Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. Január í. Szolnok megye vendégkönyve 1959 gítséget nyújtott a termelő­szövetkezeti gazdáknak, a si­lókukorica termesztéséhez. Most ismét eljött, hogy meg­győződjön az elért eredmé­nyekről; Július 14-én ismét ked­ves barátok érkeztek a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból. Kari Heinz Moeher, a német művelődésügyi mi­nisztérium mellett felállított módszertani kabinet vezető­je beszélgetett megyénk nép­művészetének művelőivel .— Sokat időzött Kántor Sándor karcagi népművész műhelyé­ben; Július, a külföldi átutazók hónapja volt. A VIT-re utaz­tak a baráti államok fiatal­jai. Az állomáson szinte naponta volt találkozó, ahol a külföldi és magyar fiata­lok nagyszerű barátsága fej­lődött ki. Augusztus 7-én svéd üzlet­emberek érkeztek Szolnokra Mint váratlan vendégek top­pantak a Vágóhídra. Mintegy kétezer kilométerről érkezett Gothenburgból, városunkba Erich Sundström úr, a Gus­tav E. Nilsson és Társa cég igazgatója Jan fia kíséreté­ben. A Vágóhíddal nagyobb tétel lóhús szállításra kötöt­tek üzletet, s a külföldi üz­letemberek elismerően nyi­latkoztak az üzemben látot­takról. Szeptember 8-án daltól, tánctól, zenétől volt hangos a szolnoki Szabadtéri Szín­pad. A béke és a barátság jegvében, a csehszlovák nép­hadsereg művészegyüttese tartotta előadását. Szeptember 13-án arról számolt be lapunk, hogy több mint 1100 külföldi vendég volt ezidáig a szolnoki szállo­dákban. Legkülönbözőbb or­szágok turistái, üzletembe­rei, küldöttei fordultak meg néhány hónap alatt a város­ban; A statisztika azt mu­tatja, hogy az 1958. évhez vi­szonyítva már ekkor meg duplázódott az idegenforga­lom | November 19-én Kame- run-i vendég látogatott el a jászberényi fiatalok közé. — Francois Fosso, a Kamerun-i Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség főtitkára hosszasan el­beszélgetett a jászberényi KISZ fiatalokkal. December 8-án a testvér­pártok küldöttei jöttek el Abádszalókra és Mezőhékre. Abádszalókon a Lenin Ter­melőszövetkezetet kereste fe! a koreai pártküldöttség Pák Den — aj a Koreai Munkás­párt alelnöke vezetésével, valamint a Norvég Kommu­nista Párt küldötte. Hossza­sén elbeszélgettek a szövet­kezeti gazdákkal. Mezőhéken az iráni pártküldött tett lá­togatást a Táncsics Tsz-ben. December 15-én román if­júsági vezetők érkeztek Ro man Nicolae vezetésével a túrkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet fiataljaihoz. Sok fontos ifjúsági mozgal­mi tapasztalatokkal gazda­godtak. Egyben még szoro­sabbra fűződött a román és a magyar ifjúság közötti barátság. December 16-án Szolnokra fiatal német írók látogattak el. Az MSZBT klubhelyisé­gében a megye íróival és új­ságíróival beszélgettek. A fi­atal német írók az irodalom és kultúra fejlődéséről ér­deklődtek, valamint a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének megyei tapasztalata­iról) • E rövid kis vendégkönyv nem ad részletes áttekintést a megyénkben járt külföldi vendégek látogatásáról, azon­ban ez is megmutatja, hogy megyénk idegenforgalma a korábbi évekhez viszonyítva többszörösére növekedett. — Szolnok megye is részese, ápolója a népek közötti ba­rátságnak. JtlicU Ma reggel az újságolvasó nem futja át közömbösen kedvenc lapjának címfejét, hanem a szokástól eltérően megnézi a dátumot. Aztán el­tűnődik: igen-igen, ma van először 1960. Ugyan mit hoz, milyen örömet és milyen gondot? Az olvasó ezek után belelapoz az újságba, érdek­lődéssel, kíváncsian, hogy miről írtak újév első napján. Az újságíró pedig, amikor e sorokat rótta, és eljutott e mondatig, ceruzája megállt a kéziratpapíron. Valami eszé­be jutott. Érdekes lenne tud­ni, vajon az olvasó, aki a2 év minden napjának regge­lén szinte türelmetlenül vár­ja kedvenc lapját és mindig csak olvas, miről ima vajon ő az újságíró helyett 1960 ja­nuár 1-én, az új évet kö­szöntő lappéldányban? Abba is hagytam az írást.., Most folytatom. — Megkérdeztem több különböző foglalkozású embert, mondja el, miről írna. íme a válaszok: ÖZV. ERDEI ISTVÁNNE IRODAKEZELÖ MEGYEI TANÁCS VB. — Amit mondok, az nem csak a saját véleményem, Sbkunké. Amikor feltette a kérdést, nem válaszoltam azonnal, hanem beszélgettem munkatársaimmal és így a kollektíva nevében adok vá­laszt. Ha ránk lenne bízva, akkor. mi ma, január 1-én — és az év többi napján is — sokat írnánk a dolgozó nők­ről. Azok gondjáról, a máso­dik műszakot megkönnyítő lehetőségekrőL — Az a véleményünk ugyanis, hogy a lapok elég keveset foglalkoznak velünk, a dolgozó nőkkel. Hát nézze, most ha újságíró lennék, ak­kor ezt a mulasztást január 1-én pótolnám. KOLLÁR MIHÁLY PART- TITKÁR, ERDŐGAZDASÁG — Nem tudom, kinek mi a ÚJÉV NAPÚN? A nagy reménységek éve nyos újévi üzenetéből az a bejelentés, hogy a kormány a közvetlen fegyverkezési ki­adásokra az állami költség- vetés hatvan százalékát szán­dékozik fordítani. HRUSCSOV ELVTÄRS BE­SZÁMOLÓJÁVAL kezdetét vette január 27-én a Kreml üléstermében a Szov­jetunió kommunista pártjá­nak XXI. rendkívüli kong­resszusa, melynek jelentősé­ge messze túlnőtt a Szovjet­unió határain. A kongresz- szus nemcsak a kommuniz­mushoz vezető nagyszerű útat mutatta meg az emberiség­nek, hanem az emberiség bé­kéjének, a népek békés éle­tének ragyogó távlatait is feltárta. A kongresszuson el­fogadott hétéves terv döntő jelentőségű a szocializmusnak a kapitalizmussal vívott bé­kés gazdasági versenyében. Mint Hruscsov elvtárs záró­szavában kijelentette: „békés versenyt akarunk a kapita­lista országokkal. A terme­lőerők fejlesztésében, az or­szág gazdasági erejének fej­lesztésében, a nép anyagi és kulturális jólétének növelé­sében akarunk versenyezni”. A szovjet államfő ezáltal nyomatékosan aláhúzta a kongresszus zárószavában is a Szovjetunió békepolitiká­jának egyik sarkalatos téte­lét. Január 23-án tért haza Mi- koján amerikai útjáról, mely­nek során hosszabb tanács­kozást folytatott a Fehér Ház­ban Eisenhowerrel. angol Államférfiak MOSZKVÁBAN Február 21-én Moszkvá­ban megkezdődött a Béke Vi­lágtanács irodájának ülés­szaka és ugyanezen a napon érkezett Moszkvába Macmil­lan angol miniszterelnök és Selwyn Lloyd külügyminisz­ter. Március 3 áig tartó szov véleménye, de én ma min­denképpen az erdőgazdaság­ról írnék. Sokat tudnék róla írni. — Nagy feladatokat oldot­tunk meg az őszi munkák során. A dolgozók szinte ki­vétel nélkül lelkesen mun­kálkodtak az őszi tervek si­keres teljesítése érdekében. Fáradozásuk nem volt hiába­való és név szerint is felso­rolhatnánk nagyon sok em­bert, aki minden dicséretet megérdemel. De most, 1960- tían még jelentősebb felada­tok előtt állunk. — Az ötéves terv során minden évben ötezer kát. holdat kell fásításiunk. Ez nagy szó, de nem ijedünk meg a ránk váró munkától. Annyi azonban bizonyos, ha megoldjuk — mint ahogy meg fogjuk oldani — kalapot emelhetünk saját magunk­nak. Én ezekről a dolgokról írnék ma. BOZSÓ SÁNDOR TSZ EL­NÖK KŐTELEK — Még a számat is feles­leges kinyitni, hiszen úgyis tudja a választ. Miről is ír­hatnék én a hatodik évtized küszöbén? Nem újságcikket, hanem valóságos regényt ter­melőszövetkezetünk fejlődé­séről, eredményeiről és biz­tató jövőjéről. Szívemnek ez a téma lenne a legkedvesebb. — Mindig optimista vol­tam, de most minden okom meg van rá. Kőtelek szövet­kezeti község s most már vi­lágosan látjuk a szocialista mezőgazdaság jövőjét. Az új belépők hangulata teljesen megváltozott. Amikor aláír­ták a belépési nyilatkozatot, egy ideig elfogta őket a pesszimista hangulat Én is így voltam annak idején és megértettem őket. Ezt a bo­rúlátást felváltotta valami nagy örvendetes lelkesedés. —- Napközben és esténként sokat beszélgetünk mi régi és új tagok egymással. Erős jetunióbeli tartózkodásuk so­rán számos megbeszélést folytattak és erről közös köz­leményt adtak ki. A tárgya­lások során az angol állam­férfiak meggyőződtek a szov­jet nép törhetetlen békeaka­ratáról, őszinte békevágyá­ról. Ennek adott hangot Hruscsov elvtárs március 5-én a lipcsei vásár Veze­tőségének ebédjén mondott beszédében, amikor ismétel­ten hangsúlyozta: meg kel) kötni a német békét, fel keli számolni a második világ­háború maradványait. Február végén Nyasszaföl- dön véres zendülésekre ke­rült sor a benszülöttek és a katonaság között, március elején pedig Bolivia főváro­sában zajlott le nagyarányú tüntetés az Egyesült Államok kizsákmányoló politikája el­len. i Március 19-én Hruscsov elvtárs a Kremlben sajtóér­tekezleten ismertette a Szov­jetunió álláspontját a német kérdésben. Még ebben a hónapban lét­rejött a külügyminiszteri ta­lálkozóra vonatkozó megálla­podás is. A március 2-i szov­jet javaslatra 26-án tettek közzé a nyugati hatalmak vá­laszát. A szovjet kormány már 1959. március hó 30- án jegyzékben közölte: — egyetért azzal, hogy a kül­ügyminiszterek értekezlete május 11-én üljön össze Genfben. Ezen a napon egyébként a háború utáni idők legnagyobb béketünteté- * zajlott le Angliában, — március 31-én a szovjet béke­kampány újabb lépéseként a szovjet kormány megújítot­ta azt a javaslatát, hogy a NATO és a varsói szerződé: országai kössenek egymással megnemtámadási szerződést. A hűbérurak szolgálatában ál'ó fegyveres banditák Tl- betben államcsínyt szervez­tek, megölték azokat a tibeti hazafiakat, akik elutasították a feudális érdekeket szolgáló elhatározással hozzákezdtünk az igazi nagy munkához, öt esztendő múlva aki erre jár, nem ismer rá a régi Kőte- 1 ekre. Lehet, hogy kicsit el­kalandoztam, annyi azonban bizonyos, hogy,én erről a vál­tozó, formálódó és szépülő paraszti életről írnék legtöb­bet VARGA SÁNDOR IGAZGA­TÓ, JÁRMŰJAVÍTÓ Szép, szebb legyen Szolnok. Szombathelyen a város dol­gozói voltak azon, hogy csi­nossá, még otthonosabbá te­gyék. Ezt itt is szervezni kel­lene. Az üzemünkhöz vezető utak. különösen ilyen időtájt igen mostoha állapotban van­nak. Véleményem szerint ezen is változtatni lehetne. A városi tanács vezetői azt mondanák: rendelkezünk eny- nyi pénzel, a többit egészít­sék ki társadalmi erővel. Mi meg is tennénk. Azonkívül szerintem még többet foglalkozhatnának a város illetékes vezetői a la­kásproblémák gyorsabb meg­oldásával. Itt is az üzemek társadalmi erejének mozgósí­tására gondolok. Mondjuk van a tanácsnak egy millió forintja lakásépítésre. Ebben az esetben véleményem sze­rint még legalább egy millió forinttal — megfel4lő szerve­zés esetén — hozzájárulhat­nának a város munkásai. Esetleg úgy, hogy heti két óra társadalmi munkát aján­lanának fel. S egy bérházból így kettő lehetne. Ezek azok a dolgok, amire én ma. új év napján felhívnám a figyel­mét és amiről írnák. Lám csak mennyi minden­ről írna az olvasó. S most hadd áruljam el, ez az egész dolog egy kicsit közvélemény­kutatás is volt arra nézve, mi érdekli elsősorban a mai élet sodrában élő embereket. S hogy miről írjunk majd mi, hivatásos újságírók, még töb­bet 1960-ban. Valóságos ke­resztmetszetét adták ennek válaszaikban az olvasók. Sz. P. kalandot. A lázadást napok alatt elfojtották, a helyi kor­mány hata'mát a tibeti auto­nom terület előkészítő bizott­ságára bízták és ezzel a hű­bérurak elnyomása alatt síny­lődő Tibetben meggyorsultak a demokratikus átalaku'ást elősegitő reformok. Április 9-én újabb lépés­ként a német kérdés megol­dására Grotewohl, az NDK miniszterelnöke levelet inté­zett Adenauerhez, az NSzK kancellárjához. Levelében ja­vasolta, dolgozzanak ki közös álláspontot a német béke- szerződés kérdésében. Április 11-én dr. Münnich Ferenc vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott az ázsiai népi demok­ratikus országokba. 25-én a washingtoni, illetve a londoni szovjet nagykövet átnyújtot­ta a két nyugati nagyhata­lom külügyminisztériumában Hruscsovnak a nukleáris rob­bantások részleges betiltásá­ról szóló üzenetét. A hónap végén összeültek Párizsban a nyugati külügyminiszterek és kompromisszumos megálla­podás alapján kidolgozták kö­zös álláspontjukat, a genfi értekezletre. A KÜLÜGYMINISZTEREK GENFI ÉRTEKEZLETE, mely május 10-én vette kez­detét — „két félidőre” osz­lott. Május 23-án meghalt Dulles, az USA külügymi­nisztere, s temetésére elutaz­tak a genfi értekezleten résztvevő külügyminiszterek, akik Washingtonban megbe­szélést tartottak Eisenhower elnökkel. Június 10-én Gro- mikó szovjet külügyminisz­ter nagyfontosságú új javas­latokkal segítette az értekez­letet, hogy eredményt érjen el a nyugat-berlini kérdés átmeneti rendezésében. Jú­nius 20-án a nyugati külügy­miniszterek javaslatára elna­polták a tanácskozást, mely háromheti szünet után július Az utóbbi évtizedek törté- ielmében nem volt esztendő, melyet az emberiség olyan reménységgel fogadott volna, mint a most ránik köszöntő L960-as évet. A békeszerető emberek nagy várakozással tekintenek az új esztendőbe, me'yre megérett 3. Szovjetunió szívós küzdel­meinek eredménye: Azok a nyugati államférfiak, akik egy évvel ezelőtt még halla­ni sem akartak a hideghábo­rú fagyos légkörének meg­szüntetéséről, a nemzetközi problémák legmagasabb szin­tű tárgyalások útján való rendezéséről, legutóbbi javas­latukban készségüket fejez­ték ká, hogy kívánatosnak tartják a fő nemzetközi prob­lémák megvitatására időn­ként tartandó csúcsértekezle­tet. A nagy fordulatot két té­nyező segítette elő elsősor­ban: a Szovjetunió nagy si­kered, az erőviszonyok eltoló­dása, a szocialista tábor ja­vára, másrészt az a tény, hogy az emberiség döntő többsége magáévá tette a bé­ke ügyét és ezzel olyan nyo­mást gyakorolt saját állam- férfiaímak állásfoglalására egyes nyugati országokban, aminek előbb-utóbb engedni­ük kellett. Lapozzuk át egy sorsdöntő esztendő króniká­ját hogyan jutott el az embe- Iriség a január eleji csikorgó ■hidegnél dermesztőbb hídeg- ; háborús légkörtől a Camp David-i találkozó nagy eny­hüléséig és az év végére ! konkrét javaslatokban kije- gecesedő csúcstalálkozó út­jáig. KILŐTTEK az ELSŐ HOLDRAKETÄT Az 1959-es újesztendő első ajándékaként a szovjet tu­domány elindította a csilla­gok felé az első holdrakétát, mely üzemanyag nélkül 1472 kg-ot nyomott. A raké­ta a tudósok tervezte úton haladt a Hold irányába, s a Naprendszer első mester­séges bolygója lett. A párat­lan tudományos eredményt világszerte mint az emberi­ség diadalát ünnepelték, hi­szen ezzel az emberiség el­tépte a köteléket, mely eh­hez a bolygóhoz kötötte. A január 2-án kilőtt rakéta egy­ben a szovjet tudomány olyan fölényének hirdetője lett, ami rá kellett, hogy döb­bentse a nyugati hideghábo­rús köröket is a megválto­zott kilátásokra és ezzel a hosszú hónapok múlva bekö­vetkező enyhülés egyik elő­idézőjévé vált. Január első napjainak kró­nikájához tartozik, hogy Fi­del Castro csapatai évek har­ca után elérték Havannát, Kuba fővárosát Batista, a véreskezű diktátor elmene­kült és megalakult az ideig­lenes kormány. A kubai sza­badságharc győzedelmeske­dett. Genfben ismét megkezd- dődtek az atomfegyver ki sér­tetek megszüntetéséről folyó tárgyalások. Mikoján magán­jellegű látogatásra az Egye­sült Álamokba érkezett. A fegyverkezési hajszát forrpontján jelzi Eisenhower’ elnöknek az USA kongresz- eousához intézett hagyomá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom