Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

1959. december iß.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Hetvenkét millióval több, 49 ezer forint megyénk

496 millió

• •• n f •

jovo évi

A megyei tanács pénteki ülésén tárgyalta és határozta meg megyénk jövő évi összesített és a megyei központi költségvetését. Megyénk fejlődésének e fontos dokumentuma még csak tervezet, az országgyűlés ugyanis a jövőben hagyja jóvá, de már most is szembetűnő az a tény, hogy az ideihez hasonlítva a jövő évi költségvetés főösszege 72 millió 429 ezer forinttal emelkedik és meghaladja a 496 millió forintot.

Az összes kiadások több mint 81 százalékát az egészségügyi- szociális és kulturális feladatok megoldására fordítják.

Ha nem is említjük elöljáróban a részleteket, akkor is méltán nevezhetjük a férni szám alapján is 1960-at a gyorsabb előrehaladás esztendejének. S ez annál is inkább érdekes, mert a számszerű fejlődéstől eltekintve, komoly minőségi előrehaladást jelent. Továbbá azért, mert a mennyiségi és minőségi előrehaladás nagyrészben a termelőszövetkezetek eredményes fejlesztésével függ össze.

Megmutatkozik ez a betegellátás ugrásszerű javulásában, de a különböző egészségügyi és oktatási intézmények fejlesztésében is. Érdemes azonban külön- külön vizsgálni a különböző költségvetési ágazatok előirányzatait. Annál is inkább, mert teljes képet csak így kaphatunk a megyei tanács megyénk fejlődését célzó törekvéseiről s arról a támogatásról amit ehhez a kormány nyújt)

A gazdasági ágazat 59 millió 867 ezer forinttal szerepel a költségvetési tervezetben. Ez az összeg nem kevesebb, mint 9 millió 754 ezer forinttal haladja meg az idei előirányzatot S ez a növekedés lehetővé teszi, hogy jövőre például a Termelőszövetkezeti címen belül gyakrabban kerüljön 'sor tapasBtalatcse- rékre és egyéb, a gazdálkodás javítását célzó hasznos látogatásokra. ‘ Még szembetűnőbb azonban az emelkedés ha a tanácsi utak, hidak cím összegét vizsgáljuk.

Itt jövőre a költségvetési tervezet 16 millió 321 ezer forintot, a tavalyinál 3 millió 610 ezer forinttal többet biztosít.

S tegyük hozzá mindjárt: ez a tény lehetővé teszi, hogy jövőre például kapacitás hiány ne akadályozza utak karbantartását, mert a tanácsok önálló brigádokat szervezhetnek e munkák elvégzésére. De egyben azt is jelenti az emelkedés, hogy tanácsaink az új költségvetési évben fokozottabban tudnak gondoskodni a város és községgazdálkodási feladatok végrehajtásáról,

Már az idén is jelentősebb hányadát tette ki a költségvetésnek a szociális és egészségügyi ágazat. Jövőre azonban a 134 millió forintnál magasabb előirányzat, amely 13 millió forinttal emeli az idei összegeket és lehetővé teszi, hogy még fokozottabb gondot fordíthassanak tanácsaink az egészségügy és a szociális kérdések megoldáséra. Megyénk jellegének megváltoköltség vetése

zásával egyidőben fokozott igény lépett fel a bölcsődék iránt. Ez szükségessé tesz bizonyos mérvű fejlesztést. De a számszerű fejlődés mellett azonban fontos az a tény, mely szerint a gyógyszernormák mindenütt, az élelmezési normák pedig a csecsemőotthonoknál, szociális otthonoknál és oktatási intézményeknél emelkednek.

Összegszerűségében a költségvetési tervezeten belül legnagyobb növekedést a kulturális ágazat mutat.

Az idén 25 millió 514 ezer forinttal magasabb, 163 millió 770 ezer forintos előirányzatban realizálódik az 1959- ben végrehajtott pedagógus bérrendezés, amely mintegy

7.5 millió forintot tesz ki. Ez egyben bizonyíték arra Is, hogy államunk megbecsüli az ifjúság nevelésében áldozatosan dolgozó pedagógusokat. Az ágazaton belül fontos jelentőséggel bír, hogy mintegy 751 ezer forinttal emelkedik a felújítási előirányzat. S ez lehetővé teszi, hogy a helyi takácsok terveiknek megfelelőén a karbantartásokat és a tatarozásokat elvégezhessék.

Emellett jelentős összeggel gondoskodnak az óvodai

férőhelyek, az idénynapközi otthonok, tanulócsoportok és a gyakorlati műszaki oktatásba bevonandó újabb iskolák költségeiről/

A költségvetési tervezeten belül csökkenést mutat a rend és jogbiztonsági ágazat előirányzata s az ideihez Hasonlítva kisszázaléku emelkedést az igazgatási ágazat, — Az utóbbinál jelentkező emelkedés azonban korántsem jelenti az adminisztratív létszám emelkedését, hanem sokkal inkább az igazgatási munka javítását, színvonalának emelését.

Érdemes a cikk keretében foglalkozni még az 1960. évi bevételek alakulásával. Ez 34 millió 279 ezer forint főösszeggel 964 ezer 610 forint csökkenést mutat az ideihez hasonlítva. — Természetesen ezek az összegek a saját bevételek alakulását mutatják. Azonban ha végleges megállapítások után hozzáadjuk az adóbevételekből származó összegeket, még akkor sem közelíti meg a költségvetési kiadási ágának összegeit. S ez a tény bizonyítja: milyen nagy gondot fordít államunk, termelőszövetkezeti megyénk fejlődésére.

Séztődési köntösök nélkül

Nemrég beszélgettem egyik tsz város nagy szövetkezetének elnökével. Sok mindent elmondott a szövetkezetről, eredményeikről, terveikről. Majd magáról beszélt S a szövetkezet szép terveinél is jobban meglepett az, amit magáról mondott: Nem szólok én többet, nem vitatkozom, elvégzem a munkámat és kész. Amig jó leszek így, dolgozom, ha meg nem leszek jó elnöknek, jó leszek egy szerű tagnak;

Egy másik, járási vezető elvtárs azt mondta: „£n nem szólalok fel sehol, nem mondok semmit, ha majd tudni akarnak valamit megkérdezik, vagy a helyszínen megnézik. Ne mondják rólam, hogy kérkedek az eredményeinkkel.” Minden bizonynyal, ha úgy utána kutatnánk, ezeknek az elvtársak' nak van okuk arra, hogy visszahúzódjanak. Kisebb nagyobb sértések, jogtalan bán- tódások érhették őket hosz- szas munkájuk során. S az ilyen sértegetések sokkal rosszabbul esnek, mint a segíteni akaró, kemény bírálat.

A vezetők felelősségéről sok szó esett pártunk nemrég lezajlott kongresszusán. S tán nem felesleges szófecsér- lés ismét beszélni erről. Arról, hogy célkitűzéseink teljes értékű, egész embereket köveKözel 10 százalék termelékenységnövelés av Tisza Cipőgyárban

ÜZEMEINK egyik legégetőbb, legsürgősebb megoldást váró problémája a termelékenység növelése. Különösen a könnyűipari és az élelmiszeripari üzemekben van sok tennivaló ezzel kapcsolatban. Á megyei pártértekezlet is a termelékenység növelését állította központi feladatiként gazdasági és műszaki vezetőink elé.

Útmutatását sok helyen megszívlelték, s a Tisza Cipőgyárban máris jelentős előrehaladásról adhatnak számot. A bőrcipőgyártásban például 7.45 százalékkal, a gumiból készült lábbeliknél 10.16 százalékkal nőtt. az egy főre, egy órára eső teljesítmény. A többi üzemhez képest igen magas teljesítmény ez, érdemes figyelemmel kisérni, hogyan érték el, s követni példájukat.

A termelékenység növelésére operatív bizottságot hoztak létre. Aztán üzemrészenként is bizottságokat alakítottak. így műhelyről műhelyre járva pontosan felmérték, hol milyen lehetőség van a munka hatékonyabbá tételére.

Mindenekelőtt azt vizsgálták, nagyobb beruházás nélkül mit tudnak tenni. A bizottsági tagok — a dolgozók véleményét is meghallgatva, — sok hasznos, eredményre- vezető 'avaslatot tettek. A munkafegyelem szilárdítását, a munkaszervezés javítását jelölték első tennivalóként.

RÉGEBBEN a félóra helyett közel egyóra ebédidőt tartottak. Most a műszak leteltekor, két órakor, illetve a délutánosoknak azelőtt van ebéd. Ezáltal jobban kihasználják a munkaidőt, s így 6

Szabályozták az építőipar karácsonyt és. újévet megelőző munkaidejét

Az építésügyi miniszter utasítása szerint a minisztérium vállalatainál december 24-én, csütörtökön a szombatra megállapított munkaidőbeosztást kell alkalmazni. Az emiatt kiesett munkaidőt a december 14-től 23-ig terjedő időszakban pótolni kell. Ettől eltérőleg az építő- és szerelőipari vállalatok dolgozóinak december második felében esedékes szabad szombatját december 24-én, csütörtökön adják ki. E szabad szombat miatt kieső munkaidőt december 14-től 31-ig kell pótolni. December 31-én, csütörtökön ugyancsak szombati munkaidőbeosztás szerint dolgoznak az építőiparban. A január 3-i vasárnapi pihenőnapot január 2-án, szombaton tartják, január 3-a vasárnap, tehát rendes munkanap. (MTI,) v

—10 százalékkal nőtt a termelés az elmúlt időkhöz képest.

Persze, nemcsak munkafegyelmi, hanem szervezési, leterhelési, kisgépesítési, minőségi, stb. problémákat is vizsgáltak — következésképpen sokoldalúan intézkedtek. Kér szítettek például egy automata szabászgépet, mely legalább hat ember munkáját végzi.

AZ ELŰZŐ IDŐKBEN a

cipőgyárban egy ember rakta a szalagról a cipőt a szárítóba, egy másik szedte ki onnan. Ezek mást nem csináltak. Most úgy helyezték el a szárítót, hogy a szalag végén dolgozó munkás mindjárt a szárítóba rakja'a cipőt. A következő munkafolyamatot végző meg innen viszi ki. Ehhez hasonlóan, a munkások erejének nagyobb igénybevétele nélkül rendezték a létszámot az egyes munkahelyeken.

Figyelembe vették azt is, hogy a körök téljesítőképes- ségét a ,,szűk keresztmetszetek” bővítésével jelentős mértékben lehet fokozni. A köröknek megvan ugyanis az a sajátosságuk, hogy hiába van egy-egy részük csak 30— 40 százalékra , leterhelve, — nem lehet fokozni munkájukat addig, amíg az előző munkafolyamatot nem gyorsítják. Az üzem vezetői intézkedtek a „szűk keresztmetszet” felszámolására, s ennek következtében a gumicsizmát gyártó kör egyes részeinek 60—70 százalékos leterhelése 80—90 százalékra emelkedett. Régen 3 műszakban 122 fővel naponta 1500 pár gumicsizmát gyártottak. Most, az új intézkedés megtétele után két műszak alatt kilencven munkással gyártanak ugyanannyit. S ami a lényeg: nem a dolgozók munkaintenzitásának végsőkig való növelésével, hanem az adottságok jobb kihasználásával A termelékenység javulás jórészt csak a szervezeti intézkedések hatása. A különböző technikai berendezések üzem- beléptéve! jelentkező termelékenységnövekedés még ez- u*án várható.

.Többek között most készül még a csákozó műhely (egész gépsorból álló) automatizálása. Négy-öt munkafolyamatot egyesítenek ezáltal.

Megvalósul a talpbélések 'nrmábaöniése is. A díszítéseket külön készítik, igy gyor

sül a termelés, s a választék is bővül, mert egy-egy cipőre különböző díszítéseket tehetnek.

S így lehetne hosszan felsorolni megannyi hasznos javaslatot, ötletes elgondolást a cipőgyáriak leleményességének. bizonyítására. Példájuk azt igazolja, hogy lehet gyorsan eredményt elérni a termelékenység fokozásában, csak kezdeményezőkészség, felelősségérzet kérdése az egész.

Simon Béla

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiimiimiumiuuuiiiih

Épfii a világ

legnagyobb

acelbanyája

Évi 35 millió tonna vasérc - ennyit termel Nyugat-Németor- szág és Nagy-Britannia együttesen, s ennyit termel egymaga a Krivoj Rog-i ércbánya, amelynek kitermelését most kezdték meg. Ez lesz a világ legnagyobb ércbányája. Az itt termelt érc 59 százalék vasat tartalmaz.

A Krivoj Rog-i bányában minden termelési folyamatot gépesítenek és automatizálnak.

Az ÉRDÉRT szolnoki telepén évente több, mint 100 ezer köbméter fát mozgatnak meg. 1958. utolsó negyedéhez képest 71 köbméterrel emelkedett az egy főre eső anyag- mozgatás, — a javuló munkát bizonyítja ez.

Most, a negyedéves terv időarányos teljesítésénél fenyőáru' beszállításnál 113, kiszállításnál 105. a máglyázás*

nál 101 százaléknál tartunk. Célunk az, hogy negyedévi máglyázási tervünket (6.500 köbméter) túlteljesítsük, s így légszáraz árúval lássuk el az asztalosipart.

Mindez azt bizonyítja, hogy eredményes a kongresszusi verseny, a dolgozóink melegben, esőben, télben egyaránt megállják helyüket.

K. S.

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiHiiiiiiiiHiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriii

Folytatjuk

a kongresszusi munkaversenyt

A Kunszentmártoni Vasipari Vállalat dolgozói elhatározták, hogy csatlakoznak a Csepeli Vas- és Fémművek Szerszámgyárának felhívásához, folytatják a Magyar Szocialista Munkáspárt VII kongresszusa tiszteletére in* dított munkaversenyt

Ennek keretében hazánk felszabadulásának 15. évfor dulója méltó megünneplésére a köve' kező felajánlást tét tűk: 1960 első negyedévi tér melési tervünket és a terve zett nyereséget 10—10 százalékkal túlszárnyaljuk és az önköltséget szintén ebben az dőszakban 1,5 százalékka' csökkentjük, Megszüntetjük

az igazolatlan hiányzásokat és felajánlunk tízezer forint értékű társadalmi munkát vállalatunk teleprendezési munkálatainál, továbbá az öltöző és mosdóhelyiségek berendezésénél, valamint a víz ellátás megjavítása érdeké ben.

Vállalásunkkal is kifejezés re kívánjuk juttatni hálánkat a felszabadító Vörös Hadsereg iránt, — továbbá teljes egyetértésünket a párt és a kormány célkitűzéseivel.

A Kunszentmártoni Vas pari V. nevében:

Harangozó József Csollák Gábor födémé*i Nándor

esik Jól, ha foglalkoznak velük, ha megértik őket személyes gondjaikat. Annál is inkább, mert a mi vezetőink nagy része is nemrég még „egyszerű” ember volt, azaz nemrég még maga sem Volt vezető.

Nem volna feltétlenül fontos erről beszélni, ha biztosak volnánk abban, hogy ilyen gondjai csak ennek a két elvtársnak vannak, hogy csak ők azok, akik nem tudnak elég erős kézzel saját kishitűségükhöz, vagy érzékenységükhöz nyúlni De a gyakorlat azt tükrözi, hogy vannak mások is, akik az említetteknél sokkal apróbb esetek után is sértődés! köntöst öltenek magukra. Felöltik és azután nem tekintenek ki mö- güle még akkor sem, ha a közösség ügye ezt parancsolná. Az egyik városi tömegszerve- zeti vezető megsértődött azért, mert a közös rendezvényen az ő szervezetének a közreműködését nem jelentették be. A másik azért, hogy meg akarták vele felezni a szervezői dicsőséget. Azóta mellőzik a közös rendezvényeket. Ilyen és hasonló dolgok gyakorta adódnak máshol is.

Vannak emberi gyengeségek, amelyek nálunk még gyakran föléje kerekednek az erényeknek. Vannak emberek is, akik személyi gondja* ikat fölé rendelik a közösségének, s hagyják ezt amazon uralkodni. Nem számításból, nejjji másért, minthogy erejük nincs — segítséget kérni pedig lehetetlennek tartják — ahhoz, hogy mint annyi máshoz, ahhoz is hozzászokjanak: aki a közösség ügyére tette fél sors ált, annak nemcsa k a vezetés rejtekeiben kell tudni eligazodni. Annák, ha úgy adódik tudni kell önma* gával is bánni, önmagát is meggyőzni: Egy tömegszervezet működése, a szimpátizán- sok vonzódása vagy szétszéledése sohasem múlhat két vezető presztízsén, vagy szimpátiáján.

Egy másik esetben egy

tiszazugi községi vezető amiért őt személyében megsértették, másokhoz volt igazságtalan, mindaddig, míg a bosszuállást meg nem elégelte. Fájhat, mélyen sajoghat egy jóra törekvő embernek, ha jóakaratát figyelmen kívül hagyva csak a tévedését látják meg. De a leghatásosabb gyógyír korántsem az, ami másokat tovább mérgez. S ilyen „gyógymódot” vezető, a mi társadalmunkban nem alkalmazhat.

Sok ága-boga, fortélya van a vezető munkának, amiben elvtársainknak, vezetőinknek naponta el kell igazodni. A2 említett kérdések is azok közé tartoznak, amelyekben jó, hasznos magunkat naponta ellenőrizni. Pártunk VII. kongresszusa elfogadta működésünk elvei közt azt. hogy törekedjünk s mindenki elsősorban a saját maga működési területén törekedjen a hibák kijavítására. Vegyék komolyan mindazt az észrevételt, ami munkájukkal kapcsolatos és ne az azonnali visszautasítással kezdjék. Ez azzal is jár, hogy elsősorban önmagunkban tudjunk számot vetni azzal, mi előnyös és mi hátrányos a közösségre. Mert ez mindenkit kötele» akkor is, ha nem másokról, hanem önmagunkról van szó.

Borsi Eszter

Magyar segítséggel húsfe do gozó üzem épül Tiranában

Tiranában húsfeldolgozó kombinát építését kezdték meg. A magyar szakemberek tervei szerint felépítendő kombinát évi kapacitása 9000 tonna hús. A kombinátot a legkorszerűbb berendezések* kel látják ei. (TASZSZJ

telnek. Nyugodt, magabiztos megfontolt embereket. Olya nokat, akik teljes szívvel, ma radéktalan figyelemmel mindenkor a közös érdek bő kiindulva vezetnek, nem gá tolja Őket semmi felesleges káros nyugtalanság.

Ezeket a ki nem mondott vagy kimondott tüskéket, — amelyek a régből a két elv társban maradt, már nem va lószínű, hogy mások vissza térnek, vagy vállalkoznak ki szedni. Magának a két elv társnak kell megtenni azt. - Nekik kell erőt gyűjteni ah hoz, hogy leküzdjék mindazl ami a régi hibákból ittrekedt bennük ragadt. Nem könnyi ez, s nem is olyan egyszer: dolog. Hisz vannak, akik má sok, sokak gondját vállaljál magukra, s azt jól el is iga zítják, de sokszor ha önma gukról van szó, tanácstata nők. Úgy állnak önmagul előtt, mint akit másoknál ke vésbé ismernek, mint akive aránylag „keveset foglalkoz nak.”

Az ilyenből fakadó nyugta lanság sok energiát von el

vezető erejéből. Ez cseppe sem hasonlít arra a nyugta lanságra, amelyet Kádár Já nos elvtárs kongresszusi vl tazáró beszédében szükséges nek mondott Az ilyen nyug talanság elkedvetlenít, lecsi tit, kitérésekre bíztat. Az ; nyugtalanság, türelmetlen ség, ami a mi munkánkba] kell; a hibákkal, a bürokrácl ával, az ellenséggel szembe ni nyugtalanság — erőt szembenézést, győznlakarás diktál. S ha győztünk, méí nagyobb biztatást;

Kongresszusunkon,

már azt megelőzően is na gyón sok szó esett a régi, év százados, maradi kötelékei feloldozásáról. A régi, meg rögzött szokásokkal való bá tor szakításról, hogy ne gá tolják a jövőbe tekintést,, i jövőben gondolkodást. Ezel az elvtársak is bizonyára so kaknak adták jötanácsul, minden bizonnyal meggyőző déssel azt, hogy szakítsanak ; múlttal», s tekintsenek biz vást előre. Nem furcsa-e hál hogy amiről maguk is hév vei, hittel szólnak, azt önma gukra alkalmazni nem tud ják, ahhoz nincs elég erő akaratuk.

Az egyszerű embereket se gíteni kell ebben a vezetők nek. De vajon a vezetők nen segíthetnek itt egymásnak Segíthetnek. Segíthetnek, - mert naponta találkoznak, na ponta újból és újból érezhe tik az egymásra utaltságot, az összetartásban, összefogás ban rejtőző erőt. Nem feltét lenül, csak az „egyszerű” era berek szorulnak segítségre nem mindenkor csak ároknál

Levél az ERDÉKT-től