Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam 25. szám. Ara 50 fillér I960, január 30. szombat. Ünnepi fogadás Bombayban a Vorosilov- vezette szovjet küldöttség tiszteletére A együtt szocializmus építésének kell járnia a dolgozók élet­színvonalának rendszeres emelkedésével — Az országgyűlés tegnapi ülése — Apró Antal elvtárs felszólalása Bombay (MTI). A Váro­si lov-vezette szovjet küldött­ség tiszteletére csütörtökön ünnepi fogadást rendeztek Bombayban, amelyen Bom­bay állam kormányénak tag­jai. a konzulátusi testület vezetői, a társadalmi élet kép­viselői és a szovjet képvise­letek funkcionáriusai vettek részt. Mint a TASZSZ jelenti, Vorosilov, a Legfelső Tanács elnökségének elnöke beszédé­ben köszönetét fejezte ki a szívélyes fogadtatásért. A szovjet államfő hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet nép állha­tatosan és elszántan küzd a békéért és azért, hogy a földön soha többé ne legyen háború. Böbén a harcban — mondot­ta — együtt halad velünk sok békeszerető állam, köz­tük az Indiai Köztársaság is, élén Nehru miniszterelnök­kel, a béke nagy harcoséval. Vorosilov beszédében meg­emlékezett a gyümölcsöző szovjet — indiai gazdasági együttműködésről. Vorosilov szavai után Bo­raié bom bay? polgármester üdvözölte a szovjet vendége­Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov szovjet mi­niszterelnök fogadta a szov­jet államférfiaknak azt a küldöttségét, amely az Egye­sült Államokba utazik. A kül­döttséget Dimitrij Poljansz- kij, az OSZSZSZK miniszter- tanácsának elnöke vezeti. Hruscsov beszámolt az ame­HAROMéZER köbméter FÖLD Halastavat létesít a mező­túri Uj Reménység Terme­lőszövetkezet. A tsz tagjai teljesen saját erőből olcsón teremtik meg a jövedelmező hsltenyésziést. ötven hold's területen fejlesztik ki ezt az üzemágat, s jóformán egyéb nem is kell hozzá, mint há­romezer köbméter föld kiter­melése. A termelőszövetke­zetnek igen sok régi kubikos tagja van, szakemberek irá­nyításával ők végzik ezt a munkát. CSIBENEVELÖK AZ ÖCSÖDI KOSSUTHBAN Az öcsödi Kossuth és a József Attila termelőszövet­kezet nemrégen egyesült s így területük 4.500 holdra növekedett. A Kossuth né­ven működő nagy termelő- szövetkezetben 16 holdas ter­mő gyümölcsösük trágyázá­sát végzik. A tagság más része pedig csibenevelő ala­kításával foglalatoskodik. — Régi istállókból és más épü­letekből, némi tatarozással, át­rendezéssel tízezer csibe számára teremtenek férőhe­lyet* A MESTERSZALLASI GEP- AllomAs körzetében Két községben: Mester- szálláson és Öcsödön szán­két, és azt a reményét fejezte ki, hogy ez a látogatás még közelebb hozza egymáshoz a két országot Az imdia-szovjet társaság csütörtökön ebédet adott Vo­rosilov. Kozlov és Furceva tiszteletére. Frol Kozlov, a szovjet mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese csütörtökön látoga­tást tett a Kambei város mel­lett levő olajfinomítóban. A város és a környék lakossága többtízezer képviselője fogad­ta és lelkesen üdvözölte a szovjet vendéget. A látogatás alkalmából munkásgyűlést rendeztek, amelyen Kozlov és Malavia indiai államminisz­ter rövid beszédet mondott. Malavia a kormány és az indiai nép hálás köszönetét fejezte ki a Szovjetunió se­gítségéért és együttműködé­séért. Kozlov a szovjet olaj­ipari munkások üdvözletét és legjobb kívánságait tolmá­csolta az indiai olajmunlká- soknaik. Kijelentette, hogy a Szovjetunió szívesen támogat­ja Indiát olajkitermelésének fejlesztésében: rikai államférfiakkal, az üz­leti élet képviselőivel és az amerikai néppel történt ta­lálkozásain szerzett kellemes benyomásairól, majd arra kérte a küldöttség tagjait, hogy üdvözletét és legjobb kí­vánságait tolmácsolják Eisen­hower elnöknek és az ameri­kai népnek. (MTI) tanaik. A mesterszállási Út­törőben két DT 25 centimé­ter mélyen forgatja meg a fagyos földet. Öcsödön a Szabadságban és a Kossuth­ban három gép dolgozik. A trágyahordást mintegy 20 Ze- tor segítségével a gépállo­máshoz tartozó minden tsz- ben csinálják. A mesterszállási Úttörő és az öcsödi Szabadság építő­anyagok szállítására kért gé­peket. Benn a gépállomás szerelőcsarnokában javítják a gépeket. A minőségi gép­javítás érdekében * legjobb szerelőket s a tapasztalt trak­torosokat vonták be e nagy munkába, a gépállomás mű­szaki személyzete pedig szin­tén a műhelyben tölti majd- mlnden percét. Február vé­gére szeretnék befejezni a téli javítást. VETÖMAGTISZTITAS KUNSZENTMARTONBAN A kunszentmártoni Hala­dás Termelőszövetkezet a vetőmagvakat készíti elő. A vetőmagtisztításban élen jár a környékben. Az ugyancsak ottani Zalka Máté Termelő- szövetkezet 35 hold gyümöl­csösének hernyózásán mun - kajkodnak a tsz tagok, A Az országgyűlés pénteken folytatta az 1960. évi költség- vetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitot­ta meg. A vitában elsőnek Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. 1960. évi tervünk nagyobb feladatokat tartalmaz, mint amilyent annakidején a há­roméves népgazdaságfejíesz- tési terv irányelveiben az országgyűlés 1960. évre elő­irányzott — kezdte beszédét Apró Antal —. majd megálla­pította. hogy az idei nagyobb feladatok kitűzése egyfelől lehetséges, másfelől szüksé­ges is. Lehetséges, mert soha nem volt olyan szoros és ben­sőséges a kapcsolat a dolgozó tömegek, a párt és a kormártv között, mint ma. A dolgozók­nak még soha nem volt olyan magas az életszínvonalr’- mint napjainkban, a szocia­lizmus építésének idején. A jobb munka, a termelés gaz­daságosságának javításában elért eredmény alapozta meg ezt az életszínvonalat, amely­nek további emelése is kizá­rólag a jó munkától függ. Biztonságérzet. nyugalom, munkakedv, alkotókészség él a dolgozókban, s mivel a terv igazi realitását az anyagi Búzakalász Termelőszövet­kezetben a műtrágyát szór­ják: MELéGAGYKÉSZITES UJSZASZON Az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet már a múlt évben is 25 holdat ön­tözött a Zagyvából. Azóta a tagok kiépítették öntözőtele­püket, s 75 hold kertészetük nagyrészét öntözik 1960-ban Máris megkezdték a meleg- őgykészitést. Jelenleg me­legágy! takarókat fonnak. A termelőszövetkezet gyékényt vásárolt a közeli Farmos községből, s a termelőszövet­kezet tagjai házilag készítik el a takarót, ötszáz meleg- ágyi ablakkeret szükségle­tükből háromszázat szintén saját erőből állítanak elő. HARMINCNYOLC FORINT A MUNKAEGYSÉG A kőtelki Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet 1959-ben 400 holdról 3.500 holdra fejlődött fel. öt ven család helyett négyszázötven tart most zár­számadást. A nagyarányú felfejlődés ellenére (így a termelőszövetkezel mintegy 400 ezer forintot ruházott be saját erőből) 38.80 forintot osztanak munkaegységen ként. B. L, megalapozottságon kívül el­sősorban a dolgozó tömegek munkaszeretete és lelkesedése jelenti, biztosak lehetünk ab­ban, hogy az idei magasabb tervfeladatok sikeresen meg­oldhatók. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt 1959. már­ciusi határozata, majd par­tunk VII. kongresszusának lelkes előkészületei nagy len­dületet adtak falun, városon a termelő munkának, a szo­cialista munkaversenynek. Nagyobb lépéssel haladha­tunk a szocializmus építésé­nek útján azért is, mert a bé­kés építőmunka számára ked­vező a nemzetközi helyzet és nagyobb feladataink megol­dásában — saját erőnk mel­lett — bizton számíthatunk a szocialista tábor országainak, önzetlen barátainknak támo­gatására, a velük kiépített és egyre fejlődő testvéri együtt­működésre. Szükséges is volt az idei magasabb szintek kijelölése, hiszen azt akarjuk, hogy a dolgozók élete a lehető leg­gyorsabban javuljon tovább és a legjobb előfeltételeket teremtsük meg a második öt­éves terv eredményes végre­hajtásához. Azt akarjuk, hogy mielőbb elérjük a pártkongresszus által megjelölt alapvető cé­lokat: befejezzük a szocia­lizmus alapjainak leraká­sát, meggyorsítsuk a szoci­alizmus építését hazánk­ban. A gazdasági fejlődés üteme meggyorsult Apró Antal ezután aláhúz­ta, hogy gazdasági fejlődé­sünk üteme minden területen meggyorsult. A legfontosabb gazdasági mutatókban már tavaly elértük a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintet. A szocialista ipar ter­melése már tavaly több volt az 1960-ra előirányzott terme­lésénél. A lakosság reáljöve­delme szintén tavaly elérte, a lakosság áruvásárlása pedig meg is haladta a hároméves tervben 1960-ra előírt mérté­ket. Ha idei terveinket sike­resen megvalósítjuk — s er­re minden lehetőség megvan —, a nemzeti jövedelem 1957- hez képest mintegy 25 száza­lékkal lesz nagyobb. A szocialista ipar termelé­se az eredeti hároméves terv szerint 22 százalékkal emel­kedett volna. Az idei tervfel­adatok eredményes végrehaj­tásával mintegy 35 százalékot ért el az emelkedés. 1957-ben úgy számoltunk, hogy új áron 57 milliárd forintot fordítunk állami beruházásra. Dolgozó népünk jó munkája lehetővé teszi, hogy három év alatt összesen — szintén új áron számítva — 75 milliárd forin­tot használhassunk fel beru­házásokra. Eredetileg azt tar­tottuk lehetségesnek, hogy a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére, illétve egy főre jutó reáljövedelme az 1957. évihez képest 6. il­letve 8 százalékkal legyen magasabb ez év végére. Ha jól dolgozunk, 8. illetve 15 százalékos emelkedés lesz! Igen szépek az eredmények és a célok — folytatta. — Minket, kommunistákat, ve­zetőket. a népi hatalom har­cosait úgy ismernek, hogy bármilyen dicséretes, jó mun­ka eredményeiről beszélünk is a méltatás szavaival, vár­ható, hogy hozzáfűzzük: de... és következnek a bíráló meg­állapítások. Valóban, most is következik majd néhány „de”. Az országgyűlés tanácskozá­sain felszólaló képviselőtár­saim közül számosán méltat­ták a terv realitását, rámu­tattak arra, hogy a terv — bár nagy feladatokat ír elő — megvalósítható. Majdnem minden felszólaló tett azon­ban az ilyen megállapítások után néhány megjegyzést, hozzátette szavaihoz, hogy: de... még ilyen, vagy olyan területen tovább kell javíta­ni munkánkat. Ha városban, üzemben vagy falvakban, hi­vatalokban dolgozókkal be­szélünk, szinte egyöntetűen azt mondják: Mi tagadás, jól élünk, csak soha rosszabb ne legyen, de azért még egy-két dolog kellene, amit szívesen megvásárolnék. Egyiknek több ruha. vagy jobb lakás, a másiknak új bútor vagy tele­vízió az igénye. Nos, ezért fűzzük mi is hozzá mindig az eredmények elismeréséhez a „de” szócskát, és figyelmez­tetjük magunkat, figyelmez­tetjük a gazdasági és politi­kai vezetőket a sikerek mel­lett jelentkező hibák, fogya­tékosságok megszüntetésére. Felhívjuk a figyelmet ar­ra, hogy csak a növekvő termelés, a jó. gazdaságos munka nyomán érhető el, hogy szociálist^ hazánk to­vább gazdagodjék, a dol­gozóknak legyen jobb la­kása, több ruhája, új bú­tora, televíziója: hogy fo­kozatosan minden dolgozó kielégíthesse igényeit, va­lóra válthassa egyéni el­képzeléseit. A beruházásokról Sok javítanivaló van még a beruházások vonalán. An­nál fontosabb, hogy e téren előrehaladjunk, mert a kiadá­sok igen jelentékeny részét fordítjuk idén beruházások­ra. A nemzeti jövedelem, illet­ve az ipari termelés jelentős mértékű emelkedése lehetővé tette, hogy a felhalmozási alap részaránya a nemzeti jö­vedelmen belül az 1958. évi 21 százalékról 1959-ben 22 százalékra emelkedjék, 1960- ban pedig — tervünk szerint — ez az arány 25 százalékra nő. Akadhatnak, akik a beru­házások növelésének hallatá­ra felteszik a kérdést: nem követjük-e el újra a korábbi hibákat? Erre a kérdésre is nyíltan, egyértelműen vála­szolunk: ezen a területen sem Pártunk és kormányunk bizalmat élvező politikájá­nak eredményeként nap­jainkban a falun történel­mi jelentőségű társadalmi — gazdasági átalakulás megy végbe. A hároméves terv idősza­kának elején hazánk szántó- területének kereken egyne­gyede tartozott még csak a szocialista szektorhoz, a most ismétlődnek meg a régebbi hibák! A felhalmozási alap részarányának növekedésével együtt ugyanis — éppen dol­gozó népünk jó munkájának eredményeként — a fogyasz­tási alap 1959=ben történt mintegy 7 százalékos növelé­sét ez évben is megismétel­jük. azaz 1957-hez képest há­rom év alatt 20 százalékkal emeljük. Továbbra is töretle­nül érvényesül tehát pártunk és kormányunk azon állás­pontja, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. A nemzeti jövedelem növe­kedési ütemének fokozódása és a felhalmozási alap rész­arányának növekedése már 1958-ban és 1959-ben is kül­földi adósságunk növekedése nélkül, belső erőforrásokból történt, sőt, már csökkentet­tük is külföldi adósságaink összegét. Ezek a tények mu­tatják, hogy népgazdaságunk egyensúlya a fogyasztási alap állandó emelkedése és a fel­halmozási alap részarányá­nak növekedése mellett is szi­lárdan és reálisan belső erő­forrásokra épült és épül a jö­vőben is. Az ipar alapjainak kiszélesítése, ezen belül az alapanyagipar, a szénbányá­szat, a villamosenergiaterme- lés, vaskohászat feltétlenül fontos fejlesztése, a mezőgaz­daságnak a szükséges építő­anyaggal, gépekkel, műtrá­gyával, növényvédő szerek­kel történő fokozott ellátása a biztosítéka annak, hogy ki tudjuk elégíteni a népgazda­ság, a bel- és külkereskede­lem növekvő igényeit. Egy év alatt soha nem kapott annyi gépet, berendezést és műszert iparunk, mint tavaly. Ebben az évben ez még fokozódni fog. Apró Antal ezután rámu­tatott arra, hogy változatla­nul nagy problémát jelent a beruházások koncentrálása. A tapasztalatok alapján a kormány úgy döntött, hogy az értékhatáron felüli új be­ruházás megkezdésére 1960- ban csak 1,3 milliárd forintot lehet felhasználni, a többi anyagi erőt a már megkezdett beruházások befejezésére, il­letve gyorsabb ütemű kivite­lezésére kell fordítanunk. Oda összpontosítsuk anyagi erőinket, ahol a beruházás a lehető leghamarabb megté­rül, segíti népgazdaságunk fejlesztését, korszerűsítését, a műszaki színvonal emelését. A mezőgazdasági beruhá­zás az idén 27 százalékkal több a tavalyinál. A mező- gazdasági beruházások több mint felét a mezőgazdaság további gépesítésére használ­érkezett legújabb összesítő jelentés ' szerint ma már két­harmada, egészen pontosan 66,2 százaléka. Ezen belül az összes szántóterület 51.9 szá­zalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. 1959. novem­ber elseje óta 293.000-rel nőtt a termelőszövetkezeti tagok száma. Ma a községek 65,3 (Folytatás a 2. oldalon.) Hruscsov fogadta az Amerikába utazó szovjet küldöttséget Hunkával töltik a télvégi heteket Naptár szerint még jő nem lehet jó tavasza. Ternie­másfél hónapot várnunk kell lőszövetkezeteink egyrészé ben a tavaszra. Aki azonban szorgalmas munkával tölti,k tényleg csak várja, annak a télvégi heteket. juk fel. Kormányunk az idén is elsőrendű feladatának tekinti a termelőszövet­kezeti mozgalom támogatását

Next

/
Oldalképek
Tartalom