Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ^LAI I960, január 29. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka i ^ szolnokiak szeretettel köszöntötték (Folytatás az első oldalról) sa a pénzgazdálkodásnak, hogy a költségvetési szabá­lyozási rendszerbe bevont - adóbevételekből a tanácsok általában száz százalékban részesednek. A feladatok nö­vekedése emellett szükséges­sé tette az állami hozzájáru­lás bizonyos emelését is. A tanácsok költségvetése mó­dot nyújt'az irányításuk alatt álló vállalatok fejlesztésére. Tanácsaink — a költségveté­sükben biztosított összegeken kívül — ehhez igéfnybevehe- tik saját erőforrásaikat is. Kívánatos, hogy tanácsaink a jövőben céltudatosabban fej­lesszék az irányításuk alatt álló vállalatokat. A költség- vetési összegen felül a taná­csok mintegy 1,8 milliárd forint saját eszközzel ren­delkeznek. A községfejlesz- vetési összegeken felül a toná mintegy 1,6 milliárd forintot tesz ki. Tehát jelentős forrá­sa a községek és városok fej­lesztésének, számos helyi fel­adat megoldására ad módot. Lehetővé teszi többek között a faluvillamosítás gyorsítá­sát, az ivóvízellátás javítását, számos tanterem, művelődési ház megépítését, illetve fel­újítását és a lakosság életkö­rülményeit javító számos más intézkedés végrehajtá­sát. A lakosság is világosan látja ezt és a pénzbeli hoz­zájárulásokon kívül jelentős társadalmi munkát is vál­lalt a községfejlesztési ter­vek végrehajtásáért. A községfejlesztési munka tehát további lehetőséget adott a lakosság széles réte­geinek bevonására a köz­ügyek intézésébe. Tanácsaink feladata, hogy a lakosság pénzbeni és munka-hozzájá­rulásait, az állami támoga­tást és az egyéb bevételeket gazdaságosabban használják fel. Államunk továbbra is je­lentős anyagi támogatással biztosítja a községfejlesztés további előrehaladását. De tanácsainknak az eddiginél is nagyobb gondot kell for- dítaniok a helyi anyagok fel- használására, a vállalatok kapacitásának jobb kihasz­nálására, a helyiipar fejlesz­tésére. Tanácsaink, a végre­hajtó bizottságok, az eddigi­nél is következetesebben ér­vényesítsék a takarékosság szempontjait, gazdaságosan használják fel a rendelkezé­sükre álló eszközöket delem ezévi tervezett több­letének egy részét a szocia­lista felhalmozás nagyobb mértékű növelésére fordít­juk, s ezzel egyidejűleg biz­tosítjuk az anyagi eszközöket az életszínvonal szerény, de érezhető javulásához. A fel­halmozáson belül tovább nő­nek az álló alapok bővítésé­re előirányzott összegek. Vi­lágosan kell azonban lát­nunk, hogy a felhalmozási alap részesedését a nemzeti jövedelemből jelenleg to­vább nem növelhetjük. Ezért a népgazdasági terv összeál­lításánál számos, egyébként indokolt beruházási igényt a ukrán vendégeinket Bensőséges ünnepi esemény színhelye volt szérián Bízvást elmondhatjuk, ré- este a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház gyür.yörű gén látott és hallott mér színházterme. A Magyarországon tartózkodó ukrán kul- Szolnok zenekedvelő kózön- túrális küldöttség és a város dolgozói találkoztak forróban- sége olyan színvonalas, min- gulatú, szeretetteljes ünnepségen. Nem túlzunk, ha azt den tekintetben tökéletes mondjuk — az est nézőszám szempontjából is rekordot hangversenyt, mint szerda döntött. Az ötszáz főre méretezett teremben a rendezők esjte’ u*5^dn és magyar mu- tanubizonysága szerint közel nyolcszázan szorongtajk. Kő- vészek jöttek Szolnokra, hogy röskörül a falak mentén és a bejáratnál ember ember há­lán tolongott, hogy kedves vendégeinket láthassa és hall­hassa. tudásuk legjavával szórakoz­tassák az itt élő dolgozókat. De kitettek magukért a szol­noki művészek is. Első számként az Ady End­re Művelődési Ház énekkara A gazdái kotláéról — gazdasági szervezésről A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy a költ­ségvetés eredményes végre­hajtása a népgazdasági terv teljesítésétől függ, s ez a körülmény a jó vállalati gaz­dálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. A költségve­tés adatai visszatükrözik nép­gazdaságunk alapvetően ked­vező helyzetét. Fontos azonban, hogy a népgazdaság minden terü­letén, minden vállalatnál megkeressük azokat a le­hetőségeket, amelvekke! a gazdaságosságot fokozni le­het Gazdasági fejlődésünk egyik központi kérdése a munka termelékenységének szaka­datlan, gyorsütemű emelése. Nélkülözhetetlen feltétele ez annak, hogy felzárkózzunk a gazdaságilag fejlettebb, szo­cialista országok mellé és ki vegyük részünket a szocialis­ta és a kapitalista tábor bé­kés gazdasági versenyéből. Az _ idei népgazdasági terv szerint a termelés növekedé­sének mintegy felét a terme- iékenvség javulásával kell »lérni. A gazdasági vezetésnek — a minisztériumoktól a vál­lalatokig — egyik legfonto­sabb feladata hogy meg­gátolja a felesleges lét­számnövekedést. Műszaki és szervezési intéz­kedésekkel, a létszám és a bérgazdálkodás! fegyelem megszilárdításával biztosítani kell a termelékenység terve­zett emelkedését minden üzemben, de ahol lehet, el kell érni a tervézettnél na­gyobb emelkedést is. Fokoz­ni kell az anyagtakarékossá­got. Az állami Iparban a ter­űt oóCTf sökkentésnek közel 80 százalékát az anyag- költségek leszorításával kí­vánjuk elérni. E cél megva­lósítása, sőt á lehetőség sze­rinti túlteljesítése azért Is különösen fontos, mert a tervszerű anyagellátás bizto­sítása most nagyobb felada­tot jelent, mint az utóbbi években. Viszonylag alacso­nyabb anyagkészletekkel kell elérnünk az ipari termelés tervezett növekedését. Ezért tovább kell javítani az anyaggazdálkodást, fel kell tárni az alapanyagtermelő ínarágak termelési tartaléka­it. hogy az utóbbi években megszokottnál kevésbé ké­nyelmes anyagellátási hely zet ellenére is tovább javuljon a termelés tervszerűsége és gazdaságossága. Kü'ön ősén »redménves lehet a hitelpoli­tika helyes alkalmazása, a rövid lejáratú hite'nyújJás teltételeinek célszerű megha­tározása. Munkát és anyagot csak korszerű és jól értékesíthe­tő termékek előállításához használjunk fel, — folytatta ezután, majd alá­húzta. hogy nemzetközi fize­tési mérlegünk egyensúlyá­nak folyamatos biztosításához különösen nagy szükség van kevés import anyagot tartal­mazó, gazdaságosan expor­tálható árukra, versenyképes új exportcikkekre. Minden gazdasági vezető lássa tehát a műszaki színvonal emelé­sének alapvető fontosságát. Ebben az évben a tervező, a szerkesztő és kutató erők megfelelő összpontosításával, a gyártmányok konstrukció­jának tökéletesítésével, — a megbízható üzemeltetés­sel fordulatot kell el­érnünk a dieselesítés, és a kiemelt iparágak — műszer­ipar, híradástechnikai. - erős­áramú ipar, stb. — műszaki fejlesztési programjának vég­rehajtásában. Maradéktalanul ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket a baráti országokkal való gaz­dasági együttműködés, a szo­cialista táboron belüli nem­zetközi munkamegosztás fej- i "ri/Scp bizto ft műszaki fejlő­désünk számára. Népgazda­ságunk minden területén len­dületet kell adnunk a korsze­rű termelési eljárások, a kor­szerűbb technológiák, a gaz­daságosabb üzemszervezési elvek megvalósításának Az anyagi lehetőségek bővebbek, mint valaha is voltak. Ez nö­veli a minisztériumok, a vál­lalatok és ipari kutatóintéze­tek vezetőinek hatáskörét és felelősségét: módot ad rá, hogy bátrabban vállalják a kísérletezéssel, a gyártmány­fejlesztéssel járó kockázatot is. A vállalatoknak még job­ban kell élniök a műszaki fejlesztési alap adta le­hetőségekkel: szorosabbra kell vonni a vá'la’atok és az ipari, akadémiai kutató intézetek, egyetemi tanszé­kek kapcsolatát. A továbbiakban hangsú­lyozta. hogy a nemzeti jöve­Felgördült a függöny, A Vérrel pecsételte meg barát- Szíovjetunió, az Ukrán SZSZK Ságunkat az 1956-os ellenfor­inuoKoir „eninara*! eonvr és a Magyar Népköztársaság radalom leverése is. Befeje- szerepelt Kóbor Antal ve- kormánv halérnz/Utan címereivel díszített színpa- zésül sok sikert, boldogságot zényletével. A sikerből pon­sítotf A beruházásokra biz* don fogalt helyet a gyűlései- kívánt az ukrán népnek a tosan lemérhető: városunk tosított összegeket szinte tel-* nöksége Leonid Tyimofejevics hétéves terv végrehatásihoz reprezentatív énekkara újabb jes egészében a folyamatban f Kurotpatyenko a művelődés- kommunista jövő építéséhez, lépést tett előre a fejlődés lévő beruházásokra összpon-t tosítjuk. Meg kell szűnniük* az olyan jelenségeknek, hogy* például hosszú hónapokig ki* sem csomagoltak értékes im-} portgépeket, vagy egyik vál-J lalaittól a másikhoz szállít-} gatták, mert a gépeket kellőt megfontolás nélkül rendel-} ték és osztották el. Az eddi-* ginéi nagyobb figyelmet} kell szentelni a vállalati fe!-‘ újítási keretekre is. Fontos, i hogy a vállalatok az álló-j eszközök korszerűsítésére} használják fel a rendelkező-1 síikre álló eszközöket. A népgazdaság minden te-1 rűletén érvényt kell sze- reznünk annak a fe'isme- } résnek, hogy a terme.és, a 2 beruházások és felújítások 2 növekedése csak akkor } szolgálja igazán a szocia- » lista fejődésünk ügyét, ha 2 magasabb műszaki és tér- 2 melékenységi színvonallal, 2 alacsonyabb termelési * költségekkel, gazdaságos j külkereskedelemmel és ak­tív fizetési mérleggel pá- j rosul. Az idén tehát még jobban, tervszerűbben kell gazdál­és pengett a bandára, a három kékszemű kislány: Pilipenkó, Párhomenkó és Li szakovszkaja pedig gyönyörű en énekelt a különös hangsz érhez. kezetesebben érvényesülne a dolgozók munkaverseny- mozgalmában. A SZOT ha­tározata is felhívta erre a fi­gyelmet. Sok üzemben nem helyes a termelés mennyisé­gi túlteljesítéséért versenyez­ni. de a gazdaságosságért min­den üzemben lehet, és hasz- . nos versenyezni. A gazdasá- l vezetői közüL <? növeléséért tökélete­dést keltett. Gyimesi Pálma, a József Attila színház fiatal művésznője Sevcsenko két ügyi miniszter első helyette- A hatalmas tapssal foga- útján. Egységében, erejeben, se a küldöttség vezetője Sz. I. dott beszéd után Kurotpa- az apró technikai finomsá- Oleinyik Sztálin díias fró, tyenkó elvtárs emelkedett gokban egyaránt megeiége- kodni. Helyes lenne, ha ez al S. I. Komiszár, a Szocialista szólásra, cél az eddigieknél is követ-} Munka Hőse, a küldöttség _ Tisztelt elvtársak, ked­tagjai. Magyar részről helyet Ves magyar barátaink — vOTséTadírelő'nagyművészi foglalt az elnökségben Czi- kezdte. - Nagy megtisztelte- VerSet 87 nege Lajos elvtárs az MSZMP tés számunkra, hogy résztVe- Szolnok megyei bizottságának hetünk a magyar—ukrán kul- első titkára, Oláh György a türális napok ünnepségéin: Megvei Tanács VB elnöke örülünk, hogy Szolnok ven- dr. Bene Zoltán országgyűlési dégei lehetünk és köszönjük képviselő és még többen a az őszinte, szives fogadtatást, megye politikai és kulturális Előttünk, ukrán emberek előtt jól ismert a magyar sítenünk kell az anyagi érde­2 A gyűlést dr. Bene Zoltán kultúra. Mi is megrendelők ke^lormäi? A^nv^esér í nyitotta meS- maíd KaPás 3 magyar kultúra napjak részesedési rendszer eredm?} Rezs° 3 városi tanács VB ,aho1 -»^vünkbe nyesnek bizonyult alapelveit [ elnöke tartott ünnepi beszé- zártuk m’vesz vendegeinket, változatlanul helyesnek tart- } det. Elmondotta, milyen tör- a magyar nép képviselőit, juk, de gyakorlati megváló- ♦ ténelmi kapcsolatok fűzik Kurotpatyenkő elvtárs a to- sítási módszereit tovább kell { egybe népeinket. vábbiakban elmondotta, hogy fejlesztenünk. A népgazda- • Már Dózsa György híres az Ukrán SZSZK közvélemé- sági érdek és a vállalati ér-2 parasztseregében is harcoltak nye nagyon elégedett, látván dek összhangját jobban szol- 2 ukrán parasztok. És azóta a 3 magyarnép őszinte, testvé- gálná például, ha az alap- történelem nagy sorsforduló- ri érdeklődését eredményeik in mindig egvütt találtuk a ‘ránt- Ezután néhány adatot két nép szabadságért küz- etetett Szoyjet-Ukrajna dó fiait. - mondotta a többi kulturálls életéből között Kaoás Rezső. Részlete- Befejezésül sok örömet, sen beszélt ezután a Szovjet- nagy eredményeket és bol- Ukrajnában harcolt magyar do® Jövőt kívánt Szolnok la- kommunistákról és az ukrán kosainak és az egész magyar nép hősi áldozatvállalásáról, nepnek^ Kedves kozveUen- amelynek során felszabad!- han^ beszede után percekig tóttá a fasiszta elnyomás zúgott a lelkes taps, alatt sínylődő magyar népet • feladatokat és a többletnyere­ségből való részesedés mér­tékét több évre előre meg­határoznánk. Tovább kell javítanunk a bérgazdá'kodás rendszerét, hogy az ne a vállalatok vezetőit sarkallja a létszám növelésére, hanem a dolgozókat ösztönözze szak­tudásuk gyarapítására és ez­által magasabb teljesítmé­nyek elérésére. Részletesen szólott ezután mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés, valamint a költségvetés ösz- szefüggésérőL Zója Hrisztics a Kiev! Operaház tagja áriákat éne­kelt. A termel ©szÖTetbezetek támogatása — A költségvetés összeál­lításakor — hangsúlyozta, — elsőrendű kötelessé­günknek éreztük, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlődését ösztönözzük, a termelőszövetkezeteket se­gítsük. Az idei költségvetés a szö­vetkezeti élet egészét átfogó állami segítséget biztosít a régi és az új termelőszövet­kezeteknek. nagyüzemi gaz­daságok kialakítására, meg­szilárdítására és fejlesztésé­re. E sokoldalú állami támo­gatás előfeltétele, hogy a sző* vetkezeti parasztok saját erő­forrásaikkal és szorgalmas munkájukkal fokozottan hoz­zájáruljanak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. A költségvetés 2.2 milliárd forint hos«7'íteiáratú hitelt és 227 millió forint vissza nem térítendő állami támo­gatást biztosít a termelőszö­vetkezetek idei beruházásai­ra. A költségvetés több mint másfél milliárd forintot irá­nyoz elő építkezésekre, több- százezer állat-férőhely, több­ezer vagon kapacitású mag­tár, góré és egyéb gazdasági épület létesítésére. A beru­házásoknál a lehető legma­gasabb fokú gazdaságosságra kell törekedniök az építő vállalatoknak is, a termelő- szövetkezeteknek is, Ebben az évben már a szö­vetkezeti saját erő csaknem felét gépvásárlásokra fordít­ják. Az állam a gépvásárlás­hoz hitelt nyújt a szövetke­zeteknek. ugyanakkor tovább növeli az állami gépállomá­sok kapacitását is. A gépállo­mások az idén a tavalyinál csaknem ötven százalékkal több, normálholdban kifeje­zett gépi munkát végeztek a termelőszövetkezeteknek. A közös állatállomány gyarapí­áMéssél, kedves közvetlen­séggel. A pergő műsor nézői fokozott érdeklődéssel var­rták a két ukrán vendégmű- 2 vész felléptét. A várakozók tását több mint 1,4 milliárd» nem is csalódtak. Zója Hrisz­forint középlejáratú segíti az állam. hitellel í Csak több ára értékesítéséből származhat nagyobb jövedelem — A termelőszövetkezetek tagságán és vezetőségén mú­lik, hogy jól használják fel szocialista államunk sokolda­lú anyagi támogatását. A munkafegyelem megszilárdí­tása, a helyes munkaszerve­zet kialakítása, az ösztönző jövedelemelosztási formák ki­kísérletezése. a növényter­mesztés és az állattenyésztés színvonalas, tervszerű irányí­tása komoly követelményeket támaszt a termelőszövetkeze­tek vezetőivel szemben. Azok a szövetkezeti vezetők látják el jól feladatukat, akik a ter­melési alapok bővítésére, több és jobb áru termelésére hasz­nálják fel az állami hiteleket is, a szövetkezet saját erőfor­rásait is. Csakis a több áru tics tiszta csengésű szoprán­ja, biztos hangvétele bámulat­ba ejtette, elragadtatott taps­ra indította a nézőket. A leg­nagyobb sikert Csulluk Zag- ráj, a kijevi Operaház basszistája aratta. Tökéletes művészi átéléssel énekel, óriási hanganyaggal rendel­kezik. A fiatal művész any- nyira elragadtatta a közön­séget, hogy három ismétlés után is alig akarták elenged­ni. Nem sorolhatjuk fel az es­ten résztvett valamennyi mű­vész nevét. Mindnyájan nagy sikert arattak; vendégek és egyaránt. Ez az az igé­értékesítéséből származhat a tagok nagyobb jövedelme. A régi és az új termelőszövet­kezetektől is azt várjuk, hogy megtermelt árukat mind na­gyobb mértékben értékesít­sék az állami és szövetkezeti kereskedelem útján és ezzel: a városok jobb ellátását is szolgálják. A termelési ala-í helybeliek pok meghatározott százaléké-} est bebizonyította, nak erejéig hitelt nyújtunk az2 nyes. komoly zenének is nagy a*, 2 15 'ora van Szolnokon. Csu­ujonnan alakult és területi-* pán me£tfelelö előadásban leg jelentősen megnöveke-j kell tálalni a komoly zene­dett szövetkezeteknek. A hi-} műveket. A szépen sikerült tel fedezeteként a termelő-2 est sokáig emlékezetes lesz szövetkezeteknek áruértékesí-f a™ak a ^°!“zázt ^ tési kötelezettséget kell vál-2 ' koZÜ1 S°kan tesi kötelezettséget kell vaj j de a2 uto]s6 perci ^tartva lalmok az állammal szemben, j hallgatták végig az ukrán ^ «Országgyűlési tudésítá-í maSyar zeneművészet leg- sunkat holnapi számunkban > szebb alkotásait, folytatjuk.) * Hernádi Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom