Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
1960. Január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 0 Á kenyérgyárban jártunk Már a hatalmas udvar tisztán csillogó betonlapjain sietve is gyanús volt a dolog. A harmonikus, burkolótéglával bevont modern épületek' bői gyerekkorom buboske- mencéjét idéző kenyérillat szállt felém. Ám, az igazi meglepetés akkor ért. amikor a minálunk szokásos kiscipó helyett fehér köpenyt kaptam, abba bujtatott Szabó Albert, aki helyettes igazgató itt, a szolnoki kenyérgyárban. Emlékszem, ez péntek délután történt, amikor már a hétvégi kenyeret sütik Szolnok, Rákóczifalva és Beseny- szög fogyasztóinak. Gyanúm beigazolódott: hiába kerestem a sütőteknőt, a benne dagadó tésztával, a dunyhát, a párnákat, amit egykor, s talán még itt-ott ma is szokás némely házaknál rápakolni a kovászra, hogy jobban keljen a tészta. Dehát nem is láthattam ilyesmit, mert ez a tavaly épült. naponként sokszor másfélszáz mázsa „mindennapit” készítő üzem a legmodernebbek egyike az országban. Így hát nem csoda, hogy ha három műszakban dolgoznak, 85 százalékban fedezik a megyeszékhely lakóinak kenyérszükségletét. Jelenleg két műszak dolgozik. 35 fővel. Valóban, nagyfokú technikai fejlettséget kíván ez a tekintélyes kenyérmennyiség, ha már ilyen kevesen dolgoznak itt. Bizonyítja ezt a liszt útja is. a próbaméréstől kezdve, egészen addig, míg Kukovecz Sándomé kenyérkiadóhoz kerülnek a frissen sült egykilós cipók és kétki- lós veknik. Búza és rozsliszt keverékéből sütik a kenyeret. De mi történik előtte? A földszinti lisztraktárban lévő keverőaknáből kanálrendszer viszi fel a lisztet a III. emeleti szitáiéba. Innen a csigarendszerű lisztcsatorna aknáin lefelé a II. emeletre vezet a kenyér alapanyagának útja, ahol tárolják a megszitált lisztet, majd az I. emeletre a lisztadagolóba, innen pedig a földszinti dagasztóba érkezik. Emberi beavatkozásra csak" a villanyai hajtott gépek irányításánál van szükség. Ezek közül a levegőt tisztán tartó lisztportel- vonó berendezés és zsákporoló sem hiányzik. Rau Mihály dagasztó és Tóth Gábor kovászoló hatalmas üst mellett állnak. Rau Mihály még hozzávetőlegesen sem tudja először megmondani, mennyi kenyeret dagaszthatott 13 éves kora óta. Harminckét esztendeje pók s valószínűleg ő sem gondolta kezdő korában, hogy ekkor majd géppel „greisol”-hat. — Ez a tészta szétmarcan- golását jelenti, — magyarázza Nádudvari Antal üzemi párttitkár. Miközben a grei solás műveletét nézzük. Szabó Albert és Rau Mihály „számtanórát” tárt. Igaz, csak néhány percig, de végül csak „kisütik”: több, mint 2 millió mázsa kenyeret sütött, eddig Rau Mihály. Régi sütőmesterek itt még Küzdónyi Károly, Benyiczki Ferencné. Schon János és Tóth Gábor is. De már azt is nehéz lenne elmondani: ő közülük ki fektolt” legtöbbet a múltban. — Sokszor 8—10—15 falut is végig „fektoltam”, míg kaptam munkát — emlékezik Raü Mihály, — miközben átsiet Beniczki néniék asztalához, hogy segítsen a vekni készítésnél. Itt elégedetlenkedik Fábián Bálint is, mert nincs lakása Szolnokon, minden nap Turkevéről jár. no meg a hat forintos órabér miatt. — Még csak egy hónapja dolgozik nálunk Fábián elvtárs. Nem ismerjük képességeit. Ha látjuk, hogy megérdemli, emeljük fizetését, — mondta Szabó Albert. Ügy tetszik. Beniczki néni- éknél szintén nagyon szeretik Teljes üzem a téli iitiíi ohetyeken A SZOT az idén a téli hónapokban 25 716 felnőttet juttat kéthetes üdüléshez a megszokott térítés ellenében. Külön gondoskodott a gyermekek üdültetéséről. 938 gyermek vesz részt a , 33 napos ngyenes gyógyüdültetéshen, 1950 kicsit pedig 23 napos is- iolás-üdültetésre vitt el, napi 6 forintos térí'éssel. Meg- favult az étkezés minősége és a választék is bővült. Ma már kivétel nélkül minden SZOT üdülőben legalább kétféle ’tel között válogathat a vendég, de sokhelyütt már három- vagy négyféle ebédet és vacsorát is állít össze az ét- ap szerint az üdülő. A SZOT üdülőkben bőkezűen gondoskodnak a vendégek szórakoztatásáról is. — (MTI). a kenyeret, mert lányát, Évát is ott látjuk a kemence előtt, Bóbis Katalinnal együtt. Félmeztelen izmos péklegények: Tóth Vincze, Disznós Lőrinc, Kóródi József rakják-szedik 10—12 percenként az előlsü- tőbe a vekniket, hogy innen a 180 fokos umpakk-ba (kenyérsütőbe) kerüljenek, ahonnan 40—50 perc múlva szedik ki, majd kocsikon a raktárba távozik a vekni, a cipó. Szívós embereket követel a munka, bár a nehezebbje gépesítve van, mint már hangsúlyoztuk. Vonatkozik ez Bíró Ignác fűtőre is. akinek birodalma a két ikerkazán. melynek ajtajánál 40 fokos a hőség. Dehát a kemence csak a tűztér melegével dolgozhat és Bíró Ignác meg is szokta már a hőséget és a széngázt is. Mosolyogva mondja, miközben csak foga fehérük ki szénporos arcából. — Húsz éve vagyok a szakmában, mozdonyt, kemencét, légfütéses kazánt is fűtöttem már. De ez a legmodernebbek közé tartozik De ne is zavarjuk tovább a kenyérgyáriakat munkájukban. Elbúcsúzunk, de kifelé menet benézünk még a televízióval is felszerelt kultúrterembe. az ebédlőbe s a laboratóriumba, ahol Németh Jánosné vegyész technikus végzi a gyártási ellenőrzést, ö vizsgálja a liszt színét, a csíra, sav, sikér és nedvességtartalmat. ...a kenyérraktár polcain pedig csak gyűlnek, szaporodnak a ropogós pirosra sült cipók, veknik, hogy arra a helyre kerülhessenek mielőbb. amelyik megillet valamennyit: asztalainkra... — bubor — Talajjavítás 10 ezer holdon Mint ismeretes, Szolnok megyében nagyon sok a szikes és a savanyú talaj. Államunk évről évre hatalmas összeget fordít a javítási munkálatokra. Ezévben, 1960- ban, 10 ezer holdon végzik el a termelőszövetkezetekben a szikes, és a savanyú talajok javítását. Ezen belül 5 ezer 500 holdat digóznak A szolnoki járás területén 2 ezer 300 holdon végzik el 1960-ban ezt a fontos munkát. Legyen tartalmasabb az MSZMP csoportok munkája A NAPOK minden órájára eső munkában van egy parányi abból a nagy egészből is, amit közös erővei építünk. A rejtett erőt a kommunisták lankadatlan aktivitása hozhatja mihamarabb felszínre. E munkában — bár erről az lutóbbi időkben igen kevés szó esett — jelentős fe.adat vár az MSZMP csoportokra. Jelentős, mert eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a különböző választott szervekben működő kommunista csoportoknak meg van a képességük ahhoz, hogy ebben közreműködjenek. Hosszú ideje tevékenykednek már ezek a kommunista csoportok, s több helyen nem is csak kezdeti bizonyságát adták annak, mire képesek Különösen a tanácsok MSZMP csoportjai tanúsítják ezt. S bár működésükben még elég sok a formális vonás, észre ke'l vennünk azokat a vonásokat is. amelyek élttel teltek, biztatóak. A gyakorlat sok helyen az, hogy a tanácsülések előtt néhány órával ülnek össze a kommunista tanácstagok. — Megvitatják a plénum elé ke rülő napirendeket. Áfást foglalnak a kérdésekben és azt következetesen képviselik is. Ha csak ezt vesszük tekintetbe. ez is hasznos, jó dolog, mert magabiztossá, egyöntetűbbé, gördülékeny- nyé, színvonalasabbá teszi a választott szerv tanácskozó- úgy ls, _ hanem ásó. lapát sat. De ha úgy nézzük, hogy, forgatásával is. Vagyis nem- mennyire telik az MSZMP • csak akkor érezték magukat csoportok erejéből, a kol'-ek-1 felelős szemé’y^égnek, ami- tiva bölcsességéből mindjárt, kor vitára összeültek, ha lem o akkor ,Si amlkor konkrét kiI denki a tőle telhetőt. Hisz a határozatok hozatala, elfogadása után következik a munka nehezebb fele, a végrehajtás. Az olyan végrehajtás. ahol nemcsak megvalósítanak, hanem a tettek jelentőségét, szükségességét ls megértik az emberek. Ahol mindannyian tudják is, nogy mit miért tesznek. Mert csak az ilyen végrehajtás számíthat arra, hogy időközben új •erőik, új javaslatok születnek. Nem elég az sem, ami helyenként tapasztalható: Az MSZMP csoport állást foglal, elhatároz, elfogad do'go- kat. A tanácsülés a'kaímá- val azonban már ez az áUás- fogla'ás nem tükröződik megfelelően, azon egyszerű oknál fogva mert a kommunista csoport tagjai nem mondják el újból véleményüket. „Nem akarnak ismételgetni” — mondják, ugyanakkor nem veszik észre, hogy a viták helyes irányba tereléséhez, a kérdések reális értelmezéséhez erre nagy szükség vo'na. ÉS MÉG mindig a határom zatoknál tartunk. Ped:g mennyi és mennyi egyéni kezdeményezés színesítheti, teheti tartalmasabbá az MSZMP csoportok, s azok tagjainak munkáját. Kengyelen. Tiszaszöllősön régebben a tanácsi MSZMP csoportok tagjai szervezték a járdaépítést. Nemcsak szavakkal —, megemelhetjük a mércét. Mert a do’gok vitája, eldöntése. az egységes álláspont kialakítása még nem minden. A határozat végrehajtása a képviselt álláspontok gyakorlati átültetése csak ezután jön. He'yenként a kérdésre azt válaszolják községi, váró si tanácstag elvtársak: Ml szakítottunk a formalizmussal. nem sajnáljuk a fáradságot. Nem a tanácsülés napján ülünk össze, hanem előző napokban. így bőven jut idő a vitára. Nem kétséges, hogy a vita Idejének korlátozat'an^ága is sokat jelent. Sokat, de nem mindent. Számos tett. aktív, bátor kezdeményezés tartozik még ehhez. A mindennapok gyakorlatában folyton e'len- őrizní kell, hogy amit határoztak. abból mi valósu' meg hogyan, mikorra, s a megvalósításhoz hozzá adja-e minpróbára teszi. Van-e hát, lehet-e hát más erő a vátasztott szervek, és sok esetben a lakosság többségének mozgósítására, mint a kommunista tanácstagok összefogott ereje? Az MSZMP csoportok akkor találhatnak igazán magukra, ha azokat nem valami elzárt, időnként funkcionáló csoportoknak tekintjük, hanem a választott pártszervezetek közvetlen segítőinek. Működésük korántsem merülhet ki abban, hogy a végrehajtó bizottságok által kidolgozott napirendeket támogatják, megszavazzák, hanem tevékenységükben legalább ilyen fontos helyt kap a tanácsok munkáját érintő vélemények, javaslatok, igények tanulmányozása, megismerése. Ezek alapján pedig belekapcsolódnak a választott pártszervek szervező, ellenőrző tevékenységébe. Mindehhez viszont mát elengedhetetlen, hogy a kommunista csoportok bizonyoC távolságra előbb járjanak a különböző fontooabb^rendele- tek, törvények ismeretében. értelmezésében. Csakis a helyi ismereteket, lehetőségeket ezekhez kapcsolva, tudhatnak előbbre látni, maradandó, hasznos dolgokat kigondolni. Van persze a kérdésnek másik oldala is. Az pé dául, hogy a választott pártszer vek, különösen a községi, vagy a városi pártvezetők maguk is törődjenek, beszélgessenek a kommunista csoportok tagjaival. Nem elég a párt és tanács jó együttműködéséhez a tanácselnök és 3 párttitkár jó kapcsolata. Nagyon sokat je'enthet, ha időnként az MSZMP csoportok vezetőivel, tagjaival ts kicserélik gondolataikat. Ugyanilyen hasznos lehet, ha a tanácsapparátusok vezetői ls nemcsak az ülésezések alkalmával, hanem szinte minden nap kérik a kommunisták véleményét. SZÁMTALAN kisebb nagyobb szál, amelyek egybefonódva nagyon erőssé tehetik vá'asztott szerveink és választóik kapcsolatát. S e kapcsolatot te'jes egészében a . közös érdek, az építőmunkában való előrehaladás szolgálatába állíthatjuk. Vannak tömegszerveinki tömegmozgalmaink, amelyekben a kommunista csoportok működésének je'entő'égét mind- idáig nem ismerték úgy fel,