Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

4 é SZOLNOK MEOYEI NfiFLAP i960. ?anuär Ä. Termelőszövetkezetek hétköznapjai Az abádsza’óki Lenin termelőszövetkezetben már szór­ják a műtrágyái. Spilka János traktoros naponta 15 hol­don végezte el ezt a munkát így a 116 holdas őszi árpa tábla megkapta a szuperfoszfátot A tiszaroffi Aranykalász Tsz tagja, Szalai Lajos, Diós József, Kiss Sándor és Tóth Zsigmond egy új, 40 férő­helyes sertéskutricához gerendákat készít. Ez pedig már készen áll a roffi Aranykalász portáján. A szövetkezet saját építőbrigádja készítette ezt az 50 fé­rőhelyes tehénistállót. .TANULTUNK EGYMÁSTÓLj Kukoricatermesztésünk agrotechnikája A Tistaaszentimrei Állami Gazdaságban a kukorica ter­mesztése igen jelentős. Ke­nyérgabona után a második tisztes helyet foglalja el. — 1959-ben 1591 kát. holdon termeltünk kukoricát és si­lókukoricát, 1960-ban pedig 2043 kát, holdon tervezzük termelését. Termesztésének jelentősé­gét, igen sok tényező bizo­nyítja. Ezek közül legfonto­sabb, hogy kát. • holdanként! 25 q mm. kukoricaszem és szárttermésének takarmányo­zási értéke 218 kg emészthe­tő fehérje, és 2600 kg kemé­nyítő érték, szemben példá­ul a tavaszi árpa kát. hol­danként! 12 q-ás termésével, ahol a szem és szalma együt­tes értéke mindössze 108 kg emészthető fehérjé és 1064 kg keményítőérték. A közölt tápértékét tekintve 25 száza­lékos dar a értékesítést figye­lembevevő 1 kát. hold kukorica 550 kg hús termelését biztosít­ja, míg 1 kát. ho'd tavaszi árpa csak 266 kg hús ter­meléséhez elegendő. A silókukorica tápanyag­értéke, már 250 q/kat. hold termést figyelembéve is a fent említett aránynál még kedvezőbb képet mutat. A kukorica termesztésé­nek kiterjesztése tehát, a korszerű agrotechnikai mód­szerek aákaln^zfca mailéit, komoly ugrást jelent a bel­terjesség felé, hiszen egy kát. holdról 2.76-szor több álla­tot tudunk eltartani, és job­ban. mely nemcsak több pénzt, de több trágyát is biz­tosít a mezőgazdasági növé­nyek terméseredményei ál­landó biztos emeléséhez, a talajerő visszapótlásán ke­resztül. A kukorica termesztésének eredményessége, termésének ugrásszerű növekedése, igen sok tényezőtől függ. így függ a talaj minőségétől, a talaj szerkezetétől, a talaj táp­anyag és szervesanyag ellá­tottságától, vízigazdálkodásá­tól, valamint a talaj gyomos- sági fokától. Tehát elsősor­ban a talajtól, továbbá a termesztett kukorica fajtájá­tól, a területegységnyi tő­számtól. A termés növekedést nagy­mértékben befolyásolhatja az okszerű növényápolás, mind mechanikai, mind kémiai módszerekkel, valamint az öntözési módszerek szaksze­rű és széles alkalmazása. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kártevők elleni véde­kezést, a műtrágyázási mód­szerek, 1 és arányok helyes kiválasztását és a veszteség- mentes betakarítást sem. A kukorica az elővete- ményére különösebben nem érzékeny, főként, ha utána idejében tudunk szerves ás műtrágyázni. Ez legjobb, ha nyár végén fcörténik meg, amelyet kö­zépmély szántással a talajba munkálunk be. E nyár végi szántást, ősszel, októberben 35—40 cm. mélységű, mélyítő szántás követi. Érett istállótrágyából kát. holdanként 150—200 q-t, — foszforműtrágyából 150—200 kg-ot, nitrogén műtrágyából 100—150 kg-ot és káli mű­trágyából 50—100 kg-ot biz­tosítunk alapímágyaként, egyenletes kiszórással. A kukorica táblákon ke­letkezett oszstóbarázdákat még az ősz folyamán meg kell szüntetni, így tavasszal idejében tudunk simítózni, majd a vetés mélységéig kul- tivátorozni, amikor is 50— 100 kg gyorsanható nitrogén műtrágyát Is kiszórunk. A jól elmunkált és gyommen­tes talajon kezdjük a vetést, függően a talaj hőmérsékle­tétől és a kukorica fajtájától. A kukorica fajtát, helye­sebben a különböző hibrid- kukoricákat lehetőség sze­rint úgy kell összeválaszta­ni, hogy a vetés és a betaka­rítás folyamatos legyen. Ezért egy üzemben is ajánlatos mind szemes, mind silóku­korica termesztés céljából többféle hibridkukoricát ter­meszteni, melyben van ko­rai, középkorai és késel Is. Legkorábbi a Martonvásári 40-es, középkorai a Marton- vásári 39-es, Martonvásári 5 ös, középkorai a Martonvásári 39-es és Martonvásári 5-ös, középkései a Martonvásári 1-es, míg késeiek az ameri­kai hibridek. Általában az a jó, ha az öntözött és jö tápanyag ellátottsággal ren­delkező területekre vétjük a korai, illetve a rövid tenyész­idejű kukoricákat, míg az öntözetlen területekre a hosszabb tenyészidejüeket. Termőképesség, szárszii- lárdság, cső- és szár, vala­mint szem és csutka arány tekintetében legjobb hibrid- kukoricáknak bizonyulnak, mind a saját, mind az orszá­gos, de a külföldi kísérletek tekintetében is a Martonvá- 1 sári hibridek. A termőképesség kibonta­kozásában nagy szerepe van — a egységnyi területen alkalmazott tőszámoknak is. A különböző hibridkuko­ricáknál okszerűen alkalma­zott tőszámok mennyisége, főként a kukorica fajtájától, a talaj termőképességétől és öntözhetőségétől függ. Gazda­ságunkban a Martonvásári hibrideket kát. holdanként 17—24.000 tővel termeljük. A megfelelő tőszámot, a te- nyészterület jó kihasználásá­val és szakszerűen elvégzett vetésekkel lehet biztosítani. Legeredményesebben alkal­mazott művelési módszerek: a négyzetes-, fészkes, a so­ros és az ikersoros. Mindhárom módszer meg­követeli, hogy a vetés egye­nes, egyenletes mély (8—12 cm.), előre jól elmunlcált, gyommentes talajfelszínen történjen, hogy a gépesített növényápolás, öntözés, nö­vényvédelem és a betakarí­tás nagyobb fennakadás nélkül eredményesen kivite­lezhető legyen. A kukorica vetési mélysége a talaj kö­tő ítségi fokától függően 6— 12 cm. Kukorica termeszjtésünk- ben a korszerű agrotechnika és a hibrid vetőmag alkal­mazásán kívül, a nagyobb termés áltlagok eltérésének egyik legbiztosabb módja a rovar- és gomba károkozók kártételeinek visszaszorítása A kukorica rovarkártevői közül legveszedelmesebbek a pattanóbogarak lárvái, a közismert drőtfórgek. Ha nem védekezünk ellene, ve­tésünk hiányos lesz, sőt sú­lyosabb esetekben újravetést lis kell alkalmazni. Má­zsánként 1 kg 10 százalékos HCH porozószerrel csává­zott vetőmag alkalmazásával csökkenthetjük a kártételt. Legáltalánosabb rovarkárte­vőnk a kukoricamoly, mely éveken keresztül a legna­gyobb terméskiesést okozza. Hernyójának kártétele elő­ször a levelek lyuggatásában jelentkezik, a növekedő her­nyó később a fejlődő címer­ben, majd a cső kezdemény­ben furkál és rág. Megelőző védekezésként meg kell aka­dályoznunk a lepkék rajzá­sát, úgy hogy a — kukoricaszárat legkésőbb május 15-ig felhasználjuk, vagy elégetjük. A kukaricatermesztés ered­ményességét igen nagy mér­tékben fokozza az öntözés. Legjobb ha szárbamdtiláskor, címqrhányás előtt, csőképző­dés előtt és a szemlképződés elején, tehát összesein négy­szer öntözzük. Az öntözést általában barázdás módszer­rel végezzük, az előre elké­szített, illetve kihúzott 12—20 cm mélységű barázdákon ke­resztül. Általában jó ha egy­szeri öntözésnél 50—-80 mm csapadéknak megfelelő meny- nyiségű vizet öntözünk ki, úgy, hogy a talaj 30—35 cm mélyen ázzon át. A kukorica termesztését elősegítő egyéb tényezők szin­tén jelentősek. így a rendel­kezésre álló napfényt és hőt, a kukaricatermesztés céljából úgy tudjuk legeredményeseb­ben felhasználni, ha biztosít­juk a kukorica korai, optimá­lis időben történő vetését, az egyenletes növényállományt, a tenyész terület legjobb ki­használása mellett. Betáblá- sított nagyüzemeinkben ko­moly jelentősége van a mező védő erdősávoknak, amelyek a helyi klimát, és a levegő páratartalmát nagymértékben befolyásolják és hozzájárul­nak a kukoricatermesztés si­keréhez. Az eddig felsorolt tényezők szűk magyarázatán kívül sok befolyásoló tényező működik még közre, a kukorica ter­méshozamának emelkedése szempontjából, — amelyek mindegyikének optimális je­lenlétté főként a legszüksége­sebb időpontokban, előfelté­tele a terméseredmények fo­kozásának. — Ezen tényezők egyike sem biztosit külön- külön naw terméseredménye­ket, hanem a termesztéshez szükségeg minden tényező egyidejű, optimális biztosítá­sa eredményezheti a kukorica terméseredményeinek további fokozását. Ezért a kukorica termesztését a köréje tartozó összes tényezőkkel komplex egységben kell vizsgálna Gazdaságunkban a kukorT- cateimesztés terén alkalma­zott, fentiekben leírt agro­technikai módszerek a kuko­ricatermesztés szempontjából nagy jelen íőségűek, és ma már_ főként megyénkben, a szocialista nagyüzemek min­den adottsággal és főtétellel rendelkeznek ahhoz, hogy a kukorica eredményes ter­mesztése és a terméseredmé­nyeinek további jelentős fo­kozása, a 30 q-ás mozgalom teljesítése biztosítva legyen. Dr. Gergely István foagroíióamiB Van-e }> ÉRDEKHÁZASSÁG még Cibakházán? — Van is, meg nincs is, — Hogy érti? — Ügy. Ügy kérem, hogy a régiek is felbomlóban vannak, újak meg nem köttetnek. Áradnak a szavak fehér és múezüst fogai között. — Már az átszervezés ide­ién megkezdődött. Ahogy hír■» lett, szövetkezeti lesz a falu, bejön egyszer egy asszony nagybánatosan a pártbizott­ságra: — Mi történt, néném? *— kérdezem részvéttel. — Szégyen, nem szégyen, titkár elvtárs, bennünket a föld tart össze. — A föld? — Az öt hold föld, meg a holdnyi szőlő az enyém. De ha belépek véle, az uram rög­tön itthagy. Megmondta. Mit tehettem? Mondjam azt neki, ne lépjen be, csak­hogy a családi béke megma­radjon? Ha már itt tartanak, úgysem sokat ér. Azt azért megtudakoltam, hogy kerül­tek össze. Mondta az asszony: — tfogy? özvegy lettém. Tán ismerhet is az elvtárs. Gyerekem is maradt az első férjem után, meg a kis va­gyonkám. Elvett a vagyono- mért. Megsímítja göndör haját, Nemrég került haza a Kun­szentmártoni Gépállomásról, s most kénytelen újból felfe­dezni erről az oldalról is szü­lőfaluját.. — Tényleg el is váltak. Komor tragédia végszava ez a mondat. S hány ilyen tragédia játszódott le a falu színpadán. Drámák a családi kulisszák mögött. Másik. — Hadiözvegy maradt, há­rom hold földdel, fél hold sző­lővel, házzal. — S férjhez ment egy... — Inkább őhozzá ment a kovács. Az asszony még mű­helyt is építtetett neki. Ha­ladtak szépen. Szőlőt, földet is vettek közösen. Négy évig szinte mukkanás nélkül éltek egymás mellett, most meg a tanácsnak kellett beavatkoz­nia. — Ennyire jutottak? — Ennyire. Hogy beléptek a szövetkezetbe, a férfi meg­vadult. Elkergette az asszonyt, A saját házából menekült a feleség Nyíregyházára, ottani testvéréhez. Faragó Gábor községi párt- titkár maga i* elcsodálkozik. Hát ennyi „vagyonházasításr ról” tudott ő? * — Holnap is lesz. Érdek- házasság az is. — Honnan gondolja? — A lánynak mindene megvan, amit csak a fiatalok megkívánnak. A fiúnak sem­mije. Lajmer János középparaszt volt egy évvel ezelőtt még. Most a kisebbik tsz, a Hala­dás elnöke. Nem tartozik az idősebbek korosztályába, sok­mindenre emlékszik mégis. — A külsőszéki határrészen benősült egy legény. A lány­nak hat holdja, két és fél hold szőlője feküdt a birtokíven. Ott lakott náluk. Egy évig. A fejlesztés után különváltak. — Több is van ilyen? *— A másodbíró lánya. Csak a lány nevén 12 hold föld volt. Az anyja nem is enged­te a faluban senkivel szóba- állni. Tiszántúlról jöttek érte. Hasonszőrű. Csak ahhoz ad­ták. • Borbély Lajos 1953 óta arvyakönyvvezető. Itt szüle­tett, itt él, itt dolgozik Cibakl házán. — Inkább -múlt időben be­szélhetünk. — Név szerint is. — Ott van az öregszőlői eset. A lány a nagymama sző­lőjén és házán kívül apja húsz holdjából is örökölt. Benősült a fiú. — J. J.-ékről is értesült. — Hallottam.. Vagyonházas- ság. A férj belecsöppent a vanba, s a vége az lett, hogy a pénzen kívül nem látott mást. Állandóan azt számolta. Külön vannalc. De már nem ez a jellemző. — Nem? Hozná elő az anyakönyvet, hogy vegyük sorjába. Így is elhiszem én — mondom. — Három, éve ennek. Az itteni gépállomás traktorosa az egyeshalmi iskola tanító­nőjének kötötte be a fejét. És jól élnek. Fellélegezve jegyzem. Olyan jó írásba venni egy ilyen házasság történetét meg­annyi vagyonhoz kötött egy­bekelés után. — Két éve bolti elárusítót eskettünk védőnővel. Fiatalember az anyakönyv­vezető, maga sem a közönyös fajtából való. Felmelegedve szól az új életről. Most már így van. Köztu­lajdonba került a föld, mun­kával, tudással mérik az em­bert, nem szőlővel, nem hold­dal. A Horthy-rendszer táp­lálta, élesztette a kasztoso­dást.. Volt itt a faluban átkos emlékű csendőrlaktanya. A csendőrök csak kaucióval nő­sülhettek. Csak a falu kulák lányaival házasodhattak. A vagyoni határt nem sza­badott áttörni. Iparos iparos­sal, cseléd cseléddel, gazda gazdalánnyal kezdhetett éle­tet. Erre éberen vigyázott a megcsökönyösödött erkölcs. Még közmondást is szerkesz­tettek hozzá: ,Minden koszos malac megtalálja a maga dör­gölődző fáját". Mert kényszerítették rá. Még nemrégen is kitagadtak az új kiosztáson egy fiatalem­bert (a rajta lévő ruhában költözött apósához), amiért a szülők kívánsága ellenére vá­lasztott élettársat. * Sok emberrel beszéltem. Mindeniknek vannak emlékei. Jauernik Imre bácsi a falu legidősebbje: — Magam is ismertem. Jár­tam a férjjel együtt. Úgy lett belőle gazda, hogy gyereket csinált a gazdalánynak. Csak így adták hozzá. De hányán voltak ilyenekI Fehér hajzata alatt dolgoz­nak az agysejtek. Nyolcvan­nyolc esztendő emlékeiben kutat. — Hogy ma is lenne még? Tudtommal nem tudok. Egy elvtársnő a tanács- házán. Fiatalasszony, karika­gyűrűt visel: — Hát a szabó felesége. A válóperi tárgyaláson meg is vallotta az asszony: nem sze­rette az urát, azért ment hoz­zá, hogy jólétbe kerüljön. Ez van a bírósági indokolásban. Kátai István parasztember, muzsikáin lélek: — Nóta is járja rulla. Az, hogy: „Liba máj, kacsa máj, kacsa máj, liba máj. De jó volna belőle egy darab máj. Leszedik az ibolyát a szagáért. Elveszik a csúnya lányt a jussáért", Nem volt mentes alóla, csak kevés“'ember. A tanító elvette a hentes lányát hu­szonöt hold földdel, hogy meg tudjon élni. Jómegjelené­sű fiatalemberek idős özvegy­asszonyokkal társították éle­tüket. A létérdek, a vagyoni hajsza lealjasította a legszebb emberi érzelmet, a szerelmet. * Buszmegálló. Nagy a sár, a járdára szorulunk. S így aka­ratlanul fültanúja vagyok, milyen kedvesen udvarolgat két fiatalember. Kikísérték a lányokat. Feltétlen paraszt- lányok — vélem. Csinosan öl­tözöttek, üdék, hamvasak. Nem csoda, hogy a tanító ki­nézésű legények követik őket. Mostmár szabad. Mindenki azt mondotta, akivel szótvál- tottam, nemigen van már ér­dekházasság. Az új társa­dalom, a mezőgazdaság át­szervezése rendet teremtett az emberek lelkében. Sok el­adott föld házaspárja külön­válik. S a fiatalok egymásra- találásában nem a föld, nem a szőlő már a döntő, hanem a szivek dobbanása. BorzákLa)\$

Next

/
Oldalképek
Tartalom