Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. december 11).. Fokozzák hadműveleteiket a Paraguay-! felkelők Buenos Aires (MTI). A Reu­ter és az AFP közölte, hogy a Strössner diktátor kor­mánycsapatai ellen harcoló Paraguay-i felkelők parancs­noksága hétfőn bejelentette: elaknásították a Paraguay fo- lyónak Argentínával határos szakaszát. A felkelők négy hadoszlopa indította meg a támadást és azóta körülbelül kétezer em­ber csatlakozott hozzájuk. Posadas határvárosban egy cellulózegyár kétszáz munká­sa hagyta ott az üzemet, hogy csatlakozzék a felkelőkhöz. Paraguay nyugati részében a kormánycsapatok egy tiszt­je, Dario Villamayor vezeti a felkelőket. Villamayomak hír szerint nagy a befolyása a 'iatalabb tisztek körében. AFP-jelentés szerint a fel­kelők a Parana folyót is el­aknásítják. Mint a DPA jelenti, a pa­raguay-i felkelők folytatják harcukat a Stroessner-rezsím ellen, bár a kormány több­ször azt állította, hogy a fel­kelést sikerült levernie. A kormány 8000 tartalékost be­hívott, a felkelők viszont hét­főn Brazíliából 1200 főnyi erősítést kaptak. Stroessner elnök, a para- guy-i diktátor, hétfőn reggel Encarnación városában nyi­latkozatot tett. Kijelentette, a kormány eltökélt szándéka ogy megsemmisíti a felkelő­ket. Heves kormányellenes tüntetés El Salvadorban El Salvador (MTI). Hétfőn heves tüntetés zajlott le Sal­vador fővárosában. Mint az AP jelenti, a hatóságok ka­tonai osztagokat vezényeltek a főváros központjába, mert a tüntetők bezúzták az elnöki palota, valamint a rádió ab­lakait és kapuit. A kormányellenes tüntetés a salvadori forradalom 11. évfordulója alkalmából hét­főn rendezett ünnepi felvo­nuláson kezdődött. Amikor a menet az elnöki palota elé érkezett, éles összetűzés tá­madt a kormány hívei és az ellenzék képviselői között. Az összetűzés tömegverekedéssé fajult, amelynek során köve­ket dobáltak az épületre, az épület több ablaka betört. A palota erkélye — amelyről Jósé Maria Lemus elnök és több más vezető államférfi a díszfelvonulást szemlélte — percek alatt kiürült. Ezután több tüntetőcsoport a rádió székháza elé vonult és szin­tén köveket zúdított az épü­letre. A hatóságok több tün­tetőt letartóztattak. Az Atlanti Tanács ülésszakának megnyitó ülése Párizs (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint kedden, pontosan 10.25 óra­kor a NATO új palotájában megnyílt az Atlanti Tanács háromnapos ülésszaka. Debré francia miniszter­elnök megnyitó beszédéber beismerte, hogy az atlanti szövetségeseknek komoly ne hézségeket kell leküzdeniük ha biztosítani akarják a tag­államok politikai és katonai szolidaritását Lange norvég külügymi­niszter, az Atlanti Tanács tiszteletbeli elnöke hangoz- iiiiiimiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiMMimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimmiiiiimimiiiiiiiiiiiiH KÜLFÖLDI idcntósdí tatta, a Nyugat az igazságos­ság alapján akarja a politikai megoldást és elsősorban a le­szerelési probléma rendezé­sét. A leszerelésnek azonban általánosnak és ellenőrzött- nek kell lennie. Lange bizonygatta, hogy a NATO-t „az agressziótól v°.ló "élelem” hívta életre, majd kijelentette, hogy az Atlanti Szövetség csak akkor lehet életképes, ha igazodik az új nemzetközi fejleményekhez. Végül Spaak NATO-főtit kár berekesztette a megnyitó ülést, majd a miniszterek zárt ülésre ültek össze. A magyar enciklopédiától az Új Magyar Lexikonig Rabat (MTI). Hétfőn a marokkói rendőrség elko­bozta az At Tahrir című na­pilap legutóbbi számát, mert egyik cikkben állítólag tá­madta a „királyság nemzeti intézményeit” — jelenti a Reuter. Az At Tahrir a népi erők nemzet, uniójának szócsöve. Ez az új párt 1959 szeptem­berében alakult, vezetője Mahdi Ben Barka. A meg­figyelők szerint az incidens az új párt és a király erő­próbájává válhat és könnyen új politikai válsághoz vezet­het Madrid (Reuter). Hétfőn 15 ezer aláírással petíciót jut­tattak el a spanyol pariét­II NATO párizsi miniszteri értekezlete PÁRIZS. (MTI). Kedden kezdődött a NATO új párizsi palotájában az Atlanti Ta­nács háromnapos ülésszaka. Ismeretes, hogy a NATO országok között ellentétek mutatkoztak, amelyek közül pillanatnyilag legélesebbnek a francia—‘amerikai nézetel­térések látszanak. Ezek a meglehetősen komoly ellen­tétek beárnyékolják az égé.1« tanácskozást és már az ülés­szak előtt erőfeszítéseket tet­tek elsimításukra. Ilyen tö­rekvés jegyében látta vendé­gül Herter amerikai külügy­miniszter hétfőn estebéden Couve de Murville — francia kollégáját. A vendégek kö­zött ott volt Twining és Nor- stad tábornok is. Ezt meg­előzően Herter három és fél órás megbeszélést folytatott Selwyn Lloyd angol külügy­miniszterrel. Hétfőn este Selwyn Lloyd sir Frank Robertas-nél, Ang­lia állandó NATO képviselő­jénél vacsorázott, s rajta kí­vül ott volt a görög, a török és a norvég külügyminiszter, valamint Norstad tábornok la, Grotewohl nyilatkozata a németek részvételéről a kelet— nyugati csúcsértekezleten Berlin (ADN). Otto Gro- iewohl, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszter­elnöke hétfőn este nyilvános­ságra hozott nyilatkozatában bírálta Adenauemek azt a december 8-án tett kijelenté­sét, hogy nem akar részt ven­ni a Kelet-nyugati csúcsérte­kezleten. — Kijelentette, ha Adenauer lemond a csúcsta­lálkozón való részvételről, a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya egész Német­ország nevében fogja szavát felemelni. Az NDK kormánya érvé­nyesíteni kívánja azt az igé­nyét, hogy belevonják az NDK-ra és a német népre vo­natkozó kérdések megtárgya­lásába. A nagyhatalmak már eddig is elismerték, hogy mindkét német állam képvi­selőinek részt kell venniök a hazájuk kérdéseivel foglal­kozó nemzetközi értekezlete­ken. (MTI). A francia doldozók életszínvonalánál csökkenésével egyidejűleg a nagytőke növeli a maiBienljövedelnieit Párizs (MTI). Az Huma- nité közli Gustave Ansart je­lentését. amelyet a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának legutóbbi ülé­sén terjesztett elő a dolgozók bérharcáról. Ansairt számokat idézett, amelyek megmutatják, hogy a dolgozók életszínvonalánál? csökkenésével párhuzamosan a nagytőke növelte mammut- jftvedelmeit. — Provoust az egyik francia „textilkirály” egy év alatt egy-egy munkása után 600 000 frank hasznot vágott zsebre. A jelentés üdvözli a dolgo­zók közös harcát a bérek emeléséért s hangoztatja an- uak szükségességé^ bogy a bérharcokban kialakult egy­ségfrontot a francia demokrá­cia megújhodásáért folytatott küzdelemben is érvényesíteni kell MOSZKVA A Pravda kommentárt fűz a NATO párizsi üléséhez. A lap kiemeli, hogy az ülésszak céljai ellentmondanak a bé­ke érdekeinek, éppúgy, mint a népek akaratának. Több nyugati megfigyelő rámutat, — állapítja meg a Pravda —, hogy a NATO a hidegháború e legtipikusabb sariadéka, — különösen lázas tevékenység­be kezdett a Hruscsov törté­nelmi amerikai látogatásá­nak eredményeként bekövet­kezett nemzetközi enyhülés után. Már egyes amerikai szemleírók is kénytelenek megállapítani, hogy a „szov­jet agresszió” képzelt veszé­lyével éveken át mestersége­sen keltett félelem nem olyan „fontos tényező”, amely meg­határozná a Nyugat-európai államok politikáját. Valóban — folytatódik a cikk — Nyu- gat-Eurőpa népei meggyőződ­tek a Szovjetunió mélyen gyökerező békeszeretetéről, aminek ragyogó megnyilvá­nulása volt Hruscsov lesze­relési javaslata. A BONNHOZ INTÉZ*, lT SZOVJET JEGYZÉK PÁRI­ZSI VISSZHANGJA PÁRIZS (MTI) Mint a Ha­rold King, a Reuter-iroda pá­rizsi levelezője írja, a Né­metország felfegyverzése el­len emelt szovjet tiltakozás* meglenetéssel fogadták pári­zsi szövetséges körökben, — mert arra számítottak, hogy a szovjet kormány szabad fo­lyást enged a tanácskozás­nak. A szovjet jegyzéket Bonn­ban 48 órával a szerdai NATO-ülés előtt adták át, — amelyen mint ismeretes fel­szólalt Strauss nyugatnémet hadügyminiszter is. (MTI). Egy héttel előbb megkezdték a nyugdíjak kézbesítését A karácsonyi forgalom za­vartalan lebonyolítása érde­kében a posta a szokásosnál egy héttel előbb, már decem­ber 15-én, kedden megkezdte az esedékes nyugdíjak kézbe­sítését. Az első napon több mint 70 000 nyugdíj-utalványt hordtak szét a postások. Az elsők között például a MÁV nyugdíjasai kapják meg pén­züket. A következő napokban átla­gosan 100 000 nyugdíjutal­ványt juttatnak el a címzet­tekhez, s így valamennyi — mintegy félmillió — nyugdíi >■- szombaton vagy legkésőbb hétfőn megkapja járandósá­gát, ŰVITL ment elnökéhez, amelyben amnesztiát kémek a politi­kai foglyok és az országból politikai okokból száműzet­tek számára. Különböző források szerint a jelenlegi mozgalom össze­függésben van Eisenhower elnök spanyolországi látoga­tásával. • Norfolk (AP.) James M. Williams, a norfolki „Cons- tallation Life Insurance Co° biztosítótársaság elnöke be­jelentette, hogy másik ame­rikai biztosító társasággal közösen 20.000 dolláros élet- biztosítást ajánl fel a jöven­dőbeli amerikai űrhajósok­nak. • Arthur Schef, egy amerikai űrkutatási szervezet vezetője közölte, hogy az Egyesült Államok 1960-ban az eddigi­nél lényegesen több űrraké­tát szándékozik kilőni, de ezeket a kísérleteket csak né­hány rakétatípussal hajtják majd végre. A további kísér­letek során valószínűleg már nem alkalmazzák a Jupiter, Redstone, Varguard és Vega típusú rakétákat (MTI.) ..... Há romszáz évvel ezelőtt 1659 december 31-én Kolozs­váron halt meg a magyar művelődés egyik legnagyobb művelője, Apáczai Csere Já­nos. A XVII. század szinte valamennyi egyházi és világi hatalmasságával szembeszáll- va vívta hősies küzdelmét pedagógiai eszméinek való- raváltásáért, mert a társa­dalmi élet hajtóerejét nem a babonában és a kuruzslás- ban látta, hanem a kultúra terjesztésében. Ezért hatá­rozta el: „Nem halok meg addig, míg magyar nyelven nem közlöm a magyarokkal az összes tudományokat— így született meg 1653-ban a természet és társadalom- tudományok alapvető isme­retanyagát összefoglaló nagy mű, a Magyar Enciklopédia. Ezt a művet az újsizerű bá­tor felismerések — mint például a kopernikusi világ­kép helyessége melletti kiál­lás — jellemzi és ezért a magyar tudomány történeté­nek egyik legnagyobb és leg­merészebb vállalkozása, hi­szen írójának, az anyag ösz- szegyűjtésén és rendszerezé­sén túl a nyelvi kifejezés eszközeit is magának kellett megteremtenie. Életének, ál­dozatos magatartásának pél­dája felemelő, s egyben kö­telező érvényű útmutatás a magyar kultúra valamennyi művelője számára. A Magyar Tudományos Akadémia nem emelhetett volna méltóbb emléket Apá­czai Csere Jánosnak, mint­hogy a jubileumi évben bo­csátotta ki az Üj Magyar Lexikont. A mű többévi fáradságos munka eredménye, több mint ezer tudományi ágban mű­ködő szakember részvételé­vel. Számot adni nemcsak mindarról, amit az emberi elme, az adott pillanat elér, hanem arról is, hogy hogyan tudja mindezt valóságos rendszerbe foglalni — ez a legnagyobb feladat. Az Üj Magyar Lexikon részletesen foglalkozik a ha­zai tényekkel, kérdésekkel és adatokkal. Mindenütt figye­lembeveszi eredményeinket, képei elsősorban a mi alko­tásainkat mutatják. A mű eddig megjelent első kötete már következtetni enged arra, hogy a tudomány és a kultúra kiterjedt ágaiból nemcsak egy átfogó képet ka­punk. hanem részletes, egy- egy címszót szinte apróléko­san kimerítő magyarázatot. A már megjelent (A—C) kö­tet 8099 címszót tartalmaz, s ha kiállításában, főleg raj­zaiban nem is a legdíszeseb­bek közül való, becsületes, alapos, jó munka. Fő erénye, hogy a marxizmus—leninin-- mus szellemében íródott Ünnepi esemény az Űj Ma­gyar Lexikon megjelenése. Az első kötet 50 ezer pél­dányban jelent meg! Ezzel szemben a Révai-lexikon 17 ezer, a Tolnai-lexikon kb. 4 ezer, az Űj Idők lexikona ed­dig mindössze 2500 példány­számra tehető, örvendetes az 50 ezer példányszám azért is, mert ez bizonyítja dolgo­zó népünk egyre növekvő kulturális igényét( M. M. Tudományos értekezlet Berlinben a német imperializmusról és a második világháborúról Berlin (TASZSZ). Berlin­ben tudományos konferencia nyílt, amely a német impe­A szovjet Déli Sark-i expedíció munkájáról Moszkva (TASZSZ). A ..Vosztok" kutatóállomásról elindult szovjet expedíció Öt nap alatt 402 kilométert tett meg és elérkezett arra a pont­ra, ahol összetett tudományos vizsgálatokat kell végeznie. A Davis-tenger partjától 1800 kilométer távolságra levő ex­pedíció meteorológiai, mág- nességí és glaciológiai adato­kat gyűjt, valamint ismét meghatározza a szárazföldi jégtakaró vastagságát. A 36— 48 órás munka befejeztével az expedíció traktorvontatá- sú szánjai tovább indulnak délre, a földrajzi Déli-Sark felé. (MTI). rializmus és a második világ­háború kérdésével foglalko­zik. Az értekezletet a német és a szovjet történészek kö­zösen szervezték. Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Bulgá­ria, Magyarország, Románia, a Mongol Népköztársaság, Jugoszlávia* — valamint az NSZK, Anglia, Svédország, Ausztria, Belgium, Finnor­szág és több más ország tör­ténészei is résztvesznek. A tudományos értekezleten a szovjet és a német tudósok tíz beszámolót tartanak. — (MTI). Változnak az idők..* Egy mondatban megformál­ni egy embert, a lehetetlen­séggel határos. Így hát bő­vebben. Magas, barna, mo­solygós és pedagógus. Karca­gon tanít a Zádor úti iskolá­ban. Kis negyedikeseket ve­zet be a történelem, a föld­rajz és ki tudná megmondani még milyen tantárgyak rej­telmeibe. És szeretik a fiúk- lányok, bár alig hiszem, hogy a nagyobbja komolyan mond­ja: tanítónéni, mert fiatal. Ám ne vágjunk a dolgok elé, mert Perei Franciskának, akiről itt szó esik, külön tör­ténete van. Ügy ám, még meg nem is akármilyen. Mondhat­nám így is: az ó története a változás története! Mert nézzük csak: Amikor a gimnáziumban kezébe vette az érettségi bi­zonyítványt ő is, mint any- nyian, akik átéltük ezt a kort, kicsit ezt idézte: megjöttem világ, meghódítalak! Tervei? Egyetem, diploma, szép fog­lalkozás, alkotó munka és mindaz, ami már ezekkel a kifejezésekkel együtt jár. S aztán beütött a baj: Francis­kát nem vették fel az egye­temre. Hogy elkeseredett-e? Szóljon erről ő, mint a leg hitelesebb visszaemlékező: — Egy világ omlott össze bennem. Kicsit úgy éreztem, sosem találom meg a helye­met. Mit csinálhattam? Meg­vallom, nem nagy kedvvel, beiratkoztam a jászberényi tanítónőképzőbe... — Megbánta talán? — Akkor igen, de most már nem választanék más pályát. Ez az én hivatásom, tanítani Szemes Misit és harminckét társát. Mert valahogy úgy van az — révedezik el és mesél: Arról, hogy a Zádor úti is­kola környékén munkások laknak, munkásgyerekek jár­nak az iskolába. S azokat olyan jó tanítani. Tanítani? Nem, ennél sokkal többet ten­ni velük: nevelni őket. Mert az igazsághoz tartozik, hogy bizony néha az ollót is előve­szi, levágja a megnőtt körmö­ket, néha pedig a mosdótálra is sor kerül. És a gyerekek? — Érdekes esetem volt — emlékezik mosolyogva — a kis Szemes Misivel kapcsolat­ban. Nagyon rossz gyerek hí­rében állott, fegyelmezni, szó­val alig lehetett. És beszéltem vele.., Maga mellé vette hazafelé menet és mint felnőttel, ko­moly szavakba formálta mindazt, amit mondani akart., Hogy Misi szégyent hoz a szüleire, az osztályra, önma­gára. Már pedig ennyi szé­gyen egyszerre még egy fe­gyelmezetlen gyerekhez is sok. És Misi megváltozott. Olyan gyerek lett, mint a töb­bi, a ,Jcis függönyös ablakú tanteremben. Egy kicsit ugyanis a függöny is hozzá­tartozik a tanítónénihez és az osztályhoz. Amikor az isko­lába került, a festett ablako­kon alig lopakodott be a nap­sugár. Most a függönyök sze­gélyével tréfásan játszadozik még a télelejei gyenge nap­fény is. És ha már idáig eljutot­tunk, arról is essen szó, mi lett a régi tervekből? — Tervekből? Mi is lett ve­lük? Nem mondom, akkor jó lett volna egyetemre menni. Ma azonban már más tollal írom még a naplómat is... Mi az a más toll? ö csen­desen mondta, én hangosab­ban próbálom tovább adni: Perei Franciska nem vágyik már el az iskolából. S ahogy mondja: szép pályáján min­dig alsósokat, kis negyedike­seket szeretne tanítani, mert változnak az idők... er «MOH —

Next

/
Oldalképek
Tartalom