Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-30 / 25. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. Január 3öi Apró Antal elvtárs felszólalása Felszólalásának befejező A költségvetés az országgyűlés előtt Nyers Rezső pénzügyminiszter előadói beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) százaléka — számszerint: 2138 — termelőszövetkezeti község. November 1. óta 767 község lett termelőszövetkezeti község. Termelőszövetkezeti város lett a többi között Szeged, Békéscsaba, Gyula, Nagykőrös és más városok egész sora. Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy dolgozó parasztságunk napjainkban tömegesen lép a közös gazdálkodás útjára. Innen, az országgyűlés fórumáról is üdvözöljük a termelőszövetkezetbe lépett dolgozó parasztok százezreit. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága felszólította a párt és az állami szerveket: fokozzák a termelőszövetkezetek megszilárdítására irányuló munkájukat, segítsék a szövetkezetbe tömörülő dolgozó parasztságot, hogy az új termelőszövetkezetben mielőbb megkezdődjék a munka. Annakidején a hároméves terv egész időszakára nem egészen kétmilliárd forint közép- és hosszúlejáratú hitelt irányoztunk elő a terme- lőszövetkezietek támogatására. Ezzel szemben egyedül a múlt évben több mint há- rommilliárd forintra emelkedett a termelőszövetkezetek állami hitellel való támogatása. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével megnyílik a mezőgazdaságban is a termelőerők folytonos fejlesztésének nagyszerű perspektívája A termelőszövetkezeti mozgalom lelkesítő fejlődése még biztosabbá teszi, hogy ebben az évben egész mezőgazdaságunk továbbfejlődik, teljesítjük és túlteljesítjük a a mezőgazdasági termelés idei feladatait. A múlt évben emelkedett a mezőgazdasági termelés, fejlődött az állattenyésztés is. Hasznosnak bizonyultak a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztését szolgáló állami beruházások. A termelőszövetkezetekben egy év alatt megháromszorozódott a baromfihús termelése, a baromfitelepeken megnégyszereződött a tojás- termelés. Az idén a tavalyinál nagyobb feladatokat keli megoldani az állattenyésztésben is. Ebben az évben például legalább 530 000 mázsával több vágóállatot, 80 millió literrel több tejet, 60 milKülkereskedelm! lehetőségek felhasználásával is tovább akarjuk javítani a lakosság ellátását, ezért a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal növeljük a fogyasztási cikkek behozatalát. Elsőrendű követelmény, hogy a nemzetközi fizetési mérlegnek az előző évek szívós munkájával megteremtett egyensúlyt megtartsuk, tovább szilárdítsuk. — Nemcsak a külkereskedelemben, hanem egész népgazdaságunkban elért eredményeink egyik alapvető tényezője, egyszersmind jövőbeni sikereink biztosítéka az. hogy egyre bővül gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal. — Ez az “gyüttműködés — elsősorban a KGST kereté'ben — a múlt évben minden területen lényegesen tovább fejlődött. A szocialista országokkal kialakult kereskedelmi kapcsolataink nagy jelentőségének jellemzésére meg kell említenem, hogy már elkészítettük a KGST-ben résztvevő valamennyi országgal az 1961— 65-ös évekre szóló — tehát második ötéves tervünk egész dőszakára érvényes — hosz- szúlejáratú — kereskedelmi megállapodásokat is. ame'yek aláírására már a közeli hónapokban sor kerül. Pozitívan értékeljük azt is, lió darabbal több tojást és 1400 mázsával több gyapjút kell adni a mezőgazdaságnak, mint tavaly. Az állattenyésztés fejlesztésének fontos előfeltétele a bőséges takarmányellátás. Kimelkedő jelentőségű tehát a kukoricatermesztés, amelyben vannak biztató, szép eredményeink. A legértékesebb takarmánynövény vetésterülete jelentékenyen nőtt, s ami különösen fontos: az eddigi legmagasabb termésátlaggal fizetett. Száraz szemtermésre számítva — a tervezett 12.9 mázsa helyett — katasztrális holdanként átlagosan 14.9 mázsa kukoricánk termett; A silókukorica vetésterülete egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. Ezeknek az eredményeknek az elérése köszönhető annak, hogy a szemes- és silókukorica termesztése a mezőgazdasági termelők, valamint az irányító szervekben dolgozó vezetők figyelmének középpontjába került. Kiszélesedett a hibridkukori- ca-vetőmag feha,sznál ása. 1958-ban az ország kukorica- vetésterületének még csak 7 —, 1959-ben viszont már 40 százalékán használtak hibridvetőmagot; Az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetek szántóföldjein — nagyon helyesen — szinte általánossá vált a hibridvetőmag felhasználása. Most célul tűzhetjük ki, hogy ebben az évben országosan a vetésterület mintegy 60 százalékát vessék be hibridmaggal. Szerény számítás szerint is ilyen módon csaknem hárommillió métermázsával növelhető ez évben a kukoricatermés, ez pedig — átszámítva — mintegy 5 000 —6 000 vagonnal több sertéshúst jelent. Szüntelen figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági árutermelés és ezzel együtt az állami felvásárlás tervének teljesítésére is. Igaz, a jövőben jobban támaszkodhatunk állami gazdaságainkra és termelőszövetkezeteinkre, de nem nélkülözhetjük az egyénileg gazdálkodó termelők, sőt a háztáji gazdaságok árutermelését sem, különösen az állati termékek tekintetében. 1960-ban a múlt évihez képest 8,9 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termékek felvásárlását. — említette — hogy az utóbbi hónapokban megállapodásokat írtunk alá, vagy hosz- szabbítottunk meg több mint 20 tőkés országgal. Szélesítjük a külkereskedelmi forgalmat többek között Ausztriával, Angliával, Görögországgal és más kapitalista országokkal is. örvendetes, hogy fejlődnek gazdasági kapcsolataink a függetlenségüket nemrég elnyert ázsiai ég afrikai országokkal is. A legteljesebb bizakodással nézünk építő munkánk idei feladatainak sikeres megvalósítása elé — folytatta. Meggyőződésünk, hogy minden alapunk megvan erre a derűlátásra. A kongresszusi munkaverseny hatalmas sikerei azonban nem felejtethetik el velünk, hogy a múlt esztendő végén nem kívánatos jelenségek is mutatkoztak: nem egy helyen jelentkezett a már sokszor elítélt „mennyiség' szemlélet’', a létszám felesleges duzzasztása, az anyag- készletek felesleges fogyasztása, ítt-ott a minőség romlása, a műszaki fe'iesztés háttérbe szorulása. A szocialista munkaverseny célkitűzései nem szorítkozhatnak ezért egyoldalúan és általában mindenütt mennyiségi több- termelési eredmények eléré sére, részében a gazdasági vezetés néhány kérdéseiről, a gazdasági vezetők feladatairól beszélt Apró Antal. A gazdasági vezetés néhány kérdéséről Rendkívül sok múlik a vezetőkön. A továbbiakban is követjük azt, amit az előző években tettünk, hogy intézkedési jogukat növeljük, önállóságukat fejlesszük. De ezzel az önállósággal jól kei' és tudná kell élni. Legyenek a vezetők a vezetésük alatt álló területnek valóban egyszemélyi felelős irányítói, gaadáá. Feltétlenül biztosítsák a helyes szocialista fegyelmet és külön kiemelem: az üzemekben különösképpen a technológiai fegyelmet. Vezessenek hat árazottan. Legyenek igényesek önmaguk és munkatársak munkájával szemben. Tanuljanak állandóan, képezzék magukat, s erre buzdítsák munkatársaikat is. Beszéljék meg munkatársaikkal feladataikat, magyarázzák meg nekik megbízatásuk célját», jelentőségét, s ha munkatársuk ezt a feladatot elvállalta, vagy erre utasítást adtak neki. követeljék meg az adott szó megtartását. Legyenek nyugodt vezetők, de ugyanakkor türelmetlenek és kibékíthetett lenek a hibákkal, a lazaságokkal, a köteles ségmulasz- tással szemben. Kíméletlenül lépjenek fel gazdasági vezetőink az anyagi jellegű visz- szaélésekkel szemben Is. A rendszeres állami ellenőrzést, a hozott határozatok és törvények végrehajtását erősítenünk kell a kormányban, a minisztériumokban, a Tervhivatalban, a tanácsoknál és minden más területen. A dolgozók túlnyomó nagy többsége szerint a rendet és a fegyelmet elvárja a vezetőtől, hogy ezt biztosítsa. Az ilyen vezető nem válik népszerűtlenné. éppen az ellenkezője az igaz: élvezni fogja a dolgozók többségének megbecsülését, feltétlen bizalmát, s ez a biztosítéka annak, hogy vezetők és beosztottak eggyéforrottan, egy akarattal tudnak küzdeni az adott kollektívára váró fel adatok jó megoldásáért. Legnagyobb kincsünk a dolgozó nép alkotó tevékenysége. Olyan erőforrás ez amely nem apad el soha, ha a dolgozók érzik, hogy az országban minden az ő érdekükben történik; az ő javukat szolgálja mindaz, amit az országgyűlés, a párt. a kormány határoz és javaso' Tudjuk, hogy dolgozó népünk szereti hazáját és boldog szocialista országot, megelégedett családi életet akar Mindenki legyen azonban tudatában annak, hogy terveink megvalósítása, a népgazdaság erőteljesebb fej- 'esztése és az egész nép —, benne saját maga és családja — jövőjének alakulása egyéni munkájától függ nagymértékben Biztosak vagyunk abban, hogy népünk ez évi fáradozásait, erőfeszítéseit siker fogja koronázni A beterjesztett költségvetés szocialis’a építésünk meggyorsítását, hazánk erősödé- cét. a dolgozók életének további javulását szolgálja. Ezért javaslom hogy a tisztelt országgyűlés azt fogad(Mai lapszámunkban folytatjuk Nyers Rezső elvtárs csütörtökön elhangzott előadói beszédét.) Expozéja befejező részében az életszínvonal egyes kérdéseivel foglalkozott Nyers Rezső pénzügyminiszter. Elmondotta, hogy a népgazdasági terv szerint ebben az évben 2,1 százalékkal nőnek a reálbérek, s jóval kedvezőbben alakulnak, mint ahogy a hároméves tervben eredetileg számítottuk. Ebben az évben további 140 000 fővel nő a népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma, és csökken a száz keresőre jutó eltartott. A nyugdíjak és a családi pótlék tavalyi rendezése, valamint a nyugdíjasok számának gyarapodása ebben az évben mintegy hétszáz millió forint többletbevételt jelent a lakosságnak. A munkások és alkalmazottak reál- jövedelme tehát három év alatt az eredetileg tervezett nyolc százalék helyett tizenöt százalékkal emelkedik. A reáljövedelemnövekedés túlteljesítése mintegy egyharmad részben az átlagbérek emelkedéséből adódik. Az eredeti életszínvonal emelkedési előirányzat túlteljesítéséhez — mintegy tizenöt százalékban — hozzájárul az egyes fogyasztási cikkek — például a zsír, a vaj, a bor — árának leszállítása is. népgazdasági terv előkészítését. Ezért a terv — és költségvetési bizottság nevében javaslom a tisztelt ország- gyűlésnek a költségvetés általános és részleteiben való elfogadását. (Taps.) Szurdi István: Iparunk fejlesztésének kutcsa a műszaki szinronaS emelése Ezután ebédszünet következett, majd az országgyűlés délután Dinpyés Lajos al- elnök elnökletével folytatta tanácskozását. Az 1960. év költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában elsőnek Szurdi István országgyűlési képviselői, az MS71MP Központi Bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetője szólalt fel. Elsősorban aláhúzta, hegy az ipar társadalmi, gazdasági jelentősége a szocializmust építő valamennyi országban igen nagy. A szocialista országok gyors fejlődését, előretörését szolgáló gazdasági eredményeket és helyes politika után elsősorban az ipar, a technika színvonala biztosítja. Iparunk fejlődésének kulcskérdése — hangsúlyozta — a műszaki színvonal növelése és ezért szükséges iparunk helyzetéről, mindenekelőtt műszaki fejlesztéséről tájékoztatni az ország dolgozóit. Szükségesnek vélem az ország figyelmét felhívni a műszaki fejlesztésben előttünk álló nagy feladatokra azért is, mert sikereink mértékét az hozza meg, hogyan vállal részt társadalmunk, elsősorban a magyar munkásosztály és az egész műszaki értelmiség a feladatok megoldásában. Az elmúlt években némileg előrehaladtunk a műszaki színvonal emelésében, de a feladatok megoldásában, sőt egyes fontos műszaki célok pontos kijelölésében meg a munka kezdetén vagyunk. Ma még nem tartunk ott, hogy iparunk munkaerejét magas termelékenységgel hasznosítsuk, az anyagokat, az energiát a legjobb hatásfokkal, a leggazdaságosabban használjuk fel, mert iparunk műszaki színvonala általában még nem kielégítő. — Különösen tűrhetetlen tecnikai elmaradásunk az erősáramú villamosberendezések terén. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy az e'maradást megszüntessük, s nem kis mértékben rajtunk áll, mikor következik ez be, — A párt helyes és körültekintő politikája megteremti az alapját a még gyorsabb ütemű alkotómunkának; annak, hogy gazdasági és műszaki életünkben is az új legyőzze a régit. Most nemcsak a mezőgazdasági termelésben történnek mélyreható forradalmi változások, hanem iparunk is új, forradalmi változások kíséretében fejlődik, sikereink biztosítéka, hogy tömegeink támogatják politikánkat, gazdasági prog- rammunkat azért, mert iga zi érdekeit szolgálja, mert helyes és lelkesítő célokat tűz ki, amelyek reálisak és megvalósíthatók. E célok dolgozó népünk a legjobb szakemberek széles körének véleményét, elképzeléseit, akaratát tükrözik, — mondotta befejezésül Szurdi István. A költségvetést a párt és a maga nevében elfogadta. A csütörtöki vitában felszólalt még: Gádor Ferenc, Kiss Dezső. Kukucska János, Hunyadi Károly, Z. Nagy Ferenc, Berki Zoltán, Moksi Pál országgyűlési képviselő. ja el. emelje törvényerőre, — mondn’tn Apró Antal elv- táns. (MTI). A pénzügyminisztérium sikeresen oldotta meg a múlt év elején hatálybalépett új termelői árrendszerből adódó költségvetési feladatokat. — amelynek hatására a költség- vetés bevételeinek és kiadásainak belső arányai jelentősen megváltoztak az elmúlt évhez képest. Nagymértékben nőtt az állami vállalatok által befizetésre kerülő nyereség, s a bevételek összetételének megváltoztatásával — a forgalmiadóval szemben — előtérbe került a nyereségbefizetés. A költségvetés számol a munka termelékenységének további emelésével. A terv- és költségvetési bizottság véleménye szerint e téren még igen sok tartalékkal rendelkezünk. Éppen ezért az 1960. évi népgazdasági terv végrehajtásánál minden területen fokozott erőfeszítéseket kell tennünk a termelékenység további emelésére. A költségvetés az ipari beruházások mellett a mezőgazdaság igényét is biztosítja, s különös figyelmet fordít a mezőgazdaság szocialista át rvc, ’ őre A mezőgazdaság jóval több hosszúlejáratú Az életsxínronal egyes kérdései készülékekből hatvanhárom A reáljövedelmek emelkedésével nőnek a dolgozók igényei, Ezeknek az igényeknek a kielégítését a lehető legnagyobb mértékben biztosítanunk kell — érvényesítve pártunk gazdaságpolitikájának azt az alapvető elvét, hogy a nagyobb felhalmozódással járó erőfeszítések nem mehetnek az életszínvonal emelkedés, a lakosság áruellátása rovására. A