Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

VILÁG PROLET ÁRJÁI, EGYESÜLJETEKI ich Ferenc elvtárs beszéde (ü SZOLNOK MEGYE A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 284 szám. 1959. december J, csütörtök, Ara 50 fillér Tanácskozik a VII. pártkongresszus A kongresszus harmadik napja A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa szerdán délelőtt folytatta ta­nácskozását. Az ülést fél kilenc órakor Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja nyitotta meg. A kong­resszus nevében szeretettel köszöntötte Eloy Forres-1, Venezuela Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagját, aki kedden este érkezett Budapestre. Az elnök felhívta a jelölő és a fellebbviteli bizottsá­got, hogy kezdje meg munkáját, majd llku Pál, a Központi Bizottság tagja, a man­dátumvizsgáló bizottság elnöke előterjesz­tette a mandátumvizsgáló bizottság jelen­tését. Bevezetőben a budapesti és a megyei pártértekezletek tapasztalatairól szólt. Meg­állapította, hogy a párt szervezeti szabály­zatának megfelelően az MSZMP valameny- nyi alapszervezetében titkosan választották meg a budapesti és a megyei pártértekezle­tek, valamint a legmagasabb pártszerv, a kongresszus küldötteit. A fegyveres testü­letek küldötteit a területi pártértekezlete­ken választották meg; ezzel is kifejezésre jutott a fegyveres testületek szoros kap­csolata a területi pártszervekkel. A kongresszusra a küldötteket a párt­tagság rendkívül aktív, nyilt, pártszerű légkörben készítette fel. Megállapíthatjuk —> mondotta —, hogy a küldöttek elvi út­mutatást kaptak a megelőző pártértekezle­teken, ahol a párttagság szilárd elvi és po­litikai egysége a. párt politikájának őszinte, lelkes helyeslése nyilvánult meg. A párt­kongresszus előkészítése során tapasztal­ható volt ß pártonkívüliek széles tömegei részéről is a párt helyes politikájának el­ismerése és egyetértésük a szocializmus gyorsabb felépítésével hazánkban. A továbbiakban bejelentette, hogy a párt Politikai Bizottsága által a kongresz- szusra megállapított képviseleti aránynak megfelelően minden 600 párttag után egy küldöttet szavazati joggal és minden 600 tagjelölt után egy küldöttet tanácskozási joggal választottak meg az alapszervezetek­ben. Az ellenforradalom után újjászerve­ződött Magyar Szocialista Munkáspártnak 16 805 alapszervezetében 402 ezer 456 tagja és 35 ezer 500 tagjelöltje van. A he­tedik kongresszusra összesen 674 küldöttet választottak szavazati jog^Sl és 63 küldöt­tet tanácskozási joggal. Ebből 669 szavazati jogú küldött megjelent a tanácskozáson, tehát a kongresszus határozatképes — mon­dotta. Ezután a kongresszus küldötteinek ösz- szetételére vonatkozó adatokat ismertette; kiemelte a küldöttek iskolai végzettségéről szóló adatokat, amelyek kulturális forra­dalmunk komoly és egyre növekvő ered­ményeit mutatják. Az előző kongresszus küldötteinek 22,4 százaléka rendelkezett főiskolai és egyetemi végzettséggel, most pedig 33,7 százalék. Nagyrészük esti vágy levelező tanulás utján szerezte meg a főis­kolai vagy egyetemi végzettséget, ezért a több mint 11 százalékos emelkedés nagy- jelentőségű. A párt VII. kongresszusán részvevő küldöttek dolgozó népünk minden rétegét képviselik — hangoztatta ezután. Munká­sok, dolgozó parasztok, párt- és állami funkcionáriusok, tudósok, pedagógusok, a népköztársaság fegyveres erőinek képvise­lői vannak jelen a kongresszuson. A man­dátumvizsgáló bizottság a kongresszus kül­dötteinek összetételében látja egyik biz­tosítékát annak, hogy a tanácskozás nagy- jelentőségű határozatai társadalmi életünk minden területére eljutnak és sikeresen megvalósulnak. A kongresszus a mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését tudomásulvette, majd Fábri Tibor budapesti küldött, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár öntője szólalt fel. Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára emelkedett szólásra. Az ideológiai és hulturális munka a fejlődés jelenlegi szakaszában különös jelentőségű Kállai Gyula elvtárs beszéde A dolgozók jóléte, életszínvonala a tervezettnél gyorsakban emelkedik Apró Antal elvtára beszéde Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­Kállal Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az Ideológiai és kulturális forradalom kérdéseiről be­szélt: — Pártunk VII. kongresz- szusának fő jelszava — a szo­cializmus alapjai lerakásá­nak befejezése, a szocializ­mus felépítésének meggyor­sítása. E nagy feladatok meg­oldásában az ideológiai és kulturális kérdések szerepe tovább növekszik, a párt- és állami tevékenységünk hom­lokterébe kerül — mondotta bevezetőben: Emlékeztetett arra, hogy az ideológiai és kulturális kér­dések nagyob teret kaptak, mint azelőtt bármikor. Azt a nagy eszmei és poli­tikai küzdelmet, amelyet a párt az ellenforradalom erőivel vívott közvetlen harcban kezdett meg, ké- később már a konszolidált viszonyok között eredmé­nyesen folytattuk tovább a Központi Bizottság mellett megalakított elméleti mun­kaközösségek közreműkö­désével. Fontos ideológiai doku­mentumokat bocsátottunk ki pártunk 40 éves történelmi harcáról, a párt művelődés­politikájáról, a népi írókról, az irodalom felszabadulás utáni helyzetéről, a vallásos ideológia, valamint a burzsoá nacionalizmus elleni harcról. A testvérpértok, különösen a Szovjetunió Kommunista Pártja, továbbá a kínai és szá­mos más párt rendkívül nagy és értékes eszmei segítséget nyújtott számunkra. Itt a kongresszuson is hálánkat és köszönetühket fejezzük ki értet Az Ideológiai és kulturális munka jelentősége Az ideológiai és a kulturá­lis munka különböző kérdé- | sei a fejlődés jelenlegi sza-* | kaszában különlegesen nagy 1 jelentőségre tesznek szert: | Először azért, mert ezt kö­veteli a tömegek általános eszmei-politikai nevelése. — Hazánkban erős a kispolgár- (ság. A kispolgári ideoólgia legerősebb bázisát napjaink- 1 (Folytatás s 4. oldalon) ja, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány első elnök- helyettesé' az áruellátás hely­zetéről, a belkereskedelem munkájáról és országunk külkereskedelméről, a szo­cialista országokkal folyta­tott gazdasági kapcsolatairól beszélt: Az ipari és mézőgazdasági termelésnek a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintjét számos területen már ez évben elérjük — mon­dotta. — A reálbérek növe­kedése az 1957—59-es évek- i re előirányzott 6 százalékkal szemben mór 1959-ben eléri a 7 százalékot. A lakosság összes pénzbevétele 1957-hez képest 1959-ben 12.9 száza­lékkal növekedett. Emelke­dett a bérből és a fizetésből élők száma is. A nép jólét emelkedésének leghűbb tükre a lakosság fo­gyasztásának alakulása. Jel­lemző számként említem meg, hogy ez év végére a kis­kereskedelmi forgalom több mint 15 százalékkal haladja meg az egyébként is magas 1957-es évi forgalmat. A há­roméves terv ugyanis csak 13 százalékos növekedést irány­zott elő az 1960-as évre. A fogyasztás ilyen mérvű ala­kulása igen örvendetes, mert azt mutatja, hogy a dolgo­zók jóléte, életszínvonala a tervezettnél gyorsabban emel­kedik. De azt is meg kell mondani, hogy a növekvő árukeresletei nem mindig tudtuk kielégí­teni. Emiatt egyik, vagy másik árúféleségben átme­neti hiányok is mutatkoz­tak. Ennek ellenére orszá­gunk lakosságának áruellá­tása falun és városon álta­lában jónak mondható. Rámutatott Apró elvtárs, hogy a lakosság kereslete egyre jobban a nagyobb ér­tékű tartós fogyasztási cik­kek felé fordult. A 'lakosság most már a A növekvő életszínvonal, az igények jobb kielégítésére mind az ipar, mind a keres­kedelem részéről a követ­kező években további erő­feszítéseket fogunk tenni. — Csak példaként említem meg, hogy ez évben mintegy 2 mil­lió 800 ezer párral több cipő.; került forgalomba, mint 1955- ben. A második ötéves terv­ben az építőanyagiparban je­lentkező szükségletek kielé­gítésére gyorsabb ütemben fejlesztjük az építőanyag- ipart A párt és a kormány nagy figyelmet fordít a falu áru­ellátásának állandó javítá­sára. A vidéiki kiskereske­delmi forgalom 1959 első fe­lében közel 9 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A növekedés még nagyobb az új termelőszövetkezeti me­gyékben, ahol az iparcikkfor- galom például eléri a 20 szá­zalékot is. Igen nagy erőfe­szítéseket tettünk, hogy elő­segítsük a mezőgazdasági, mindennapi életet megköny- nyítő iparcikkekből szeretne minél többet és jobbat vá­sárolni. Ezért köteleztük a a gépipari és a könnyűipari minisztert, hogy rövid Idő alatt számos új iparcikk ha­zai termelését kezdjék el, más keresett iparcikkből pe­dig importtal biztosítottuk a szükségleteket. A_ legutóbbi három évben több mint 4 milliárd forint értékű fo­gyasztási cikket importál­tunk, többek között bútort, szőnyeget, ruházati cikkeket, hűtő- és mosógépet, számos más új háztartási gépet. — Mindezek eredményeképpen viszonylag rövid idő alatt — többi között közel 300.000 mosógép kerül a dolgozók otthonába. 1960-ban pedig 70 ezer televíziós készüléket, vagy «mél többet akarunk a lakosság rendelkezésére bo­csátani. . Egy főre számít­va..—. több mint kétszer any- nyit költöttek nagyobb érté­kű fogyasztási cikkekre, mint 1955-ben, amellett jelentősen megnőtt az élelmiszeripari termékek fogyasztása is. Jelentős erőfeszítéseket tet­tünk az elmúlt három évben a lakáshiány enyhítésére is. A párt és a kormány sok­féle intézkedéssel segítette elő, hogy minél több dolgo­zó saját családi otthont épít' sen. Az állami támogatás összege ebben az időszakban mintegy kétmilliárd forint volt, amely segítségével 53.000 lakás léte­sült Állami erőből ugyan­ezen idő alatt körülbelül 54 ezer lakás készült és ezzel összesen 1957—59-es években 137.000 új lakás épült feL A növekvő népjólétet és a dolgozóknak a szocialista ál­lam iránti bizalmát, a jövőbe vetett hitét mutatja az is, hogy a takarékbetét állo­mány az ellenforradalomtól napjainkig körülbelül 3.3 mil­liárd forinttal emelkedett, vagyis mintegy hétszeresére nőtt. termelés növekedését. Ennek érdekében 1958-ban és ez év­ben közel 9000 traktort ka­pott a mezőgazdaság, több mint mósfélmilliárd forintot fordítottunk mezőgazdasági gépek beszerzésére. A múlt évben és az idén több mint négymilliárd forint értékű építőanyagot vittünk a fal­vakba. Az utóbbi három év­ben 80 százalékkal növeltük a mezőgazdaság műtrágya­ellátását is. Az ország kenyérrel, hús­sal való ellátásáért közös a felelősségűnk a dolgozó pa­rasztsággal, legyenek azok egyéni gazdák, vagy tsz pa­rasztok. A pártszervezetek, a taná­csok, a felvásárlással foglal­kozó szervek magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy ugyanakkor, amikor a szocialista állam mindennel ellátja a falut; jó árakat biz­tosít termékeikért, saját ér­dekük és az egész ország ér­deke —, hogy termékfeles­legeiket eladják az államnak, 40-45 százalékkal emelkedik a lakos­ság fogyasztási alapja A párt célkitűzésének meg­felelően a lakosság fogyasz­tási alapját az 1958—65-ös évek között 40—45 százalék­kal akarjuk tovább emelni, mert rendszerünk törvény- szerűsége, hogy a fokozódó termelés útján mind több szükségleti cikk, élelmiszer áll a dolgozók rendelkezésé­re. Népgazdaságunk tovább­fejlődése, második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzé­seinek megvalósítása szem­pontjából különös jelentő­sége van a külkereskedelem-“ nek, a szocialista országok­kal való mind szorosabb együttműködésünknek — folytatta Apró Antal. Külkereskedelmi kapcsola­tainkat évről-évre szélesít­jük és a földkerekség leg­több országával kereskedünk, Legszorosabbak kereskedel­mi kapcsolataink a szocia­lista országokkal és köztük is elsősorban a Szovjet­unióval. Külkereskedelmi forgal­munk mintegy háromnegyed részét a szocialista országok­kal bonyolítjuk le és teljes külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát a Szovjetunió­vad. A tőkés országokra kül­kereskedelmünk 25 százaléka jut: A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a tel­jes egyenjogúság alapján, szélesíteni akarjuk a tőkés országokkal folytatott keres­kedelmünket, elsősorban az iparurtk fejlesztéséhez szük­séges modem gyártási eljá­rások, gyár berendezések vá­sárlásával. A külkereskedelem 1959 végére a főbb mutatók te­kintetében túlteljesíti a há­roméves terv 1960. évi elő­irányzatait. így idén a kül­kereskedelmi forgalom közel 40 százalékkal lesz magasabb, mint 1955-ben volt. Az idén háromszor annyi gépet és finommechanikai gyártmányt vásároltunk, illetve vásáro­lunk külföldön, mint 1955­ben. Ma egész külkereskedel­münk sokkal szilárdabb, mint az ellenforradalmat megelőző években. Fizetési mérlegünk egyensúlyban van, deviza- helyzetünk is javult. A fizetési mérlegünk egyen­súlyát feltétlenül megőriz­zük a következő években is. mert az egészséges külke­reskedelemnek ez a legfon­tosabb feltétele. Nem egyszer azonban indo­kolatlan importigények je­lentkeznek és vannak még ma is olyan üzemek, ahol nem takarékoskodnak meg- (Folytaltág a 3, oldalon) Kállai Grid» síytÉCs betgedét mondja Az igények jobb kielégítéséért további erőfeszítéseket teszünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom