Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-25 / 303. szám
1959. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jó munkáért sok forintot Negyedmillió forintnál több nyereségrészesedés az Erdőgazdaságban A Szolnok megyei Állami Erdőgazdaságban december 21- én összesen 285 ezer forintot osztották szét a dolgozók között. Képünkön Bíró Istvánné, az Erdőgazdaság pénztárosa Lengyel Jánosnak és Szabó Gyulának fizeti ki a a nyereség részesedést. Két s zázhetvenmElióI forint értékben ezerkétszázhatvan új létesítménye van megyénk termelőszövetkezeteinek. Külön örvendetes, hogy a 270 millió forint beruházásból 82 millió forint értékben saját anyagi erejüket vették igénybe a termelőszövetkezetek. Az elkészült 165 tehénistállóban 8 ezer 700 tehén fér el. A 102 növendékistálló2. Biztosítsák, hogy a tsz tagok jövedelme több legyei mint az előző években volt 3. Állatállományban, épü let, gép stb. nagy ütembei bővüljön, gazdagodjon a kö zös gazdaság. Gazdálkodásukban bizto sítsák, a 3004/2-es számú kor mányhatározat adta lehetősé gek kihasználását. A tsz-ek vezetői támasz kódjának a tagok vélemé nyére, javaslataira, párosít sák ezt a szakemberek, va lamint saját tapasztalataik kai és ennek szellemébei cselekedjenek. Legyen em berséges jóviszony a tsz vezetők és tagok között, mei a vezetők csak így számít hatnak a tagok teljesértékí munkájára. Legyenek a tss vezetők szigorúak, ne legye nek viszont részrehajlók. Tő rődjenek a tagok mindennapi problémáival, segítse nek azok megoldásában. A tsz-ek szakemberei« igen nagy feladat hárul s termelés megszervezésében. Nekik kell a feladat megoldásának hogyanját megtalálni, kimunkálni. Ennél a kérdésnél felvetek néhány gondolatot A mezőgazdasági szakemberek munkájának középpontjában az álljon, hogyan lehet minimális befektetéssel minél nagyobb terméseredményt, minél magasabb állati terméshozamot elérni. Szakítani kell azzal a helytelen, mindent az államtól váró szemlélettel. — Egyes mezőgazdasági szakemberek például azt mondják: termelek 30 mázsa májusi morzsolt kukoricát kát. holdanként, de adjon az állam ennyi és ennyi műtrágyát. Bővítem az öntözőtelepeket, de adjon hozzá az állám enmvi ás emivi hexnihá5- zási hitelt. Vagy: hizlalunk i, sertést, nevelünk baromfit, de adjon az állam ennyi és l_ ennyi hitelt a szükséges fé- n rőhelyek felépítésére, És így sorolhatnám tovább. Az állam az 1960-as gazda- sági évben ismét jelentős anyagi támogatást ad a tsz- *“ eknek. Mindent azonban nem vállalhat magára. Az. állami :- támogatást saját erőforrások- kiegészítéseként kell kezelni.' !- A műtrágyaigény teljes ki- •- elégítésére nem számolha- :- tunk, de egy-egy ' termelőit szövetkezet vagy község te- •<- rületén van annyi szerves- trágya és egyéb szerveset anyag, hogyha azt mind ren- :- deltetési helyére, a talajba 3 juttatják, akkor elegendő az z a műtrágyamennyiség, amit- az ipar a következő gazda- sági évre biztosítani tud. " Számtalan példa van arra " is, hogy a tsz tagok minden állami beruházás nélkül ön- s tözőtelepeket építettek. Ha a a szakemberek jól állnak hoz- zá ehhez a kérdéshez, akkor- még a tél folyamán igen sok- öntözőtelep megépíthető, re- konstruálható. Ha a szakem- berek kidolgozzák a megol- i dás módját, konkrét számok- c kai alátámasztott javaslatok- , kai fordulnak a tagokhoz,- bizton, hogy a tagok szíve- 3 sebben vállalják az öntöző- telep építését, mint egy na- t gyobb összegű hitel megsza- I vazását. Hasonló a helyzet • egyéb területen is. Jóminő- ségű siló készítését néhány- évvel ezelőt például szakem- béreink csak betonsilóban • tudták elkénzelni. Ez évben . pedig ugyanazok a szakem- berek többszázezer köbméter ■ kitűnő silót készítettek mi■ nimális költséggel ároksiló■ ban. Ugyanígy megoldható- az egyszerű építkezés, ■ az legyen az irányzat, hogy mi nél több állat legyen öles épületekben. De így sorol hatnám ezt tovább. A tsz-ek ben még rengeteg kiaknázat lan lehetőség van, amelye feltárásával minden beruht, zás nélkül nagy mértékbe fokozhatjuk a mezőgazdasáí termelést. — Ide kívánkozi még, hogy a szakemberek n kísérletezzenek olyan dolgot kai, amiket régen kikísét leteztek. Például az öntözése kukorica termesztése. S hog ne legyenek pesszimisták, le gyenek bátrabbak, kezdetne nyezőbbek, célratörőbbek. A termelés fokozásába legfontosabb szerep jut ma gukmak a tsz gazdáknak. I megye dolgozó parasztság; szinte kivétel nélkül tsz ts í állami gazdasági vagy ts: dolgozó. A magyar paraszt ság egyéni gazda korában i bebizonyította, szereti a föl det, szeret dolgozni, tud gaz dálkodni. Most az a feladat hogy az új termelöszövetke zeti tagok olyan szívvel, lel kesedéssel, legjobb tudásul kifejtésével fogjanak hozzi a közös munkához, úgy dől gozzanak, ahogyan azt egyén gazda korukban tették. Biz fos, hogy munkájuk eredmé nye megkétszereződve, meg háromszorozódva jelentkezik Téves, helytelen nézetei azonban a dolgozó parasztság körében is fellelhetők Egyesek úgy vélik, „beléptem a szövetkezetbe, most- már mindent elvégez helyettem a gép". A gép valóban nagyon sok munkát el véges az ember helyett, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tsz tagoknak most már ölhetett kézzel lehet ülni. A aagyüzemesítés eszköz a többtermeléshez. Ahhoz, hogy egységnyi területről több terméket tudjunk előállítani ó több munkát kell befektetni [- A gép elvégzi a legnehezebt > munkákat, ugyanakkor i í- kézi munkaerőt más terüle k ten lehet termelékenyen al- i- kalmazni. Például, ha a szérű n betakarítást gépesítjük, i n kézi munkaerővel elvégez- k hetjük a kukorica harmadik e illetve negyedik kapálását ;- amely többlettermést bizto- •- sít. as S ha már itt tartunk y őszintén meg kell mondán i- azt is, hogy a következő gaz- ■- dasági évben még nem ál annyi gép a termelőszövetke- n zetek rendelkezésére, hogy c- kézi kaszát, a fogatos vetést V a szállítást, a lókapázást stb a mellőzni tudnák. A lényeg > az, hogy a magas tenmésered- 2 mények elérése érdekében a _ mezőgazdaságban minden s dolgos kézre szükség van. Nagyon lényeges dolog a . munkanap teljes kihaszná- ;t lása. Helyemként vezetési hi- 1 bából, másutt az emberek . hibájából megjelennek ugyan -c időben a munkahelyen, de a í dologhoz későn fognak hoz- _ zá. Munka közben hosszú i szüneteket tartanak, egyesek . úgy vélik: „egy pipa dohány, _ egy álom, addig a dolog hadd . álljon". Ez nagyon helytelen. Károk származnak az ilyen dolgokból. Ezeket a károkat- egyes tsz tagok vagy vezetők ‘ helytelenül csak zárszámadáskor veszik észre. Ser- kentse jó munkára a több • termelésre dolgozó paraszt- Ságunkat az a tudat, hogyha i többet termelünk, jobb. kul- : turáltabb életmódot biztosítunk magunk és családunk i számára Vannak olyan tsz tagok is, akik valamilyen oknál fogva még nem kezdték el a közös munkát. Ezek száma napról- napra csökken. Vannak, akik [, azt hangoztatják: „rendelL kn rn ,i tartalékkal b hogy 2—3 évig kibírom mun- a ka nélkül is, utána majd les: -- valahogy”. Ezeknek az em- bereknek a következőkel a tudjuk mondani: két-három a év múlva megerősödnek a 2 ;- új szövetkezetek is; és azok- :, nak a becsületes dolgozó pa- 1, rasztoknak, akik megalaku- i ős tói kezdve dolgoznak a szövetkezetben, tele lesz c :, kamrájuk. Aki pedig addiQ ,i a tartalékait szándékozik el- fogyasztani, annak a kam- i rája kiürül. Éppen ezért az- érintett dolgozó parasztok 1 rendezzék gondolataikat és mielőbb kezdjék el a közös i. munkát. í A mezőgazdasági termelés- fellendítése nem egyszerűen i a mezőgazdaságban dolgozók, : hanem az egész társadalom ügye. A számszerű fejlesz- i téshez hasonlóan várja a me- zőgazdaság a termelés fellen- dítésében is az ipari mun- : kiások segítségét. A patro- 1 názs-mozgalom keretében az i üzemek pártszervezetei, szak- emberei segítsék továbbra is i különösen az új tsz-eket. : Adjanak tanácsokat a terv- , készítéshez, a hitelügyletek, 1 a beszerzés lebonyolításához. . A termeltető és ellátó válla- i latok tegyenek meg mindent ; annak érdekében, hogy a : tsz-ek idejében megkapják a vetőmagot, a műtrágyát, a gépalkatrészeket, építési anyagokat stb. Ha a tsz tag vezetők, szakemberek, a gépállomási dol-[ gőzök összefognak, a rendel- J kezésre álló lehetőségeket, maximálisan kihasználják, j akkor az 1960-as évi terv-j feladatokat maradéktalanul i végre fogják hajtani. Bereczki Lajos a megyei pártbizottság [ munkatársa. r nűvelődési ház. Mit lehel lyenkor tenni? Gyerünk a miniszterhez, kérjünk otthont a kultúrának. És mii ettek a mezőhékiek? Amikoi íljött az idő, i ezt mondták; teli a művelődési ház, épít- ük fel. Mára pedig befejezek, Két és félmillió forintol izettek ki érte és meghívtál! i minisztert: Elvtársnő, lá- wgasson meg bennünket, írül jön együtt velünk annak, unit építettünk. Most tehát álljunk meg egy ácsit a történelemmel. Az innepi beszédek már elhang- ottak, a művelődési otthoni üvatalosan is átadták rendel- etésének. Jankus József épí- őbrigádja még ugyan szépít ;eti, simogatja, Détár Mihály -lnök és Tress er Pál főagro- lómus is talál itt-ott korri- 'álnivalót Ennek ellenére zonban már bárki beléphet, negcsodálhatja ezt a pusztai nűvelődési palotát Tágas előcsarnok fogadja a lelépőt. Gondolom, majd itt elyeáik el annak idején a uhatárt: És most merre förüljünk, jobbra, balra? Elő- zör jobbra, mert itt helyeződnek el a klubszobák, a ké- őbb kellemes búvóhelyül zolgáló olvasószoba. Aki bal- a fordult egy lépcsőforduló tán emeleten találja magát, mozigépházban. S ha innen kis ablakon - letekint maga lőtt láthatja az egész szín- áztermet, a vadonatúj szé- ekkel berendezve, és a bár- myfüggönyös színpadot Ha ívül kerül az ajtón a láto- ató és a nagy T-betű másik ^árnyába lép be, itt a közös azdaság majdani irodáiban itálja magát Korántsem ennyi a műve- idési ház, amennyiben itt íost egy egész kis filmkocára lefényképeztem. Ugyanebből még hiányoznak az nberek, akik mire e sorok apvilágot látnak, teljesen irtokukba veszik. Szórakoz- ak, tanulnak, művelődnek, s közben jóleső érzés tölti . őket, mert törekvő szor- almuk gyümölcseként gyö- zörködhetnek ebben a léte- tményben. N. Kézigyógyszertárt kapott Tiszajenő Hasznos karácsonyi aján- >kot kapott Tiszajenő szö- ■tkezeti község lakossága. szolnoki Kossuth-téri ógyszertár dolgozói a nagy rgalom ellenére is már »nap összeállították a ti szánéi körzeti orvos kézi- ógyszertárát — nyolcvan- ;1 több orvosságból. A mint- y négyezer forint értékű szlet lehetővé teszt hogy tiszajenőiek hamarabb, ké- elmesebben hozzájutbassa- k a szükséges gyógyszerek- z. ban 5 ezer 130 növendék■ szarvasmarhát gondoznak. A 48 juhhodályban 17 ezer 450 birka, a 61 baromfiólban 82 ezer 630 baromfi, a 93 sertésólban 12 ezer 600 sertés elhelyezését tudják biztosítani. Huszonkilenc dohánypajtában 210 hold dohány termését tárolják, s a 13 magtárépületben 210 vagon termény fér be, Karácsonyig ezerkétszázhatvan termelőszövetkezeti épület készült el Legyen ez a művelődési ház második otthonuk — mondotta Varga Edit elvtársnő a Művelődési Minisztérium osztályvezetője az avató ünncDséiren. ven forintot osztanak, hogy erőteljesebben fejlesztik a szarvasmarhaállományt, s hogy számát sem tudják már a közös gazdaságoknak amelyeknek apát, anyát juttattak a minden kritikát kiálló fehér-hússertés állományból. Ritkán szoktam épületeket megbámulni. Ám, ha szükséges, mégis megteszem. A minap a mezőhéki Táncsics J Termelőszövetkezet gyönyörű 1 művelődési házát nézegettem ; így. ' i Amíg hallgattam az avató ■ ünnepség vidám zaját, ilyen gondolatok kavarogtak ben, nem: A kultúra lámpája a pusztában... A fejlődés Ms- j tyája Mezőhéken... Az im- | már országos hírű termelőszövetkezet történelmének egy ] darabja ez az otthon, s /S hogy ez a valóság, azt ta■ Ián legjobban a termelőszö- ' vetkezet tagjai tudják elmondani: — Tíz év — sóhajtott egyikük, miközben az ünnepi vacsorá- 1 ra készülő birkapörköltet kóstolgatta — hosszú idő. Nagy változások mentek itt végbe | azóta... i — Igen, igen nagy változások — emlékezik Vészé Sándor bácsi is, a tsz egyik üzemegységvezetője. Valóban, hiszen ki ne emlékezne: néhány éve mée. ha rossz gazdaságét kerestek a megyében, elsők között emlegették a Táncsicsot. És ma? Kétszer nyerte el a megye legjobb termelőszövetkezetét megillető vándorzászlót és pénzjútalmat A Mezőgazda- sági Kiállítástól pedig, mint I a kiállításon legeredménye- ! sebben szereplő termelőszö- ; vetkezet búcsúzott, két ván- I dordíjjal és több helyezéssel. A hatezer holdas gazdaság helyén tíz éve még kisparasz- tok százai birkóztak a néhány holdakkal, harcoltak esővei. 205 kisparcella helyén jéggel, faggyal a mindennapiért.- Mára pedig a tizenegyedik esztendő küszöbén arról tanácskoznak, hogy a közös munka eredményeként egy-egy munkaegységre negyAztán arról is érdemes szót ejteni, hogy valamikor az volt a divat: megalakult égy termelőszövetkezet, megerősödött, nőttek az igények s egyszer hiányozni kezdett a Értékes importanyag a fa egy folyóméter léc két forintba, egy villanyoszlopra valc 200, egy taligára való 25C forintba kerül belőle. Míg él megköti a futóhomokot, árnyat ad, párát juttat a levegőbe. Ezekre gondolva még- ínkább méltányolhatjuk azt a nagyszerű eredményt, melyet a Szolnok megyei Erdőgazdaság dolgozói az elmúló évben elértek. /A sikerekről, az azokat megelőző munkákról Kollár Mihály, az Erdőgazdaság kiváló dolgozó-jelvénnyel kitüntetett munkatársa szólott: — Ezévi tervünk nyereségrovatában 130 ezer forint szerepelt — mondotta. — Számvetéskor tűnt ki, hogy ezzel szemben 1 millió 218 ezer forintos nyereséget értünk el, tehát nyereségtervünket 1 millió 88 ezer forinttal teljesítettük túL Ez egyedül és mzárólag dolgozóink szorgalmának, szakmai tudásának eredménye. Erőfeszítésüket méltányolta államunk: 520 dolgozónk között 285 ezer forint összegű nyereségrészesedést osztottunk ki. Ebben az évben értékeltük először külön-külön minden erdészetünk munkáját; s az elért eredményekkel arányosan osztottuk szét a nyereségrészesedést. Legtöbb nyereséggel a csemetetermelés járt; ez 789 ezer forintot hozott. Az őszi mélyszántás, a vetőmag gondos kiválogatása, a nyári talaj- nedvesség megőrzése — lám — szép sikerrel járt. Feljegyzésre méltók az erdőtelepítés eredményei is. A tervezett 742 hektárral szemben 772 hektár telepítését vállalták az Erdőgazdaság dolgozói, kik felajánlásukat 819 hektárra teljesítették — már szeptember 30-ig. Szorgalmukról azóta további -— s ez nem elírás! •— ezer hektárnyi fatelepítés tanúskodik. — a jobb munkaszervezés eredménye, hogy míg tavaly így-egy dolgozónk évente 30 ezer forint értékű munkát végzett, addig idén ez az ösz; szeg 37 ezer forintra szök- ; kent — folytatta Kollár Mi- I hály munkaügyi előadó. — S : ha tárgyilagosan vizsgáljuk ■ ezévi munkánkat, meg kell állapítanunk, hogy annak j egyik leghatásosabb serkten- ; tője a kongresszusi munka- verseny volt. A versenyfelajánlások előtt összesen 545 ezer forint megtakarítását vállaltuk; az Ígéretek 117 százalékos valóraváltása egymillió 84 ezer forint megtakarítását eredményezte. tik. Mint ők, úgy szép summát kapott nyereségrészesedésként a jászberényi Dávid Péter, a jászjákóhalmai idősb Gólya János, a kunszentmártoni Boné Mihály is. A forintban megmutatkozó sikerek mellett a fásító** holdak növekedése is jellemzően mutatja az erdőgazdaságiak munkájának eredményét. Míg 1945-ben megyénk erdőterülete 7 ezer 500 holdat tett ki, addig idén már 23 ezer holdra nőtt. Az ötéves terv végére a mai terület megkettőződik — elsősorban gyorsan növő fajták telepítése révén. Lehetetlen többszáz erdőgazdasági dolgozó névé' felsorolnunk, azokét, akik z legeredményesebb munkál végezték. Közöttük olyanokéra bukkantunk, mint a kisújszállási Szűcs Sándor fásítási szakelőadó — aki nemcsak Kisújszálláson, de Abádszaló- kon is a legigyekvőbbnek bizonyult. Az abádszalókiak leg jobbjaiként Pál János és Mádai László erdészt, ifjú Cice László fogatost emlegeTéved, ki azt hiszi, hogy az *■ Erdőgazdaság dolgozói csak | saját munkájukra fordították 1 figyelmüket. Szorgalmukból ■ a jászberényi Győzelem Tsz i gazdáinak megsegítésére is ; jutott. Társadalmi munkában . — munkaidőn túl — ötven • férőhelyes, magtárpadlásos is- : tállót építettek a közös gaz- : daság részére, 200 ezer forint i értékben. <— b. z. —
