén aszály ? volt, az állam 2.846 mii ió l púd gabonát vásárolt fel, í ami kielégíti a lakosság j szükség'eteit és fedezi az ál­.............................************ lám egyéb igényeit is. A ga­bonatermelésben kü önösen fontos szerepet játszottak a szűz- és parlagföldek: ezek­ről 1693 millió púd gabonát vásárolt fel az állam. A beruházási terv megva­lósításáról szólva, Hruscsov e’mondotta, hogy 1959-ben több, mint ezer nagy gyárit helyeztek üzembe. Az álla­mi és a szövetkezeti beruhá­zások összege 275 mi liárd rubel volt. ez pedig 30 mil­liárd rubel'el több, mint 1953- ban. Ez a szám nem tartal­mazza a kolhozok által esz­közölt beruházásokat A munka termelékenysége is a tervelőirányza'oknál gyorsabban növekedett: az iparban 7.4 száza'ékkal, az építőiparban 9 százalékkal eme'kedetit. Az önköltség­csökkentés terven felül töbo. mint 10 milliárd rubel ösz- szegű megtakarítást tett le­hetővé. A nemzeti jövede'em 1958-hoz képest 8 százalék­kal, vagyis körülbelül 100 milliárd rubellel eme’kedett. A párt és a kormány 1959- ben több intézkedéssel igye­kezett növelni a lakosság jó­létét és javítani létfeltételeit. Az életszínvonal szüntelen emelkedését, az egészségvé­delem és az orvosi ellátás javulását kedvezően tükrözi a népesség növekedése Egy év a’att 3.660.000-rel gyara­podott a Szovjetunió lakossá­ga s ez év eleién elérte a 212 milliós létszámot. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom