Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. december 13. 3 „főnökasssony“ TISZAI HAJÓSOK Az őszi, ködös, esős idő beköszöntött a Tiszán. A ka~ nyargós folyó vizén lassan megérkeznek a tél igazi hír­nökei, a jégtáblák. A hajósok vízi járműveikkel a tele­lőbe vonulnak, hogy kipihenjék egy dolgos idény, kemény munka fáradalmait. Mielőtt búcsút mondanánk a derék hajósoknak, felkerestük Hargittai elvtársat, a MAHART szolnoki hajóállomásának vezetőjét, adjon tájékoztatást olvasóinknak az elmúlt idény munkájáról. A szolnoki iparitanuló is­kolában sorozatosan gyengén szerepel a gyakorlati foglal­kozásokon Maráz Irén tisza- inokai íodrásztanuló. A ta­nár régen figyeli és azon csodálkozik, hogy az elméleti tárgyakból mégis megállja a helyét. Vajon mi az oka, hogy az értelmes leány járatlan a szakmában. — Megtudjuk, ha ellátoga­tunk mesteréhez, akitől ta­nulnia kellene. • A fodrászü2let üres. Senki sem várja a belépőket. A konyhában fiatal lány moso­gat, délelőtt 9 órakor. A több­szöri hangos köszönésre az­tán kijön. — Ifj. Bállá Jánosnét ke­ressük — mondja a megyei tanács ipari osztályának elő­adója. Előkerül a főnökasszony. — Ellenőrzést tartunk, kér­ném az iparengedélyét. A fiókból, a sók irat között nehezen leli. A tanonc-szer- ződést hiába keresi, nincs meg. Az árlap szintén a fiók­ban, a lomok között hever. — Miért nincs kifüggesztve az iparengedély és az árlap az üzletben? Hol van a ta- noncszerződés? — kérdi az előadó. — Nem mondta ezt nekem senki — válaszolja a mester­nő, majd odaszól a kiváncsis- kodó fiának: — Szóljál Évának, miért nem jön ide az a haszonta­lan? A hívásra bejön Maráz Irén, az ipari tanuló, most már megfésülködve, rendesen. — Mikor szerződtette a ta­nulót? — 1958 július 30-án női- férfi fodrász szakmára, koszt és lakás biztosításával. Na­gyon kért az anyja, hogy ve­gyem ide, mert fodrász sze­retne lenni és máshol már nem tud elhelyezkedni. Mennyi fizetést adott a tanulónak? — Havonta nyolcvan fo­rintot. — Nem kaptam semmit — veti ellent a tanulólány, csu­pán esetenként öt-tíz forintot mozira. Az másfél év alatt úgy két-háromszáz forintot tesz ki. A nyáron két napot kapáltam, azért kaptam 110 forint napszámot. Szabadsá­gon is kétszer egy-egy hétig voltam. — Ugyan Éva — próbálja az igazságtól eltéríteni a ta­nulóját a főnök. Az azonban őszint'n folytatja tovább: — Naponta reggel fél hat, hat órakor kelek. Minden háztartási munkát végzek: mosogatok, kacsát tömök, fő­zök, mosok, gyerekekre vi­legyen úgy, ahogy ő mondja — törik meg Balláné. — Szakmailag hogy készíti fel tanulóját? — Gyenge még ő, de borot­válni, hajat mosni, fésülni már tud. A hajvágást még utána kell igazítani. — Bejelentette-e a KIOSZ- nak, hogy csak úgy szerződ­teti, ha háztartási munkát is végez a tanuló? — Nem én, de a KIOSZ- ban sem mondták, hogy mi az eljárás a tanoncfizetéssel és tartással kapcsolatban. így munkaruhát sem vettem a lánynak. — Büntessenek meg. Ve­gyék el a házat. Vonják be az ipart. Tegyenek tönkre — papírt nem tűrő káromkodás­sal csapja a pamacsot a sa­rokba és kiabálva rohan ki az üzletből. Kis idő múlva mégis lehig­gad, visszajön és idegességére hivatkozik, meg arra, hogy nem ismeri a rendelkezése­ket. — Azért vettem a bajt a nyakamba, mert annyira kér­tek rá. Jóindulatú voltam, s ez a köszönet. — Erzsiké néni nem is vett volna fel, ha nem lett volna Sanyika — szól bele a ta­nulólány. — Tudja mi ez, amit maga csinált? ‘— kérdi az előadó. — Én segíteni akartam raj­tuk — védekezik. A katari emír több hónapot töltött Svájcban. Amikor ha­zautazott, a genfi határállo­más tíz vámőrének egy-egy aranyórát ajánlott fel aján­dékba. A központi vámhatóság el­ső rendelkezése határozottan megtiltotta a vámőröknek, hogy az órát elfogadj ált. Nyomban következett a második rendelet, amely ha­tározottan megtiltotta, hogy visszautasítsák az órát, hiszen ezzel megsértenék az emírt. Végső döntés: a tíz arany­órát letétbe helyezik a köz­ponti vámhivatalban. A tíz DAVID OJSZTRAR Kanadában A világhírű szovjet hege­dűművész először szerepelt Kanadában. A Montrealban megtartott hangversenyen több mint 2600 főnyi közön­ség lelkesen ünnepelte David Ojsztrahot. A műsoron Beet­és tanulója — Nem, asszonyom, ez egy tapintatos kizsákmányolás. Természetesen ezt tovább nem engedjük és a szerződést hi­vatalból felbontjuk. A kis­lányt pedig magunkkal visz- szük. Az események gyorsan pe­regtek. Jegyzőkönyv készült a KISZ, az iparitanuló iskola, a megyei tanács megbízottja és a kisiparos írja alá. Még meg sem száradt a tinta, Ma­ráz Irén összes csomagjával a megyei KISZ bizottság gép­kocsiján indul Szolnokra. • Nem egyedülálló eset még az efajta ipari tanuló neve­lés, de nem is általános. Egy- egy embertelen mester sokat ront a fiatalokkal becsülete­sen foglalkozó kisiparosok hírnevén. A tanács és az ifjú­sági szervezet, csakúgy, mint a tanulóiskola, éberen őrkö­dik, hogy egyetlen tanuló sem maradjon sokáig olyan hely­zetben, mint Maráz Irén. A KISZ, a tanács, a tanuló­intézet a szolnoki Patyolat Vállalathoz helyzte el a le­ányt. Maráz Irén fényes vá­rosi üzletben sajátítja el a szakmát. Itt már nem kell kacsát tömni, kapálni, kuko­ricát tömi, csak becsületesen tanulni és megbecsülni azo­kat, akik érte fáradoznak. — andrisi — vám’r csak azon a napon kapja meg az órákat, amikor nyugalomba vonul. Egyikük még 43 évig várhat rá. (A „Figaro”-ból.) Francia gyermeki a jzkiállítás Moszkvában A moszkvai „Puskin" kép­zőművészeti múzeumban fran­cia gyermekrajz-kiállitást ren­deztek. A kiállított munkák tematikája igen változatos: tájképek, csendéletek, zsáner- jelenetek. A kiállításon 5—16 éves ifjú művészek mintegy 100 rajzát mutatták be. A járási székhelyek között is figyelemre méltó az a sze­retet és gondosság, mellyel a lakosság Jászapátin közsé­gének fejlesztése felé fordul. Indokolt a bizalom, mely megnyilvánul a falu vezetői iránt: az emberek saját sze­mükkel látják, mint válnak valóra a községfejlesztési ter­vek. Ezekben a napokban már arról beszélgetnek: mit kellene tenni jövőre azért, hogy ismét a lehető legna­gyobb arányokban haladhas­sanak előre EGY MILLIÓ 837 EZER FO­RINT Erről az összegről leg­alább olyan tisztelettel szól­nak, mint az atomenergia-ku­tatás kezdetén a 235-ös atom- súlyú Plutóniumról a tudó­sok . s. Csakhogy míg azt a számot szinte kimondani; sem volt szabad — erről a nap minden órájában megemlé­keznek Apátin. Ennyit kí­vánnak felhasználni a falu vezetői 1960-<ban községfej- lesztésre. A fürdőépítésre — kádfür­dővel együtt — 8Ö0 ezer fo­rintot irányoztak elő; három­ezer négyzetméter hidegasz­falt járdára 250 ezer; útpor- talanítására 300 ezer; sport­pálya-építésre 75 ezer; vizve- zetéktervezésre 100 ezer fo­rintot szánnak —, hogy csak a legjelentősebb elképzelése­ket említsük. Ahhoz, hogy mindez valóra válhasson, a lakoosáa 200 forintos éves — Szállítási idényünk már a kora tavasszal megkezdő­dött ■— mondotta többek kö­zött Hargittai elvtárs. —Mi­vel a tiszalöki duzzasztó mű elkészüli, lehetővé vált, — hogy végig a Tiszán szállít­hassunk követ a Vízügyi Igazg.ntóság partbiztosít ása- hoz. Míg az elmúlt években csak szórványosan vittünk viziúton köveket, addig eb­ben az ’ idényben már — 427.650 mázsát szállítottunk. Másik igen fontos és nagy munka volt a tsz épít­kezésekhez, valamint a szol­noki közúti híd építéséhez szükséges sóder és homok időben történő továbbítása. E feladat zavartalan megol­dását nehezítette a kevés uszály és hajópark és nem utolsó sorban az igen ala­csony vízállás. A probléma megoldásában azonban nem maradtunk egyedül, segítsé­günkre sietett a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, a MAHART igazgató­sága és így elérhettük, hogy az előirányzott mennyiség­nek mintegy kilencven szá­zalékát leszállítottuk. Az el­maradó tíz százalék továb­bítását az igen alacsony víz­állás akadályozta meg. Viziúton mennyi építkezési anyagot, mezőgazdasági ter­méket és más eszközt szállí­tottak? — Az idei idényt az jelle­mezte, hogy lényegesen több szállítási feladatokat oldot­tunk meg, mint az előző esz­tendőben. Sóderból és ho­mokból például csaknem 238 ezer mázsát szállítottunk, — közel 153 ezer mázsával töb­bet, mint 1958-ban. Az épí­tő anyagból ki tudtuk élesí­teni részben a tiszasülyi, kő­telki, nagykörűi és martfűi tsz-ek építkezéseit is. Áz építőanyagokon túlmenően még jelentős mennyiségű tű­zifát, 12 ezer mázsával töb­best, mint tavaly — juttattumc el a kijelölt helyekre. Bár — ismételten hangsúlyozom —, a Tisza vízállása rendkívül alacsony volt, az őszi csúcs- forgalomban sikerrel oldoi­hozzájárulása szükséges. Emel­lett kívánatos és szükséges, hogy Jászapáti népe elvégez­ze a tervezett 100 ezer forint értékű társadalmi munkát; „TAKARÉKOSOK TÉKOZ­LÁSA” A tanácstagok úgy tapasz­talták, hogy a lakosság több­sége egyetért a 200 forintos hozzájárulással. Egy mázsa kukorica árát valóban érde­mes arra fordítani, hogy a felsorolt létesítményekkel gazdagodjék a falu. Ugyan­ezek az emberek nem fele­dik, hogy államunk gondosko­dása folytán minden község­fejlesztésre szánt forint — szövetkezeti helységekben! — két forint ötven fillért ér. Ennek tudatában szinte hi­hetetlen, hogy néhányan azt hangoztatják: „Elég lesz egy évre ‘180 forint is hozzájá­rulásként!” Aki így „takaré­Az Országos Rendezőiroda Szolnok után a megye több helységében megrendezte már a furfangosok elődöntőjét. — Az eddig Kisújszálláson, Törökszentmiklóson megren­dezett versenyeken, de bizo­nyára a mai cibakházi és martfűi, valamint a hétfői mezőtúri elődöntőn is jól szórakozott és szórakozik a közönség. A kedden Szólno­tok meg a cukorrépa szállí­tását is. Az előző évi 216 ezer 949 mázsával szemben 330 ezer mázsát juttattunk el a Cukorgyárba. Meg kell azon­ban mondani azt. is, hogy je­lentős támogatást kaptunk a gazdaságoktól, a Cukorgyár vezetőségétől, akik minden eddiginél jobban szervezték meg a munkát. Elismerés jár a budapesti Folyamszabályo­zó és Kotró Vállalatnak is, mert annak ellenére, hogy más munkahelyen dolgoztak, kérésünkre a Szolnoki Cukor­gyár kirakodójánál 24 órás kotrást végeztek. Az évek óta eliszaposodott rakodót 16 de­ciméter mélységre mélyítet­ték, így biztosították nagyobb terhelésű uszályaink számé­ra is a szükséges vízmély­séget. Dicséret illeti a kira­kodó munkásokat, akik napi teljesítményüket az áttagos- 30—32 vagonnal szemben 40—45 vagonra emelték. Hogyan valósították meg a személyforgalomra vonatkozó terveket? — A személyhajósoknak éppúgy, mint a teherforga­lomban résztvevőknek, igen alacsony vízállással, sötétség­gel kellett megküzdeniök, kü­lönösen most a késő őszi időkben, amikor is a gázlók­ban nagyon sekély volt a víz. Amikor a gázlókban csak 150 centiméter volt a vízállás és a Tahi gőzös terhelten 140 centiméterre merült, csak a Vízügyi Igazgatóság odaadó munkájának köszönhettük, hogy a személyhajó forgal­A Szolnok megyei Tanács Faipari Vállalatánál nehezen ment az új profil kialakítá­sa. 1959-ben még ládagyártás­sal is foglalkoztak, de köz­ben az új gyártmány kiala­kításán dolgoztak. Többek között gyermekjátékokat ké­koskoddk” — tékozol. Húsz forint valóban nem a világ; „megtakarítása” azonban a községfejlesztési alap 180 ezer forintos csökkenését vonná maga után. Ez a gyakorlat­ban a kádfürdő felépítését akadályozná meg. Azét a lé­tesítményét, melyre már évek óta számít a falu népe. Vagy éppen a fürdőhöz vezető út portaianításáród kellene le­mondani. Jószerencse, hogy s többség sem rejti véke alá véleményét; nevetségesnek tartja, hogy a fürdőből haza felé tartva — FORFÜRDÖT VEGYENEK egy-egy arra robogó autóbusz jóvoltából. Egy bizonyos: helytelen lenne, ha a kisebbség eltérí­tené a többséget okos állás- foglalásától s az apátiakat ismérve nem tartjuk való­színűnek, hogy így történjék. kon sorrakerülö megyei döntő iránt már nagy az érdeklő­dés. Itt dől majd el, hogy ki nyeri el az elődöntők győz­tesei közül az 5 ezer forintos jutalmat és persze a nem kis tájékozottságról, olvasottság­ról tanúskodó cimet: Szolnok ról és sokoldalú műveltség­megye legfurfangosabb em­mat fenn tudtuk tartani. Ere­jük teljes megfeszítésével dolgoztak a személyszállítás biztosításán Kapornai And­rás, és Vincze József első kor­mányosok, akik sok nehézsé­get leküzdve biztosították a hajók továbbítását. A teher- hajózás vonalán többek kö­zött Tari József neve említ­hető, de sorolhatnánk to­vább azokat a dolgozókat, akik névtelenül, de kötelessé­gük teljes tudatában végez­ték munkájukat. Kik járultak még hozzá ah­hoz, hogy ilyen szép eredmé­nyeket értek el? A tiszai hajósok munkáját a forgalom zavartalan lebír nyolításában a posta telefon- szolgálata is eredményesen segítette. Nem egy esetben időn túl is segédkeztek. Kö­szönet illeti a kézbesítőket is, mert a családjuktól távol ha­józó dolgozók részére min­dig pontosan és időben to­vábbították a küldeményeket. Támogattak bennünket a ja­vító vállalatok, szövetkezetek, a Vízgépészeti Vállalat dol­gozói, akik a házilag el nem végezhető javításokat terv­munkáikon felül pontosan el­végezték. Végezetül: a MA- HART-nak országos viszony­latban az első és második fél­évben lényegesen nagyobb szállítási feladatokat kellett megoldani, mint korábban. S hogy ez sikerült, ahhoz rm, tiszai hajósok is hozzájárul­tunk. Dolgozóink azzal a tu­dattal mennek téli pihenőjük­re, hogy járműveiket, hajói­kat gondosan előkészítik, a hibákat kijavítják, mert ez a feltétele annak, hogy az 1960- as idényben még jobb ered­ményeket érjenek eh még több megbecsülést szerezze­nek a hajós társadalomnak — fejezte be nyilatkozatát Hargittai elvtárs. E. S. szítettek, s amellett bútorok­kal is próbálkoztak. Azóta igen bevált a gyermekjáté­kok szériában való gyártása, továbbá a konyhai hokedlik és fényezett négyszöglefes asztalok készítése. 1960-ra mintegy hétmillió forint értékű játékot kötöt­tek le náluk. így készítenek 75 ezer babakocsit, közel tíz­ezer favonatot, több mint 40 ezer gyermekhintát. ■ Az óvo­dákba 2—2 ezer konyha és szobabútort gyártáíiak. Játék- teknőkből és egyéb fajáté­kokból több mint 30 ezret ké­szítenek« Mindezen felül a konyhai hokedlikből 60 ezer­ről szól 1960-ra a megrende­lés. Fényezett asztalból közel tízezret készítenek. Az előre megrendelt áruk mennyisége a vállalat kapa­citását részben kitöltötte. — Azonban a külkereskedelmi vállalat is rendelt Külföldi eladásra közel 5 millió fo­rint értékű játékot kérnek. Vásároljon ismétlő, csengős ébresztőórát! Ft 160.— KAPHATÓ: Óra- Ékszer és Ajándékból tokban, Állami Áruházakban. haven, Tartini, Ravel, Szimí gyázok. Inovszki és Hacsaturján mi — Hát ha így van, akkor Ivei szerepeltek. szamara rengeteg kedvem meglepetést tartogatnak a KÖNYVES­BOLTOK! Benedek Elek: AZ ARANYAUMATA Kötve 21,— Garay János: HÁRY JANOS Kötve 24,— GYÉMÁNT MESEKÖNYV Kötve 26,50 Károlyi Amy: TIK-TAK Kötve 20,— Méhes György: VIRÁG VARÁZSLÓ Kötve 18,— Sebők Éva—Réber Lászlói ÁLLÁTSZÁLLODA Kötve 10,— Szabó Magda: BÁRÁNY BOLDIZSÁR Kötve 21,— Szeges Mária: PÖTTYÖS PANNI NAPLÓJA Fűzve 17,— Kötve 21,— Tóth Eszter—Győrffy Anna: MIT HOZ ÉDESANYA? Kötve 14,— PANNI A KERTBEN Kötve 15,— Várnai Zseni: ÖRÖMÖK KERTI* Kötve 23,— ée még számtalan képeskönyv, meeekönyVí • TÉLI KÖNYVVÁSÁRON! AZ EMIR AJÁNDÉKA Kádfürdő — 20 forintért — Jászapáti tervek, gondok — Sikerrel szerepelnek megyénkben a „furfangosok66 Hét millió forint értékű gyermekjáték

Next

/
Oldalképek
Tartalom