Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. Január I*. Tanuljunk egymástól A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének alapja a növendékneveles MA MÉG) termelőszövetkezeteink egy részében s növendéknevelés terén hiá nyosságok mutatkoznak. Nem nevelik fel a növendékállatot, nem fejlődik megfelelően a szarvasmarha állomány, három éves korban kerülnek ellésre az üszők és ez nagyon megdrágítja az üszőnevelést. Egyik másik szövetkezeti vezető arra hivatkozik, drága az üszőnevelés és ezért inkább öreg teheneket vásárol az állomány utánpótlására. Véleményünk szerint az utánpótlást elsősorban és döntően a saját állomány felneveléséivel kell biztosítani. A mi tsz-ünk, a jászapáti Alkotmány Tsz 1950. augusztus 20-án 150 hold földön alakult. Huszonegy család fogott össze nyolcszáz kispar- ceUán, A gazdálkodás és a megélhetés nagy gondot okozott. Néhány esztendős nehézségek után rájöttünk arra, hogy fejlett állattenyésztés nélkül nem boldogulunk, nem bírunk megfelelően gazdálkodni. így kezdtük el 1953- ban a szarvasmarha áUo- mány fejlesztését. 1954-ben a tsz-t törzstenyészetre jelölték ki és még azévben megkezdtük az itatásos borjunevelést. Míg eleinte 1954-ig, drága pénzen vásároltuk a teheneket, 1954-től minden erőfeszítésünk arra irányult, hogy inkább saját állományunkat neveljük fel, mivel az 1953 nyarától törzskönyvi ellenőrzés alatt állt. Az itatásos borjúnevelés bevezetésével elértük a napi 0.9 kilogramm súlygyarapodást, s ezenkívül 20 kilogramm vajat takarítottunk meg borjanként. 1954-ben tizenöt, 1955-ben 26. 1956-ban 38, 1957-ben 54, 1958-ban már 100 borjút neveltünk fel elhullás nélkül. Ebből mintegy 110 üszőborju. A tagoktól is vettünk nevelésre szopós korban harmincötöt. így érte el a tsz az 1959-es esztendőt, a nagy felfejlődés évét, amikor a területe 4 ezer 647 kataszteri holdra növekedett. A szarvasmarhaállomány elérte a 413-at, a tehénállomány a 110-et. a 100 kh-ra eső sűrűség pedig tizenhárom lett szarvasmarhából. Most röviden felvázolnám magát az üszőneve'ést. Nálunk az ÜS7 őnevel és és minden növendéknevelés már a befedeziecésenél, a pámsítási tervek elkészítésénél kezdődik. A tsz-t nem terheli a bikatartás költsége, mivel mesterséges termékenyítést alkalmazunk. Erre a Mackófia és a Figaro nevű bikákat jelölték ki. Nyolcezer 880 4.3 száza’ékos tejzsírú és 6 ezer 245, 4 százalékos tejzsírú anyától származnak, javító hatásuk tehát biztosítva van. A NÖVENDÉKNEVELÉS fontos része az anyák előkészítése, nemcsak azért, mert az anyák termelése a növendék tenyészértékét is fokozza, hanem azért is, hogy a várható üsző fejlett és egészséges legyen; A tenyésztői munka alapja a nyilvántartás. Mi a nem ellenőrzött teheneket is befejjük, termelésüket feljegyezzük, ennek alapján történik az előkészítés, így válik ismeretessé az anya javítóhatása az utódoknál, stb. Az előkészítést a legmagasabb napi tejre ad juk. Hogy a termelés fokozása és a növendék tenyész- értékének növelése szempontjából milyen nagy jelentősége van az előkészítésnek, azt egy példával bizonyítanám. A 3 Pipacs tehenünk legmagasabb napi termelése 25 —26 kilogramm. Jól tartja, hosszú időn keresztül a tejet. Kijelöltük családalapítónak. S az előkészítés alapján utódai igen értékes egyedek lettek. Lánya, a 93-as Cifra már előhasi korában 20 ■írter tejet adott. Másik lánya, a 74-es Kicsi is elérte a 18 litert. Ugyanakkor 1 éves bika fia a Pipacs* kiválóan fejlett, jó külemmel rendelkezik, éves korára 520 kilogrammos volt. A 93-as Czifra nevű bika fia, tenyészbikának alkalmas. Látjuk tehát, hogy a növendéknevelés szempontjából milyen hasznos az anya termelési eredményeit ismerni. A jó előkészítés hatására az ellési súly is igen magas. Például a legutóbb leellett tehenek borjait figyelembe véve a 74-es Pepi 79 kilogrammos, a 33-as Rózsa 65 kilogrammos, a 24-es Bimbó 60 kilogrammos, a 32-es Citrom 40 kilogrammos élősúllyal ellett, az átlagos súly 50 kilogramm körül van. A borjú két napos korában a föccstej kiszopása után kerül a borjunevelőbe. A borjuneveléshez több éves gyakorlati tapasztalat alapján 350 liter teljes és 600 liter fölözött tejet használunk fel, s az átlagos 0.80—0.90 kilogrammos napi súlynövekedést biztosítjuk. Ezzel a neveléssel 6 hónapos korban az üszőborjakal! 170—180 kilogrammos súlyban választjuk. A legnagyobb figyelmet a teljes tejről a fölözött tej-e való áttérésnél és az abrak etetésénél kell fordítani, — mert ilyenkor tapasztaltunk elmaradást, visszaesést. Igen fontos, nemcsak az, hogy a borjakat 6 hetes korig legalább háromszor itassák, hanem hogy ehhez a tehenek egy részét háromszor fejjék, mert főleg melegben a tej ít megfelelően hűteni nem 'e- het. A borjak kapjanak egy hetes koruktól friss vizet. Ha rendesen itatják a jószágot tejjel, nem kell félni attól, hogy sok vizet iszik. BORJÜNEVELÖNK egyszerű, magunk építettük olcsón. Az 50 férőhelye- nevelő alig került 30 ezer forintba. Az állatokat korcsoportonként helyezzük el, hat hetes korig együtt a bika az üszővel, utána különválasztjuk őket. A nevelőn nincs szabad kifutó, viszont az ablak és az ajtónyiiás csak egy oldalon van. E nagyon változatos ismertetőt még egy dologgal szeretném kiegészíteni. Több- helyütt felvetődik a kérdés, érdemes-e üszőt nevelni, jövedelmező-e az üszőnevelés, vagy sem .Ha abból indulunk ki, hogy a szarvasmarha tenyésztés a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen, mert enél- kül nemcsak a talajerő pótlást. de rendszeres állandó bevételt sem tudunk biztosítani, feltétlenül szükséges minél több értékes állatot nevelni. Nekünk az a tervünk és úgy munkálkodunk, hogy legalább 20 számosállat és 10 tehén jusson minden 100 kh-ra. És mi állítjuk, hogy az üszőnevelés igen is jövedelmező, nemcsak állítjuk, sőt számokkal, adatokkal be is bizonyítjuk bárkinek. Mudri Mihály Jászapáti, Alkotmány Tsz állattenyésztője A Vízügyi Igazgatóság küldi a segítséget A tiszafüredi járás öntözési programjának megvalósítását lelkesen támogatják a Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Néhány nappal ezelőtt, a hét elején Tarsoly elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa üzente, szívesen vennék a korábban megigért támogatást. A Vízügyi Igazgatóság haladék nélkül intézkedett. Január 7-én Hajdú Lajos elvtárs, az öntözési osztály vezetője Vedrődy Gusztávval, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályának fő- agronómusával és Mihályfai- vi István tudományos kutatóval, a tiszaőrsi Búzakalász Tsz gazdáinak már megadta a szükséges szakmai útmutatást, kezdhetik a munkát Január 11-én pedig Hajdú Lajos, valamint Lánczi Antal főmérnök és a Vízügyi Igazigatóság szakaszmérnökségének több műszaki embere utazik a tiszafüredi járásba, megadni a további szakmai támogatást Találós kérdések A szolnoki járás területén működik egy tsz hosszú évek óta, és még egyetlen saját nevelésű üszője nincs. Melyik az? Hol kezdeményezték az egy süldő mozgalmat és melyik tsz-ben érték el a legjobb eredményt? (A megfejtést jövő vasárnapi lapszámunkban közöljük.) — TERMELŐSZÖVETKEZETEINK üzemszervezési gondjainak megoldásából dr. Stenczinger László, a mező- gazdasági tudományok doktora, európai hírű szakember tevékeny részt vállalt. A tudós kéthetenként látogatja meg a tsz-eket s gyakorlati útmutatásokat ad a szövetkezeti gazdáknak. MOZAIKOK egy vidám tanfolyamról Minden}ci fáradt egy kicsit. Délelőtt előadás, délben konzultáció, délután megint előadás, ismét konzultáció, vacsora után pedig gyakorlati foglalkozás. Edzett tanfolyam hallgatókat, gyakorlott tanulókat is próbára tevő időbeosztás. És ennek a tanfolyamnak a hallgatói egyáltalán nem gyakorlott emberek. Legalább is többségükben nem. Mégis nagy a lelkesedés. Szorgalmasan telnek a jegyzetfüzetek és senki sem panaszkodik a fáradtságról. Vagy ha igen, hát tréfás formában. Mert itt a fiatalok tanfolyamán — átlag életkor 20 év — nem illik panaszkodni, • — Nagyon örülünk, hogy erre a tanfolyamra jöhettünk, — mondja a kis Mándi Eszter, a karcagi Leninből. De ez a véleménye Tóth Já- nosnénak is Jászfényszaruról. A vékony kis asszony nem is tudta, hogy miért is jön ide. Otthon azt mondták neki: Elmész egy kultúrtanfolyamra. nem lesz ott semmi különös. —■ Hát van különös — mondja határozottan Tóthné —, mert a kultúráról, meg a mi életünk alakulásáról egész r / 8'^iÁitő előtt Még egyéni gazda korában Szerződött cukorrépára a törökszentmiklósi földművesszövetkezetnél a rákóczifal- vai Hajdú Ferenc. Kötelezettségének eleget tett — répájának ellenértékét is megkapta ... a gazdaember számára igen fontos szelet híjával. Zoltán Lajos termelési felelős múlt év március 18- án írott sorai szerint Hajdú a szeletet már átveheti. A gazda sógora — az ugyancsak rákóczifalvai Kelemen Ernő — eleddig „csak*’ egyszer ko- csikázott el a répaszelet ügyé- bea Kétpóra. háromszor pedi g Törökszentmiklósra. Valamelyik útja alkalmával a termelési felelős bevallotta, hogy — nem tud elszámolni a szelettel; ezért kártalanítást Ígért a répatermelőnek. Az Ígéret valóraváltásából mind- ezideig semmi sem lett. Most — jókor az írásbeli értesítés évfordulója előtt — figyelmeztetjük ígéretének beváltására Zoltán Lajost. Magatartása nemcsak saját személyére vet rossz fényt, de könnyen csorbíthatja munkahelyének — a törökszentmiklósi földművesszövetkezetnek — tekintélyét is. életemben nem hallottam még annyi szépet és hasznosat, mint ezen a tanfolyamon. — Ha hazamegyek, tudom, mit kell majd tennem, hogy nálunk is legyen kultúrmunka. ♦ A tanfolyam jelentőségét jól érzékelteti az a néhány szó, amelyet Sipos Endréné, a Népművelési Intézet munkatársa beszélgetés közben elmondott: A Szolnok megyei kezdeményezés országosan is nagy visszhangot keltett. A tanfolyamról csak annyit mondhatok, kitűnően szervezték meg. Az anyag azonban zsúfolt. Látszik, hogy hosszabb időre méretezték. Azonban egyenesen bámulatba ejtő az a nagy szorgalom és lelkesedés, amellyel ezek a paraszt fiatalok a művelődés kérdése felé fordulnak. Talán jó lesz már itt felhívnom az illetékesek figyelmét, ne veszítsék szem elől ezeket az embereket. Segítsenek nekik, támogassák őket állandóan és gondoskodjanak továbbképzésükről. Szekeres László elvtárs, a párt megyebizottságának ágit. prop. osztályvezetője tartelőadást. Nagy távlatokat völel fel előadása, — lényegében öt évre megadja, hová jut el mezőgazdaságunk. És mindjárt meg is világítja, mit tehetnek ezekért a tervekért a termelőszövetkezetek kultúr- felelősei. Háromórás az előadás. Odaülök egy-két hallgató mögé és figyelem munkájukat. A harmadik órában épp olyan bőven jegyezget- nek, mint az elsőn. Egy-egy számot újra megkérdeznek. És a konzultáción felszólalnak vagy heten. • Bár alig néhány napja működik a tanfolyam, de a kollektív szellem mégis kialakult. Az első napokban történt. A szemináriumvezető szobájába három izgatott kislány rontott be. „Nagyon aggódunk, tíz óra edmúlt és két lány még nem jött haza” — mondták. Alig győzték ^őket megnyugtatni. A két „bűnös” — természetesen két fiú kíséretében — 11 órakor beállított. Hogy mit beszélteik a szemináriumvezetővel, maradjon örök titok. De a közös szobában senki sem aludt el, amíg a kimaradók haza nem tértek. • Az egyik szemináriumi teremből óriási kacagás hallatszik. Amikor belépek, Dénes Pál szemináriumvezető, „civilben” a jászberényi Dé ryné Művelődési Ház igazgatója, éppen azt mutatja be, milyen játékokat játszhat a fiatalság színjátszó próbák előtt és után, esetleg klubdélutánokon. A hallgatók két kilences csoportra oszlanak, fejükre könyvet tesznek és páros lábbal kerülik meg a padokat. Hangos visongás, nevetés, jókedv, nem komoly dolgozók vannak most itt, hanem felszabadult, jókedvű gyerekek. Nagy taps csattan fel, a küzdelem végetér és a nyertes csapat kapitánya, Horváth Erzsiké, a Csorbái Állami Gazdaságból büszkén veszi át a nagydíjat, egy tábla csokoládét. A díj pillanatok alatt eltűnik a győztesek gyomrában. Pedig mesz- szeföldön híres jó koszt van ezen a tanfolyamon. Nem is panaszkodik rá senki. * » Kedves Tsz Elnökök! Agro- nómusolc, Párttitkárok! KISZ Titkárok! Nyolcvan lelkes, jókedvű fiatalember kezd munkába hétfőn reggel termelő- szövetkezetekben, állami gazdaságokban. Tele vannak tervekkel,. megvalósítható és megvalósítandó álmokkal. Segítsék, támogassák őket. Az új szocialista kultúra katonái ők. És így is értékeljék munkájukat. m Hernádi TÉLI GÉPJAVÍTÁS Az alattyáni gépállomás do! gozói ügyesen szervezték meg a téli javítást. Legelőször az okát a gépeket kezdték javítani, amelyekre legkorábban lesz szükség. Juhász József a A G—35-ös traktor főtengelyét teszi helyére. Bán Sándor és Háfra Antal kovácsok az ekéket javították ki. Képünkön a TE—330 as eke métységállitó karját szerelik össze. * Újulnak már a vetőgépek is. Turóczi Ferenc műhelymunkás az UXV 32, t8-as ve'őgépek csorosz-yáit teszi hely ükre.
