Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-19 / 298. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÍFTAF 1959. december T9 Strauss és as amerikai tábornokok összefogása Ellentétek az amerikai és a német küldöttségben az Atlanti Tanács ülésszakán Az Atlanti Tanács üléssza­kának első három napjával foglalkozó nyugati kommen­tárokból kitűnik, hogy a csü­törtökön este kiadott közle­mény megállapításai ellené­re sem sikerült sok nézetelté­rést áthidalni. Egyes nyugati körökben — mint a Reuter jelenti — „A Nyugat történelme forduló­pontjának” tekintik az At­lanti Tanács által elfogadott úgynevezett Herter-tervet. amelynek — a NATO fenn­állása óta első ízben — nem csak katonai, hanem politi­kai és gazdasági céljai is vannak. Herb Altschull, az AP tu­dósítója rámutat, hogy sem­mi esetre sem sikerült áthi­dalni a katonai integráció kérdésében fennálló nézet- eltéréseket. Ügy áll a dolog, hogy a problémát Eisenho­wer és De Gaulle szombati bizalmas megbeszélésére „há­rították át’*. Az amerikaiak — folytatja Altschull —, akik eredetileg teljes katonai integrációt akartak, most már megelé­gednének a NATO-tagálla- mok légvédelmének egysége­sítésével és NATO-parancs- nokság alá helyezésével is. Ebben, Franciaország kivéte­lével, valamennyi NATO- ország támogatja őket. — Kompromisszumos megoldás­ként emlegetik azt a lehető­séget, hogy először radar- és más műszaki berendezéseket hoznak létre központi NATO-eljenorzes alatt. A kérdést egyébként a hadügy­miniszterek jövő tavasszal sorra kerülő rendkívüli ülé­se újból tanulmányozza majd. Fritz Teppich az ADN pá­rizsi különtudósítója jelenti, hogy az Atlanti Tanács ülés­szakán résztvevő amerikai és nyugat-német küldöttségen belül szerda óta egymással ellentétes irányzatok figyel­hetők meg. Ez rendkívül nö­veli a kulisszák mögötti fe­szültséget. Párizsi megfigyelők han­goztatják, hogy Strauss nyu­gatnémet hadügyminiszter Adenauerral teljes egyetér­tésben. de Brentano külügy­miniszter tudta nélkül tá­madta a szerdai ülésen éles szavakkal a francia álláspon­tot. Erre a nyilatkozásra Norstad és Twining amerikai óbomokok bírták rá Stra- usst, akik így — Gates had­ügyminiszterrel egyetértés­ben — meg akarják hiúsítani Hertemek a nézeteltérések áthidalására irányuló törek­véseit. Jól tájékozott párizsi kö­rökben hangoztatják: Strauss fellépésének az a célja, hogy a Camp David-i találkozó után kirajzolódó új ameri­kai külpolitikára csapást mérjen. Herter külügymi­niszter nagy megütközéssel fogadta Strauss provokációs kijelentéseit és magánbeszél getéseken igyekezett a bonni hadügyminiszter magatartása miatt felháborodott francia politikusokat megnyugtatni. Ugyanakkor Norstad és Twi­ning, Gates hadügyminiszter­rel egyetértésben Adenauer és Strauss támogatásával igyekszik mindent elkövetni, hogy megtorpedózza a Hrus­csov szovjet miniszterelnök­kel tervezett tárgyalásokat. Az ADN különtudósítója végül hangoztatja: francia részről csütörtökön sejtetív engedték, hogy Franciaország fontolóra veszi, vajon to­vábbra is támogathatja-e a csúcsértekezlet kérdésében folytatott bonni politikát. Lapvélemények az ülésszakról Bonn. Mint az ADN jelenti, a német szociáldemokrata párt parlamenti politikai saj­tószolgálata csütörtökön pá­rizsi, amerikai és nyugat­német körökből szerzett érte­sülésekre hivatkozva meg­erősítette, hogy „Strauss had­ügyminiszternek a NATO-n belüli teljes katonai integrá­ciót és a félreérthetetlenül Kelet felé mutató, szüntele­nül fokozódó fegyverkezés követelő megnyilatkozása nem találtak helyeslésre sem Herter amerikai, sem Brenta no nyugat-német külügymi niszternél”. London (MTI). A NATO miniszteri tanácsának ülésein támadt vihar továbbra is ko­molyan foglalkoztatja Ang liát. A Tribune így ír: — A nyu­gat egységének és erejének jelképe, a NATO, nem olyan egységes és nem is olyan erős mint ahogy védelmezői el akarják velünk hitetni, sőt a legújabban támadt mara kodások azt bizonyítják, hogj a NATO olyan rozoga épület, amelyet a nézeteltérések leg kisebb vihara is alapjaiban rendít meg. i Hírek szerint sok párizsi diplomata örül, hogy napvi­lágra került a NATO-n belül meglevő egyenetlenség, azt remélik, hogy talán ezeknek a nézeteltéréseknek a közvé lemény előtt való felfedése segíthet a' helyzeten, amikor a zárt ajtók mögötti tanács­kozások már csődöt monda nak. — Jellemző Spaak kijelen­tése, amely szerint a NATO miniszteri tanácsának fon­tolóra kell vennie, milyen szervezetté v'ljék a NATO A lap ezzel kapcsolatban megjegyzi: ha tízévi fennál­lás után még ez a kérdés fel­vetődik, a válasz csak az le hét: megszűnt szervezetté. Moszkva (MTI). A szovjet lapok és a TASZSZ tudósítói több cikkben és kommentár­ban foglalkoznak a NATO párizsi tanácsülésével és a nyugaton tapasztalható újabb hidegháborús megnyilvánulá­sokkal. Zikov, az Izvesztyija pári­zsi tudósítója így ír: „A tanácsülés nagy hű­hóval és pompával kezdődött, és minden dobpergés nélkül fejeződik be. A diplomaták és a tábornokok savanyú képpel hagyják el a Bois de Boulogne-ban emelkedő kas­télyt és széles ívben elkerü­lik az újságírókat, mint a lep- rásokat”. Boriszov, a TASZSZ bon­ni tudósítója rámutat, hogy Bonnt még aligha képviselte nemzetközi értekezleteken olyan tekintélyes küldöttség, mint a NATO mostani ta­nácskozásán. A delegációban három miniszter is van, Adenauer is Párizsba utazik. A főszerepet azonban Strauss hadügyminiszter játssza, aki beszédeiben makacsul arra buzdította a NATO többi tag­jait, hogy folytassák a szer­vezet megszilárdítását, fejez­zék be az atomfegyverkezési tervek megvalósítását. Strauss kijelentette, a NATO nem tel­jesítheti feladatait „a német hozzájárulás” nélkül, s leple zetlen ingerültséggel szólt a Camp David-i szellemről. A bonni politikusok párizsi beszédei arra vallanak, hogj az NSZK küldöttsége ponto­san meghatározott utasítá sokkal ment Párizsba. Az uta sítás pedig így szólt: minden áron meg kell óVni és fenn kell tartani a hidegháborús politikát. — fejezi be hírma gyarázatát a TASZSZ bonni tudósítója. Hírek az ENSZ-ből NEW-York. (Reuter). Tuo- mioja vezető gazdasági szak­értő, aki Hammarskjöld ENSZ-főtitkár megbízásából Laosziban tartózkodik, jelentést készített a laoszi helyzetről és a jelentésében javasolja, hogy az ENSZ nyújtson tá­mogatást Laosz gazdasági és szociális fejlesztéséhez és ne- vezzen ki egy magasállású hi­vatalos személyt a segély- program ellenőrzésére. Az Egyesült Államok 1955 óta 165 millió dollár támoga­tást adott Laosznak és ebből 60 százalék katonai célokat szolgál. • Az afrikai ENSZ-küldött- ségek levelet intéztek Ham­marskjöld főtitkárhoz és fel­kérték, tegye meg az általa szükségesnek Ítélt intézkedé­seket Délnyugat-Afrikát ille­tően. A levél aláírói kiemelik, hogy a , délnyugati-afrikai helyzet jogosan okoz gondot az ENSZ-nek és kérik, hogy levelüket juttassák el az ENSZ minden tagjának, • Mint az ENSZ-ben csütör­tökön közölték, az atomsu­gárzás hatásának tanulmá­nyozására januárban összeül az ENSZ tudományos bizott­sága, amelyben 15 ország tu­dósai vesznek részt. (MTI) Ba1is1a a kubai kormány vegbuktatásuhox rótt náci katonákat toboroz Paraguayban tovább folynak a harcok NEW-YORK. (TASZSZ). — Noha a paraguayi kormány több Ízben kijelentette, hogy a (felkelőik egységeit „szét­zúzta” és hogy a kormány „ura a helyzetnek”, a Para- guayból érkező hírek arról tanúskodnak, hogy tovább fo­lyik a harc a Stroessner*dik- tatura ellen. Hírügynökségi jelentések zerint a felkelők fegyve e erői az ország ke’eti és dél- releti részén folytatják har cukat a kormány csapatai al­len és több helységet elf >g- laltak a Parana folyó men­tén. A hadműveletek követ­keztében Asunción és Sn- carnación között megszakadt a vasúti összeköttetés. A fel kelők rádiója közölte hogy az egyik he1 y őr ség, — amelynek parancsnoka Rivere őrnagy — átállt a felkelőkhöz» A paraguayi kormány fo­kozza a terrort az ellenzéki erők és személyek ellen. A paraguayi hatóságok nyilvá­nosan megkínozták a felkelők egyik vezetőjét, Mario Es- peche diákot, akit fogságba ejtettek. Utasítást adtak a rendőrségnek, hogy „vadász- szón” az olyan emberekre, akik ilyen, vagy olyan for­mában kinyilvánítják együtt­érzésüket a felkelő-mozga­lommal. Edgar Insfran, Paraguay bel­ügyminisztere — a Reu*e’ közlése szerint — csütörtöki sajtóértekez’etén kijelentette hogy a me’lény zseb-lázadást felszámolták és az országban helyreállott a rend. A belügyminszter szerint felkelők két rádióállomása argentin területen működik (MTI). PEKING (Uj Kína). A News Chronicle december 12-i számában arról számolt be hogy Batista tábornok, a volt kubai diktátor a kubai forradalmi kormány megbuk tatájára volt náci katonákat toboroz. A lap Batista toborzó ''nő­kének, S. Waller Dél-Ameti- kában élő nyugatnémet üzlet­embernek a Német Szövetsé­gi Köztársaságban és Auszt­riában élő ügynökeihez inté­zett következő szövegű táv­iratát közölte: „A Wehrrr it harctéri tapasztaltokkal és kitüntetésekkel rendelkező 500 volt tagjára századosig bezáró1 ag van szükségem”. A szolgálatra jelentkezők­nek kétéves szerződést a Do­minikai Köztársaságba — a kiképzés helyére — való in- gvenes utazást ingyen szál­lást és ruházatot és jelentős havi fizetést ajánlottak fel. Batista inváziós hadsere­gébe eddig 500 személyt — közöttük dominikaiakat, ola­szokat, japánakot, a spanyol kék hadosztály volt tagjait osztrákokat és nyugaté Nme­teket toborzott s ezeket egy Trujillo City tői 32 mérfö’.d- nyire lévő táborban ’ ’-pezik ki. (MTI). Aláírták az 1Q60. évi macysr—bolgár ital uráiis niBsíkaferveí A kulturális kapcsolatok intézetében pénteken ünne­pélyesen aláírták az 1960. évi magyar — bolgár kulturális munkatervet. A munkatervben szerepe! a tudományos, oktatási és mű­vészeti kapcso'atok t—ribbi fejlesztése, széléskörű lehető­ségeket biztosít a két ország felsőoktatási, közoktatási szakembereinek, valamint színházi, zenei és képzőmű­vészeti dolgozók cseréje. — (MTI). v Az atomháború borzalmait bemutató Gregor y-Peck-fi lm nagy sikere Moszkvában és Párizsban Moszkva (TASZSZ). Csü­törtökön este a világ tizenhét városában bemutatták az ausztráliai NevilShute regé­nyéből készült „Utolsó part” című amerikai filmet, amely­nek főszerepeit Gregory Peck Ava Gardner, Fred Astaire és Anthony Perkins játssza. A film bemutatja az atom­háború minden borzalmát és szenvedését. A vetítésen ott volt Gre­gory Peck is, aki ebből az alkalomból érkezett Moszk­vába. A nagysikerű bemutatóvá1 foglalkozó cikk jelent meg az Izvesztyijában Szergej Gera szimov, az ismert szovjet ren- ’oző tollából. Mint Írja, ame­rikai kollégái e filmjükké érdeklődést mutattak a há borúellenesség témája iránt Párizs. Az MTI tudósítója jelenti: Párizsban is nagy si­kerrel mutatták be csütörtö kön este az „Utolsó part” cí mű amerikai filmet . A film meséje: az 1964-es képzeletbeli világégés csak Ausztráliát kíméli meg. Ez az „utolsó part”, ahol még életben maradt a lakosság. De a szelek már a sziget- ország fölé sodorják a gyilkos rádióaktív felhőket, s a ható­ságok elrendeli« hogy a kór­házakban minden ausztráliai polgárnak megfelelő mennyi­ségű mérget osszanak ki, hogy ki-ki önkezével vethes­sen véget életének, ne legyen kénytelen bevárni az atom­halált ... A film ünnepi bemutatójá­nak gálaestjén 75 ország' pá­rizsi diplomáciai képviselői is megjelentek. Egyetlen or­-ág nem képviseltette ma­gát hivatalosan: a francia kormány tagjai — bár meg hívták őket — nem jelentek meg. Egy szűkszavú hivata- 1 s közlemény a miniszterek távollétét „politikai elfoglalt­ságukkal" igyekezett magya­rázni. (MTI) Jféhány gondolat az isme. elterjesztésről Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei el­nöksége. Az ilyen ülések ál­talában a hivatalosan megsza­bott napirend keretében foly­nak le. Hogy most mégsem így történt, hanem szinte iz­galmas beszámolót és hozzá­szólásokat lehetett hallani, azt. a tárgy fontossága és a jelénlévők felelősségérzete okozta. Tizennyolcezer hallgató, 289 természettudományos előadás — szép mérleg. És mégis a szép számok nem tükrözik teljesen a valóságot. Kevés, nagyon kevés számban hang­zottak el egyes tudomány­ágak előadásai. Pedig nem közömbös, hogy mit adunk elő. Egyes járásokban és vá­rosokban, amint azt a hoz­zászólók elmondották, túl­teng az egészségügyi előadá­sok száma. Se szeri, se szá­ma a szerelemről, a házas­ságról, a nők védelméről szó­ló előadásoknak. Hálás t':ma ez és sok közönséget vonz. Dehát az ismeretterjesztés­nek ez csak egy része, még­hozzá igen kis része. Nagyon alacsony a biológiai, a fizikai, a földrajzi előadások száma. Pedig ezek az előadások a legnagyobb lehetőséget nyújt­ják a materialista szellemű neveléshez, a vallási előítéle­tek, babonák, elmaradottság elleni harchoz. „Az élet kelet­kezése”, „Voltak-e sárká­nyok?”, „A Föld mozgása” és az ehhez hasonló előadások nagy érdeklődésre tarthatná­nak számot. Mégis az orszá­gos átlag 1959 első félévére 4,2 százalék fizikai előadást mutat ki, a megyei átlag ugyanakkor 0,9 százalék. Eb­be nem nyugodhatunk bele. Jobb szervezési és tervezési munkával segíthetünk rajta. Sok szó esett az előadások hallgatóságáról. Nem mind­egy, hogy egy gondosan elő­készített előadást öten vagy százhúszan hallgatnak-e vé- * gig. Űj tömegeket kell bevon­nunk a kultúra áramába. A tudományos ismeretterjesztés csak így tudja ellátni a mű­velődéspolitikai irányelvek­ben megszabott feladatát. És ez már túlnő a TIT keretein. A TIT kötelessége, hogy elő­adókat, jól elkészített előadá­sokat, értékes művelődési le­hetőségeket biztosítson, de a közönség biztosítása már elsősorban a különböző íö- megszervezetek feladata. Egy sokszorosított sablonos meg­hívóval nem lehet mindent elintézni. Beszélni kell az emberekkel. Személyes kap­csolattal győzni meg őket ar­ról, hogy nem szívességet tesznek, ha eljönnek egy-egy előadásra, hanem a saját ér­deküket szolgálják. El kell és el lehet érni azt az eredményt, amelyet Túr- keve ért el, ahol két hónap alatt 48 előadást tartottak há­romezer hallgatóval. Ez elő­adásonként átlagban hatvan­két embert jelent. Ez igen szép eredmény, bár az egész­ségügyi előadások itt is túl­tengenék. Fegyverneken vi­szont amióta a TIT önálló plakátokon jelenti be előadá­sait, alig akad látogatójuk, minden tömegszervezet hú­zódozik, mondván, ha a TIT rendezi, szervezze is. Az ilyenfajta sovinizmus rend­kívül káros, és mind Fegy­verneken, mind másutt küz­deni kell ellene. Ezek hibák, de kiküszö­bölhető hibák. És a bíráló, de mélységesen bizakodó hozzá­szólásokból az a meggyőző­dés sugárzott, hogy minden hiba ellenére gyorsan me­gyünk előre, hiszen 13 község­ben alakult meg a TIT száz­három taggal, két és fél hó­nap alatt 350 előadást tartot­tak a megyében, több mint 21 ezer hallgatóval. A kun­szentmártoni és túr kévéi TIT előadók felkeresik a tanya- világot és ott terjesztik a kultúrát. Szóval van ered­mény és ahhoz, hogy ezek az eredmények szaporodjanak, hogy az értelmiség bátrabban és határozottabban vegyen részt a szocialista műveltség terjesztésének forradalmi munkájában, az ilyen őszinte és önkritikus tanácskozások mint a TIT elnökségi értekez­lete. nagy mértékben járulnak hozzá. — ht — Aláírták az 1960. évi magyar—román kuUurákis munkatervet BUKAREST (MTI). Buka­restben december 17-én reg­gel aláírták a Magyar Nép- köztársaság és a Román Nép- köztársaság 1960. évi kultu­rális együttműködési egyez­ményét. A terv a két ország közötti együttműködés elmélyítését célozza a tudomány és az ok­tatás különböző területein. — így többek között művészi együttesek és szólisták cseré­jét, kiállításokat, irodalmi és tudományos művek lefordítá­sát és kiadását, írók. újság­írók és más kulturális sze­mélyiségek kölcsönös látoga­tásait. (MTI). újdonságaiból: Campanetta: A NAPVAROS • i » • s • France: KÉKSZAKALL HÉT FELESÉGE ÉS á Kötve MAS 17,— ELBESZÉLÉSEK ....................... » • ( Kötve 27,— Kaffka Margit: HULLÁMZÓ ELET . . , . « Kötve 23,— Halász Gábor: VÁLOGATOTT ÍRÁSAI . . • Kötve 46,— Michelangelo Versel ............................Selyemkötésben Na gy Lajos: VADEMBER _ A TANÍTVÁNY Kötve 56,— 32,— Pottiér: FORRADALMI DALOK.................... Ta bi László: A NÉGY KÍSÉRTÉS V. , s s » * Kötve 15,— Kötve 23,50 Thoma: ANDREAS VÖST Kötve 20 __ To lsztoj: ANNA KARENINA 1—2 kötet. . ^ * Ráth-Végh István: A KÖNYV KOMÉDIA^ . 1 • Kötve 60,— • Kötve 34,— Árusítják a könyvesboltok és az üzemi könyvterjesztők!

Next

/
Oldalképek
Tartalom