Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
1960. január 29. 4ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 C Interjú a főmérnökkel ^íem h1 SZ6tll> hogy sokam cseréltek volna vele 1959. januárjában. Amikor legelőször belépett a gyárkapun — nem ismerték. ,,K1 ez az ember? — kérdezgették egymástól az emberek.” Aztán megismerték Szabó Zoltánt, akire ekkor nemcsak a vállalat, hanem az emberekben lévő ziláltság rendbehozásának feladata is hárult. Hihetetlen energiával fogott a munkához. Tehette: imádja hivatását, Dnyepropetrovszkban szerzett 1953- ban kohó- és gépészmérnöki diplomát, ahol a világ legjobb szakembereitől tanult A bajai, majd a szekszárdi gépjavító vállalatot „hozta fel” olyan emberekkel, akik ma is tűzbe mennének érte. a.. S itt fogott munkához tavaly évelején a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál* — Azóta? Kapásból felel, alig pillantva a kezében lévő papi rokba. — Beszéljenek a számok. Tavaly első negyedévben 54 százalék volt a tervteljesítésünk, de félév végén már 106 százaléknál tartottunk. S ekkor nemcsak a szakmunkások, hanem az igazgatótól kezdve mindenki hajrázott. Sikerült. A harmadik negyedévi tervet már szeptember 25-én teljesítettük, november 30-án pedig az éves tervet. Ezek a számok, de arról, mi van ezek mögött, szintén szólhat a krónika: Elgondolkozva mondja: — Ismerni és szeretni kell az embereket. Tekintélyt kell tartani, az önbizalmukat sem szabad elvenni. Bízni kell bennük, becsülni őket — munkájuk, viselkedésük arányában. Higyje el, ha nem a saját szisztémámat kényszerítem rájuk, hanem igyekszem megérteni az övékét, mindent el lehet velük érni. A főmérnöki iroda egyúttal lakószobája is. Munka végén vagyunk, bocsánatot kér, amikor cipőt vált. Közben folytatja: — Érdekes város Szolnok, megszerettem. Jó itt, csak lakás kellene. De remélem, márciusban már az asszony és a fiam is velem lehetitek a szolnoki lakásban* Szava optimizmust, mozdulatai energikusságot sugároz. — Ideges sem vagyok, — nincs rá okom, hisz nyakig vagyok munkával: Ezt szeretem. Dolgozni. Dossziét vesz elő. — Van is rá mód. Tavaly 36 millió forint volt az éves termelési tervünk, most 70 millió. Tudja mit jelent ez? Szavai szinte szilajon csengenek. *— Napi egy lánctalpas traktor komplett javítását, hétnyolc Diesel-motor generálozást. Meg a többit: 1000 ré- pakiemelőt, 500 hűtőkamra armatúrát Kínának, s 1000 istálló komplett gépesítését a tsz-ekben. *— Nem lesz nehéz? — Csodálkozni fog: nem! Már sorolja is az érveket. — Ismerem az embereket, tudom, ki, mihez ért, kire mit lehet bízni. A „iecke” majdnem duplája a tavalyinak. Igaz? — Igaz; — Nomármost, 30 százalékot termelékenység növelésből, 70-et új gépekkel és némi létszámemeléssel érünk el. Vannak tartalékaink. Fejlesztjük a technológiát, itt a munkaverseny, az újítások, a munkaidő, az anyag takarékosabb félhasználása — szóval csak szét kell nézni. Meghökkentőek, de mégis reálisak fejtegetései, — amikor a gépi műveletek lebontásáról, ésszerusífeséről beszél. Amennyire lehet, sza- lagosítanak. — Dnyepropetrovszkban egyik legfontosabb tantárg\ az ekonomia (gazdaságtan) voll Korszerű üzemszerve zés elképzelhetetlen enélküi Azt hiszem, nekem nagy sze r&neséxa volt,, hogy a Szovjetunióban tanultam. De b nálunk képzett mérnökök tudásának ilyenirányú hiányait nem mentheti még sem a fejletlenebb gazdasági és köz- gazdasági képzés. Állandóan tanulni kell. Szabó Zoltán egy év múlva mezőgazdasági gépészmérnöki oklevelet is szerez. Már készül doktori disszertációjára. Bizonyára sikerül ez, is, hiszen az öntözésről szól majd. Közben az általa konstruált gépen, az irányítása alatt elkészített öntöző csövekből fél millió métert gyártanak idén hazánkban, éppen azért, mert ennek gépi berendezése 75 százalékkal olcsóbb, mint a régi alapcsöves öntözésé. De csinált már nádból méhkaptárt (szenvedélye a méhészkedés), hűtőkamrát almatároláshoz, . motorcsónakot motorkerékpárból és így tovább. — S mit szeretne még? — Egy klubhelyiséget Szolnokon. __ 9 — Ahol a város műszaki gárdája olvashatna, tanulhatna, szórakozhatna s megismerné egymást,. Baján van ilyen. Nagyon hasznos. Sokan nem is gondolják, milyen lehetőségek rejlenek ebben.. * Lassan este van, búcsúzunk. — Ha megengedi, elviszem a kocsimon. Meglepődött arcomat látva már a volán mellől mondja: — Nem lottón nyertem. — Cjításból vettem. Amit az öniözőcsövekért kaptam .. — bubor — ÉPÍTÉSI PROBLÉMÁINKRÓL Az egyszerű emberektől kezdve a felsőbb hivatalos szervekig sokan foglalkoznak manapság az építőiparral. Érthető is, hiszen lakás, iskola, állatférőhely, magtár stb. építés miatt sokezer embert közvetlenül érint munkája. S tevékenysége egyre fokozódik. A megyei építőipari vállalat például 1958- ban 106 millió, 1959-ben mintegy 176 millió forint értékű munkát végzett, s az idén megközelíti a három- százmilliót. Éppen ezért nem érdektelen felvetni néhány olyan problémát, ami károsan hat a vállalatra, s aminek megoldása egyáltalán nem lehetetlen. Egyik legégetőbb feladat az építőipari vállalatnál is Kilenc helyeit j| mj||jg f0rf||f bevétel — így terveznek a kunszertmártoniak — Kunszentmárton — Zalka Máté Tsz. termelőszövetkezet, egy közösség. Mennyi eredmény, gond és probléma húzódik meg a név mögött Különösen a január dereka okoz fejtörést, alapos megfontolást. Sokról, milliókról van szó. Az egész évi gazdálkodás formáit határozzák meg ilyenkor; A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben alapos megfontolás után, a reális lehetőségekre építik a terveket. Talán ezeket a gondolatokat öntötte szavakba rövid egy órás beszélgetésünk alkalmával Nádas elvtárs, a tsz főkönyvelője. Eredményeikkel sohasem elégedettek a tagok, mindig többet és többet akarnak elérni. Tavaly például kilenc millió forint felett volt a bevételük, az idei gazdasági évben pedig 11 millió forint értékű árú előállítását tervezik. A fejlett agró- és zoó- technikai módszerek alkalmazásával a növénytermesztésben és az állattenyésztésben jelentősen emelik a hozamokat. A tavaly 20 vagon kenyérgabonával szemben az idén már 50 vagon búza értékesítését tervezik. A tagok javaslata alapján a szükségleten felülj felesleget is átadják a felvásárló szerveknek. Tovább növelik a cukorrépa termelést. A cukorrépa az elmúlt gazdasági esztendőben is jól fizetett. Az ősztől kezdve folyamatosan több mint 352 vagonnal szállítottak el a cukorgyáraknak. A répatermelés jó üzlet-:; nek bizonyult, hiszen jóval egy millió forinton felüli ösz- szeget írtak a tsz számlájára. A multévi biztató eredmények még nagyobb lendületet adtak a tagságnak és az idén legalább 420 vagon répát szándékoznak termelni. Ide a cukorrépához tartozik még egy új elképzelés is. — Nagymennyiségű répamag előállítására határozták el magukat. Ha elképzelésük valóra válik, ez újabb egymillió forintot hoz a közősnek. Növelik a kukorica, kender, dohány és a takarmány- növények vetésterületét és termésátlagát is. Takarmányból bőséges mennyiség kell, hiszen jelentős állatállománnyal rendelkeznek. A megyei pártértekezlet határozata alapján fontos feladatnak tartják a sertésállomány növelést. Saját tenyésztésből, több mint ötszázzal növelik a törzsállományt. Bevételük egyik jeletős részét a sertéshizlalásból nyerik. A tervek szerint idén 1.360 jószágot hizlalnak meg. Jelentős jövedelmet biztosít a gazdaságnak a tejtermelés, amelyből több mint két millió forint bevételt terveztek. Az itt felsoroltakon kívül még sok-sok elképzelést és ötletet akarnak megvalósítani a Zalka Tsz tagjai. Tervei ik reálisak és szorgos munkával mind megvalósíthatók. — Mégegyszer visszapillantva az elmúlt esztendőre, azt is el kell mondani, hogy a tagságnak nyújtott biztos megélhetés mellett hat millió forinttal növekedett a közös vagyon. A szövetkezet összvagyona ma már meghaladja a 35 millió forintot. T. O. Új könyvek Leninről Moszkva (MTI). Lenin születésének 90. évfordulója alkalmából a szovjet könyvkiadók számos érdekes könyvet jelentetnek meg. Közzéteszik például a kommunista párt, a nemzetközi munkás- mozgalom vezetőinek, veteránjainak visszaemlékezéseiből összeállított gyűjtemény harmadik kötetét. A kötetben igen sok elsőízben publikált cikk és megemlékezés lesz. Külön kötetben jelenik meg a dolgozók Leninhez intézett leveleiből összeállított válogatás, amely Lenin vázlatait is tartalmazza. Most jelent meg Lenin feleségének, Krupszkájának egy cikkgyűjteménye, valamint a közelmúltban elhunyt G, Krzsizsanovszkij, — a párt egyik legidősebb tagja és V. Karpinszkij visszaemlékezéseinek gyűjteménye. (MTI) a termelékenység fokozása Tükrözi ezt a maguk elé tűzött cél? Nem nagyon mondhatjuk, hiszen mindössze 1,9 százalékos (még a tavalyi fejlődési ütemhez is visszalépést jelentő) termelékenységnövelést tűztek célul. A magyarázat: sok a szétszórt, nehezen megközelíthető tsz-építkezés, nem rendelkeznek kellő gépi felszereléssel, stb. A valóság viszont az, hogyha jól megszervezik az előkészítő csoport munkáját, nemcsak kísérleteznek vele hanem konkrét feladatokkal bízzák meg. ha a műszakiak jól szervezik a munkát, többszázalékos termelékenységnövelés várható. Persze, sokminden hozzátartozik ehhez, többé-kevésbé kihat rá az emberekről való gondoskodás. S ez nem minden esetben a vállalaton múlik. A munka- intenzitást befolyásolják a szállási és étkezési viszonyok is. Különösen a termelőszövetkezeti istállókon, gazdasági épületeken dolgozó munkások küszködnek ilyen problémákkal. A vállalattól nem lehet kívánni hogy minden 10—12 főnek létesítsen munkásszállót, a tsz-ek pedig nem gondoskodtak sem elhelyezésükről, sem étkeztetésükről. Okulva a múltévi tapasztalatokból, valamilyen intézményes megoldást kellene keresni a tanyavilágba küldendő építőmunkások problémáinak megoldására. Tervszerűbb tervdokumentációt Az idén — egyelőre — 17 termelőszövetkezeti munkahelyet jelöltek ki a megyei építőipari vállalat részére. Az új beruházásokhoz viszont nem bocsájtották a vállalat rendelkezésére a szükséges tervdokumentációt. Mindez hátráltatja a munkát. Tavaly — az idejében kötött szerződések következtében — ilyenkorra már tíz istálló fal- egyenben állt. Az építők dicséretére legyen mondva, szerződéskötés nélkül is megrendelték az istállókhoz szükséges anyagokat. hogy egyik legfontosabb feladatuknak, a termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztésének eleget tudjanak tenni. Persze, ez sem jelenti a probléma végleges megoldását, mert a tervdokumentáció nélküli anyagrendelés azt a veszélyt rejti magában, hogy a beruházók vonakodnak majd a különböző szerkezeti anyagok felhasználásához hozzájárulni, Előfordulhat, hogy akkor rukkolnak majd elő sajátos kívánságaikkal, amikor már az anyag a helyszínen lesz. Nehezíti az építők munkáját az is, hogy a termelőszövetkezetek a különböző gazdasági épületeket esetenként egymástól 2—3 kilométerre akarják megépíttetni. Anyag- szállítási, munkaszervezési problémát csinálnak ezzel Fontolóra kellene venni: jogos-e minden ilyen kívánság, okvetlen megköveteli-e a szövetkezet érdeke, hogy gazdasági épületeit egymástól távol építtesse. Az előbbiekből is következik, igen fontos, hogy építőiparunk minél hamarább rendelkezzen a szükséges tervdokumentációkkal, megkössék a kiviteli szerződést, s így minél hamarabb intenzíven megkezdje a munkát. A közművesítés is fontos Mindenki saját maga érzi. hogy mennyire szükséges a különböző .létesítmények közművesítése. Modern lakótömböt el sem tudunk képzelni villany, víz, csatornázás nélkül. Az építkezéseken mégis örök, refrénszerűén visszatérő probléma, hogy hiányoznak a közművesítési tervek és költségvetések. A karcagi és túrkevei lakásépítkezésekre például a múlt évben akkor adták meg a víz- és csatornázási tervet, mikor az épületek már nagyrészt tető alatt álltak. A csatornázást éppen ezért csak most. a nyár folyamán tudják majd elvégezni. Más lakásoknál. istállóknál sem jobb a helyzet az esetek zömében. A szolnoki lakásoknál is pótmegbízással történik a közművesítés. Az 1960-ra kijelölt lakásépítési munkák közt megoldatlan az épületek víz- és villanyellátása, csatornázása. A jászberényi, kisújszállási. mezőtúri lakásoknál is hasonló probléma tapasztalható. Az volna a helyes, ha lakásépítési megbízatásokkal egyidőben a közművesítés feladatait is megkapnák az építők, hogy jobban eleget tudjanak tenni korunk követelményeinek; jól, olcsón és gyorsan felépíteni az új létesítményeket, «— s i — 2139 métermázsa húst állít elő a jászapáti Alkotmány Tsz Megyénk közös gazdaságai évről-évről több terményt, állati terméket — ezen belül pedig húst — állítanak elő. Az egyes tájegységek adottságainak gondos felmérése Este a pártklubban A karcagi veteránok fdubja kedvelt találkozóhelye az öregeknek fiataloknak egyaránt. A hétfői szünnap kivételével minden este benépesül, beszélgetnek, olvasgatnalc televíziót néznek. ' ' íme néhány an a klub vendégei közül. alapján megyénk vezetői meghatározták azokat a szinteket, melyeknek az egyes termelőszövetkezetek részéiől történő elérése megyei termelési tervünk teljesítését teszi lehetővé. Ez az irányszám a jászapáti járás tsz-ei í számára 100 holdanként 47 ♦métermázsa hús előállítása. £ — Nálunk „valamivel” több lesz, — kalkulál Gömöri Károly, a járási székhelyen működő Alkotmány Tsz elnöke. — Az csak természetes, Gyakran találni itt Bártfai Sándor elvtársat, a Lenin Ts2 elnökét. T akatos István tár ásásában egy fiatal gépállo- 1 mási dolgozóval K. Szabó Mihállyal beszélget. Egy másik szobában hango abb beszéd hallatszik. Meg lepő látvány; az asszonyok is bejárnak a újabban itt vitai iák meg a divatot. hogy az erősebbtől többet vár az ország; nem? .., Ezután előszámlálja, hogy miből mennyit termel ebben az évben a közös gazdaság. Előállít 605 métermázsa hízottmarhát, 208 métermázsa baromfit, 18 métermázsa pulykát s a tavalyi 577 helyett ezerháromszáznyolc métermázsa sertéshúst. Mindent összevetve, a jászapáti Alkotmány Tsz hústermelése ebben az évben 64,6 métermázsa lesz 100 holdanként. A közös gazdaság mind nagyobb arányokban veszi jövedelmét az állattenyésztésből. Tavaly két és negyedmi1 Hó forintot hasznoltak ebből az üzemágból — ebben az évben 3 millió 642 ezer forintra számítanak. Rész jut ebben annak is, hogy míg tavaly 205 ezer liter tejet adtak le, idén 260 ezer liter kerül a tsz-ből közfogyasztásra. — Mai, négyszázhat egye- des szarvasmarhaállományukat esztendőre ötszázhatvanháromra növeljük; ezen belül száztízzel szaporítjuk a tehenek számát, — így az elnök. — Csak néhányat vásárolunk; állományunk nö- eléséneif alápja: saját törzs- tenyészetünk.
