Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

i960. Január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s nagyrévl „próbatétel“ — Fehér Lajos bácsi, azt izeni édesapám, gyüjék azon­nal az istállóho. — Minek te? — Nem tudják a teheneket hová kötni. — Kössék a másik farká­hoz. A gyerek az Uj Élet Tsz újdonsült állatgondozójának fia megszeppen. így is ká­romkodva zavarta az apja a tsz elnökért, hát még ha ezzel a válasszal megy vissza. Fehér Lajos, a tsz elnök azonban komolyra fői „..ja a szót. A cibakházi ktsz most adta át az istállót (önitató val vízvezeték nélkül!), eddig a jószágokat összeterelni sem tudták. Ráadásul. mostanra több lett a tehén, a növen­dékjószág, nem fér be a 48 férős istállóba. Egy asszony, s egy férfi érkezik. — Hát a lovat hol hagy tad? —f fogadják az itteni­ek. — Még egy kis dolgom akad vele. — Ej, hát két hónappal ez­előtt is volt kis dolgod. Az asszony veszi át a szót. — Nehezen tudsz megvá'- ni tőle. Én meg nem bánnám csak egyszer kitakaródna a portáról, hogy ne lennék a cselédje tovább. Nagy a forgalom az Irodá­ban, ahol a heves szóvá-tú­lsók lármája mögött aa ez évi tervet is készítik. Job­ban mondva, csinálják, de ismét egy új vendég. Igaz­gatósági tag. aki most belé­pett, jó gazdák közé tarto­zott, bízik benne mindenki. Otthonosan leül és bejelen­ti: «=- Eladtam a kocsit, — A tsz kocsiját, ami lel­tári tárgy? — merednek ra. Az ember próbál kitérni. — Nem az enyém volt tu­lajdonképpen, hanem az asz- szonyé. Ö akarta. — Hát a 25 százalékot be­fizeted. igazgató elvtárs! — pattog rá valaki, gúnyosan megnyomva az igazgató szót, amiben az van, hogy ejnye, ezt mégsem vártuk egy igaz­gatósági tagtól. Az szégy el lösen távozik a2 irodából. Látszik rajta, a legszívesebben a kocsit hoz­ná. Restelli, amit tett. Drámai pillanatok levegő­je sűrűsödik a kis irodában, meg az egész faluban. A gaz­dálkodásban már felhagytak a régivel az itteniek, gondol kodásukat, lelkivi1 águkat még nem igazították előre. Aláír­ni egyszerűbb a belépési nyi­latkozatot, aszerint élni nehe­zebb. A jelen és fi jövő dol- g’a teljesen megnyerni az em­berek szívét. Erről a jövőrő1 beszélge­tünk. Az 1600 holdas Uj Élet Ter­melőszövetkezet jövőjéről — Adottságaik kitűnő perspek­tívát jeleznek. Legalább 1300 holdat tudnak öntözni, s eb- bőll ezer hóidat árasztással. Ott van a Tisza, csak annyi kell hozzá, hogy elvezessék töménytelen vizét. A hűl ám­téri részt, ahol árasztani nem lehetséges, szórófejjel rendez­hetik be. S az öntözéses ter­melőszövetkezet ontani tudja a pénzt a tagoknak. Földjükben minden meg­terem. Találóan mondta az egyik szövetkezeti tag: — Még a bukfenc is elága­zik benne. Csak jó munkával művel­ni kell. Csak emberek kelle­nek hozzá. És az emberek most meglepetésre adnak okot. Csalódnak azokban á vezetőkben, akikben, kevés­sé bíztak. Becsapja a tsz-t eladja a kocsiját, akiről nem is hitték volna, s egy másik aki könnyezve vált meg tova tói, mikor bevezette szerszám nélkül, most egy napot sem mulasztana a munkából. Az öntözésben — mely a tsz jövője —, azért nem ter­vez ez évre a vezetőség, meri attól tartanak, az emberek egy része nem jár becsületté1 dolgozni. Azt mondják: — Próbatétel) less ez az esztendő. S arra értik, ha ezt a pró­bát megnyerték, utána rááll­nák az állattenyésztésre, a kertészetre, az öntözésre, a baromfitenyésztésre. (Tanya- központjuk olyan ideális he­lyen van, hogy csak kinyír ják az istállóajtót, s a jószág a legelőn találja magát.) A próbatételt úgy akarja megnyerni az Uj Élet Tsz, már* az első évben 30 forin­tot oszt munkaegységenként, kedvet teremteni a munká­hoz. Sok ipari növényt ter­mesztenek 1960 ban. Még té­telesen felsorolni is sok. — íme: cukorrépa 50 hold. mák 20 hold, hagyma 10 hold, pa­radicsom 10 ho'd, dinnye 15 lift'd, petrezselyem 5 hold kánoszta 20 hold, magborsó 10 hold, sárgarépa 10 vagon (a sárgarépát vagonban kö­tik le), újburgonya 10 hold. Ehhez emberkéz kell Még a tavaszra vályogot vetnek, baromfiólakhoz. A vizen rengeteg kacsát, libái nevelhetnek, ha a férőhely megvan. Sérelmezik is, hogy a járási tanács elfe'ejtette szakmai tanfolyamra behívni a baromfinevelő asszonyt, — akit a tsz éppen a járás ké­résére jelölt ki. Megteremtik a juh- és sertéstenyészet alapját, melyet majd nagyra fejlesztenek. Ez lesz a fő profil: az állattenyésztés. Bár kertészkedésre is ideális le­hetőségeik vannak. Már meg is rendelték a gépkocsit, hogy 5 hold őszi salátájukat egye­nesen a fővárosba, s a közeli városokba szállíthassák. Per­metezéshez Maulwurfot kér­nek, telepítenek gyümölcsöst, barack és almafából. Megte­rem a szőlő is. ám azt tart­ják, foglalkozzanak ott vele. ahol gazdaságosabban jobb bort állítanak e>ő. S ebben az is benne van, szakszerűen akarnak gazdál­kodni, nem kapkodnak min­denbe csak azért, hogy abból is legyen. Minden az embe­reken múlik. A próbatételen. A vezetés ha kissé bátorta­lan is, jót akar, okosan ter­vez, előrelátó. Bár’ hat ro­mos tanyájukat azért nem bontják le a télen, men az emberek még nincsenek hozzászokva a téli munká­hoz. Kétségtelen, az embe­rek egy része biztosan szid­ná a vezetőséget a nyugalom zavarásért. Csakhogy inkább egész évben szidják az elnö­köt, s elégedettek legyenek zárszámadáskor. Inkább ezt, mint fordítva. A nagyréviek próbatétele drámai feszültséggel telt. — Legalább ötven ember van már, aki szívvel lélekkel dol­gozik. Egy csoport immel-ám- mal, s akad, aki sehogy sem. Az ötvenre kell tárna szkod- niok. Velük nyerik meg a próbatételt, s ők látják azt a gazdag jövendőt, amely felé a nagyrévi Uj Élet Tsz biz­tosan elindul, s amelyet bát­rabb kezdeményezéssel meg is gyorsíthatnának. Borzák Lajos ^1 Ulli,« .Hrf. Kiterjesztik a földművesszövetkezeti boy szol gála tot Megyénk nyolc helyiségé­ben — többek között Karca­gon, Tiszafüreden és Jásza­pátiban — a földművesszö­vetkezetek már tavaly beve­zették a megrendelt áruk díj­mentes házhozszállítását. A fogyasztók között a vevőszol­gálat e módja hamar népsze­rűvé vált. Ebben az évben Jászladányon, Kisújszálláson, Jászárokszálláson és Turke- vén is hazaszállítják a vevő kívánságára az árut. Elveszett földek Először csak csodálkoztam, tartások szerint ennyi és eny- amikor földrendező ismerő- nyi (a számok, gondolom, som arról beszélt: keresik a nem fontosak: hiszen napról földet. Keresik a földet, ami napra változnak, egyre újabb bizony elveszett: hogy is jöj- és újabb elveszett földek ké­jének a nyomára? Persze, rülnek meg) szán'óból, lege- gondoltam magamban, a föld lóból, erdőből, stb. áll a vé­nem gyémánt nyakék, nem ros határa, addig ha összead- lehet elveszteni a bálban, juk a termelőszövetkezetek vagy esetleg kirántani a zseb- és néhány egyéni, meg az kendővel a táskából. Hirde- ál'ami gazdaság— kéz "n lévő tést sem lehet feladni az új- földterületeket, — rájövünk Ságokba: Földemet elvesztet- hogy néhány száz holdnak tem, kérem a szíves megtalá- egyszerűen nyoma veszett, lót, jutalom _ ellenében hozza Hol lehet? Ha megvolt ed- be a kiadóhivatalba. dig. meg kell lennie ezután Márpedig a föld mégiscsak is. Sokfe'é keresték az elve- elveszett. Sokfelé sok föld szett földet a szakemberek, hiányzik, de Szolnokon két- No persze nem úgy, hogy vé- tőzőtt szorgalommal kutat- gigjárték a határt, hátha rá­ták a földrendezők az elve- .bukkannak egy elveszett fö}d- szet földek után. Mert ugyan- darabra: ennek a módszer- is, míg a különböző nyilván- nek nem lett volna sok foga­Fészkes vetésé silókukom termesztési tanfolyam Mezőüran A Földművelésügyi Minisz­térium nagy gondot fordít a szakember képzésre, a külön­böző speciális ismeretek el­sajátíttatására. Ezekben a hetedben az ország több me­zőgazdasági jellegű szakisko­lájában tób’tezer :•?'*-rn? Mezőtúron e héten a Szol­nok és a Fejér megyei trak­torosokat képezték, 130 főt Hétfőn kezd a második turnus, majd ezenkívül kettő A hallgatók a szovjet rend­szerű függesztett SZKGM— 6-os négyzetbevető gép, vala­mint a TVD—6-os négyzetbe ,-0tő gép kezelését, beállító sál megtanulják. natja. Az elveszett föld — külsőre — ugyanúgy fest, mint a meglévő, legfeljebb a birtokosát nem ismerjük pon­tosan. Hanem neki fogtak a hivatalban és rendezték szé­pen sorjában a kataszteri íve­ket, birtokleveleket, átnézték a számadásokat. A földek je­lentős részét már megtalál­ták. Megtalálták a földeket — de már a földek nem voltak földek. Megtalálták, de mint földet, a földet már nem használhatták. Felhasználták ugyanis az elveszett területe­ket. Beépültek, bizony. A ré­gi kimutatásokon a Pletyka­falu, meg kü'önösen az Új­telep bizony szántó volt. nem is rossz. Most házak emel­kednek azon a területen — bizony az a föld elveszett. Aztán régen fö’d volt, jó ter­mőföld a Szo'noki Gépállo­más területe is. Igaz, valósá­gos repülőtérre valót igenyelt masának a gépállomás — az a íöld is elveszett. Más földe- ket új gyárak alól kéne ki­húzni, ha lehetne. Kénsav- gyár nőtt a földek helyén, meg ilyen és olyan üzem. Elveszett a föld, de még­sem veszett el. A megta'élók sem szomorkodnak. Jó. hogy ott, ahol azelő't szénit)*volt most gyár dohog, gépek gyü­lekeznek. emberek építenek maguknak barátságos háza­kat. Igen, a föld ilyen hasz. nosan veszett el1'. Valameny- nyien — nyertünk vele. Valamennyien — szeren esés megtalálók vagyunk. ■— barács — (_ Áz érdekeltség fokozása a termelésben Tagjaival munkaszerződést köt a ssjjo i Vörös Csepel Tsz Reggelenként a volt szajoli Előre tsz központjában mun­kakezdés előtt a tagok élén­ken tárgyalják az új mód­szert, amit a vezetőség dol­gozott ki, figyelembevéve Szajol község speciális hely­zetek Bátor, érdekes és hasz­nos elgondolkodásukkal, annak lényegével érdemes közelebről megismerkedni. Mi a dolog lényege? Egyet­len egy mondatban rögzít­hetjük. Még érdekeltebbé tenni a tagokat a termelés­ben úgy. hogy a terv —en­gedtessék meg a kifejezés — le legyen fedezve. Szajol község helyzete Mindenképpen ebből in­duljunk ki, mert a dologban ez a leglényegesebb, a helyi sajátosságok figyelembevéte­le. Szajol erősen iparosodó község, Szolnok közvetlen kö­zelében. Úgyszólván minden családból valaki a vasútnál dolgoziK. Sokan járnak a szolnoki üzemekbe. Regge­lenként százak szállnak a vonatra és este vagy délután százak szállnak le. Méghozzá a java munkaerő, a fiatalok. Ezt a körülményt az elmúlt években nemigen vették fi­gyelembe a község tsz veze­tői. Tavaly is elkészült a szép mutatós terv az Előre Tsz-ben 38 forintos munkaegységgel. N.m teljesítették, mert nem teremtették meg a teljesítés reális előfeltételét. Körülbe­lül egy esztendő óta Szajol tsz község, s január 1 óta a Vörös Csepel és az Előre Tsz- egyesülése folytán létrejött a 3400 kát. hold szántóval ren­delkező Vörös Csepel nevet viselő termelőszövetkezet. Az rlnök. Vágó Mihály, aki ko­rábban a járási tanács mező­gazdasági osztály vezetője volt, nagyon sok szervezési tapasztalattal rendelkező ember. Ő ismerte fel az érde­keltség fokozásának szükség­szerűségét, A tagok véleménye Vágó Mihály irányításával a vezetőség még november elején megkezdte a módszer kidolgozását. Az előbb elso­roltak mellett figyelembe vették még, hogy a korábbi években a tsz-ben elég laza volt a munkafegyelem, nagy volt a munkaegység hígítás s ennek következtében egyes munkafolyamatokat hiányo­san vagy későn végezték el. A már ismert okok miatt a családtagokat nem lehetett bevonni a közös munkába. Hiszen ott, ahol korareggel negyvenen vagy ötvenen meg­kezdik a kapálást, délelőtt 9—io órakor vagy délután 4 órakor már nem állhatott munkába a hazatérő fiú, leány vagy éppen a vasutas apa. Elkészítették a munkaszer­ződés sémáját. E szerint a szövetkezet minden tagjával szerződést köt egész esztendő­re az elvégzendő munkála­tokra aszerint, hogy ki-ki miből mennyit vállal. Kozma Imre, a tsz párttitkára. Ká- csor Mátyás brigádvezető és a vezetők egyenként beszél­gettek a tagokkal és vélemé­nyüket kérték. Néhányan féltek ettől az új módszertől. Felvetették, vajon vállal-e mindenki, s aki nem vállal, az talán majd jobban jár. Ha könnyű munka jut neki több munkaegységgel. A tagok zö­me azonban helyeselte a kez­deményezést és biztatta a ve­zetőséget, hogy csak_ bátran munkálkodjanak az új_ mód­szer érdekében. Később a közgyűlés — akkor még az Előre Tsz-é — a munkaszer­ződés formáját jóváhagyta. A munkaszerződés Nézzük most már közelebb­ről a formával együtt a tar­talmat. A termelési terv a kiindulási pont. A munka- szerződést mindenkivel külön külön kötik meg, s feltünte­tik, ki mit vállal. Ennek alap­ján a szövetkezeti gazda már most az év elején tudja, mennyi lesz a jövedelme és ha a tervet túlteljesíti, mi­lyen többletbevételhez jut. Például hki egy hold cukor­répa meancOvelését vállalia. az a sarabolásérb az e&yelé­sért, a háromszori kapálá­sért, a szedésért kb 60 mun­kaegységet kap, ha 150 mé­termázsát termel. Kijelölik számára a területet és ezen a területen a szövetkezeti gaz­da teljesen önállóan dolgo­zik. Bevonhatja ismerőseit, családtagjait, ez már rátarto­zik. Ha 150 mázsánál többet termel, akkor többet kap. A munkaegységen felül minden métermázsa cukorrépa után egy kilogramm cukrot. Ab­ban az esetben tehát, ha a szövetkezeti gazda jól dol- dolgozik, nem háromszor, hanem négyszer kapál, min­dent idejében elvégez, akár kétszáz mázsa cukorrépát is betakaríthat az egy holdról és így 50 kilogramm cukor­hoz jut, munkaegységterhe­lés nélkül. A tsz 100 holddal beneve­zett a 30 mázsás kukorica­termesztési mozgalomba. Ezen a területen öntöznek. Ezt a 100 holdat a legjobb termelési tapasztalatokkal rendelkező szövetkezeti gaz­dáknak osztják ki szintén vállalás alapján. Ha például Borsányi István — aki hoz­záértő ember — mondjuk három holdat vállal a 30 mázsás mozgalomba bene­vezett területből és a 30 má­zsát meg is termeli — akkor 60 munkaegységet írnak ja­vára és ezen felül mintegy 19 mázsa csöveskukoricát kap munkaegység jóváíráson felül. Néhány nap múlva megkezdik a szerződések kötését. A brigádvezetők maradnak, a munkacsapatvezetői beosztás megszűnik. Nem kell minden nap mérni, ölezni a területet és írni a munkaegységet. Nem kell minden reggel az iroda elé sorakozni munka­elosztásra. A növénytermesz­tők egész esztendőre meg­kapják feladatukat a részük­re kimért területre. A háatáji föld a munka- szerződésben vállalt munka­egységek alapján jnérődik ki. Csak a családfőnek jár. Fér­fiaknál 160 vállalt munka­egységig 800 négyszögöl, továbbá minden vállalt 10 munkaegységre 100 négyszö­göl. A háztáji terület azon­ban nem haladhatja meg az 1600 négyszögölet. Nőknél minden vállalt 110 munka­egységre 800 négyszögöl, továbbá minden vállalt 10 munkaegység után még 100 négyszögöl háztáji föld jár, de a terület itt sem halad­hatja meg az 1600 négyszö­gölet. A kalászosok betakarítá­sát az évelő takarmánynövé­nyek gyűjtéseit szintén sze­mélyi vállalások alapján, de munkacsoportokban végzik. A szajoliak módszere nagyon figyelemreméltó, fokozza a tagok érdekeltségét a terme­lésben, lehetővé teszi a csa­ládtagok részvételét a közös munkában és ami még igen lényeges, a munkaszervezés leegyszerűsítésével biztosítja a termelési tervek teljesíté­sét, sőt túlteljesítését is. Sz. P. így va!ósít;ák meg az idei tervet A jászberényi Egyetértés Termelőszövetkezetben ezekben a napokban fejezik be az 50 férőhelyes sertésfiaztató épí­tését. Szórád István a sertésfiaztató tetején a nádat tűz­deli. Az Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai az alattyáni határ­ban, Divikí Béla és Kovács Mátyás 25 méteres kukorica- górét ké r- nek Ottjárhinkk ar a szövetkezeti gazdák a góléhoz a szarufát és hoiulokgereudát fűrészelték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom