Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

1939. december 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tanácskozik a VII. pártkongresszus. Munkáját Szol­nok megye dolgozói — a szövetkezeti gazdák is — várako­zással, nagy figyelemmel kisérik. A kongresszus munkájá­val egyidejűleg a tsz-ekben megkezdték a következő esz­tendő sikeres munkájának megalapozását, az ötéves tervre valö felkészülést. A téli napokat is munkával töltik A kőtelki Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet tagjai a té­li napokat is munkával töl­tik, megalapozzák az öntözé­ses gazdálkodást. Területi adottságuk kiváló, eddig azon­ban konyhakerti és szántó­földi növényeket még nem öntöztek. Jövőre számottevő előrehaladást akarnak elérni, éppen a nagyobb termés, a tsz további megszilárdítása érde­kében. Az'elmúlt héten a tanya­udvarokon nagytakarítást vé­geztek, az istál’lótrágyát ki- hordták. Naponta 13—14 va­gonnyit szállítottak a földek­re 30 igáskoesival és zetorok- kal. Ahová jövőre a száz holcf cukorrépa kerül, ott a szer vestrágyázás befejezve. Ezzel a munkával azért igyekeztek, hogy az elkövetkezendő he­tekben hozzáláthassanak az öntözéses kertészet berende­zéséhez; Jövőre negyven holdas ön­tözéses kertészetük lesz és kb. 100 holdon szántóföldi öntö­zést végeznek; A szükséges emberi munkát a tsz tagjai saját erőből végzik. Százhetvennyolcezer hold mélyszántás Néhány nap óta még foko­zottabb lendülettel dolgoznak a földeken a gépállomások traktorosai. Ennek eredmé­nyeként december 1-ig 20 tsz területén befejezték a mély­szántást és számos közös gaz­daságban ez a fontos munka befejezéshez közeledik. A legutóbbi jelentések szerint a gépállomások dolgozót ugyancsak december 1-lg 178 008 holdon fejezték be a munkát; Kisújszálláson a terv telje­sítéséből már mindössze 891 hold, Turkevén 2210 hold, Karcagon 2284 hold, Jászbe­rényben 2314 hold hiányzik. Jászalsószentgyörgyön szom­batig valamennyi tsz-ben tel­jesítik a tervet, még mindösz- sze 220 hold van hátra. A Vízügyi Igazgatóság jelenti Vasadi János elvtárs, a Víz­ügyi Igazgatóság vezetője je­lentette a következőket: — Dolgozóink a kongresz- szus tiszteletére tett felaján­lásukat Ígéretüknek megfele­lően és a munkáktól függő­en folyamatosan teljesítik. A Vízügyi Igazgatóság gépi földmunka terve 300 ezer köb­méter volt; A kotrómunká­sok, a dózerosok, a szkrépere- sek ezt a tervet november 30-ra, a kongresszus megnyi­tásának napjára teljesítették. “ Vállaltuk, hogy decem­ber 31-ig elültetünk 692.500 facsemetét. Jelenleg az a helyzet, hogy ezt a munkát a kongresszus befejezéséig el­végezzük. örömmel jelentem még, hogyha az időjárás en­gedi és még 15 napot teljes­értékű munkával tölthetünk, kongresszusi vállalásaink teljesítésének eredményeként negyedszerre is elnyerjük az .Élüzem” címet, — mondotta Vasadi János elvtárs. figyelem: FIGYELEM! Vas- és műszaki árubemutatót tart december 3—4-én a JASZAPÄTI FOLDMOVESSZO VETKEZET Vasboltja Ingyenes árutombola! Feltét­len tekintse meg a bemutatót! Tanulnak az asszonyok A szolnoki Szabadság Tsz Nőtanácsa rendezésében de­cember 3-án délután 5 órakor Babonaság bolondság címmel Páldi János, a városi tanács tanulmányi felügyelője tart előadást. Utána a Boszorkány című filmet vetítik. Aláírták a hivatalos jegyzőkönyvet Soha nem látott arányú fej­lődésre van kilátás Karcag termelőszövetkezeteiben a ba­romfitenyésztés terén. A nagyszabású program, több- százezer naposcsirke nevelé­sét tűzte célul. Ennek meg­valósítása azonban körülte­kintő, előkészítő munkát igé­nyel. Első és legfontosabb gondoskodni a naposcsirkék­ről; Ezt Karcag öt termelőszö­vetkezete saját erőből kíván­ja megoldani; Elhatározták, keltetőállomást létesítenek, közösen, saját erejükből. Az öt tsz elnöke kedden aláírta a hivatalos jegyzőkönyvet a 120 ezres keltetőállomás lét­rehozására. A nagy munkát még a télen megkezdik: — mindegyik tsz arányosan biz­tosítja a munkaerőt gz p Termelőszövetkezeti asszonyok hasznos tanácskozása HÉTFŐN DÉLELŐTT tíz órakor Szolnokon a Hazafias Népfront kistanács termében fejkendős asszonyok ülték kö­rül az asztalokat. Termelő­szövetkezeti asszonyok, a ré­gi és új közös gazdaságok tagjai jöttek össze tanácsko­zásra, tapasztalatátadásra. A Hazafias Népfront városi bi­zottsága és a városi nőtanács rendezte ezt a találkozót, hogy ezzel is segítse: a termelőszö­vetkezetbe lépett parasztasz- szonyok minél többet tegye­nek a közösség ügyéért, ja­vaslatokkal és jó munkájuk­kal segítsék a tsz-ek fejleszté­siét, saját sorsuk formálását. Eljöttek a szolnoki termelő- szövetkezetek elnökei is, hogy meghallgassák az asszonyok véleményét, ugyanakkor ők is elmondhassák, miként érté­kelik termelőszövetkezetük nőtagjainak munkáját. Trach- vil Edéné, a ceglédi járási nő­tanács titkárának vezetésével résztvettek a tanácskozáson az abonyi Lenin és Kossuth Tsz aszonyainak képviselői. Már a tanácskozás előtt megkezdődött az ismerkedés. Az asszonyok a családról és a közösben végzett munkájuk­ról beszélgettek. Előkerültek a fényképek is, s anyai büsz­keséggel mutatták gyermekeik arcképét, — akiknek boldog gyermekkort és biztos jövőt kívánnak teremteni saját munkájukkal is. MÉSZÁROS Istvánná elv­társnő, a Szolnok városi nő­tanács titkára köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót Borbély Kálmán elvtárs­nak, a városi pártbizottság munkatársának. Borbély elv- társ bevezetőjében beszélt ar­ról a nagy változásról, amely ez év tavaszán megyénk éle­tében történt. Hangsúlyozta, hogy az asszonyok nemcsak az átszervezés időszakában, hanem most, amikor a tsz-ek megszilárdítása, az emberek nevelése szerepel napirenden, szintén sokat tehetnek a kö­zösség ügyéért. Példaként említette, hogy a szolnoki Uj Utón Termelőszövetkezetben dolgozó tizenöt asszony lelke­sedése, szorgalma is hozzájá­rult ahhoz, hogy a közös gaz­daság jelentős lépést tett elő­Vasasok között a kongresszus első napján Klienc darn siklik pá­lyáján a szerelőik, forgácso­lók, lakatosok, kikészítők, cso- magolók lég- és helyzetfúvó­sok feje fölött. Mindenfelé gépek, golyósmalom, amely cementet őröl. ikermembrán szivattyú, röpítő (kő) törő — felsorolni meg sem kíséreljük mindahányat. Vagy nyolc- százfa.'ta gépüket a világ minden részébe exportáló Jászberényi Aprítógépgyár monumentális szerelő műhe­lyébe látogattunk el. Ellátogattunk, éspedig hét­főn délután, pár órával az­után, hogy megkezdte mun­káját a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresz- szusa. Palásti János . szerelő­brigádját ezúttal sem talál­tuk „szétszórva”. A szétszó­rást úgy értjük: a hatalmas Bulgáriának készülő — gu­mikeverő gép „egy tagban” áll, a két, egyenként tíz ton­nás henger, s az egyéb „kel­lékek“ helyükre kerültek; A kompresszornál azonban dolgozik még Árvái Aladár, Soós Vendéi villanyhegesztő utolsó simításait végzi a gé­pen. — Néhány óra ég készen leszünk — áll meg egy szóra Palásti János, az üzemrész öt brigádja közül a legjobbnak vezetője. Fülöp József, a szerelde fő­művezetője és helyettese: Ko- hári László elégedetten ak­ceptálta a dolgot. Nem is csoda, hisz ezt vál­lalta a brigád s ezzel elérik a 125 százalékot mind a heten. Mindez jelenti azt is, hogy közel egy hónappal hamarabb kapják meg fcolgár megren­delőink a gumikeverőt. A műhelyben különben ha­vi tíz—tizenötféle gépet sze­rel össze a brigád. S Palás­tiék versenytáblájára azóta bizonyára felkerült ez a fel­irat is: felajánlásunkat 25 szá­zalékkal túlteljesítettük • A termelés vezérka­ra ugyanekkor á decemberi feladatokat beszélte meg. A várható novemberi eredmé­nyekről, a következő hónap munkájáról folyt a szó, arról, hogy az október—novemberi nagy sikerek után hogyan folytassák decemberben... — Megnőttek feladataink — mondja Csányi Egon főmér­nök irodájában, ahová csak tompán, szűrve jut fel a mű­helyek zaja. tnill|[IIIIIIIBIII!llllllllllllllllllllllll]|llllllllllllllllllllllllllBIIII!lllll]|!lll[|l!lllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!lllllllllllllllllllllll!llllllllllll|lllM:llllli>ll «IIII11II Ilii III ■ 11 ■ Ilii! ■ II 1:1 IIIIIIIIIIIIIMIII1II ■ MIM ln I' I ■ 11 ' ­Új öntözőjárás Szolnok megyében — Jövőre 1700 holdat öntöznek a jászberénviek — [ MEGYÉNK más részein már ezer holdakon folytatnak vízgazdálkodást, ezzel szem­ben a Jászságban eddig majd­hogynem ismeretlen volt a nagyüzemi öntözés. A jászbe­rényi járásban és Jászbe­rény városában mindössze 341 hold a vízgazdálkodásra be­épített terület, s ebből 312 holdon öntöztek is 1959-ben. A Jászságot a Zagyva, Tárná, Óra Iga hálózzák be, ámde vi­züket csupán 231 holdon hasz­nosították ezideig. S nincs ezen csodálkozni való sem. A sebes iramú, a Mátrából nagy víztömeggel lezúduló folyók, patakok meg­csappannak nyárra. Olyany- nyira, hogy elég ha ipari fo­gyasztással, ivóvízzel kiszol­gálják a lakosságot. Ilyenkor nehezebb öntözési vizet nyer­ni. Marad egy lehetőség. Ta­vasszal árhullámok idején felfogni a felesleges vizet. —- Ehhez egy ember még ha a legkitűnőbb, legokosabb egyéni gazda volt is, mit sem ért. A közösségi erő, a szö­vetkezetekbe tömörült pa­rasztság összefogása viszont már az első évben megterem-' ti a jászsági öntöződendszert. Egyedül a Zagyvának hát holtága van, mind megannyi, szinte kész víztároló. A jász­telki holtág például 16 ezer, a mizsei 60 ezer, a berki ugyancsak 60 ezec. a necsői 20 ezer köbméter Vizet tud tartalékolni egyszeri feltöltés­sel. Ám a lehetőség adott, az árhullámonként! utánpótlás­ra évenként akár kétszer há­romszor is. Csak a jásztelki mizsei, berki holtágak vizfo- gása 120—150 holdat lát el vízzel. így tudnak öntözni a jásztelki Alkotmány, Tol- buchin, a jánoshidai Dimit­rov, a jászalsőszentgyörgyi Béke Termelőszövetkezetek. S ez csak a kisebbik rész. Öntözni akar 1960-ban a jász­fény szarui Kossuth, a jász­árokszállási Szabadság, Uj Barázda, a jászfelsőszent- györgyi Kossuth, a jászágói Kókai, Rákóczi, a jááejákó- halmi Petőfi és a pusztamo­nostori Szabadság, Búzaka­lász termelőszövetkezetekben. Ezek a Zagyva, Tárná élővi­zét is felhasználják, de nagy részt az express kútakra tá­maszkodnak. AZ EXPRESSZ kutak lé­nyegében a Mátra alján és a Jászságban meghonosodott ásott és fúrott kutak nagy- üzemesítését jelentik. Egy-egy kút, melyet a felső talajréteg­be ástak, vagy kezdeti fúró- alkalmatossággal létesítettek, percenként 200—300 liter vi­zet is adott. Az egyéni ter­melők nem hatoltak le a víz- áteresztő rétegekbe, a ka­vicságyakba, ahonnan pedig bőségesebb vizet kaphatnak, Kútjaik ideiglenesek voltak. A Szolnoki Vízügyi Igazgató­ság ebből az alapelvből kiin­dulva, a Vízügyi Kutatóinté­zet tudományos vizsgálatára alapozva fúrja meg az ex- pressz-kutakat. E kutak ké­sőbb csőbélést is kapnak, — mélyfúrással készülnek, s így bár költségesebbek, állandó jellegűek. Azonkívül 5—6 ku­tat összekötnek a nagytelje­sítményű TLM—2500-as ag- regátorral, s így három szó­rófejjel percenként 1200 liter vagy ennél is több vizet tud­nak permetezni. A Szolnoki Vízügyi Igazga­tóság öntözési osztálya a jász­berényi járási, városi pártbi­zottsággal, tanáccsal együtte­sen már elkészítette az 1960- as évi öntözési tervezetet. A járásban az új módszerrel mintegy 1700 holdat öntöznek már az első évben, pedig ez még csupán a kezdete a több­éves jászsági kertészeti és szántóföldi öntözési program­nak. A Vízügyi Igazgatóság kezdeményezésének már pro­pagandát is csinált, a felügye­letük alá tartozó Heves me­gyei Tarnabod községben be­mutatót rendeztek az ex- pressz-kutas öntözésből. Úgy számították (s meg is hívták), hogy az érintett jászberényi járás tsz-elnökei, szakembe­rei résztvesznek a gyakorlati bemutatón. Sajnálatos, hogy még a megyei tanács öntözési — 1958-ról 1959-re nagyszabá­sú termelés növelést tűztünk ki célul. Méghozzá úgy, hogy ennek megvalósulásához sem­milyen külön beruházást, lét­számot »vagy anyagot nem kértünk. — Amikor megtettük ter­ven felüli 4 százalékos kong­resszusi felajánlásunkat — szépen haladt a munka, ám a minisztérium újabb 3 szá­zalékot kért októberben. Vál­laltuk ezit is és ami erre az időszakra esik, már túl is teljesítettük. Kisnémet Imre munkaügyi előadó hozzáfűzi: — Október végéig az ab­szolút termelésben és az ex­port-terv teljesítésében tett felajánlást is túlteljesítettük. Szintén a főmérnöki irodá­ban tudtuk meg, hogy decem­berben elkészül a Jászberé- nyi Aprítógépgyárban az or­szág legnagyobb lemezhen- gerlője. Import ára 3,5 millió deviza-forint lenne, de a gyár 2,8 millió forintból hozza ki. S e kisebb összegben deviza sincs.; . Csányi Egon azt is hozzá­tette még: a gumikeverőgépek hengereit sem kell most már importálni, sőt ezeknek a kö- szörülési munkáit is mi vé­gezzük — mondotta. — b. gy. — — ■ A Szolnok megyei NÉPLAP szerkesztősége pályázatot hirdet dását. 1 újságíró gyakornoki A jászberényi járás terme-| állásosra lőszövetkezetei már jelezték? Jelentkezhetnek éreíltségi- öntözési igényüket. Úgy láV| zett, főiskolát vagy egyete- szik, valamennyi tsz kérése? met végzett megfelelő írás­megvalósítható, kielégíthető.! készségű férfiak és nők 19- A jászberényi Kossuth Tér-? tői 35 éves korig, melőszövetkezet vízellátása! Jelentkezés december 15- jelenieg a gond. A necsői? >8 részletes életrajzzal Szol­holtág feltöltése körülménye-! nokon, Tisza Antal u. 2. sz. sebb, s úgy tervezi a Vízügyi! alatt, munkanapokon 9'tői Igazgatóság, ezévben még élő| 16 óráig személyesen, vagy vizből biztosítja a Kossuth! írásban. Tsz vízszükségletét. ? ................................................. EG Y HÓNAPJA kezdődött! a nagy munka. A Szolnoki! Vízügyi Igazgatóság a jászsá-| gi tanács szervek felkészültek? az első öntözési évadra. Vár-! ják, hogy a kutatással meg-i bízott Vízügyi Kutatóintézet! munkatársai mielőbb megér-! kezzenek. S még egy: a tér-” melőszövetkezetek végeztek a| betakarítással, vetéssel, az? építkezésektől s más időszaki! munkáktól eltekintve elég! nagy munkaerőfelesleg sza-f badult fel. Az idő nagyon ked-? vez annak, hogy maguk hoz-| zákezdjenek saját erőből az= öntözési létesítmények épité-f séhez. A Vízügyi Igazgatóság! szakembereket, szaktanácsot! ad elsősorban a termelőszö-i vetkezetek érdeke, hogy mi-! előbb, még a tél folyamán! valósággá legyenek a tervek.? B. L. 1 előadója lis bejelentette az| utolsó percekben távolmar.-;-" re. Szólt arról is: államunk hogyan segíti a termelőszö­vetkezetben dolgozó nőket, Megemlítette a családi pótlé­kot, szülési segélyt stb. me­lyekben most már a paraszt- aszörnyök is részesülhetnek, A közös gazdaságokban — íj szolnoki tsz-ekben is — az elkövetkezendő években a ter­méshozam növelése mellett a baromfitenyésztés fokozása, valamint a zöldáru termelés, a kertészkedés a cél. Ezek az üzemágak igen al­kalmasak arra, hogy az asszo­nyokat — lányokat a nekik megfelelő munkakörben fog­lalkoztassák. Ezért javasolta Borbély elvtárs: szorgalmaz­zák az asszonyok, hogy az új termelőszövetkezetekben kö­zösbe adják a háztáji kereteit meghaladó jószágállományt, s így megteremtsék a törzsállo­mányt. Adjanak össze hízó- •nakvalót, hogy a következő évben minél korábban bizto­sítani tudjanak munkaegység- előleget; Befejezésként arra kérte Borbély elvtárs a ta­nácskozás résztvevőit, hogy legyenek a termelőszövetkezet megszilárdításának szószólói, segítsék a tsz tagok nevelését és jó munkájukkal érdemel­jék ki a nők megbecsülését. TIZENKILENC hozzászóló mondta el véleményét, javas­latát: Kiss Jánosné a szolno­ki Szabadság Tsz tagja arról beszélt, hogy a kertészetben végzett munkájával ez évben 400 munkaegységet ért el. Elégedett a termelőszövetke­zetben szerzett jövedelmével, amiből a ruházkodás mellett új szobabútorra is futotta. S. Papperé a szolnoki Tisza An­tal Tsz tagja és még többen biztatásként elmondották az új tsz tagoknak, hogy a kö­zösben megtalálják számítá­sukat. Szorgalmas munkájuk eredményeként 300—400 mun­kaegységet írnak javuikra, s az erre jutó jövedelem nyu­godt megélhetést biztosít. — Nagy Ferenc, a Tisza Antal Tsz elnöke ismertette, hogy már a tervezésnél figyelembe veszik, hol, milyen munkate­rületen foglalkoztathatják az az asszonyokat. — Arra törekszenek, hogy az állatte­nyésztésben állandó munkát biztosítsanak a nőknek. E cél­ból fokozzák a munkaigényes növények, pl. a dohány ter­mesztését is. Gyarmati Sán- dorné, az abonyi Lenin Tsz tagja arról szólt, hogy ha az asszonyok példamutatóan helytállnak a munkában, ha okos javaslatokkal segítik a vezetőség munkáját az a kö­zösség hasznára válik. If;. Kovács Istvánné, aki ugyan­ennek a tsz-nek a tagja a nők iránti megbecsülés fontosságát hangsúlyozta. A TARTALMAS vita után azzal az elhatározással bú­csúztak az asszonyok, hogy felvilágosító szóval segítik meggyőzni azokat, akik még rém vesznek részt a közös munkában. N. K. Nyílt-tér * * * Feleségemtől, Bezzegh Béláné szül. Szőke Éva szolnoki, Csar­nok u. 1. sz. alatti lakostól kü­lön élek és érte sem erkölcsi, sem anyagi felelősséget nem vál­lalok. Bezzegh Béla Szolnok, Gyík u. 9. *) Ezen rovatban közöltekért sem a szerkesztőség, sem a ki- adóhivatal felelősséget nem vál­lal. Qúnd&i (Lóiddáázúwj, a főzésnél ALUMÍNIUM­edényt használ mert egészségre ártalmatlan, könnyen tisztán tartható és használatban igen hosszú iáéig tart KAPHATÓ A MEGYE ÖSSZES VAS-SZAK- ÜZLETEIBEN. Jelentjük a kongresszusnak A karcagi szövetkezeti gazdák keltetőáilomást létesítenek Háromszázezer köbméter gépi földmunka — Negyven holdt öntözéses kertészet a kőtelki Ezüstkalász Tsz-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom