Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-06 / 287. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! (smmx MEGYEI A MEGYÉI PÁST&JZOTTS.ÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA'' X. évfolyam, 287. szám. Ára 60 fillér 1959. december 6. vasárnap. Befejeződött a párt VII. kongresszusa Megválasztották az MSZMP Központi Bizottságát és a Revíziós Bizottságot Kádár János elvtárs beszédével végétért az első és második napirendi pont vitája Az MSZMP VII. kongresz- szusának pénteki ülését Lombos Ferenc, a Győr megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Afrikai Függetlenségi Párt Központi Bizottsága, a Ma- láji Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Guatemalái Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban, illetve levélben üdvözölte az MSZMP kongresszusát. Ezután Kállai Gyula a szerkesztő bizottság nevében bejelentette a kongresszusnak, hogy a küldötteknek szétosztott rövid határozati javaslathoz és az ahhoz mellékelt két pártdokumentumhoz — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt VII. kongresszusára és az Irányelvek a gazdasági feladatok megoldására és a második ötéves terv kidolgozására című dokumentumokhoz — lényeget érintő módosítási javaslatok nem érkeztek. A vitában felszólalók -* mondotta — önmaguk és küldött csoportjuk nevében az irányelvekkel egyetértettek és azokat elfogadták. A tézisek közzététele óta elért újabb eredmények, az elhangzott vita és a beérkezett megjegyzések alapján a szerkesztő bizottság a határozati javaslat szövegét néhány helyen pontosabbá tette. A szerkesztő bizottság nevében javasolta a kongresz- szus küldötteinek: a Központi Bizottság által kibocsátott két okmányt azzal emelje kongresszust határozattá, hogy a végleges szöveget az újonnan megválasztandó Központi Bizottság, illetve annak szervei hagyják jóvá. A kongresszus tudomásul vette ■ szerkesztő bizottság jelentését Ezután az elnöklő Lombos Ferenc felkérte Kádár Jánost, tartsa meg összefoglalóját az első és a második napirendi pont vitájáról. Kádár János vitazáró beszéde kiemelte: döntő a termelékenység fejlesztése. Nem akarom ezt részletezni. Csak a vita alapján emlékeztetem az elvtársakat arra — Nemeskéri elvtárs mondta el —, hogy a Lenin Kohászati Művekben 13 százalékos javulást értek el ebben az évben, örvendetes dolgot közölt velünk a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatója Hidasi elvtárs is; náluk az elmúlt évben 11 százalékkal emelkedett a termelékenység. Körülményeik részben eltérnek az ipar más ágazataitól de céltudatosságuk példa a termelés minden vonalán dolls úgy nézegették új ötéves tervünket, mint alapjában helyes, megvalósítható ■ célt. Nem volt azonban a legszimpatikusabb számukra, hogy a műszaki színvonalat — és ezzel a termelékenységet — nem elsősorban új gyárak építésével fejlesztjük, hanem a meglévő gyárak és berendezések újjáépítésével, korszerűsítésével. Világos ugyanis, hogy ez nehezebb út. Ennek ellenére helyes és jó az, hogy így foglalnak állást az emberek. Bizonyos ugyanis, hogy azok, akik azt mondják: „bár könnyebb lenne ugyan új gyárakat építeni és azokat új gépekkel felszerelni — és ennek talán jobban is örülnének —, mégis helyeseljük, hogy a mi viszonyaink között a kissé nehezebb, de az Kádár János bevezetőben rámutatott arra, hogy a Központi Bizottság beszámolóját követó háromnapos vitát « világos állásfoglalás, a kommunista kritikai szellem, az elvi bátorság jellemezte. Valamennyi felszólaló kifejezte: pártunkban teljes az egység minden fő kérdésben. — Pártunk VII. kongresz- szusa tehát helyesli azt az irányvonalat, amelyet az elmúlt három esztendőben követtünk — mondotta Kádár János —, s egyben az eddig’ követett irányvonal határozottabb, következetesebb és Lendületesebb folytatását kívánja. (Nagy taps.) A kongresszuson több mint 30 testvérpárt küldötte szólalt fel, köztük Hruscsov elvtárs. Kifejezésre juttatták, hogy pártunk vonalát marxista, kommunista vonalnak tartják, politikáját helyeslik, sőt. ami ennél még több is, szolidárisak vele. (Nagy taps.) Ez pedig számunkra rendkívül fontos dolog, mert testvérpártjaink küldöttei személyében valójában a nemzetközi mun- Icásosztály van jelen kongresszusunkon és mond véleményt politikánkról. (Nagy taps.) — Valójában olyan érzése van az embernek, hogy az élet, a magyar nép egyre inkább kiteljesülő, gazdagodó, fényesen áramló új szocialista élete hullámzott itt a kongresszus termeiben, s ennek az ezerszinű, gazdag életnek eredményei, fogyatékosságai kerültek szóba. Ez helyes is, jó is. — Az elhangzott felszólalásoknak nagy fontosságot tulajdonítunk. Nekem tehát volna egy javaslatom. Kérem a kongresszust: Iáiul jón hozzá, hogy az újonnan i megválasztott Központi Bizottság a vita anyagából gyűjtse csoportokba az egyes kérdéseket é* juttassa el illetékesekhez. Azt hiszem, jogos kívánság, hogy ezeket vizsgálják meg és rövid időn belül adjanak rájuk érdemi választ Az érdemi válasz esetenként lehet olyan, hogy a felszólaló elv- társ kívánsága, észrevétele, kritikája nem volt helytálló. Előfordult ilyen már a történelemben, sőt még itt a kongresszusi teremben is. A javaslatok. észrevételek többsége azonban olyan, amelyekre világos, határozott választ kell kapnia a Központi Bizottságnak. Az sem nagybaj ha a válasz nem egy önkritikus levél lesz. hanem megfelelő és jó intézkedés. Azt is elfogadjuk. (Nagy taps.) Kádár elvtárs a szónoki emelvényen Adjunk még nagyobb lendületet a szocialista építőmnnkának Kádár János ezután a vitában is érintett néhány fő kérdéssel foglalkozott — Az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a külkereskedelemben is az a fontos most, hogy jobban kihasználjuk a lehetőségeket: adjunk nagyobb lendületet a szocialista építőmunkának; fejlesszük népgazdaságunkat s ezzel teremtsünk reális alapot a dolgozók éleszínvonalának további rendszeres emeléséhez és vigyük előre harcunk központi és fő feladatát, ■ szocialista társadalom építését. Erről van szó hónapok óta pártösszejöveteleken is, a dolgozók más tanácskozásain is A kongresszus tehát nagyon helyesen és nyomatékosán húzta alá a gyorsabb előrehaladás fontosságát — állapította meg Kádár János, és gozó elvtársak számára. A Lenin Kohászati Művekről tudjuk, hogy ott immár két és fél esztendeje a termelékenység növelésére összpontosítják a figyelmet, szinte a fillérekért is harcolnak. A következetes, körültekintő munka meghozza eredményét. Igen fontos kérdést említett meg — szerintem nagyon helyes fogalmazásban — Szőcs elvtárs, salgótarjáni mérnök. Azt mondta, hogy a szakemberek, a mérnökök, a technikusok, sőt a munkások ésszerű megoldást választjuk” —, az ilyen emberek tudatosabban, határozottabban dolgoznak majd a végrehajtásért is. Nem mindig annak az embernek a munkája ér a legtöbbet, aki — meg se hallva a mondat másik felét — az első szóra felugrik és azt mondja: „Hurrái Úgy van! Helyes! Mindenben egyetértünk!" —, hanem azé, aki meghallgatja a párt szavát, gondolkodik rajta és utána azt mondja: helyeslem, egyetértek vele, végrehajtjuk. lista átszervezése útján. — Néhány hónappal ezelőtt itt járt és megtisztelt látogatásával egy Alsop nevű amerikai újságíró. Nem különösen barátja a kommunizmusnak. de valami oknál fogva érdeklődik iránta. (Derültség.) Beszélgettünk többek között a mezőgazdaságról is. Szóba került termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzete. Mondom neki: nézze, mi most mindenkivel beszélgetünk, olyannal is, aki egyet ért velünk, olyannal is, aki nem ért velünk egyet Magával is beszélgetünk. Ügy vagyunk, ha valaki okosabbat és jobbat tud mondani annál, amit mi a fejünkbe vettünk, hajlandók vagyunk azt elfogadni. Ügy látjuk azonban, nem nyugodhatunk bele, hogy maguk ott Amerikában a farmjaikon 80—90. sőt még ennél is magasabb százalékos gépesítéssel termeljenek a mezőgazdaságban, mi pedig itt ősrégi kapával, kaszával, ekével dolgozzunk. Nekünk vannak olyan titkos ambícióink, hogy egyszer mi is ntolérjük még magukat Nem lehetünk meg mezőgazdasági nagyüzemek nélkül. Voltak itt grófi nagybirtokok, tőkés nagybirtokok. Vagy vissza kellene tehát hívnunk a grófokat intézőket nagy- birtokosokat és megkérni: legyetek szívesek kicsit nagyüzemi alapon gazdálkodni — vagy nekünk magunknak kell létrehozni szocialista nagyüzemeket A magyar népnek valahogyan nem szimpatikus az, hogy visszahozza a grófokat, meg a nagybirtokot, az ispánokat meg a csendőröket. Inkább a termelőszövetkezetet fogjuk megcsinálni. Mást nem tudunk tenni. Érdekes, hogy Alsop — bár ezt cikkébe nem vette be (Derültség.) — azt mondta, hogy: én tulajdonképpen értem is magukat — Hogyan is áll a helyzet valójában ezzel a mezőgazdasággal? Nem tudom pontosan, mikor konstruálták meg a Pannónia motor legújabb típusát, de nem hinném, hogy sokkal több, mint másfél esztendeje. És már magam is láttam a közelmúltban, hogy az egyik parasztember a legújabb típusú Pannónia motorral, vállán kapával indult ki a földre. (Derültség.) Elgondolkoztam, mikor is találták fel azt a kapát. Nehéz lenne pontosan kiszámítani, mert akkor még nem volt „Üjítási Hivatal”, meg „Szabadalmi Hivatal”, de az biztos. hogy jó régen feltalálták, néhány ezer esztendeje. A parasztnak személyes ügye az, hogyan jut ki a munkaheiyére, mint ahogyan ez mindenkinek személyes ügye —. de tény, hogy ma már a legmodernebb technikával is kijuthat. Hiába, két és fél vagy három kilométerre még se repülővel, se helikopterrel nem lehet közlekedni — az ilyen távon a Pannónia-motor a legmodernebb technika. Ugyanakkor a társadalmi fontosságú tevékenységéhez, a termeléshez ki tudja hány ezer éves kapát visz a vállán. Ez nem normális helyzet, elvtársak. Ha az illető paraszt- ember gondolkodik, neki is meg kell ezt értenie. Azt könnyebben viselhetné el a társadalom, ha a parasztember két derék lábán ballagna ki másfél •kilométerre a földre, de ott aztán a legkorszerűbb traktorokkal, meg ekékkel kezdene dolgozni. Van Itt tehát rengeteg meggyőző érv. csak élnünk kell velük. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság a múlt év végén megvitatta a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét és megállapította, megvannak a politikai és gazdasági lehetőségek ahhoz, hogy előrelépjünk. Ismét tehetünk egy lépést előre Döntő kérdés a mezőgazdaság szocialista átszervezése — A kongresszuson Is központi kérdés volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fejlesztése — folytatta Kádár János. Annyi szó esett róla, hogy egyes budapesti küldöttekben már az a gondolat is felvetődhetett: „Mi ez? Mi valami mezőgazdasági kongresszusra tévedtünk?” (Derültség.) Elvtársak! A dolog úgy áll, hogy ez nem mezőgazdasági kongresszus, ez pártkongresszus, de azért jó azt világosan látni: egész pártunk előtt most a mező- gazdaság szocialista átszervezése a döntő kérdés, s ez nem könnyű dolog, ez bonyolult harci feladat. Ismeretes, hogy iparunk termelése a kapitalista időkhöz képest már 350 százalékos szintre emelkedett, a mezőgazdaság pedig még csak 115 százalékra. Ha azt akarjuk, hogy az egész népgazdaság előbbre jusson, — akkor feltétlenül előbbre kell haladnunk a mezőgazdaságban, emelni kell a mezőgazdasági termelés színvonalát is. Ez másképp nem lehetséges, csak a mezőgazdaság scocia— Márciusban aztán — folytatta — kezdődtek olyan „filozófiai” jellegű viták, hogy a bekövetkezett fejlődés lépés volt, vagy ugrás. (Derültség.) Azt hiszem, országos értelemben feltét* lenül előrelépés, határozott és jelentékeny előrelépés volt, és nem volt semmiféle ugrás. Az a véleményünk: jelenleg is olyan a helyzet, hogy ismét lehet egy lépést előre tenni, ha értelmesen és jól oldjuk meg ezt a feladatot Már a XXI. kongresszuson — amikor az önök nevében felszólaltam — bevettem a felszólalásomba, hogy mi a magunk körülményei szerint mehetünk előre; ha csak lépésre telik az erőnkből, akkor nem ugorhatunk, mert könnyen árok közepébe ugorhatunk, ahelyett hogy előre lépkednénk. Még a mesében is azt mondják a legénynek — amikor a királyleány kezét akarja elnyerni —, hogy háromszor kísérelheted meg a találós kérdés megfejtését. (Derültség.) Tudják aat elv társak — s ez már nem tréfa —. hogy a termelőszövetkezeti mozgalom esetében, a mi pártunk és a mi népünk most harmadszor indul meg a felfelé vezető úton, és ennek az útnak többé nem szabad megtörnie a mi hibáink miatt. — Már a mostani, őszi fejlesztés kezdetén is vannak bizonyos eredmények: körülbelül két hét alatt mintegy 11 000 paraszt lépett be a termelőszövetkezetekbe . 60 000 hold földdel. Az indulás tehát biztató. Jelenlegi adottságaink értelmes kihasználásával a következő hónapokban olyan lépést tehetünk előre, amellyel a szocialista elem már döntő fölénybe kerül mezőgazdaságunkban Mi azt ajánlottuk és ajánljuk az elvtársaknak, vegyék figyelembe a lehetőségeket, s kommunista forradalmár módjára gondolkozzanak. Azt ajánljuk, hogy a megye felelős emberei Időnként —amikor egy bizonyos munkát elvégeztek — álljanak meg egv (Folytatás a 2, oldalon)