Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NlPLAP 1959. December 25. Képek a jászberényi Mezőgazdasági Szakiskolából Kiss Sándor, a csataszögi szebb Elet Tsz tagja, Bódi Im­re tanár segítségével a Pletykavirág klorofil tartalmát vizsgálja az iskola mikroszkópján. A tantermi foglalkozás után gyakorlati munkára is sor kerül. A szakiskola tangazdaságában Posztós Imre ta­nuló Kun Pál állattenyésztő felügyelő mellett a borja* neveléssel ismerkedik. A tanulás után esténként vidám az élet a kollégiumban. Józsa András a jánoshidai Béke Tsz tagja harmonikán játszik, Tóth István, Kovács István és Barócsi István no meg * többi szobatársak dudorásznak hozzá. Ünnepi ajándékok éppen karácsonyi, mert már leszúrtuk, de az ünnepekre olyan töltöttkáposzta lesz be­lőle, hogy na. Cukrunk is van bőven. 62 kilót kapott az uram, hát abból kalács is sikeredik. A sarki öntött vaskályha melegét belengi a fenyőillat. — No meg a nagy ajándék. — ? ? ? — Házat vennénk. Azt be­szélik, 39 forint esik egysé­genként. Hát még augusztus­ban beadtuk az igényt házvá­sárlásra. Csak úgy OTP hi­telből egyenlőre 8000 forintot fizetünk. Arra kuporgatunk. Szeretnénk, ha karácsonyig megjönne a hitelengedély. Kiss János, tíztagú család A Pipacs utca 2. számú házban tele liszttel a sütőtek- nő. Két iskoslásnyi fiú fűti a konyhából a kemencét. A nagy lány könyvekkel hóna? alatt állít haza a szomszéd­ból. A bölcsőben szoposbaba szundít, a dunyha alól vagy három kócos gyerekfej emel­kedik ki. — Na tetszik látni, van itt gyerek elég, kérem. — Nyolc gyerek? — Annyi. Két hete vág­tunk, azzal a karácsonyt ki­húzzuk valahogy. A másik | két hízó még eszik, hát csak hadd gyarapodjon, mert a nagy családnak nagy a gond­ja mindétig. — A családi pótlékí — Nem mondom segít. Jó segítség, de tudja baj van. Tíz éven felüli gyerek már nem kap pótlékot, nem úgy mint az iparban. Most itt van. A legnagyobb, a lányom tud dolgozni. A többi iskolás, vagy piciny. Bizony jó lenne a több pótlék, hiába vagyok tíz éve tsz tag. Hirtelen elborul a család­fő homloka. — Azelőtt? A más kutyája voltam. Tizenegy hold föld jutott a Harkányi birtokból, jobb így, ha nehéz is. Két éve vettük ezt a házat. A gyere­keknek egy-egy rongy min­dig kell. Hát nem könnyű. — Karácsonyfa nem Is lesz? — Karácsonyfa nélkül nem karácsony a karácsony, annak lenni kell. Szonda Lajos, s nyolc csemete Kívül' belül takaros ház a halottak útján. Akácfa utca ez, ámhogy itt viszik a teme­tőbe a halottakat, elnevezte a nép. Kellemesen ruganyos heverőre ültetnek a szobában a frissen festett falak szembe néznek a talpas tükörrel. A Valentyina Gaganova társnőinek diadala A sok szegény között is leg­szegényebb a nagycsaládú ember volt Még az egy-két gyerekesek tengették magu­kat valahogyan, az öt-tíz gyereket nevelő szülők a leg­keservesebb nyomorban ful­dokoltak. Karácsony, kará­csonyfa, karácsonyi ajándé­kok. Tán a fogalmakkal sem voltak tisztában az uradalmi közös konyhák füstjében di­dergő béres pereputtyok. Hogy élnek most, hogyan ünnepelnek ma ott ahol nyolcán, kilencen, tizen ülik körül az asztalokat? kim Sándor, hal gyerek — Eriggyél csak nagyapá­hoz Pityuka. A legkisebbnek, a négy éves kislegénynek szól az apai parancs. Pityuka megsejtette, valami csoda dolgokról tana­kodhat apa, anya az idegen­nel és beosont a konyhábóL — Éppen neki terveztünk a karácsonyra mackót, cipőt — újságolja édesanyja a kis hallgatózó távollétében. — A többiek? — Hát a buksza mondja majd meg. Ügy hallottam előleget kapunk a szövetke­zettől. Az asszony meg... (az apa szavai ezek.) — —pénteken kapok fize­tést, mert hogy én az óvodá­ban dolgozom. Már árulják a karácsonyfákat, de nem va­lami gyönyörűek. Mondják hét végére hoznak szebbet. Hát éppen jókor, mert pénte­ken kapok egy kis pénzt. — Meg osztán nem is na­gyon vártuk ki a karácsonyt. A nagy gyerek nagykabátot kapott, a kislányoknak pan­talló nadrágokat vettünk nemrég. Nézi az urát, hogy segítsen már 6 Is. Az ember az Üj Reménység Termelőszövetke­zet növénytermesztője, egy­maga 480 munkaegység tulaj­donosa. Kezét inkább, a szá­ját nem szereti jártatni. Csak hadd beszéljen az asszony. —Hát cukrot gondoltunk ugy-e a karácsonyfára? Meg nagyanyó is itt járt tegnap, valami két kilós csomagot hozott A másik nagyszülő se feledkezett még el egyik esz­tendőben sem karácsonykor. Besegít az ember: — Vágtunk disznót — Bizony, háromezer fo­rintért vettük a hízót Nem Nagy esemény történt a napokban a Visnyij Volo- csek-i textilkombinátban: a kommunista munka brigádja megtisztelő címével tüntették ki azt a kis kollektívát, amelynek irányítását Valen­tyina Gaganova önként vál­lalta, hogy számos nehézség­gel küszködő társnőit élen­járókká fejlessze fel. A brigádot most Ismét a szülési szabadságon lévő Va­lentyina Gaganova elődje, Ljudmilla Sibalova vezeti, A brigád tagjai egy évvel ez­előtt kissé tartózkodva fo­gadták Gaganovát, hiszen ne­héz volt egyszerre megérez­ni és megérteni, hogy ml ve­zette közéjük ezt az önfel­áldozó fiatalasszonyt Azóta már sem Ljudmilla Sibalová- nak, sem a brigád többi tag­jának nincs jobb tanácsadó­ja és barátnője, mint Valen­tyina Gaganova. Az ő igye­kezete, odaadása forrasztotta össze ezt a kis kollektívát, amely most ilyen nagyszerű győzelmet vívott ki. A brigád tagjai bebizonyí­tották, hogy minden kollek­tíva élenjáróvá fejlődhet. A lányok szilárdan elhatároz­ták, hogy mindig az élen fognak haladni a munkában, hiszen aki Valentyina Gaga- novával dolgozott együtt, az szabálynak tekinti .hogy győznie kelll két ÖJ szekrény fény# ver­senyez vele. — Most vették ? — Két éve. Akkor sokat kaptunk a csoporttól, nem tudom majd az idén. — Nem jól zárnak? — Azzal nincs baj. Csak az egység kevés, 34 havonta. — Az nem rossz. — Nem. De az én uram sertésgondozó, minden reg­gel 4-kor csörög az óra, se ünnep, se vasárnap. Csugar- ra kifelé aztán hárman etetni 620 sertést. Az aztán a vala­mi. Hét éve csinálja a párom. Igaz most már a fia is segít. — Hányán vannak? — Tizen. Nyolc gyerek. Karácsonyra összejön a csa­lád. Szétnézek. Valóban fel sem tűnt, hogy kevesebben va­gyunk. — Egy fiunk a Pusztabán­révei Állami Gazdaságban mezőgazdasági tanuló. Egy lányunk harmadikos a Köz­lekedési Technikumban Pes­ten. Juliska meg tanítónő. — Itt a városban? — Itt, de tanyán. Éppen most vittünk szegénykémnek bútort, mert hogy menyasz- szony. Ügy volt meg is esküd­nek, de traktoros a vőlegény, átképzésre ment. Hát a kará­csonyi ajándék már meg van. Ránézek a kicsinyekre. Érti Szonda Lajos mit kérde­zek hangtalanul. — Hogy ők mit kapnak? Nem is tudjuk. Juliska meg a technikus lányunk rendezi. Éppen tegnap volt Juliska: Mit hozzon a Télapó? Te tu­dod lányom mire futja. A kisebbik szünidőben a szövet­kezetben dolgozott. Nemrég küldték utána a pénzjáran­dóságot. Abból csinálnak ka-, rácsonyt • Kiválaszthattam volna szá­zával. ezrével olyan családo­kat, ahol a plafonig érő ka­rácsonyfák • alatt halomnyi ajándéktól roskadozik az asz­tal. Az sem lett volna hamis kép. Mégis azt mondtam, a mezőtúri Üj Reménység Ter­melőszövetkezet könyvelőjé­nek, oda küldjön, ahol nyolc­tíz karéj kenyér fogy egy szelésre. Mert a sok szegény között is a legszegényebb a nagy­családú ember volt. Az érde­kelt, hogy élnek most, hogyan ünnepelnek az idei karácso­nyon. Borzák Lajos ij'TnnriGQrx ° A MEZOGAZDASAGi TERMELES forradalmasítAsa ^□□□□□cncxrnmnnm □ n d □ □ D □ és as ember minden egyes kommunistá­j Az MSZMP VII. komgresz- szusa, valamint a megyei pártértekeziet egyebek között megszabta megyénk dolgozó parasztsága számára a mező- gazdasági termelés fejlesztése terén a feladatokat. A II. öt­éves terv során országos szinten 30—32 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést az 1954—58-as évek átlagához viszonyítva. A me­gyei pártértekezlet a kong­resszusi irányelvekből kiin­dulva értékelte megyénk me­zőgazdaságának helyzetét és megállapította: a termelés fejlesztésének feltételei ked­vezőbbek. mint országos vi­szonylatban. Éppen ezért a megyei pártértekezlet úgy határozott, hogy Szolnok me­gyében a második ötéves tervben a mezőgazdasági ter­melést 40—45 százalékkal ~kell növelni az 1954—58. évek átlagához viszonyítva. J Ezek a feladatok feszítet­tek, megoldásuk nem lesz könnyű. A megye kommu­nistái ée pártonkívüli dol­gozó parasztjai, a tsz veze­tők, a szakemberek mégis lelkesedéssel fogadták a ha­tározatot és azt megvalósít­hatónak tartják. A megvaló­ben lényeges előbbrelépésre van szükség a mezőgaz­dasági termelés fejlesztése terén. A feltételek adva van­nak. A nagyüzemi táblákat kialakítottuk. A kenyérga­bona a legkedvezőbb idő­szakban került a földbe. A megyében soha még ennyi őszi szántás nem volt, mint most. Olyan mennyiségű mű­trágyát használtak fel a tsz-ek, állami gazdaságok, amennyire egy-egy évben még nem volt példa. A tsz- ek. az állami gazdaságok ál­latállománya részére bizto­sítva a szilárd takarmány. Most már tehát a párt- szervezetek és a termelés konkrét résztvevőin múlik, hogyan realizálják ezeket a feltételeket. Ahol erős és jól működő a pártszervezet, ott véldásak az eredmények. — Fontos tehát, hogy tovább javítsuk a mezőgazdasági nagyüzemek pártszervezetei­nek munkáját, a megválto­zott körülményeknek megfe­lelően meg kell változtatni a politikai munka tartalmát. Pártszervezeteink feladata jelenleg is és a jövőben is az ideológiai munka mellett a termelés ellenőrzése, szer­vezése, a több termés eléré­nak be kell kapcsolódni a tsz-ek tervkészítési munká­jába. A párttagok tegyenek javaslatokat a termelést fo­kozó helyi lehetőségek feltá­rására, segítsék elő a pár- tonkívüliek bevonását a terv- készítésbe, bátorítsák a bi­zonytalankodókat, serkent­sék a kényelmeskedőkeL Érvényesítsék a termelés pártellenőrzését. Minden párt­vezetőségi ülésen, párttag­gyűlésen számoltassák be a tsz-vezetöket, a szakembere­ket a munkák menetéről, a terv teljesítés eredményeiről. A kommunisták termelést- ellenőrző tevékenysége ér­vényesüljön munka közben is. A pártszervezetek legye­nek szervezői a szocialista mtinkavensenynek:. S bizto­sítsák, hogy az élő, mozgó­sító erejű legyen, segítse elő a töhbtermelést, az egész kö­zösség jövedelmének fokozá­sát. A párttagok legyenek kezdeményezői az új terme­lési módszerek elterjesztésé­nek. Javaslataikkal, konkrét munkáikkal segítsék elő a meglévő öntözőtelepek gaz­daságos kihasználását, legye­nek úttörői a 30 mázsás ku­koricatermelési mozgalom­nak, a nagyüzemi állatte­nyésztés fellendítésének. Neveljék az ifjúságot szo­cialista szellemben, szeret­tessék meg velük a mező- gazdasági munkát, mozgósít­sák őket a többtermelésre. A pártszervezetek felvilágo­sító, szervező munkával biz­tosítsák a párthatározatok végrehajtását. Lépjenek fel határozottan a párt politiká­jának elf érdi tőivel szemben. A mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztése nagy mértékben függ a termelő- szövetkezetek vezetésének színvonaláföl, a vezetők szer­vezőkészségétől, szakértelmé­től és a feladatokhoz való hozzáállásuktól. Szolnok me­gyében már sok olyan tsz el­nök, brigádvezető, mezőgaz­dász munkálkodik, aki a ter­melőszövetkezeti mozgalom kezdete óta áll a posztján. Rengeteg nehézség és harc árán tettek szert gazdag ta­pasztalatokra. A új tsz-ek vezetői is általában tapasz­talt gazdák. Rengeteg prob­lémát oldottak meg, amíg idáig eljutottak, s kivívták a tagok bizalmát. Most a harc egy új szakaszához értünk. A tsz-ek vezetőin van jelenleg a tagok szeme. De a párt és állami irányító szervek fi­gyelme is. Tőlük várják a szövetkezeti gazdák a jó irányítást, ben­nük látják boldogulásuk zá­logát. Éppen ezért a jövő évi tervfeladatok meghatározásá­nál, a termelés megszervezé­sénél a szövetkezeti vezetők a következőkből induljanak ki: 1. Termeljenek lényegesen több árút, búzát, kukoricát, húst, tejet, mint az előző években. Ezt elvárja a mun­kásosztály, mely bőségesen ellátja a parasztságot ipari termékkel* sítás érdekében viszont már sére való mozgósítás. ~ax 1960-as ga trió lkod áai év- Minden pártszervezetnek és

Next

/
Oldalképek
Tartalom