kormány gondoskodott arról, hogy a belkereskedelmi áruforgalom szerkezete a lakosság igényeinek megfelelően változzék. A kiskereskedelem teljes áruforgalmát 5,2 százalékkal magasabbra irányoztuk elő. Ezenbelül a ruházati cikkek forgalma több mint hat százalékkal, a vegyesipari cikkeké közel nyolc százalékkal emelkedik. Ennél is nagyobb lesz a fejlődés a lakosság által külön keresett tartós fogyasztási cikkeknél. Bútorból húsz százalékkal, elektromos hűtőszekrényekből tizenöt százalékkal, televíziós vevőAz ország egyötöde tanai A kultúra terjesztésére és fejlesztésére a tavalyinál nagyobb összeget biztosít a költségvetés. Soha még annyian nem tanultak Magyarországon, mint idén. Az alsó-, a közép- és a felsőoktatási intézményekben — a különböző tanfolyamokat nem is számítva — több mint 2 millió tanuló, a népesség több mint egyötöde részesül oktatásban. Különösen örvendetes, hogy az esti és a levelező tagozatokon 300 000 felnőtt dolgozó tanul. Ebben az évben a legnépesebb korosztály kerül az általános iskolák padjaiba, mégis bizonyos javulástérünk el a tanterem-ellátottságban, mert a művelődési beruházások döntő részét az általános iskolánknak juttaljuk, Dabronaki Gyula: A költségvetés biztosítja terveink megvalósulását hitelt kap államunktól, mint tavaly. A terv- és költségvetési bizottság megállapította azt is, hogy az előirányzatokban előnyösen alakul a beruházások anyagi-műszaki összetétele, továbbá a gépi beruházások hányada, viszonylag csökken az építkezéseké. A pénzügy- miniszter által ismertetett költségvetés — hangsúlyozta — messzemenően figyelembe vette a népgazdaság teherbíró — képességét, ennek megfelelően teljesíthető előirányzatokat tartalmaz. Befejezésül rámutatott arra, hogy a költségvetést az országgyűlés állandó bizottságai megvitatták és részleteiben is elfogadták. A bizottságok ülésén az a vélemény alakult ki, hogy a költségvetés végrehajtásához meg vannak az anyagi feltételek, a dolgozó nép bízik a párt a kormány helyes politikájában. A költségvetés — mondotta végül — megfelel az idei népgazdasági tervnek, pénzügyileg biztosítja annak maradéktalan végrehajtását, lehetővé teszi a második ötéves százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. Az élet- körülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a bérekbe és jövedelmekbe be nem számított közvetett juttatások. Figyelmet érdemel például, hogy az idei költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális előirányzatai egy lakosra számítva évi 1900 forintot tesznek ki, tizennégy százalékkal többet, mint az előző évben. Költségvetésünk közel kilenc- száz gyógyintézeti ágy, harminckilenc orvosi körzet létesítését irányozza elő. A szakorvosi rendelőórák számát nyolcszázzal növeljük. A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a társadalombiztosításban részesülők száma ugrásszerűen megnőtt: a biztosítottak száma az idén már meghaladja a nyolcmillió főt, vagyis Magyarország lakosságának nyolcvan százalékát. A szocialista kultúra széle- sebbkörű terjesztését szolgálják a szníházak, a rádió, a televízió, a könyvtárak és a művelődési otthonok működésére előirányzott — a múlt évinél nagyobb összegű — költségvetési tételeik, A tavalyinál többet biztosít a költségvetés a tudományok fejlesztésére, különösen a fizikai és a kémiai, a műszaki és agrártudományokra. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a költségvetés összeállításánál az a meggyőződés vezette a kormányt, hogy az idei feladatok megoldásában ugyanúgy számíthat a dolgozó tömegek egyetértésére és tevékeny támogatására, mint az eddigiekben. Külkereskedelmünknek Is nagyobb feladatot kell megoldania
