Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

4 «? zni. NDK MFG VEI NÉPI.AF 1960 január 12. Esernyő divatbemutató Franciaországban megren­dezték az első esernyő di­vatbemutatót. Az esernyőgya- rosok szerint a jövőben az ernyődivat az eddiginél foko­zottabban követi majd az általános divat szeszélyeit A divatbemutatón az eser­nyő divattervezők sok meg­lepetéssel szolgáltak és rend­kívüli fantáziáról tettek ta­núságot. Az egyik furcsaság volt a „parapíuie-plumeau”, vagyis „tollazós-esernyő”. Ennek az ernyőnek a fogója tarka tol­iakban végződik: tulajdonosa a tollseprő-esernyővel lepo­rolhatja kocsijának karosszé­riáját. A bélelt ernyő külső fele szürke, belső fele pedig lila. De szerepelt a divatbemuta­tón bőrszíjjal válra akaszt­ható emvő. ékkövekkel kira­kott fogójú ernyő, továbbá olvan is. amelyiknek a fogó­jába szemüveget építettek be'e, úgy hogy a hölgy az er­nyőt lorgnannak is használ­hatta. Miiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin AZ 1960. ÉVI SALZ­BURGI ÜNNEPI JÁTÉ­KOK MŰSORA: • Az 1960. évi salzburgi ün­nepi játékok műsorán 8 ope­ra, 3 színdarab. 9 zenekari hangverseny és 4 balett-e-t szerepel. A legkiemelkedőbb esemény az ünnepi játékok új palotájának megnyitása lesz, amelyen Richardt Stra­uss Rózsa'ovagját adják elő Herbert von Karajan vezény­letével. ~"tr---------------;------------------­Sz ovjet bélyegkiállítás SZ3LH0X0H A DEBRECENI POSTA­IGAZGATÓSÁG a szolnoki bélyeggyűjtők közreműködé­sé, el Szolnokon a városi ta­nács épületének tanácstermé­ben I960, január 9-én 16 óra­kor ünnepélyesen megnyitot­ta a szovjet bélyegek kiállítá­sát. Király Zsuzsanna, a Deb­receni Postaigazgatóság ve­zetője ünnepi megnyitójában elmondotta, hogy a szovjet posta filatéliai osztályával kötött megállapodás — mely ezt a kiállítást eredményezi — a szovjet—magyar barát­ság elmélyítését jelenti. Külön hangsúlyozta, hogy Szolnok város Magyarország összes városai közül az, előkelő har­madik helyet foglalja el, ahol ezt a kiállítást bemutatják. A megnyitó után a körül­belül száz főre tehető — nagyrészt filatelistákból álló látogatók nagy érdeklődéssel szemlélték az értékes gyűjte­ményt, amely egyúttal értékes dokumentációkkal szolgál a szovjet bélyegek történetéről. 1958-BAN ÜNNEPELTE a szovjet posta Oroszország első postabélyegének centenáriu­mát. 1857-ben a postaigazga­tóság hosszas előkészület után kinyomtatta az első orosz pos­tabélyeget, amelyek 1858. ja­nuár 1-én kerültek forgalom­ba. Gyakorlatilag az orosz postabélyegek első kiadványa egy tíz kopekes névértékű fo- gazatlan bélyeg volt. De 1858. január 10-én már azonos raj­zó, postabélyegek második ki­adása jelent meg 10, 20 és 30 kopekes névértékben. Érde­kes, hogy ezek már fogazat­tak voltak. A bélyegek bevezetése nagy szerepet játszott az orosz pos­ta fejlődésében. Hatvan év alatt, 1857-től 1917-ig a bé­lyegek rajza nem változott, valamennyi az állami címert ábrázolta különféle díszíté­sekkel. Ebben az időszakban a festőművészek és vésnökök főleg arra törekedtek, hogy a bélyegek megadják az állam­papírok tulajdonságait, me­lyek kizárják hamisításukat. A forradalmi csaták ideje alatt a Romanov dinasztia 300. évfordulójára sorozatot bocsátottak ki, ez azonban hazug tartalmánál fogva nem volt képes a szolgálati célnál magasabbra emelni a bélyeg értékét. A szovjet bélyegek fejlődé­sének történetében teljesen ú] lap kezdődött 1921. augusz­tus 10-én, amikor megjelen­tek az első szovjet postabé­lyegek. Az első kiadványok visszatükrözték a proletariá­tus diadalát és dicsőítették a munkát. Az első kiadvány egyik bélyege — amelynek szerzője Kszidiász akadémi­kus, a klasszikus metszet nagy mestere — a nap felé forduló munkást ábrázolja, aki legyőzi a kapitalizmust jelképező sárkányt. A BÉLYEGEK VILÁG­TÖRTÉNETÉBEN ezután elő­ször jelentek meg egyszerű emberek, munkások, parasz­tok, vöröskatonák képei a bé- 'yeaeken. Az első szovjet bélyegek megjelentse óta eltelt idő alatt több mint kétezer kü­A József Attila Ohasómozgalom nyomában — Hát bizony nem túlsá­gosan megy — sóhajt érdek­lődésünkre Hegedűs elvtárs, a karcagi KISZ bizottság pro­pagandistája. — A fiatalok kétségtelenül olvasnak és egyre többet olvasnak. Nem kivétel ezalól a parasztfiata'- ság sem. Azonban még a szervezett formájú olvasás­hoz nem ta'á'tuk meg a kul­csot A mozgalmat egyébként a könyvtárnak adtuk. —I Mi a véleménye: lehetne a mozgalmat élénkíteni? — Igen. Ahhoz azonban az is szükséees 'enne, hogy kap­junk néhány jelvényt. Eze­ket azután kiküidenénk az alans-7ervezeteknek. a feltéte­lekkel együtt. így legalább látnák a fiatalok, mi'yen is az elérendő jelvény. A fiata- 'okban meg van az érdek ö- dés, bármelyik alapszerve­zetet megnézheti El Is indu'tunk a Rizshán­toló Malomba, ahol jól mű­ködő KISZ a'önszervezet van — A mi KTSZ-eseinkkel akármilyen nehéz feladatot meg lehet o'dani. Az elmúlt évben átlagban 80 társadé mi munkaórát telie'ítettek. Par­kosították az üzem e’őrészét. elültettek a Lenin Tsz-nek négyezer facsemetét A pénzt kultúrára fordítottuk kirán­dulásokat szerveztünk. — mondotta el egyszuszra Sar­kadi Imre KISZ titkár, aki az egyik gép karbantartását hagyta abba néhány percre. — És mi a véleménye az olvasómozealomról? — Nagyon jó do ognak tar­tom. Beszélgettünk is ró a tegnap KISZ gyűlésen. A filúk általában szívesen ol­vadnának Jómagam is sze­retem a jó könyveket. Nagy­szerű fiata'ok vannak ná­lunk: Márkus János kőőr, — Megyeri János. Fodor István meg a többiek. Várjuk a pon­tos kiírást. A könyvtárban a hétköz nap délelőtti idő ellenére nagy a forga'om. Lega ibb tizen állnak a pultnál, fej­kendős nénikék, gimnazi ta fiúk öreg bácsik Az ajtó szüntelenül nyílik és csukó­dik. Egymásután lépnek az asztalhoz az olvasók. Az ősze°hajú, kedves vezetőnő csak jó félóra múlva ér rá velünk néhány percet foglal­kozni. — Látják mi'yen az elfog­laltságunk. Ezért a József Attila olvasómozgalomma! nem érünk rá úgy foglalkoz­ni, ahogy azt a KISZ bizott­ság kéri. Mi vála’juk hogy a lehetőség szerint biztosít­juk a kötelező és ajánlott irodalmat. Ha időnk engedi mindig elbeszélgetünk az ifjú olvasókkal. De hát csak ketten vagyunk A mozga­Egy pv kénes krónikája A Magyar Szovjet Baráti Társaság megyei szervezete összegyűjtötte a közelmúlt történetének jelentős szovjet­vonatkozású eredménve’rő] készült fényképfelvételeket. A felvételekből érdekes kis kiállítást nyitottak mes va­sárnap délelőtt 10 órákor az Ady Endre művelődési ház termeiben. A kiállítást szép­számú érdeklődő jelenlétében Hack Márton az MSZBT me­gyei szervezetének elnöke nyitotta meg. Nem nagy ez a kiállítás. Két teremben elférnek azok a montázsok, fénykéntablók. amelyek az elmúlt év szovjet és a nemzetközi éV ének je­lentős epizódjait ábrázolja Nem is % monumentalitásával hat. Sokkal inkább azzal, hogy az ügyesen összeállított tablók egy nagyszerű feleme­lő év érdekes képes krónikái. A közönség zöme nem ment el azonnal a kiállításról. Az egyik teremben bekaocsolták a televíziót és a képernyőn megjelentek a legendáshírű lovasok, Bugyonij és Vorosi- lov katonái. A Vakmerő sz'v című filmet játszották. És mikor a vágtató, halált meg­vető vörödkatonák harcain lelkesültünk. m4ly tisztelet és szeretet ébredt fel bennünk a nép iránt, amely az emberi­ség boldogságáért küzd negy­venhárom éve véres csatákén tárgyalóasztal mellett, gyárak csarnokaiban és a végtelen szántóföldeken egyformán helyt álL — át­lómnak viszont adminisztrá­ciója is van, be kellene szá­moltatni a résztvevőket, ez- ze‘ pedig képtelenek vagyunk mi ketten fog alkozni. A könyvtárosnak igaza van Viszont a mozgalom megin­dítása sürgős és fontos fel­adat Karcagon. Talán az len­ne a helyes megoldás, ha a KISZ fiatal, irodalomszakos pedagógusokat kérne fel ösz- szefogásra Ha ez a kérdés megoldódik, bízvást meghir­dethetik újra a József AtdLa Olvasómozga mat. Higyjék el sikere lesz. — ht — lönféle témájú bélyeg jelent meg, körülbelül 50 milliárd példányban. A szovjet bélye­gek témaköre rendkívül vál­tozatos és tartalmilag gazdag. Sok bélyeg eleveníti meg az oroszországi proletárforradal­mi mozgalom történetét, a Nagy Október eseményeit. Több bélyegsorozat szemlél­teti a polgárháborút. A haza önfeláldozó védelmének pél­dája tükröződik azokon a bé­lyegeken, amelyet a Szovjet­unió (1941-től 1945-ig) vívott Nagy Honvédő Háborújának komor napjaiban jelentek meg. Hatalmas hely jutott a bélyegeken a szovjet nép lel­kes, alkotó tevékenységének, a népgazdaság helyreállításé A Nap kel: 7.30 h-kor, nyug­szik: 16.15 h-kor. A Hold kel: 15.21 h-kor, nyugszik: 5.51 h-kor. Időjárás jelentés Várható időjárás kedd es­tig: erősen párás, hideg idő. Több helyen, elsősorban az ország északi és nyugati felé­ben gyenge havazás. Mérsé­kelt szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 11 mínusz 15. Délke­leten mínusz 14, mínusz 18. , Legmagasabb nappali hőmér­őt vívott harcban. Az újabb sé»lgt kedden ^inusz 3> mi_ kiadasu bélyegek jellemzik a nusZ g /Qfc között Távoiabbi szocialista kultúra, a tudó- - - -­mány és a művészet felvirág­zását,, továbbá a műszaki ha­ladásért vívott önfeláldozó harcot. A szovjet bélyegek egyik legfontosabb témája a népek békéjéért és barátságá­ért foluó harc. A kiállítás egyik bélvegsorozatán példá­ul Petőfi Sándor arckévét 'áthat luk. egy másikon vedig a gellérthegyi Szabadság- szobrot. Sok bélyeg témája lett a szovjet technika kima­gasló vívmánya: az űrrakéta is. Külön fejezetet nyitnak a szovjet sportbélvenek. A klasszikus mozdulat-ábrázolás és az élénk színek teszik nem­csak értékessé, hanem szép­pé is. KÜT.ÖN ÉRD ÉKESSÉGE a kiállításnak az. hoay <a szoviet vosta ióroltáhól) he- mufatásra kerültek az erede­ti bélvegtervek is. Örültünk annak is, honv az értékes bé- lyendokumentáció mellett lazd.ag gyűjteménnyel képvi­seltették magukat a szolnoki ’Ont elásták. Bizonyságát adta ez a kiál­lítás annak, hogy a Magyar Posta nagy súlyt fektet a szovjet—magyar barátság ápolására. M. M. Erős réoszaporulat Indiában Indie harmadik ötéves ter­vével kapcsolatban a szakér­tők megállapítják, hogy 1961 márciusában az ország lakos­sága több mint 430 millió lesz. 1986-ban pedig eléri a 280 milliót. Az 1956. évi nép­számlálás szerint az ország lakossága 334 millió volt. Egy dicséretes kezd em ényes ps A Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátó Ipari Dolgo z.ók Szakszervezetének Szol­nok megyei bizottsága és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1959. október 14-én életrehívta az É elmiszerke- reskedelmi Szabad Akadémi­át. A tizenhárom előadásból álló sorozatot közel kétszáz je­lentkező részére a Ságvari Endre Művelődési Házban tartják. Szabó Árpád szervezőtit­kár elmondta, hogy az aka­démia e'sőrendű feladatául az é'elmiszeripari dolgozók szakmai ismereteinek bőví­tését tűzte célul. Nem hanya­golják el azonban a kulturá­lis ismeretterjesztő előadáso­kat sem. Megyeszerte politikai okta­tás is folyik. — A szabad akadémia — folytatta Szabó Árpád — nem szűnik meg az előre je - zett tizenhárom előadásai hanem az 1960—61-es évre újabb e’őadássorozatot szer­vezünk — Milyen érdeklődés ki­séri a politikai oktatást? — Po'itikai jellegű elő­adásainknak megye^zerte je- tenleg 980 ha'icatója van. — Harminchat helyen tartanak oolitikai oktatást ísy többek között Mezőtúron Túrkevén, KarrnCTon, Kisújszá'láson. — Jászberényben. Töröksz^n ►- -níViócon termÄ-->c*+Qi'Po kis- ’’■"’•eskedelmi dolgozók részé­re. — Megindítottuk még a Kereskedelmi Szabadakadé­miát is, amely annyiban kü­lönbözük elődjétől, hogy fö- eg általános tájéko/.tatast nyújt a hallgatóságnak. A KPVDSz kezdeményezé­se alapján máris hason ó előadássorozatot indít az Orvosegészségügyi Szak zer- vezet. a Terményfogalmi Vállalat és még ebben az évben a Vendéglátóipari Vál- ’alat is. M M. kilátások: a hideg jellegű idő tovább tart. — HOLNAP FIZETIK ki az idei első nagyobb lottó­nyereményeket. Csernai Jó­zsef szandaszöllősi lakos a szolnoki totózóban, Sipos Im- réné mezőtúri nyerő pedig a helyi OTP kirendeltségnél veszi fel 58 ezer forintos nye­reményét. — CSEHOV ESTET ren­deznek január 18-án Szolno­kon, az Ady Endre művelő­dési ház Költői Anna úti színháztermében a művelő­dési ház igazgatósága, a vá­rosi nőtanács és a TIT me­gyei szervezete. Az este 6 órakor kezdődő előadáson Pál- ii János tanár ismerteti Cse­hov munkásságát, majd be­mutatják Csehov A medve című drámájából készült fil­met. — KÖZSÉGI FÜRDŐT építenek három év alatt Ti szaföldváron. Ez évben a vízszolgáltatáshoz szükséges mélyfúrású kutat készítik el. melyre több mint 1.8 millió forintot fordítanak község­fejlesztési alapból. — HARMINCÖTEZER ba­romfi és 2 ezer sertés számá­ra készítenek férőhelyeket az első negyedévben Jászfény- szaru termelőszövetkezetei. Az építkezések egyrészét sa­ját erőből valósítják meg a közös gazdaságok. — GÉPESÍTIK a könyve­lést a törökszentmiklósi föld­művé sszövetkezetnél. A nagy forgalmat lebonyolító szövet­kezetbe még az első negyed­évben megérkeznek az érté­kes gépek a Német Szövetségi Köztársaságból. — A MINISZTERTANÁCS és a SZOT vörös vándor- zász ójával kétszeresen kitün­tetett Héki A’Iami Gazdaság­ban az elmúlt évben is figye­lemre méltó eredményeket értek el. A gazdaság' évvégi zárása szerint 100 hold fö'dre eső bruttó jövedelem meg­haladja a 750 ezer forintot. — KARCAG TERMELŐ­SZÖVETKEZETEI az ország jobb ellátásáért. A város kö­zös gazdaságai idén több mint dupláját adják a tava­lyi hizottsertés mennyiség­nek. Amig tavaly Karcagról 3 ezer 50 mázsa hizotts°rtést adtak át, addig az idén ezt a mennyiséget 7 ezer 709 má­zsára emelik a közös gazda­ságok. — AZ ELSŐ FÉLÉVEEN 14 ifjúsági akadémián még 106 előadást rendeznek. A ter­vek szerint az előadások kö­zül 28, a VII. pártkongresszus anyagának ismertetésével fog­lalkozik. — A KARCAGI mezőgaz­da'ági technikum végzős di­ákjai 4 fős csoportokban se­gítenek a város terme'őszö- refkezete'ben a tervkészítés­nél. Az iskola tanárai pedig a diákok munkájának fel- üeye’ete me’lett a tiszafüredi járás közös gazdaságaiban nyújtanak segítséget a terv- készítéshez. — A JÁSZBERÉNYI AP- RlTÓGÉPGYÁRBAN a ter­melékenység fokozása érde­kében 4 csoportban szervez­lek szakmai oktatást a dolgo­zók részére. A csoportokban több mint száz dolgozó is­merkedik a szerelés és a rajzolvasás kérdéseiveL — ORVOSI RENDELŐT építenek idén Tiszavárkony- han. A tanács községfejlesz­tési alapból 100 ezer forintot fordít a létesítmény elkészí­tésére. Röviden PÁRIZS A Saint Eustache-templom- ban előadták Bach H-moll miséjét. Walter Goehr kar­nagy ,_iszt Ferenc egykori kaimesteri pulpitusáról vezé­nyelt December 31-én éjfélkor Yves Montand kívánt boldog újévet a francia televízió közönségének. » NEW YORK A december 25. körül szü­'ste t . karácsonyt gyermeke­ket” vörös MikuJás-e',’7.mák- ban vitték bemutatni édes­anyjuknak. Megszületett a LONDON ..Turboor­tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiii inni in iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii um in nun iiiiiiiiiiiiiiiiiHi Ugrott a p 'nzem . . . Akivel ez az eset megtör-] — Vajon mi lehet e sava- tént emlékezik rá. Nevét nem : nyuság oka? — töprengett a írom ide, mert ugye végered- hivatalos emberek vezetője, ményben ez presztízs, aztán Ám nem sokáig maradt azért általában dühösek az emberek. A történés ideje közeli, a legközelebbi malt­ból származik, amikor is az egyik jászsági kis faluban a vásár után, valahonnan egyszer csak a községi ven­dégő előtt termettek az el- enőrök. — Ajtót becsukni, kasszát kinyitni — szólt a hivatalos hangú ukász. — Leltárt csi­nálunk ... A szót természetesen a tett követte. A hivatalos embe­rek hivatásukhoz illő buzga­lommal láttak a dologhoz, a vendéglős meg szokatlan ke - ietleméggel figyelte: hogyan egvez*e*nn!{ papírt és készle­tet. pénzt és egyebeket, kétségek között, mert e ké szültek a leltárra1 és valami 2 ezer forint többlet mutat­kozott a végösszegnél. — Aha mostmár értem — bólogatott befe’é mosolyitva az el'enőr é« már indult vív­na a brigád, amikor szóhoz iutott a venőAcriős is. Fanza- 'oeva, bánkódva morgoló­dott: — Tudják e, hogy kétezer forintom ugrott. Elvitték a kis mellékest. .­S még talán ma is bán kódik ez a kocsmáros, aki­nek a nevét pusztán tapintat­ból hallgattam el. nini — aft”, az első lökhajtásos csó­nak. * Karácsonyi felirattal egy londoni bolt kirakatában: „Nem a jószándék, az aján­dék számít”. » BONN A tengeri halászat céljaira „automatikus hálót” készí­tettek: utána megy a halak­nak. üe.Lop srre szállít,ák a rönköt Ivan Krupko helikopter-pilóta fülkéjének üvegfalán át az er­dővel borított hegyet látja. Se­hol semmi jele annak, hogy a? erdőben emberek tartózkodnak. Egyszer csak azonban a fák fe­lett füstjelzés jelenik meg. A fa­kitermelő helyen már várják a helikopter érkezését. Innen má.c módon nem lehet elszállítani a rönköt, csak helikopterrel. A pilóta csökkenti a motor fordulatszámát, s a helikoptei kis magasságban meeáll a le­döntött rönkök felett. Acéldrót ereszkedik a földre, a munká­sok rákapcsolták a fát. a pilóta fokozza a motor fordulatszámát a hatalmas rönk pedie a levegő­be emelkedik. A helikopter a feldolgozóüzembe szállítja a rön­köt. ma-M visszatér a fakiterme- ’öhelv fölé. Az ilyen légi-műveleteket ott alkalmazzák, ahová a megszokott szállítóeszközökkel nem tudnak bejutni. A Kaukázusban nagy bőségben találhatók értékes fa­jták. a müveket azonban rend­kívül nehéz előállítani, utakat ^níteni viszont jpen dráea lenne a hegvekben. F^órt sietnek a he- uwmterek a fakitermelők segít­ségére. A helikopter nemcsak hogy ol­csóbbá teszi a rönkök szállítá­sát. hanem a favágók munkáját is m^okónnvíftk. A favágóknak »-nőst már nem kell huzamos jdetg az erdőben, otthonuktól távol élrurtv T.é?i óton szállít­ják m-ióvóhelyükre és visz­sza otthonukba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom