Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-13 / 293. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. december tS. >Aranyos öregekc i! Három fénykép, három idős ember. Pontosabban három termelőszövetkezeti nyugdíjas. Nem ették még meg a kenyerük javát, mint ahogy régen mondták az öregekre, de éppen eléggé kivették részüket a nagy munkából, a kezdet kezdetén ott voltak a termelőszövetkezeti mozgalom bölcsőjénél, s a fiatalabb nemzedék államunk segítsé-: gével azt mondta nekik: Pihenjetek, élvezzétek gondta-x lanul hátralévő éveitek, nap-' jaitok. „Aranyos öregek” — ki nei: Ismerné Móricz Zsigmond'' kedves írását az idősekről. Vajon a mi öregeink hogyan élnek, mivel töltik idejüket. • * öarics Mátyás bácsi a Ti- szasüly felé vezető kőút melletti tanyán a kornyogó disznókat eteti. Felesége a tyúkokkal foglalatoskodik. Ez a napi munka. Garics Mátyás bácsi ereje teljében van még, Ef nyugdíjasoknak megengedett 120 munkaegységet is teljesítette. Már csak úgy tempósan. Azért neki is jobban esik már a Szabad Földet olvasgatni, a rádiót felcsavarni. Legszívesebben azt hallja, hogy megerősödött a termelőszövetkezeti mozgalom, milyen eredményeket érnek el az ország minden részén, a közösen gazdálkodó gazdatársak. Bizony nem gondolta lassan egy évtizede, mikor 1950- ben négy hold földjével belépett a jászladányi Úttörő Termelőszövetkezetbe. S ha akkor azt mondja neki valaki, hogy 1958-ban nyugdíjazzák, háztájit kap, havi 315 forintot, hát menten a szemébe nevet, mert sose szerette az álmodozókat. S lám- csak, nem is álom, valóság gondtalan öregsége. magános asszony *hej de sok keserű kenyeret megevett, de sok gazda parancsára haliga-; tott. 1951-ben a maga gaz-; dája lett. A jászladányi Út-: törő Termelőszövetkezetben: végzett munkája után, meg-: becsült tag. Pedig nem is dolgozott sokáig. Hét év után nyugdíjba küldték. Kapja az állami nyugdíjat, a termelő- szövetkezettől a háztájit, s nyugodtan élhet munka nélkül belőle. Csakhogy aki annyira megszokta a tevékenykedést, nem tud elszakadni a tsz-től. Gyakran bebejár még, s ha tud valamit, segít azoknak, akik eltartják őt. Jól halad a kenyérgabona szerződés k ötés A Megyei Terményforgalmi Vállalat telepeinek jelentése szerint 88 tsz 1012 vagon kenyérgabona értékesítésére kötött szerződést december 7-ig. Az elmúlt héten újabb termelőszövetkezetek csatlakoztak a korai szerződéskötőkhöz, s hét nap alatt még mintegy 400 vagon kenyér- gabonát kötöttek le. Sajnálatos azonban, hogy a tiszafüredi, jászberényi járásból, Törökszentmiklós városból az elmúlt hétfőig még egy tsz-ből sem, — a jászladányi tsz-ek kivételével — a jászipáti járásból sem érkezett jelentés korai kenyér- gabona szerződéskötésről. Kívánatos lenne, ha a még tartózkodó tsz-ek december 15-ig pótolnák mulasztásaikat. Erősödjön a sző fénye EMBERSÉG. Oly nemes fényt kapott ez a szó az MSZMP VII. kongresszusán. Elindultunk, hát megnézni, hogy egy nagy közös gazdaságban hogyan élnek ezzel. Hogyan élnek vele azok, akiknek néhány évtizede olyan kevés jutott ebből, hogy tanulták meg az élet e szigorú leckéjét Rövid tanakodás után Zagyi János elv- tars, a kisújszállási városi pártbizottság titkára az Ady Tsz-be küldött, s ott a vezetők és tsz tagok népes csoportja fogadott. Serény munkában mindenki, de a beszélgetésbe szívesen bekapcsolódnak. Arad a szó mindarról, amit az évek során azért tettek, hogy az emberek megbecsülése kifejezésre jusson, hogy a tagok életük nélkülözhetetlen tartozékáKinek jár földjáradék? Vadasi Nándor, a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának tsz főkönyvelőié az alábbiakban adta meg erre a kérdésre a választ: — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelete előírja, hogy a tsz- tagok jövedelmük túlnyomó részét munkájuk után kapják. Kisebbik részét pedig földjáradékként kell kifizetni. Földjáradék a tagot, vagy a vele közös háztartásban élő családtagot a közös használatba adott saját föld után illeti meg. — Értéke, mennyisége a közös használatba adott saját föld kataszteri tiszta jövedelme alapján állapítódik meg. Minden aranykorona után 5— 10 kilogramm búzaérték fizethető ki. Az új alapszabály kidolgozása során valamenynyi termelőszövetkezet közgyűlése határozatot hozott a földjáradék kifizetésére. Most a közgyűlés határozatának megfelelően a szövetkezet vezetői gondoskodjanak arról, hogy a rendelkezéseknek megfelelően aki jogosult, az meg is kapja a föld járadékot. — A megyei vezetés is felhívja a járási tanácsok mező- gazdasági osztályainak figyelmét arra, hogy gondoskodjanak a földjáradék kifizetésére vonatkozó rendelet maradéktalan végrehajtásáról. Szolnok megye termelőszövetkezeteiben egyébként már tavaly is több, mint másfél millió forintot fizettek a tagoknak. Ez évre pedig 5,5 millió forint földjáradék kifizetését tervezték meg. Helyes az a módszer, hogy egyik-másik tsz-ben csak az öregeknek adják ki természetben a föld járadékot. nak érezzék a közöst, ötve- men vannak, akik évitizedeken át gürcöltek, s csak az utóbbi években mutatkozott értelme a küzdelemnek. Csak mióta tsz tagok, azóta bízhatnak abban, hogy öregkoruk nyugodt, gondtalan lehet. Ennyien kapnak állami nyugdijat. A tsz tagok emberségből pedig háztáji földet, s hivatalos áron a ke- nyémekvalót Hét öreg, — akiknek nincs meg az állami nyugdíjfeltétel, — juttatást kap. Pénzt, búzát, szalmát, háztáji földet. Hogy érezzék: életükön át hullatott verejtéküknek egy parányi gyümölcse most már úgy is beérik, ha nem maguk, hanem a nagy közösség — amelynek ők is tevékeny tagjai voltak — gondozza azt. Kota Imre a tavasszal beteg lett, s reménye se volt a gyors felgyógyulásra. Otthon három gyerek kéri pedig mindennap a kenyeret. „Van már nekünk annyi erőnk, hogy az öregek mellett a betegeket is segítsük” — hangzott a javaslat. S a közgyűlés jegyzője okmányba foglalta: Aki 10 napon túl gyógyuló beteg, annak napi 0,6 munkaegységet jóváírunk mindaddig míg fel-gyógvul- hat és újra köztünk dolgozhat. így jut a tavasz óta betegeskedő Kofának havi 200 forint állandó segély. NE! NE MONDJA ki senki hogy 200 forintból nem lehet eltartani öttagú családot, hisz nem is kizárólag erre van utalva a Kota család. Kapja változatlanul a háztájit, s munkaegységeire a járandóságot... Tékmtsünk a múltba csak annyi időre, míg megkérdezzük: Vott-e szükség a beteg emberre a nagvurak birtokén? Járt-e ott fillér is azután ha a munkás megbetegedett? Nem. S az Ady Tsz emberségében a mi rendMiben „spekulálnak“ a kenderesi asszonyok? Csattos Gyuláné, fejkendős asszony tekint rám a második képről. Homlokán most kezdenek kisimulni a ráncok, amelyek még napszámos korában sokasodtak meg. A — Csendbe legyetek te —, csitítja két unokáját Újszászon a Bakó utcában Bakos József nyugdíjas. Az itteni Szabadság Tsz gondoskodik mindennapi kenyeréről. Feleségével együtt kapják a pénzt, a háztájit, sőt fejadaggal is ellátja őket a Szabadság. Józsi bácsi térdére ülteti a kis unokákat, s mesél nekik. Nem tündérországról, nemi manókról, óriásokról, akik egykor törpék voltak. 1949- ben, amikor alapító tagja lett a Szabadság Termelőszövetkezetnek, törpék voltak még. S óriásokká nőttek azóta. S az óriások nagy szívűek, szeretettel gondoskodnak az öregekről, akik elsőnek álltak csatasorba. B. L. 7dití a íaimadik emeleten Kinyitom az előszoba ablakot, s mélyet szippantok a fo- ’’yosóról áradó kellemes fenyőillatból. Ilyen még soha nem történt talán a Ságvári körúti bérházak történetében. A harmadik emelet folyosója ontja a karácsonyfa illatot. Azon a napon, amikor a Halászcsárdában kezdetét vette a fenyővásár, este már a haragoszöld tűlevelű fenyő ott húzódott a sarokban. Másnapra társa is lett. Pár nap alatt pedig majd beborították a folyosó szögletét. Törtem a fejem, mi a csudának raktározzák ide a karácsonyi meglepetések alap* anyagát. Pedig egyszerű. A harmadik anxeleten nincsenek gyermkek. A második, az első s a földszinti folyosón annál többen, őket illetik majd a karcsú erdei jövevények, csak egyelőre még korai volna, ha tudnának róla. S mivel a gyerekek karácsony előtt a lakások minden zugát átkutatják, csak éppen az nem jut eszükbe, amire szüleik gondoltak, hogy a harmadik emeleti folyosóra is felkukkantsanak, hát — fúl jár eszükön a szülői logika.-T-y-r-»-» y -*-> * . B, L. Senki ne gondolja, hogy valami kicsinyes dologról, holmi asszonyi tere-feaéről van szó. Nagy tét forog kockán. Olyan amiről érdemes nap- ról-napra beszélgetni, vitatkozni akár a szomszédasz- szonnyal, akár nagyobb plenum előtt. S jóleső érzés azt tudni, hogy a nők felelősséggel, segítő szándékkal tanácskoznak arról, hogy mit tegyenek. Ezért jöttek össze pénteken este harmincegynehá- nyan a kenderesi Haladás Tsz székházában is a községi nőtanács kezdeményezésére, hogy vitatkozzanak, beszélgessenek, s aztán cselekedjenek, \ Mi is az az izgalmas téma, amiről annyi szó esik? Nem egyéb, mint a baromfinevelés. Köztudott, hogy a parasztasszonyok zöme, szinte mesterévé vált az aprójószágok felnevelésének. S a család jövedelmét jelentősen gyarapította a tojás, a baromfi áru- babocsátásával. Az sem titok, hogy most már a termelő- szövetkezetekre hárul e téren is igen pagy feladat, de emellett nem lehet lebecsülni a háztáji állomány szaporítását, az ott nevelt baromfik áruba bocsátását sem. Erről beszélt Kovács Pál, a Haladás Tsz főagronómusa. Példákkal bizonyítva, milyen jövedelmező a baromfitenyésztés. A Haladás Tsz-ben is évekig uralkodott az a nézet, hogy minek bíbelődni az aprójószágokkal, nem éri az meg a fáradságot. Az élet, az eredmények megcáfolták ezt a felfogást. Ebben a közös gazdaságban ma már ezer törzsbaromfit tartanak, 3500 csibe számára tudtak biztosítani férőhelyet, megfelelő takarmányt és lelkiismeretes gondozást. Mert mindez nélkülözhetetlen az olyan eredmény eléréséhez, mint amivel a Haladás Tsz büszkélkedhet. Itt az idén egy tyúk 36 forint tiszta jövedelmet hozott, a 300 pedig 10 ezer 800 forintot. Hogyan érték ezt el? Ügy, hogy a szakszerű, gondos ápolással, takarmányozással jelentősen növelték a tojáshozamot. A tavalyi 40—45 darab tojás helyett most átlag 89 volt egy tyúk évi hozama. Közel 27 ezer tojást termeltek, s ezenkívül 2100 naposcsibéből felnevelve 1100 darabot értékesítettek. Ez most a helyzet, s mi lesz jövőre? Bereczki János tsz-elnök szavaival élve „baromfigyár”. Már eredetileg is úgy tervezték, hogy 4 ezer csibét nevelnek fel, de most ennél sokkal többről, 10—32 ezerről beszélgetnek. Ugyanis jelentősen növekedik a termelőszövetkezet földterülete, tehát gyarapítani kell a törzs- és árubaromfiák számát is. S ennek mikéntjére is választ adott e tanácskozás. A tsz-elnök elmondotta: az állam is segítséget nyújt a korszerű baromfiólak létesítéséhez. S a maguk erejéből is megteszik, amit lehet. Ez érződött Ferenczi Jánosné szavaiban, aki hat év óta neveli a csibéket a Haladás Tsz-ben, s továbbra is szívesen vállalja a nagy gondosságot és szakmai tudást igénylő munkát. Bereczki Jánosné egyszerűen csak ennyit mond: — Háztáji gazdaságomban áltálában 60—70 csirkét neveltem fel, jövőre többet fogok. Hasznosnak tartom a baromfi összeadását a közösbe azért, hogy a megnövekedett területen is egy katasztrális holdra legalább egy törzsbaromfi jusson. Hogy ez meg legyen, egy pár tyúkot adok háztáji gazdaságomból. Hát igen. Ez az, ami megkapó, ami a tanácskozás hasznosságát bizonyítja, hogy az asszonyok megértették, mit tehetnek. Egyszerű szavakkal mondta el egyéni tapasztalatát Veres Lászlóné, Juhász Sándomé, Nagy Elekné, Balogh Józsefné, s még több asszony. Tanakodtak, vitatkoztak azon, hogy milyen ele- ség a legjobb a naposcsibének, hogy milyen türelmes, szívós munkát igényel az aprójószág nevelése. A legfontosabb az, hogy a tanácskozás összegezéseként kimond- í ták: egy pár tyúk beadásával j szaporítják a közöst, több j baromfit nevelnek háztáji ! gazdaságukban, s meggyőzik ennek fontosságáról a többi asszonyt is. A közösség és saját maguk számára is hasznos dologban „spekulálnak” tehát a kenderesi asszonyok. N. K. Kössünk dohánytermelési szerződést! A dohánytermelők magas beváltási árat, kamatmentes előleget és ingyenes cigarettát kapnak. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezen felül 20% nagyüzemi felárban is részesülnek szerünk emberségessége tükröződik. Am a fogalom, amit tényekkel szeretnénk kifejezni, nagyon sokrétű. S nem elég embersjg esetén az öregekről, betegekről szólni csak. Nem is így értik ezt az Ady- ban sem. Kalmár Sándor, a tsz egyik tagja árva gyerek. Otthontalanul, hányatottan nőtt fel. Csoda-e hát, hogy saját családjában nem tudja megteremteni azt a meleget, amelyet ő maga sohasem érzett, amely őt sohasem vonzotta. Nem. A szövetkezet vezetői, Fésűs Antal a párttitkár, Víg István, az e'nök, Szél látván a helyettes elnök és még többen azt határozták a napokban, hogy ha már az otthon melegéből nem jutott Kalmárnak, a nagy közösségéből juttatnak neki. Beosztották állandó munkakörbe, a tehenészetbe. Oda, ahol érzi, egymás segítése nélkül ínire se meev az ember. Egy, nem régi vezetőségi ülés jegyzőkönyve is előkerült. Névtelenül irtuk ki belőle az alábbi szakaszt. Azért névtelenül, mert a fiatalok nagyon kérték: ne menjen ez kívül a tsz kapuján. Megígérik, hogy nem fordul elő többet az eset. Az, amelyben a jegyzőkönyv szerint: nevezettek között szóváltás történt. Idegességük, felin- dultságuk közepette pedig durván sértegették egymást. Meghallgatásuk után a vezetőség egyiküket szóbeli, másikukat írásbeli megrovásban részesítette. Figyelmeztette őket arra, hogy a közös cél érdekében dolgozzanak továbbra is megértéssel együtt. Van ennél nehezebb ügy is, olyan, amikor párttagok, meglett emberek közötti igazságtételre kell vállalkozni a vezetőknek. Ügy, hogy minden intézkedésük egyengesse, mutassa a következő lépést a közös felé. Van a feznek társadalmi bírósága. Nemcsak azért, hogy felelősségre .vonjon, azért is, hogy emberségre neveljen, hogy a kisebb fegyelmi eseteknél megelőzzék a nagyobbat. Beszéltek azzal, aki 5 tojást zsebretett a közösből, azzal, aki megtörte a más kukoricáját, azzal, aki ittasan az árokba hajtatta a lovakat, stb. Azért, hogy a kisebb esetek naggyá ne dagadjanak. AKÁRHOGY Is nézzük, társadalmunk egyik . legfontosabb leckéjéből, az emberségből szép vizsgát tettek a kisúji Adyban. Ám a tanulás még korántsem ért véget Tovább kell vigyázni, hogy a szó nemes fénye meg ne tompuljon, meg ne halványodjon. S ezt mindennap, mindenhol ellenőrizni kell. Ott is például: ahol az asz- szonyok, lányok dohányt simítanak, hideg, maróan erős a levegő. Talán lehetne valamit segíteni, valahogyan fűteni a termet. Ott például, hogy megértse mindenki: az emberség nem azonos a „szépszó”-val. Sok esetben nagyon kemény szavak, tartós következetesség kell ahhoz, hogy valakit a jobbra bírjunk. Vétünk egymás ellen, az emberség erkölcse ellen, ha csak szépen, válogatott kedvességgel akarunk nevelni valakit. Néha kell a kemény szó is. De abban is lehet és kell, hogy legyen emberség. B. E.-----1 —i i— — - ...... A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora Vasárnap: Részletek a Furfangosok bajnoksága megyei döntőjéről. - Üdvözlet Miskolcról. - Könnyű zene. Hétfő: Előszóval! Hírek, riportok a nap eseményeiből. - Szív küldi szívnek szívesen. — Mezőgazdasági krónika. - A nagyivánl parasztkórus műsorából, u a vasárnap sportja,