Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
i960. Január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s nagyrévl „próbatétel“ — Fehér Lajos bácsi, azt izeni édesapám, gyüjék azonnal az istállóho. — Minek te? — Nem tudják a teheneket hová kötni. — Kössék a másik farkához. A gyerek az Uj Élet Tsz újdonsült állatgondozójának fia megszeppen. így is káromkodva zavarta az apja a tsz elnökért, hát még ha ezzel a válasszal megy vissza. Fehér Lajos, a tsz elnök azonban komolyra fői „..ja a szót. A cibakházi ktsz most adta át az istállót (önitató val vízvezeték nélkül!), eddig a jószágokat összeterelni sem tudták. Ráadásul. mostanra több lett a tehén, a növendékjószág, nem fér be a 48 férős istállóba. Egy asszony, s egy férfi érkezik. — Hát a lovat hol hagy tad? —f fogadják az itteniek. — Még egy kis dolgom akad vele. — Ej, hát két hónappal ezelőtt is volt kis dolgod. Az asszony veszi át a szót. — Nehezen tudsz megvá'- ni tőle. Én meg nem bánnám csak egyszer kitakaródna a portáról, hogy ne lennék a cselédje tovább. Nagy a forgalom az Irodában, ahol a heves szóvá-túlsók lármája mögött aa ez évi tervet is készítik. Jobban mondva, csinálják, de ismét egy új vendég. Igazgatósági tag. aki most belépett, jó gazdák közé tartozott, bízik benne mindenki. Otthonosan leül és bejelenti: «=- Eladtam a kocsit, — A tsz kocsiját, ami leltári tárgy? — merednek ra. Az ember próbál kitérni. — Nem az enyém volt tulajdonképpen, hanem az asz- szonyé. Ö akarta. — Hát a 25 százalékot befizeted. igazgató elvtárs! — pattog rá valaki, gúnyosan megnyomva az igazgató szót, amiben az van, hogy ejnye, ezt mégsem vártuk egy igazgatósági tagtól. Az szégy el lösen távozik a2 irodából. Látszik rajta, a legszívesebben a kocsit hozná. Restelli, amit tett. Drámai pillanatok levegője sűrűsödik a kis irodában, meg az egész faluban. A gazdálkodásban már felhagytak a régivel az itteniek, gondol kodásukat, lelkivi1 águkat még nem igazították előre. Aláírni egyszerűbb a belépési nyilatkozatot, aszerint élni nehezebb. A jelen és fi jövő dol- g’a teljesen megnyerni az emberek szívét. Erről a jövőrő1 beszélgetünk. Az 1600 holdas Uj Élet Termelőszövetkezet jövőjéről — Adottságaik kitűnő perspektívát jeleznek. Legalább 1300 holdat tudnak öntözni, s eb- bőll ezer hóidat árasztással. Ott van a Tisza, csak annyi kell hozzá, hogy elvezessék töménytelen vizét. A hűl ámtéri részt, ahol árasztani nem lehetséges, szórófejjel rendezhetik be. S az öntözéses termelőszövetkezet ontani tudja a pénzt a tagoknak. Földjükben minden megterem. Találóan mondta az egyik szövetkezeti tag: — Még a bukfenc is elágazik benne. Csak jó munkával művelni kell. Csak emberek kellenek hozzá. És az emberek most meglepetésre adnak okot. Csalódnak azokban á vezetőkben, akikben, kevéssé bíztak. Becsapja a tsz-t eladja a kocsiját, akiről nem is hitték volna, s egy másik aki könnyezve vált meg tova tói, mikor bevezette szerszám nélkül, most egy napot sem mulasztana a munkából. Az öntözésben — mely a tsz jövője —, azért nem tervez ez évre a vezetőség, meri attól tartanak, az emberek egy része nem jár becsületté1 dolgozni. Azt mondják: — Próbatétel) less ez az esztendő. S arra értik, ha ezt a próbát megnyerték, utána ráállnák az állattenyésztésre, a kertészetre, az öntözésre, a baromfitenyésztésre. (Tanya- központjuk olyan ideális helyen van, hogy csak kinyír ják az istállóajtót, s a jószág a legelőn találja magát.) A próbatételt úgy akarja megnyerni az Uj Élet Tsz, már* az első évben 30 forintot oszt munkaegységenként, kedvet teremteni a munkához. Sok ipari növényt termesztenek 1960 ban. Még tételesen felsorolni is sok. — íme: cukorrépa 50 hold. mák 20 hold, hagyma 10 hold, paradicsom 10 ho'd, dinnye 15 lift'd, petrezselyem 5 hold kánoszta 20 hold, magborsó 10 hold, sárgarépa 10 vagon (a sárgarépát vagonban kötik le), újburgonya 10 hold. Ehhez emberkéz kell Még a tavaszra vályogot vetnek, baromfiólakhoz. A vizen rengeteg kacsát, libái nevelhetnek, ha a férőhely megvan. Sérelmezik is, hogy a járási tanács elfe'ejtette szakmai tanfolyamra behívni a baromfinevelő asszonyt, — akit a tsz éppen a járás kérésére jelölt ki. Megteremtik a juh- és sertéstenyészet alapját, melyet majd nagyra fejlesztenek. Ez lesz a fő profil: az állattenyésztés. Bár kertészkedésre is ideális lehetőségeik vannak. Már meg is rendelték a gépkocsit, hogy 5 hold őszi salátájukat egyenesen a fővárosba, s a közeli városokba szállíthassák. Permetezéshez Maulwurfot kérnek, telepítenek gyümölcsöst, barack és almafából. Megterem a szőlő is. ám azt tartják, foglalkozzanak ott vele. ahol gazdaságosabban jobb bort állítanak e>ő. S ebben az is benne van, szakszerűen akarnak gazdálkodni, nem kapkodnak mindenbe csak azért, hogy abból is legyen. Minden az embereken múlik. A próbatételen. A vezetés ha kissé bátortalan is, jót akar, okosan tervez, előrelátó. Bár’ hat romos tanyájukat azért nem bontják le a télen, men az emberek még nincsenek hozzászokva a téli munkához. Kétségtelen, az emberek egy része biztosan szidná a vezetőséget a nyugalom zavarásért. Csakhogy inkább egész évben szidják az elnököt, s elégedettek legyenek zárszámadáskor. Inkább ezt, mint fordítva. A nagyréviek próbatétele drámai feszültséggel telt. — Legalább ötven ember van már, aki szívvel lélekkel dolgozik. Egy csoport immel-ám- mal, s akad, aki sehogy sem. Az ötvenre kell tárna szkod- niok. Velük nyerik meg a próbatételt, s ők látják azt a gazdag jövendőt, amely felé a nagyrévi Uj Élet Tsz biztosan elindul, s amelyet bátrabb kezdeményezéssel meg is gyorsíthatnának. Borzák Lajos ^1 Ulli,« .Hrf. Kiterjesztik a földművesszövetkezeti boy szol gála tot Megyénk nyolc helyiségében — többek között Karcagon, Tiszafüreden és Jászapátiban — a földművesszövetkezetek már tavaly bevezették a megrendelt áruk díjmentes házhozszállítását. A fogyasztók között a vevőszolgálat e módja hamar népszerűvé vált. Ebben az évben Jászladányon, Kisújszálláson, Jászárokszálláson és Turke- vén is hazaszállítják a vevő kívánságára az árut. Elveszett földek Először csak csodálkoztam, tartások szerint ennyi és eny- amikor földrendező ismerő- nyi (a számok, gondolom, som arról beszélt: keresik a nem fontosak: hiszen napról földet. Keresik a földet, ami napra változnak, egyre újabb bizony elveszett: hogy is jöj- és újabb elveszett földek kéjének a nyomára? Persze, rülnek meg) szán'óból, lege- gondoltam magamban, a föld lóból, erdőből, stb. áll a vénem gyémánt nyakék, nem ros határa, addig ha összead- lehet elveszteni a bálban, juk a termelőszövetkezetek vagy esetleg kirántani a zseb- és néhány egyéni, meg az kendővel a táskából. Hirde- ál'ami gazdaság— kéz "n lévő tést sem lehet feladni az új- földterületeket, — rájövünk Ságokba: Földemet elvesztet- hogy néhány száz holdnak tem, kérem a szíves megtalá- egyszerűen nyoma veszett, lót, jutalom _ ellenében hozza Hol lehet? Ha megvolt ed- be a kiadóhivatalba. dig. meg kell lennie ezután Márpedig a föld mégiscsak is. Sokfe'é keresték az elve- elveszett. Sokfelé sok föld szett földet a szakemberek, hiányzik, de Szolnokon két- No persze nem úgy, hogy vé- tőzőtt szorgalommal kutat- gigjárték a határt, hátha ráták a földrendezők az elve- .bukkannak egy elveszett fö}d- szet földek után. Mert ugyan- darabra: ennek a módszer- is, míg a különböző nyilván- nek nem lett volna sok fogaFészkes vetésé silókukom termesztési tanfolyam Mezőüran A Földművelésügyi Minisztérium nagy gondot fordít a szakember képzésre, a különböző speciális ismeretek elsajátíttatására. Ezekben a hetedben az ország több mezőgazdasági jellegű szakiskolájában tób’tezer :•?'*-rn? Mezőtúron e héten a Szolnok és a Fejér megyei traktorosokat képezték, 130 főt Hétfőn kezd a második turnus, majd ezenkívül kettő A hallgatók a szovjet rendszerű függesztett SZKGM— 6-os négyzetbevető gép, valamint a TVD—6-os négyzetbe ,-0tő gép kezelését, beállító sál megtanulják. natja. Az elveszett föld — külsőre — ugyanúgy fest, mint a meglévő, legfeljebb a birtokosát nem ismerjük pontosan. Hanem neki fogtak a hivatalban és rendezték szépen sorjában a kataszteri íveket, birtokleveleket, átnézték a számadásokat. A földek jelentős részét már megtalálták. Megtalálták a földeket — de már a földek nem voltak földek. Megtalálták, de mint földet, a földet már nem használhatták. Felhasználták ugyanis az elveszett területeket. Beépültek, bizony. A régi kimutatásokon a Pletykafalu, meg kü'önösen az Újtelep bizony szántó volt. nem is rossz. Most házak emelkednek azon a területen — bizony az a föld elveszett. Aztán régen fö’d volt, jó termőföld a Szo'noki Gépállomás területe is. Igaz, valóságos repülőtérre valót igenyelt masának a gépállomás — az a íöld is elveszett. Más földe- ket új gyárak alól kéne kihúzni, ha lehetne. Kénsav- gyár nőtt a földek helyén, meg ilyen és olyan üzem. Elveszett a föld, de mégsem veszett el. A megta'élók sem szomorkodnak. Jó. hogy ott, ahol azelő't szénit)*volt most gyár dohog, gépek gyülekeznek. emberek építenek maguknak barátságos házakat. Igen, a föld ilyen hasz. nosan veszett el1'. Valameny- nyien — nyertünk vele. Valamennyien — szeren esés megtalálók vagyunk. ■— barács — (_ Áz érdekeltség fokozása a termelésben Tagjaival munkaszerződést köt a ssjjo i Vörös Csepel Tsz Reggelenként a volt szajoli Előre tsz központjában munkakezdés előtt a tagok élénken tárgyalják az új módszert, amit a vezetőség dolgozott ki, figyelembevéve Szajol község speciális helyzetek Bátor, érdekes és hasznos elgondolkodásukkal, annak lényegével érdemes közelebről megismerkedni. Mi a dolog lényege? Egyetlen egy mondatban rögzíthetjük. Még érdekeltebbé tenni a tagokat a termelésben úgy. hogy a terv —engedtessék meg a kifejezés — le legyen fedezve. Szajol község helyzete Mindenképpen ebből induljunk ki, mert a dologban ez a leglényegesebb, a helyi sajátosságok figyelembevétele. Szajol erősen iparosodó község, Szolnok közvetlen közelében. Úgyszólván minden családból valaki a vasútnál dolgoziK. Sokan járnak a szolnoki üzemekbe. Reggelenként százak szállnak a vonatra és este vagy délután százak szállnak le. Méghozzá a java munkaerő, a fiatalok. Ezt a körülményt az elmúlt években nemigen vették figyelembe a község tsz vezetői. Tavaly is elkészült a szép mutatós terv az Előre Tsz-ben 38 forintos munkaegységgel. N.m teljesítették, mert nem teremtették meg a teljesítés reális előfeltételét. Körülbelül egy esztendő óta Szajol tsz község, s január 1 óta a Vörös Csepel és az Előre Tsz- egyesülése folytán létrejött a 3400 kát. hold szántóval rendelkező Vörös Csepel nevet viselő termelőszövetkezet. Az rlnök. Vágó Mihály, aki korábban a járási tanács mezőgazdasági osztály vezetője volt, nagyon sok szervezési tapasztalattal rendelkező ember. Ő ismerte fel az érdekeltség fokozásának szükségszerűségét, A tagok véleménye Vágó Mihály irányításával a vezetőség még november elején megkezdte a módszer kidolgozását. Az előbb elsoroltak mellett figyelembe vették még, hogy a korábbi években a tsz-ben elég laza volt a munkafegyelem, nagy volt a munkaegység hígítás s ennek következtében egyes munkafolyamatokat hiányosan vagy későn végezték el. A már ismert okok miatt a családtagokat nem lehetett bevonni a közös munkába. Hiszen ott, ahol korareggel negyvenen vagy ötvenen megkezdik a kapálást, délelőtt 9—io órakor vagy délután 4 órakor már nem állhatott munkába a hazatérő fiú, leány vagy éppen a vasutas apa. Elkészítették a munkaszerződés sémáját. E szerint a szövetkezet minden tagjával szerződést köt egész esztendőre az elvégzendő munkálatokra aszerint, hogy ki-ki miből mennyit vállal. Kozma Imre, a tsz párttitkára. Ká- csor Mátyás brigádvezető és a vezetők egyenként beszélgettek a tagokkal és véleményüket kérték. Néhányan féltek ettől az új módszertől. Felvetették, vajon vállal-e mindenki, s aki nem vállal, az talán majd jobban jár. Ha könnyű munka jut neki több munkaegységgel. A tagok zöme azonban helyeselte a kezdeményezést és biztatta a vezetőséget, hogy csak_ bátran munkálkodjanak az új_ módszer érdekében. Később a közgyűlés — akkor még az Előre Tsz-é — a munkaszerződés formáját jóváhagyta. A munkaszerződés Nézzük most már közelebbről a formával együtt a tartalmat. A termelési terv a kiindulási pont. A munka- szerződést mindenkivel külön külön kötik meg, s feltüntetik, ki mit vállal. Ennek alapján a szövetkezeti gazda már most az év elején tudja, mennyi lesz a jövedelme és ha a tervet túlteljesíti, milyen többletbevételhez jut. Például hki egy hold cukorrépa meancOvelését vállalia. az a sarabolásérb az e&yelésért, a háromszori kapálásért, a szedésért kb 60 munkaegységet kap, ha 150 métermázsát termel. Kijelölik számára a területet és ezen a területen a szövetkezeti gazda teljesen önállóan dolgozik. Bevonhatja ismerőseit, családtagjait, ez már rátartozik. Ha 150 mázsánál többet termel, akkor többet kap. A munkaegységen felül minden métermázsa cukorrépa után egy kilogramm cukrot. Abban az esetben tehát, ha a szövetkezeti gazda jól dol- dolgozik, nem háromszor, hanem négyszer kapál, mindent idejében elvégez, akár kétszáz mázsa cukorrépát is betakaríthat az egy holdról és így 50 kilogramm cukorhoz jut, munkaegységterhelés nélkül. A tsz 100 holddal benevezett a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomba. Ezen a területen öntöznek. Ezt a 100 holdat a legjobb termelési tapasztalatokkal rendelkező szövetkezeti gazdáknak osztják ki szintén vállalás alapján. Ha például Borsányi István — aki hozzáértő ember — mondjuk három holdat vállal a 30 mázsás mozgalomba benevezett területből és a 30 mázsát meg is termeli — akkor 60 munkaegységet írnak javára és ezen felül mintegy 19 mázsa csöveskukoricát kap munkaegység jóváíráson felül. Néhány nap múlva megkezdik a szerződések kötését. A brigádvezetők maradnak, a munkacsapatvezetői beosztás megszűnik. Nem kell minden nap mérni, ölezni a területet és írni a munkaegységet. Nem kell minden reggel az iroda elé sorakozni munkaelosztásra. A növénytermesztők egész esztendőre megkapják feladatukat a részükre kimért területre. A háatáji föld a munka- szerződésben vállalt munkaegységek alapján jnérődik ki. Csak a családfőnek jár. Férfiaknál 160 vállalt munkaegységig 800 négyszögöl, továbbá minden vállalt 10 munkaegységre 100 négyszögöl. A háztáji terület azonban nem haladhatja meg az 1600 négyszögölet. Nőknél minden vállalt 110 munkaegységre 800 négyszögöl, továbbá minden vállalt 10 munkaegység után még 100 négyszögöl háztáji föld jár, de a terület itt sem haladhatja meg az 1600 négyszögölet. A kalászosok betakarítását az évelő takarmánynövények gyűjtéseit szintén személyi vállalások alapján, de munkacsoportokban végzik. A szajoliak módszere nagyon figyelemreméltó, fokozza a tagok érdekeltségét a termelésben, lehetővé teszi a családtagok részvételét a közös munkában és ami még igen lényeges, a munkaszervezés leegyszerűsítésével biztosítja a termelési tervek teljesítését, sőt túlteljesítését is. Sz. P. így va!ósít;ák meg az idei tervet A jászberényi Egyetértés Termelőszövetkezetben ezekben a napokban fejezik be az 50 férőhelyes sertésfiaztató építését. Szórád István a sertésfiaztató tetején a nádat tűzdeli. Az Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai az alattyáni határban, Divikí Béla és Kovács Mátyás 25 méteres kukorica- górét ké r- nek Ottjárhinkk ar a szövetkezeti gazdák a góléhoz a szarufát és hoiulokgereudát fűrészelték.