Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

I960. Január Ts SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megyénk egyik legjobb munkaszervezeti formája a lurkevei Vörös Csillag Tsz-bsn Több termelőszövetkezeti vezető kérésére ismertetjük a túrkevei Vörös Csillag Tsz szervezeti felépítését. A cik­ket Somosi Árpád, a tsz fő- agronómusa irta. » Napjainkban megyeszerte igen nagy probléma — az összevonások és az egyesülé­sek következtében — a nagy­ra nőtt tsz-ek vezetésének megszervezése. Ma már Szolnok megyé­ben 5—10 ezer holdas vagy még ennél nagyobb tsz-ek is működnek szép számmal. A nagy terü'etű tsz-ek me­gyénkben e gazdasági évben uralkodó üzemi formává vál­tak. Ily nagy terület össze­fogása egykézben — oly mó­don, hogy a központi veze­tés, az operatív termelési irányítás minden szálát a kezébe fogja, — nem lehetsé­ges vagy, ahol ezt megpró­bálják. a próbálkozás igen hamar csődöt mond. Feltétlenül szükséges, hagy az üzemszervezéshez a ve­zetés is a maga szilárd és mindenütt jelenlévő szerveze­tének kiépítésével hozzájá­ruljon. Igen sok tsz-ben még tartja magát az a hibás né­zet, hogy a függetlenített ve­zetők a tsz tagok nyakán élő dologtalan herék. E felfogás helytelen és meggyőződhe­tünk róla gyakorlatban, hogy mindazon termelőszövetkeze­tekben, ahol a tagok nem ér­zik át a vezetés fontosságát, előbb-utóbb hibákat hibákra halmoznak. Szerintem különösen fon­tos, hogy az elnök a tagság teljes bizalmát élvezze, de te­kintélye is legyen. Sok tsz e'nök az olcsó népszerűség hajhászásával maga rontja a munkafegyelmet. Bátran ki­mondhatjuk, valamennyi szö­vetkezeti gazdának az az ér­deke, hogy igazságos, és fe­gyelmet tartó elnököt vá­lasszon, akit ahogy mondani szokás, inkább szidjanak, — egész évben kemény keze mi­att, és dicsérjék őt zárszáma­dáskor az eredményekért. Az már sokkal rosszabb, amikor egész évben dicsérik és zár­számadáskor szidják. A nagy területű tsz elnöke szakmailag képezze magát. Nem lehet tízezer holdas nagyüzemeket kisparaszti gazdálkodási szemlélettel ve­zetni. Természetesen az is fontos, hogy nagy gyakorlatú és magas képzettségű szak­embereket alkalmazzon a szövetkezet a különféle gaz­dasági posztokra. A főagro- nómus és a főkönyvelő a nagyüzemi vezetés minden problémájában járatos le­gyen. A brigádvezetők a terme­lés területén olyanok, mint a katonaságnál a szolgálat- vezetők. A termelőszövetke­zetben a gazdálkodás tenge­lyében a brigádvezei^u. van­nak. Mi azt szoktuk mon­dani, a jó brigádvezető egy fél termést jelent. A túrkevei Vörös Csillag Tsz. melynek szervezeti fel­építését itt pé'daképpen be­mutatjuk, tizenegyéves életé­nek nehéz tapasztalataival, igazolja a fentebb felvetett kérdések helyességét. A termelőszövetkezet területe 11 800 kát. hold. Ezen negyvenhét függetlenített vezető dolgozik. Az ezeregyszáz fős taglétszám­nak tehát 4,6 százaléka függetle­nített. Ha megnézzük, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata szerint a kolhozok függetlenített létszáma 7 százalék lehet, akkor e százalék jónak mondható. Elég arra, hogy a ter­melés minden szükséges posztján függetlenített vezető álljon. Ha közelebbről megnézzük e szervezeti formát, az állami gaz­daságokétól abban különbözik, hogy a termelőszövetkezeti bri­gádok saját fogat és gépparkkal rendelkeznek, területük vetésfor­gókra bontva pontosan meg van határozva. Nálunk tehát a ter­melőszövetkezeti brigád önálló gazdasági egység, nem pedig munkabrigád. A termelőszövet­kezeti brigád önálló tervvel ren­delkezik és munkaegység fel- használása Is önálló. Két-három brigádot az állami gazdaságokhoz hasonlóan ml Is összefogunk üzemegységben, — azonban ezek az üzemegységek jtlk. Az üzemegység felállításá­ra azért volt szükség, mert köz­pontilag 10-12 ezer holdon felüli brigád munkáját összefogni már nem lehet. A tsz vezetés eme szervezeti formája a gyakorlatban bevált. Nézzük részleteire bontva a szer­vezeti felépítést. A tsz legfőbb szerve a közgyűlés (küldöttgyű­lés), mellette van az ellenőrző bizottság, majd az igazgatóság, az elnök (elnökhelyettes) utána a vezető mezőgazdász követke­zik. A vezető »mezőgazdászhoz tartozik a főállattenyésztő, az üzemgazdász és a brigádok. Van öt szántóföldi növényter­mesztéssel foglalkozó, egy rizses, egy kertészeti, egy építő, egy ipari és egy szállító brigád. A brigádokat a brigádvezetők irá­nyítják az előbb elmondottak szerint. Az 1480 kát. holdas 3-as számú brigád 60 fős. Ide tarto­zik a brigádvezető, 9 fogatos, öt munkacsapat, az I.-es számú munkacsapat 11, a többi négy munkacsapat tíz fővel. Nagyjá­ból hasonló a helyzet a többi szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó brigádoknál is. Néz­zük az ipart brigád össze*éte'ét: brigádvezető, hét lakatos, öt ko­vács, négy bognár, négy aszta­los, két szíigyártó, két villany­szerelő, két festő. A főállattenyésztő szakmai irá­nyítása alá a szarvasmarha, a a sertés, a juh és a baromfi te­nyésztő brigád tartozik. Ezenkí­vül még a méhészet, a takagmá- nyosok, az állatorvos, az állator­vos szaksegéd, az inszeminátor és a törzskönyvelő. Nézzük pél­dául a szarvasmarhatenyésztő brigád összetételét: brigádvezető, három 12—12 főből álló munka­csapat, 23 növendéknevelő, hat hizlaló, összesen tehát 77 fő. A sertéstenyésztő brigád: brigádve­zető, 11 sertéstenyésztő, öt süldő­nevelő. négy hizlaló. A főkönyvelő Irányítása alatt áll a főkönyvelő helyettes, az anyagkönyvelő, az állatnyilván­tartó, a pénztáros, két munka­egység nyilvántartó, a gyors- és gépíró és a magtárosok. A felso­roltak nagyon jól elképzelhetők és összeállíthatók táblázatszerűén a közgyűléstől - mint a szövet­kezet legfőbb szervétől - lefelé vezetve. Szerintem igen helyes len­ne lapunk hasábjain vitát folytatni a vezetés helyes megszervezéséről e példa alapján, hogy megyénk ter­melőszövetkezeteinek m ég­AZ ALKOTO MUNKA JEGYÉBEN... A békés alkotó munka jegyében az új évben tovább gazdagodik megyénk. Bővül üzemeink gépparkja, új épü­letek falai magasodnak majd. Néhány — korábban meg­kezdett beruházást már az első hónapokban átadnak, má­sokat tovább építenek, s lesznek olyanok is, melyeknek — biztató ígéretként — a tervdokumentációjuk készül el 1960-ban. Néhányat bemutatunk* közülük: nagy. forgalomnak. Ezért kezdték meg — többtízmillió forint előirányzattal — a Szolnoki Tiszahíd építését. Az idén itt is tovább halad a munka. A régi pillérek mellett gólyalábként maga- / _ sodó vascölöpökre húzzák Újévi ajándék — 250 epítőmunkásnák majd át a most használt híd­szerkezetet, s az új híd ava­Nem is oly régen mocsár, vából! S a falak Is mintha tásáig azon bonyolódik le a nádas és víz volt a helyén, tudnák ezt, napról napra de- forgalom. A hídszerkezet fi- Aztán kubikosok jöttek, rűsebben mosolyog rajtuk a gyelemreméltónak Ígérkező majd kőművesek, ácsok, vé- friss festék. sok embert érdeklő áthúzá­gül vasbetonszerelők, laka- Jó volna megírni egyszer e sára — az előzetes elképzelé- tosok és festők. Amikor hoz- falak történetét, s a többiét sek szerint — májusban—jú- záfogtak (tavaly októberé- is, dehát ki győzné mindezt? niusban kerül sor. Annakide- ben) sokáig, amíg fel nem Hisz oly sok tör az ég felé jén majd hírt adunk róla előre, nehogy az érdeklődők elszalasszák ezt a nem min­dennapi látványt. A szak-, emberek véleménye szerint nem vesz majd hosszú időt igénybe, — egy szombat—va­sárnapon lebonyolítják. 190 millió a lissamenti Vegyiművekre A Tiszamenti Vegyiművek szaki tervek elkészülte eb­ben az évben várható. A be­ruházás átadására — a ter­vezet szerint — 1963-ban ke­rül sor. Napirenden a lakásépítés A Szolnok megyei Építő­Enyhül a raktározási gond 13-ón ült újra össze és ha nem is hozott maradéktalan ered­ményt, a tanácskozások vé­gén tisztázta az állásponto­kat, közelebb hozta a tárgya­lókat és nyitva hagyta az aj­tót a további eredményekre vezető magasabb színtű tár­gyalások számára. Eisenhower meghívta N. Sz. Hruscsovot az Egyesült Ál­lamokba a szovjet államfő elfogadta a meghívást. Hruscsov elvtárs, aki má­jus 25-én a szovjet párt- és kormányküldöttség élén ér­kezett Tiranába, a szovjet— albán tárgyalások befejezté­vel kíséretével Budapestre érkezett Július 14-én újabb geofizi­kai óriásrakétát lőttek ki a Szovjetunióban. A rakéta, — melynek hasznos súlya 22G0 kg, két kísérleti kutyát vitt magával. A két kutya és a rakéta műszerberendezése sértetlenül tért vissza a Föld­re. HRUSCSOV AMERIKÁBAN — A LESZERET,ESI JAVAS­LAT és most elérkeztünk az év eseményéhez, mely talán hosszú századokra megszab­hatja az emberiség sorsát: Hruscsov amerikai útjához, az ENSZ-ben ismertetett szovjet leszerelési javaslat­hoz. a Cam David-i megbe­széléshez az amerikai elnök­kel. • Hruscsov amerikai útja előtt röpült a végtelenbe az emberi szellem csodá'atos alkotása a lunyik Néhány nappal később pedig Hrus­csov elvtárs szepter-bér 18- án az ENSZ-közgyűlésén el­mondott beszédében ismer­tette az általános és teljes leszerelésre vonatkozó. szov­jet békejavas'atot, a világtör­ténelem leghatalmasabb bé­keszózatát, a nagy tervet, — amely ellen még az amerikai saitó szerint sem lehet kifo­gást emelni. Hruscsov ame­rikai útja, ez a történelmi je­lentőségű látogatás felolvasz­totta a hidegháború jeges légkörét, elültette a szivek­ben a reményt, hogy lehet az embernek békében élni, meg­szűnhet a feszültség, az őrült fegyverkezési hajsza és a né­pek jólétére lehet fordítani, a háborúkra költött milliár- dokat. Ami azóta történt: a Kí­nai Népköztársaság kikiáltá­sának 10. évfordulója, mely csodálatos eredményeit mu­tatta fel a kommunizmus út­ján haladó kínai népnek, a megbolydult nyugati világ államférfiadnak sorozatos utazásai, tanácskozásai, mind azt jelzik, hogy a nemzet­közi életben nagy változást hozott az erőviszonyok elto­lódása a szocialista tábor ja­vára, mely ugyanúgy meg­mutatkozik a szovjet tudo­mány diadalmas előretörésé­ben, mint a népi kína bámu­latos eredményeiben. Az „év­század fényképében”, a Hold tu'só oldalának feltárt rej­télyeiben csakúgy, mint a szocializmus utján haladó minden ország sikereiben. — Erről adott számot az MSZMP VII. Kongresszusa is, mely­nek jelentőségét éppen ezek­nek a közös sikereknek, — eredményeknek feltárása tet­te nemzetközi je'entőségűvé. Azonkívül, hogy Hruscsov elvtárs Budapesten elmon­dott beszédében támasztotta alá újabb nagyjelentőségű megállapításokkal a békés együttélés politikáját, kímé­letlenül leleplezve azokat, akiknek nem érdeke az em­beriség boldog, biztonságos, feszültségmentes élete. Mennyi mozaikból rakó­dott össze az 1959-es év kró­nikája hiszen még nem szól­tunk az ébredő Afrika sza­badságot követelő népeinek küzdelméről, a gyarmati rendszer széthullásénak tör­vényszerűen bekövetkező je­lenségeiről, az algériai nép hősies harcáról függetlensé­géért. De Gaulle és Adenau­er szerepéről a nyugati tá­borban, a marakodó NATO- szövetségesekről, a nyugati tábor mély ellentéteiről, a kapitalista rendszer nagy gazdasági problémáiról: „sza­badkereskedelmi övezet” és „közös piac” harcáról. Az amerikai tőkések által foj­togatott délamerikrá gaada- sági életről, a közel- és tá­volkelet kérdéseiről —, ami mind egy-egy része az ese­ményekben oly gazdag esz­tendő történetének. És most, amikor tisztul- tabb, enyhültebb légkörben fordulunk a nagy remények éve, az 1960-as év felé, tud­juk, hogy még sok tenniva'ó lesz addig, amíg a két tár­sadalmi rendszer békés együttélésének kérdé sben teljes megegyezés jön létre. Az Adenauerek, Trumanok disszonáns hangja még bele­rikolt a népek bókeálmaiba és figye’meztet: a fegyverke­zési hajsza vámszedői, a hi­degháborús őrület megszál­lottjai itt élnek a mi vilá­gunkban, ha a kör lassan be­zárul is körülöttük, és egy te jobban elszigetelődnek is a békét sővárgó emberek töme­geitől, a halálgyárosok, gyar­mattartók e'szánt kis csapata ott áll mögöttük és nehezen: mondanak le profitjukról.; De ma már, amikor a túlsó; oldalon is egyre több józan hang csendül fel, az emberi-: ség derűsen nézhet az új-; esztendőbe, melynek küszö-; bén átlépve a csúcstalá'ko- zóhoz, a nemzetközi problé­mákat békés úton megoldó tárgyalásokhoz vezet az út És azok az erők, melyek a hidegháború korából átve­zettek az enyhülés esztende­jébe, amelyek sikerre vitték a csúcstalálkozó eszméjét, megoldják a kormányfői ér­tekezletek során az emberi­ség legégetőbb kérdéseit is, diadalra viszik a béke ügyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom