Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

1959. december 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 körül még .nincs minden rendben, az is igaz azonban, hogy nagy a tudásvágy, az érdeklődés. Élvezettel hall­gatjuk a tanfolyamvezető előadását, mert nincs annál nagyszerűbb érzés, valamivel gazdagodni. Többször előfor­dult már, hogy míg az elő­adó beszélt, nekem eszembe jutott, hogy ni csak ezt, vagy azt pontosan így csináltam, de most értem, miért kellett így csinálnom. De már meg is jött Ardai Sándor elvtárs, a Haladás Tsz agronómusa, a tanfolya­munk vezetője. Amint látom, szokása szerint most is jól felszerelte magát. Vajon mi mindent rejteget a kosár? Nézzük csak. Literes üveg, bizonyos, hogy nem borral töltötték tele. Ott sorakoznak a befőttes üvegek is'. Értein már. A papírcsomagokban földminták vannak, egészen bizonyos, hogy ma este ta- talajvizsgálatot végzünk. Kü­lönben az a jó, hogy a tan­folyamvezetőnk mindig gon­dosan felkészül és rengeteg szerriléltető-eszközt használ. Nemcsak magyarázza, hanem mutatja is a dolgokat, úgy, ahogyan ezt látják is a ké­peken. Nem tévedtem, valóban ar­ról beszél Ardai elvtárs, ami­re gondoltam. Megkezdődött a foglalkozási Ilyenkor úgy érezzük magunkat, mint a felfedezők, akik valami, ed­dig ismeretlen birodalomban járnak s akik számára min­den nagyon érdekes. Ardai elvtárs a talajok osztályozá­sát, a talajok javítását ma­gyarázza, s közben mindent megmutat. Késő éjszakába húzódik az oktatás, de meg­éri. Nagyon megéri. Hát ezzel töltjük mi most az estéket jónéhányan. Kü­lönben Mészáros József va­gyok, a cibakház! ezüstkalá­szos gazdatanfolyam hallga­tója, szövetkezeti gazda. Takarmányt készítenek | ~mT így csináljuk Ez manapság nem nagy ú j­ság, mert rajtam kívül még sokan tanainak. Megyeszerte és itt Cibakházán is. Éppen nemrég olvastam az újság­ból, hogy sokféle tanfolya­mot rendeznek, különféle speciális dolgok elsajátításá­ra. Ez nagyon jó dolog. Igen, mert a földműveléshez sem elég az erő, tudás is kell oda. Aki szánt-vet, de nem tudja, mit miért csinál, az valójában sötétben tapogató­zik. Különösen ott, ahol nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik. Márpedig itt nálunk ősz óta csak nagyüzemről beszél­hetünk. Ugyanis ez év ősze óta Cibakháza tsz község. Jómagam 10 és fél hold földdel léptem a tsz-be, s társaim is mindannyian szö­vetkezeti tagok. Aztán most beültem az iskola padjába, pedig már rég kinőttem a rövidnadrágból. 44 éves em­ber vagyok, van itt persze Érdeklődéssel olvastam a Szolnok megyei Néplap de­cember 10-i számában Nyíri Béla cikkét, a tsz-ek tervezé­séről. Nagyon egyet értek az­zal, hogy helyes, sőt szüksé- gss a feladat rögzítésekor megállapítani azt is, melyek azok a munkák, amelyekhez máris azonnal hozzá kell fog­ni, éppen a tervek teljesítése érdekében. Szeretném elmon­dani, mi hogyan csináljuk az öcsödi Kossuth Tsz-ben. Elhatároztuk, hogy jövőre lesz tízezer pulykánk. Ez volt az első lépés, ezzel egyidejű­leg megtettük a többi lépé­seket is, hogy elhatározásunk valóra is váljon. Egyik olda­lon tehát rögzítettük, hogy mit akarunk. Ez persze még kevés. Ezzel egyidejűleg gon­doskodtunk a 350 magpulyka beszerzéséről. Majd hozzá­kezdünk a férőhelyek építé­séhez. Ez a munka máris fo­lyik, a 350 magpulykát pedig minden nap várjuk. Így teremtettük meg a fel­Ugy érezzük magunkat, mint felfedezők. tételét annak, hogy jövőre a tízezer meglegyen, a terv va­lóra váljon, ne maradjon pa­píron. Hasonló a helyzet a csirkékkel. Húszezret tervez­tünk jövőre és helyi erőből máris készítjük a férőhelye­ket. Most gondoskodunk a csibegondozók kijelöléséről, szakmai felkészítéséről. Sok szó esik mostanság az állattenyésztés fejlesztéséről. Ennek sokféle módja van, ezek közül hadd említsem meg az egyiket, azt, amit mi nagyon jónak tartunk. Kü­lönböző értekezleteken, ta­nácskozásokon sok szó esik arról, hogy a háztáji mérté­két meghaladó állatállományt a szövetkezet vásárolja meg a tsz-tagoktól. Ez elsősorban a jóltejelő tehenek és anya­kocák szaporulatára vonatko­zik. Okos dolog, jó dolog. Egyrészt a szövetkezeti gar­dának nem kell piacűzni, másrészt a közösség is jól jár és így a tsz minden tagja. Nálunk ez a dolog nem új, hónapok óta csináljuk. Meg­állapodást kötöttünk és kö­tünk a felesleges szaporulat felvásárlására. A Kossuth Tsz tagjainak 44 háztáji tehe­nük van. Ennek a szaporula­tából ez évben 24 birjút már a tsz vásárolt meg. Jól já­runk? De még mennyire. 1861- re a 24 borjú már jóltejelő tehén lesz. A felvásárlás ren­des állami áron történik, egy értékelő bizottság megállapí­tása szerint. Legutóbb közgyűlésen is foglalkoztunk ezzel a dolog­gal, s akkor született a dön­tés, hogy a háztájiból kikerülő jószág csakis a közösállo­mányt gyarapíthatja, másnak nem adják el a tagok. Ha­sonló a helyzet a malac-sza­porulattal is. Nagyon aján­lom mindenkinek ezt a mód­szert, mert hiszen végsősoron mindez a tagok hasznát szolT gálja. Elmondta Zs. Varga István, az öcsödi Kossuth Tsz. elnöke Nyolc helyeit tíz baromf.gondozó tanfolyam A baromfitenyésztés iránti nagy érdeklődésre való te­kintettel a megyei tanács nyolc baromfigondozói tan­folyam szervezését határozta el. Ügy számították, legalább 160 gondozó kiképzését bizto­sítják. A termelőszövetkeze­tek olyan nagy számban je­lentették be gondozóik rész­vételét, hogy úiabb két tan­folyam beindításáról gondos­kodott a megyei tanács. Így a tíz tanfolyamon több mint kétszáz hallgató részesül egy­hetes oktatásban. A tanfolyamokat a négy keltetőállomás székhelyén: Két év alatt hatszorosára növelik Az Erra nevű takarmány­kiegészítő használatával kü­lönösen a baromfihús, a to­jás és a sertéshús termelésé­nél értek el kiváló eredmé­nyeket. A Földművelésügyi Minisztérium takarmánygaz­dálkodási osztályán elmon­dották, hogy az Erra termelé­sét 1960-ban 40 vagonra, 1961- re pedig a jelenleginek há­romszorosára növelik. Az ötéves terv előirányzata szerint a Duna-Tisza közén új, korszerű Erra-gyárat épí­tenek a következő években. CITI) Szolnokon, Jászberényben, Kisújszálláson, Kunszentmár- tonban tartják. A jászberé­nyi járás termelőszövetkeze­teinek harminc gondozója pe­dig december 11-én a Tápió- szelei Kísérleti Gazdaságba látogatott tapasztalatcserére, ahol megismerkedtek az or­szág egyik legszámottevőbb „csirke-üzemével”. A nemze közi mé- hésznap alkalmából Szombaton, az első nemzet­közi méhésznao alkalmából a SZÖVOSZ székházában ün­nepi ülést tartott az országos méhészeti tanács. Az ülésen dr. Örösi Pál Zoltán tartott előadást a hazai méhészeti tudományos kutatás fejlődé­séről, majd Kocsis Sándor, az Országos Méhészeti Szövetke­zeti Központ igazgatója is­mertette a szövetkezeti köz­pont 1959. évi tevékenységét. (MTI) Még erősebbek lesznek Annak idején a kilences es­küvőről sem beszéltek többet Túrkevén, mint mostanában egy újabb készülő házasság­ról. Ezúttal nem kilenc par, hanem a nagyhírű Vörös Csillag és a kevésbbé ismert, de igen jó eredménnyel gaz-i dáikodó Dózsa Népe Tsz ké­szül „házasodni.” A Dózsa Népe Tsz tagjai között már a tavasszal szó­ba került a csatlakozás gon­dolata, de elodázták azzal, hogy előbb takarítsuk be a termést, zárjuk le a gazdasá­gi évet és majd azután. Most — a tervkészítés előtt döntés­re érett a gondolat, -s a Dó­zsa Népe Tsz közgyűlése, a tsz és pártvezelőség javas­latára kimondta az igent. Szurcsik István elnök váz­latosan ismertette a tsz ed­digi munkáját, melyből kide­rült: bár a Dózsa Népe Tsz „mindössze” két és félezer holdas, gazdaságilag megala­pozottságát és eredményeit tekintve méltó párja lesz a 9 ezer 300 holdas Vörös Csil­lagnak. Több, mint 800 ezer forintos beruházással (közel félmillió saját erőből) meg­oldották a tehénistálló prob­lémát. Tehenészetük 3 ezer literes, évi tejhozammal, a másik három tsz eredményeit is felülmúlja. Sertéstenyésze­tük is jó, l^es fialási átlag­gal ugyancsak elsők a város­ban. Emellett több, mint 600 hízottsertést adíak le az idén. Szóval nem éppen megveten­dő „hozománnyal” rendel­keznek. A házasságot elsősorban az egymás mellett fekvő sőt egy­beékelődő terület, ezenkívül a kedvezőbb beruházási lehe­tőségek, valamint a jobb szál­lítási feltételek indokolják Szándékukat mindkét tsz tagjainak általános egyetérté­sével január elseje után vált­ják valóra, de a jövő évi ter­veket már most közösen ké­szítik. P. M. Hát ezzel töltjük mi most a téli estéket. i'ii »Bi Mn ki MfiTgriri^B in* i ■ a ■ ■ ■ ■ ■ nTn ■ i irii ■innnuma December végén kezdődnek az MHS traktoros tanfolyamok megyénkben Ez év december második felében és 1960 januárjában 15 traktoros tanfolyam in­dult a Magyar Honvédelmi Sportszövetség szervezésé­ben Szolnok megyében. A jelentkezők száma igen nagy. Jászkiséren. például nem terveztek tanfolyamot, s a fiatalok vetették fel a traktoros kiképzés gondola­tát. Eddig több mint százan jelentkeztek a Jászkiséri Gépállomás segédmunkásai, a község fiataljai a tanfo­lyam elvégzésére. A Tisza­füredi Gépállomáson még több, száztíz hallgatóval in­dul a traktoros tanfolyam. Ugyancsak nagy az érdeklő­dés Mezőtúron, Jászapáti­ban s a megye több helysé­gében. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei el­nöksége a jelentkezők nagy száma miatt módosította azt a tervét, hogy két helyen szervezi meg a tanfolyamot. Az új elképzelések szerint 15 járási, vlárosi központ­ban, gépállomási székhelyen nyitják meg december vé­gén, január elején a trakto­ros köröket« Sz. P. — Cs. F. ; nriiii ■ nifi mamii r¥ 358 ezer köbméter sllófabarmány készen Termelőszövetkezeteinkben 358 ezer köbméter silótakar­mányt készítettek. Tavasz- szal azt terveztük, számos­állatonként legalább tíz köb­méter silót kel! biztosítani. — Bár időközben, az állatok lét' száma is felszaporodott, még­is több, mint 11 köbméter siló jut megyei átlagban egy számosállatra. S ami külön örvendetes, e mennyiséghői 8.65 század köbméter a táp­dús silókukoricából, vagy ta­karmánykeverékből készült. Ez év tavaszán alakult a jászfényszarui Aranykalász Tsz Tagjai máris 24 jóltejelő te­hénnel rendelkeznek. Az elmúlt héten, mint a képen is látható, a szövetkezeti gazdák a jószágok részére répaszeictből silótakarmáiut készítettek­Tanulok... Tanfolvamvezetőnk mindig gondosan felkészül. köztünk fiatalabb, idősebb is. — Egyet akarunk azonban mindannyian, elsajátítani a nagyüzemi gazdálkodáshoz, a több termés eléréséhez szük­séges legfontosabb ismerete­ket. S úgy vagyunk, hogy valamit megtanulni sohasem késő. Mi -pedig a földből élünk, hát a gazdálkodást, a földművelést megtanulni ép­penséggel nem késő. Az ézüstkalászos tanfolya­munknak 32 hallgatója van. Igaz, a pontos megjelenés i 'M 9iSÍH|R|

Next

/
Oldalképek
Tartalom