Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

1960. január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Többmillió tégla — terven felül MEGFOMIOLT ALIPOSSÍGG'L ISMÉT VÉGÉRE értünk egy gazdasági évnek. Az el­múlt évre vonatkozó statisz­tikai adatok összesítése és feldolgozása megtörtént, a könyvelési munkálatok: az évvégi zárás és mérlegkészí­tés még hátra van. Az eddig rendelkezésre álló adatokból is azt állapít­hatjuk meg, hogy a Szolnok megyei Téglagyári Vállalat dolgozói derekas munkát vé­geztek. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1959. március 6-i natározata az 'építőanyag­ipartól — új létesítmények (gyárak, lakóházak, tsz épü­letek stb.) idöelőtti befejezé­séhez és elkészítéséhez — je­lentős mennyiségű tervenfe- lüli termék legyártását kérte. Vállalatunk dolgozói ma­gukévá tették a Központi Bizottság felhívását és ennek szellemében dolgoztak. Így például Karcagon Béres Já­nos és Olajos Sándor kihor­dó, Tiszafüreden Haár Jó­zsef gépész és ifj. Agócs Mi­hály. Kunmadarason Kovács József berakó és Kornis Er­zsébet kocsitoló, a Mozaik és Cementáru "Üzemben Gajda Sándor csőverőbrigádja vég­zett átlagon felüli jó munkát. A VÁLLALAT mind az öt termékének tervét több mint 10 százalékkal túlteljesítette. Nyers téglából 6 millió 923 ezer darabot gyártottunk ter­ven felül. Égetett téglából a tervet 117 százalékra teljesí­tettük. Terven felül öt millió 88 ezer téglát égettünk. E tég­la mennyiségből körülbelül 127 kétszoba-összkomfortos családi házat lehet építeni. A nyers és égetett tégla termelés előbbiekben leírt rohamos emelkedésével nem tartott lépést a fedettszárító­terület növekedése. Jelenleg például a vállalat 1960. évi nyersgyártási tervéhez a fe­dettszárítók kapacitása csu­pán 56 százalék. Ez volt a helyzet 1959-ben is. Ennek tudható be az évről-évre megmutatkozó minőségrom­lás. Mozaiklapból 4.998 négy­zetméterrel. betoncsőből 749 tonnával, vegyes betonból 24 tonnával termeltünk többet a tervezettnél. Mozaik üzemünk kiválló tervtúlteljesítése an­nál is inkább figyelemre méltó, mert itt a termelés emelését a berendezések és Negyvenezer holdon istá lótrágya Termelőszövetíkezeteinkben az őszi munkák befejezése után hozzáláttak az össze­gyűlt trágya kihordásához. A megyében 40 ezer holdat istállótrágyáztak január 9-ig. Mezőtúr szocialista városban valamennyi trágyát kitakarí­tották a határba. A jászapáti járásban és Turkevén halad még jól ez a fontos mező- gazdasági munka, viszont a szolnoki járásban és Jászbe­rény városban trágyázás! ter­vek felét sem teljesítették még. Állagmegóvás? üzemeink jogos igénye: több és korszerűbb gépet a termelés szolgálatába. Mondani sem kell, miért szükséges ez. Az új gépek azonban Igen tetemes ösz- szeget emésztenek fel, így nagyon meg kell fontolni, hová juttassanak belőlük. Ebből adódik a következ­tetés: az új erőgépeket mi­előbb termelésbe kell állí­tani. Ez első hallásra is termé­szetesnek tűnik, hiszen minden üzemnek érdeke? hogy éljen a kíná kozó le­hetőséggel, könnyebben és jobban dolgozzon. Ezért érthetetlen a Tisza Bútor­gyár eljárása. Már féléve területén porosodik egy nagyértékű, importból származó, lakköntő gép. Hová jutnánk, ha minden beruházás üzembehelyerzé- 'ével ennyit várnánk? Nem így. egészen mádként kell a népek állagát megóvni. épületek szűk keresztmetsze­te gátolja legjobban. A legyártott termékek mellett keletkezett selejtek az elmúlt évhez képest csök­kentek. Berendezéseink kihaszná­lása a bázishoz képest a nyersgyártó gépeknél 11 szá­zalékkal, az égető kemencék­nél 29 százalékkal emelkedett Az egy órára eső nyersgyár­tás 1958-hoz viszonyítva vál­lalati szinten 2.592 darabbal emelkedett. Ez elsősorban a gyártásra ténylegesen ráfor­dított idő jobb kihasználásá­nak, végsősoron a téglapré­sek termelékenységemelke­désének a következménye. A MUNKARENDSZERIN- TI időalaphoz képest az ál­lásidő a bázis időszaknál 1 százalékkal több. Ezt a jász­berényi, kunhegyesi és török­szentmiklósi téglagyárak ked­vezőtlen nyersgyártási viszo­nyai okozták. Kemencéink légköbméter szerinti kihasz­nálása fejlődést mutat: az elmúlt évinél légköbméteren­ként és naponként 5 darabbal 29 százalékkal emelkedett. Sajnos, még így sem éri el az országos égetési színvona­lat. Berendezéseink jobb ki­használását 1960-ban tovább fogjuk növelni. Emellett a fedettszí "tó terület emelésé­vel, egyes kemencék felújí­tásával. B. S. i * , Uf üzemszervezési módszereket dot&oz ki a Kér testen Kmaio intézet Negyven, zöldség- és gyü­mölcstermesztéssel foglalkozó üzem monográfiáját készítik el az idén a Kertészeti Ku­tató Intézetben. A termelőszövetkezeti mo­nográfiák adataira támasz­kodva kezdik majd meg a nagyüzemi zöldség- és gyü­mölcskertészetek legfontosabb üzemszervezési problémáinak megoldását. Az így kidolgo­zott módszereket a jövő év­ben üzemi kísérletként veze- ik be azokban a termelőszö­vetkezetekben, ahol az adato­kat gyűjtötték. A negyven gazdaság tapasztalatai alap­ián valósítják azután meg szélesebb körben a kertészeti üzemszervezés legújabb tu­dományos eredményeit. (MTI) Kóródi Béla a járási titkár elmélyedve hallgatta a járási és megyei pártértekez­leteken, mennyi mindent meg kell tennünk, hogy már ezév- ben is gazdagabbak legyünk, mint tavaly voltunk. Aztán a járási párt végrehajtóbizott­ság megvitatta a KISZ mun­káját, s kimondta, hogy az eddiginél is többet várnak a fiataloktól. Határozatot ugyan nem hoztak, de megmondták: Egy hónapot szánnak arra, hogy a kiszesek dolgozzák ki maguknak, mit akarnak ez- évben végezni. A hét járási KISZ vezető „nekidőlt” hát, felosztották egymás közt az alapszerveze­teket. Azok vezetőivel tana­kodtak arról, ki mit vállal, mit tud segíteni. Gyűjtöget­tek, kutattak a javaslatok után, végül is rájöttek, min­dent újból kell kezdeni. A vé­leménykutatásnak ez a mód­ja nem mutatott elég előre­lépést, nem tükrözte eléggé azt az erőt, ami a fiatalokban van. így született az újabb elhatározás: a községi párt- szervezetek, szakemberek se­gítségével dolgozzák ki prog­ramjukat. Az újabb nekilendülés óta hat községben zajlott le az ifjúsági aktívák tanácsko­zása. Meghívtak rá a közsé­gekből minden fiatalt, köz­ségi vezetőket, a tsz-ek elnö­íapaszta'at'sere a termeitsziivetxeze.i művelődési műn áról A megyei tanács VB nép­művelési csoportja Győr, Fe­jér, Veszprém megyék is­meretterjesztő előadóinak, a TIT megyei titkárainak, a megyei könyvtárosok, vala­mint a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Népművésze­ti Intézet munkatársainak részvételével háromnapos ta­pasztalatcserét rendez január 26-tól 29-ig. A tapaszta atcse- re résztvevői a megyénkben töltött három nap alatt a termelőszövetkezetekben vég­zett könyvtári és ismeretter­jesztő munkával összefüggő kérdésekről szereznek isme­reteket. Ugyancsak a népművelési csoport meghívottjaiként feb­ruár első hetében Bács me­gyéből érkeznek tanácsveze­tők és művelődési szakembe­rek megyénkbe, akik hat na­pon keresztül az általános művelődési munkát tanulmá­nyozzák. Igen zsúfolt a szolnoki Járműjavító I. negyedévi programja. Hetvenöt gőz­mozdonyt, 8 személykocsit kell megjavítani, 1325 teher- és 252 személykocsinál kell el­végezni a fővizsgát, illetve a futójavítást. S ha mindehhez hozzávesszük 975 közép és 95 futójavításra is sor kerül a teherkocsiknál — képet kaphatunk arról, milyen je­lentős feladatokat kell meg oldani a Járműjavító kollek­tívájának. De hogyan való­sítják meg ezeket? Mint köz­tudomású, a negyedéves terv teljesítése 59 millió forint ermelési érteiket jelent az első negyedévben a Jármű­javítóban. Mindenekelőtt idő­ben és megfelelő mennyiség­ben kémek javításra váró kocsikat a vontatóktól, mert csak így biztosítható a folya­matos munka. A másik, nem kevésbé lényeges feltétel a '•''tiismeretes és szorgalmas munka. S bár még a negyed­év elején tartunk, érdemes megemlíteni azt az időszak végére kitűzött célt is, ami vállalati szinten az egy főre keit, párttitkárokat, szakem­bereket. Tél van, a sürgős munka nem sok, s a meghí­vottak legtöbbje elment. A tsz elnökök, titkárok terveik­kel, elgondolásaikkal. Hátha hasznát veszik a fiatalok kö­zelebbi barátságának. Hasznát vették. Jászfényszarun a tsz veze­tők arról tanakodtak, hogy 1200 kh konyhakertészetet akarnak öntözni az idén. A Zagyváról, Galgáról csak 3— 400 kh-ra vehetnek vizet. Fúrni kell legalább 60 ex­pressz kutat. Ha szakember fúrja, 5 ezer forintba kerül egy. Itt szóltak közbe a fia­talok: mi lenne, ha ők egy vasárnap ötvenen összefog­nának, s 10 kutat kiásnának? így zajlott le az aktíva, s a végén a jegyzőkönyvbe ez került be: Kiásunk 10 ex­pressz kutat, 1000 férőhelyes baromfiólat építünk vert fal­ból, nádtetővel a tsz-nek. A községben épülő óvodánál 20 ezer forint értékű szállítási és egyéb munkát végzünk — társadalmi úton. A Lehel Kürtje Tsz-nél létrehozzuk a KISZ szervezetet, s ott öthol­das kísérleti táblán megkísé­reljük a 80 mázsás csöves­kukorica termesztését,, a bakkhátas módszerrel. Az egyik tsz bekötő út feltölté­sénél vállalunk 200 munka­órát. És így tovább. E zekben a napokban me- gyeszerte sok munká­ról tanúskodó sürgést-forgást tapasztalhatunk városban és községben egyaránt. S ezen csolálkozni nem is lehet, hi­szen az elmúlt esztendő ered­ményeinek összegezése, a ta­pasztalatok és tanulságok le­vonása mellett 1960 első nap­jaira olyan jelentős feladatok elvégzése jutott, mint a nép- számlálás, a régi és új ter­melőszövetkezetek terveinek elkészítése, a zárszámadások kidolgozása és lebonyolítása, valamint a községek és váro­sok fejlődését meghatározó idei és 1961—62-re vonatkozó tervek végleges formába- öntése. E külön-külön is komoly erőt igénybevevő feladatok egyikének megoldása sem szenvedhet hátrányt, mert mindegyike komolyan kihat­hat a további munkára. Arra e helyen tanácsot adni, ho­gyan igazodjanak el a számos tennivaló között, tanácsaink eső termelési. értéktervnél egy százalékos túlteljesítést ír elő. Van-e erre lehetőség? Van! A munkaverseny mozgalom eddigi sikerei — gondoljunk csak a kongresszusi verseny nagyszerű eredményeire — arra engednek következtetni, hogy az az 1200 dolgozó, aki 126 brigádban harcol mun­kájával, magatartásával a szocialista munkabrigád meg­tisztelő címért — továbbra is magasan tartja, s mindig magasabbra emeli a munka- -ikerek zászlaját Ám. nemcsak a jó munlka­A termelőszövetkezeteknek állandóan nő gépparkjuk. 1959. január 1-én a Szolnok megyei tsz-ek 15 lóerős trak­toregységben számítva 214 erőgéppel, egy esztendő múl- val 1960. január 1-én 328 Az utat már másnap töltöt­ték is. S amikor beleízeledtek a munkába, a vállalást „meg- toldották” 1000 órával. Dol­goztak mindaddig, míg kész nem lett az út. Az első siker után már könnyebb volt a többi. Jász- felsőszentgyörgyön három lo- csolókút kiásására, egy .ba­romfiól építésére tettek ígé­retet az aktíva résztvevői. Május 1-re pedig bontott és új anyagokból ifjúsági házat építenek maguknak, hisz se kultúrház, semmi nincs a községben. Jászárokszálláson legtöbb a fiatal, legtöbb is a vállalás. A Táncsics Tsz-nek másfél kilométeres bekötőút kell. Láposon megy át, sok a földmunka. Legalább 200 ezer forintba kerül, ha pén­zért csinálják. A fiatalok az aktíván úgy döntöttek, hogy összemérik ők erejüket azzal a párszáz köbméter földdel. S három hete megkezdték a mérkőzést. Aztán majd építenek egy úsztatót, ahol 700 darab ka­csát nevelhet a tsz. Az Űj Barázda Tsz-ben a Gyön­gyös patakra pályáznak. Ta­vasszal bővizű, de nyárára kiadja „lelkét”. Alig van benne víz. Most tavaszon a fiatalok kibővítik a medrét, s legalább 300 hold öntözésé­hez szükséges vizet tárolnak szinte lehetetlen. S talán ki­csit késő is, hiszen ahol még csak most kezdenek a már említett feladatok elvégzésé­hez, ott majdnem pótolhatat­lan lemaradással küzdenek, melyek befolyásolhatják az egész évi munka sikerét. Ügy is lehetne mondani, hogy ezek a napok próbatéte­lei tanácsaink önállóságának: mintegy vizsgát tesznek arról a tanácstagok és a végrehajtó bizottságok, hogyan haszno­sították a pártkongresszus nyújtotta jótanácsokat a munkában, hogyan juttatták érvényre azokat a célkitűzé­seket, melyeket kormány- szervek a h§lyi tanácsok ön­állóságával kapcsolatban je­löltek meg. Az elmúlt év tapasztalatai jó reményekre jogosítanak mindenkit. Az élet minden területén elért eredmények bizonyító erejűek. Ám te­gyük hozzá mindjárt — és ez nem felesleges aggodalmas­kodás — 1959 azt is megmu­szervezés, a felszabadulási munka verseny sikeressége jelenthet biztosítékot az új negyedévnek az eredményes­ségéhez. A dolgozók döntő többsége részt vesz az osz­tályművezetők által tartott szakmai tanfolyamokon. — Ezek a tanfolyamok még az eddigieknél is jobban legye­nek hirdetői, fórumai, nép­szerűsítői a jobb munkának, a műhelyek gépei mellett végzett napi 8 órán túl. így lesz aztán közügy, mindenki probléniája és majd öröme ennek a negyedévnek is sike­res befejezése. — bgy “ erőgéppel rendelkeztek. Ez évben a tsz-ek 90 K—25-ös Zetort, 10 DT—413-as lánc­talpas traktort, 90 pótkocsit és 22 keltetőgépet vásárol­nak, ezenkívül természetesen még számos egyéb gépet és munkaeszközt. benne. De mielőtt ezt meg­kezdenék, 1000 munkaórát töltenek a községi fürdő épí­tésénél. Ez csak a „nagyja”. Az összes vállalásuk értéke 240 ezer forint. Jászjákóhalmán sok az MTH-s fiatal. Ott azok kezd­ték a vállalkozást: „Székhá­zat épít a Béke Tsz, mi az asztalos munkákat társadal­mi úton elvégezzük. A köz­ségi ifjakkal együtt parkot lé­tesítünk.” Eddig hat község fiataljai­val beszélték meg, mit vár­nak tőlük. S ők 90 ezer 750 órát ajánlottak fel eddig, kö­zel 614 ezer forintot érő munka elvégzésére. Még négy községben ezután ülnek össze tanácskozásra. Az a nyolcszáz fiatal, aki a leg­bátrabb volt a vállalkozások­ban, abban is bízik, hogy idővel mégannyian lesznek. Hogy az ő munkájuk heve magával ragadja majd a töb­bieket is. Mi a biztosíték vajon arra, hogy az adott szó nem marad beváltatlan? Az, amit már eddig is beváltottak, s az a 12 vasárnap, amelyet ta­valy is munkával töltött a jászberényi járás sok-sok fia­talja. És még valami. Az, hogy a pártszervezetek is se­gítik őket, a pártszerveztek vezetői is érdeklődnek az után, mit hogyan váltanak valóra a biztató elgondolá­sokból, hogyan mérkőznek meg az ifjak saját szavuk hi­teléért. v>- -. , B. £. tatta, hol kell még jobb, még aprólékosabb gonddal végez­ni a munkát ahhoz, hogy az év elejei tennivalók elvégzé­se mellet az évköziek sem szenvedjenek hiányt. Gondolunk itt elsősorban a községpolitika tennivalóira. Tavaly ugyanis addig semmi baj nem mutatkozott, amíg terveztünk. A különböző szakbizottságok és a tanács­tagok a lehető legalaposab­ban felmérték a tennivaló­kat, figyelembe véve a lakos­ság javaslatait. Ezt papíron ki is dolgozták, határidöKkel. Am, amikor a végrehajtásra került sor, bizony jónéhány helyen tanácstalanul álltak. S ez előállhatott azért, mert az építkezésekhez nem biztosí­tották a megfelelő kapacitást vagy éppenséggel az anyag- beszerzésről feledkeztek el. A zt kijelenteni, hogy ha­” sonló hibák az idén is előfordulhatnak, lebecsülés lenne. Azonban kétségtelen: ha nem figyelünk fel időben és nem kellő helyzetismeret­ből eredő alapossággal lá­tunk munkához, — előfordul­hatnak. Jelenlegi helyzetünk igen kedvező. A városok, községek fejlesztésére fordítható ösz- szegek nem csökkentek. Az azonban nagyon fontos kér­dés, hogyan használjuk fel ezeket az összegeket. S erre már most, a tervezésnél, a terveket jóváhagyó tanács­üléseken gondolni kell. Mi legyen a tervek legfon­tosabb kérdése? Ügy lehetne ezt megfogalmazni, hogy az adott helység legfontosabb problémája. A szolnoki járásban pél­dául helyesen ismerték fel, hogy egyik fontos feladat a járás községeiben a járda- hálózat bővítése. Együttmű­ködve a járási tanáccsal, en­nek figyelembevételével dol­gozták ki a terveket. Korántsem mondanánk azonban eleget a fentiekkel. Az ugyanis, hogy általában kapcsolódnak a tervek, egy­magában még kevés. Az el­múlt évben pontosan abból származtak a hiányosságok, hogy nem jutott mindenüvé kapacitás és az amúgyis szűk anyagi keretekből cement, tégla, cserép és más építő­anyag. Idén új termelőszö­vetkezeteink, de a régiek is, tovább építkeznek. Követke­zésképpen az építőanyagok és a kivitelező biztosítása most is nagy gondosságot, kö­rültekintést kíván. S vajon mikor volna a legjobb ideje ennek, ha nem most, az év elején, amikor az építő válla­latok egész évre előre vállal­ják a munkát. Van azonban a kivitelezés ” biztosításának egy má­sik módja is: a saját építő brigádok foglalkoztatása. Né­hány helyen, így többek kö­zött Karcagon, sikerrel alkal­mazták ezt a módszert. A bri­gád még olyan feladatokat is megoldott, amelyek nagyobb tervezést kívántak és ez a megoldás olcsóbb volt, mint­ha vállalat vagy kisipari ter­melőszövetkezet végezte vol­na. A saját brigádok felállí­tására is biztosít lehetőséget az idei terv és hasznosságuk azon múlik, hogyan irányít­ják munkájukat. Merül fel ugyanakkor a tervkészítéssel egyidőben egy másik igen fontos tennivaló: ar végrehajtás azonnali meg­kezdése. Gyakori tapasztalat ugyanis, hogy a legtöbb he­lyen minden munkát a nyári hónapokra hagynak, mond­ván: az idő akkor a legked­vezőbb. Ez kétségtelen, azon­ban számolni kell azzal is, hogy Hyen esetben minden arra a néhány hónapra tor­lódik össze. Márpedig így le­hetséges, hogy ez vagy az el­marad, vagy éppenséggel a minőségben gyengébb. Éppen ezért a megfelelő szakbizott­ságoknak a tervek elfogadá­sát követően mindjárt hozzá kell kezdeni olyan ütemezés elkészítéséhez és végrehajtá­sához, amelyik biztosítja az egész évi folyamatos munkát és megfelelő beosztással a na­pokban elfogadásra kerülő tervek teljesítését „Mérkőzések“ ^ az adott szó hiteléért Hogyan csináljuk? Hnszonkét keltetőgép, 90 Zetor, 10 DT-413-as

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom