Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-19 / 298. szám

1959. december 19.

SZOLKOK MEGYEI NÉPLAP

3

Tízéves a jászapáti

tfas- és Faipari KTSZ

A napokban díszközgyűlésen ünnepelte megalakulásé* nak 10. évfordulóját a jászapáti Vas- és Faipari KTSZ iag- sága. 1949. decemberében hét alapítóval kezdte meg munkáját az akkor még kis üzem. Ma már kilencvennyolcán dolgoznak a szövetkezet új székházában A közös vagyon közel 4 milliót tesz ki. Az 1959-re várható nyereség 195 ezer forint.

Képünkön: Az ünnepi közgyűlésen Kovács Károly elnök jutalmat oszt ki a szövetkezet leghűségesebb, legjobb dolgozóinak.

Téli munkák Pusztamonostoron

Pusztamonostor szorgos dolgozói azon fáradoztak az őszön, hogy a tél beállta előtt végezzenek a kinti munkával. Jaloveczki Antal levelezőnk így számol be a tél munkáról:

Községünkben a tsz-ek fel készültek a télre. A Búzaka lász istállójára is rákerült a cserép, így nyugodtan foghatnak a belső munkákhoz. A, Szabad Föld Tsz tagsága a lovak közös istállózásáva) foglalkozik. Ha a megfelelő férőhely teljesen elkészül, felkészülnek az ökrök hizlalására. Természetesen a télen kerül sor a daráló beszerelésére, a szecskavágó megjavítására.

Igaz, hogy kissé elkésve, de most már nagy ütemben folyik a községfejlesztési ten végrehajtása is. Az anyagiak

biztosítva vannak. A sok éve vajúdó kultúrotthon tetőszerkezetének egy részét már kijavították. A munka többi -észe is halad.

Lehet négyszögletes borsóía tát tenyészteni, — de minek?

A kanadai mezőgazdasági minisztérium növénytermesztési szakértőjének véleménye szerint nem túslágosan nehéz feladat négyszögletes borsófajtát kitenyészteni, ennek azonban gyakorlatilag nem volna sok haszna. A szakértő most inkább azon fáradozik, hogy olyan borsófajtát tenyésszen, amelynek zöld szemei piros hüvelyben vannak. Ez megkönnyítené ugyanis a borsószedést, mivel a hüvelyek elütnének a levelek színétől. (DPA)

Jó vásárt ígér

az aranyva árr ap

A karácsonyi ünnepek előtti vasárnapon több üzlet árusít megyeszerte. A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat a megyeszékhelyen, valamint Jászberényben és Martfűn ti zenkilenc boltjába várja a vásárlókat. A készletek bőségesek: mindent kapni, amit ilyenkor keres a közönség. S az egyébként is terjedelmes ajándéklistára még fel lehet venni a narancsot, melyből az aranyvasárnapra nagyobb mennyiség érkezik. AJki pedig a boltokban nem tud választani, az majd látogassa meg a vállalat szolnoki divatbemutatóját, melyet a Móricz Zsigmond művelődési házban rendeznek meg.

A ruházati cikkek egyik legjobb „lelőhelye” az Alföldi Állami Áruház, tavaly 200 ezer forintot forgalmazott az aranyvasárnapon. Az idén is szeretne ugyanennyit elérni. A hagyományos árusítást itt is szélesítik. Délelőtt tíz és délután négy órakor ugyanis divatbemutatón tárják a vásárlók elé női, férfi és gyermekruha készletüket.

TERV,

Nagy gondot jelent a tervezés Hogy milyet, csak az tudja igazán, aki próbálta. Vad Károly és Bozsó Bertalan. a turkevei Táncsics Tsz elnöke és főagronómusa próbálták nem egyszer. Többszáz ember egész évi munkáját és jó megélhetését kell biztosítaniok úgy, hogy a szövetkezet 5086 kát. hold szántójának minden darabját a legésszerűbben és legelőnyösebben hasznosítsák.

Különösen nagy körültekintést kíván a gazdasági tervezés elkészítése akkor, ha mindjárt az elején ilyen célkitűzést találunk: az idei körülbelül

10 MILLIÓ FORINTOS BEVÉTELT JÖVŐRE 12 MILLIÓRA AKARJAK EMELNI

A termelőszövetkezet akkor gazdálkodik jól, ha a jövedelem nagyobbik felét az állattenyésztés adja, A Táncsicsban idén az állattenyészTöbb gondot a balesetvédelemre

MUNKAVÉDELMI nagyaktívát hívott össze tegnap délelőtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési B ázban. A balesetekkel kapcsolatban Csontos Béla, a munkavédelmi csoport vezetője tartott minden lényeges kérdésre kiterjedő, alapos előadást.

A TANÁCSKOZÁSBÓL

hasznos tanulságokat lehet levonni. Mindenekelőtt azt, — hogy a népgazdaság teherbíró képességéhez mérten hasznos intézkedéseket tett a balesetveszély felszámolására, — többek között a szállítás egyre nagyobb mérvű gépesítésével. Államunk sokféleképpen védeni a dolgozókat. Megalkotta például a munkavédelmi jogszabályok rendszerét, a műszaki és gazdasági vezetőket munkavédelmi vizsga letételére kötelezte,. . Mindez hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb legyen a sérült, rokkant ember.

Az utóbbi időkben megyénkben is csökkent a balesetek száma. 1959. első félévét a múlt év azonos időszakához viszonyítva a kereskedelemben 13.5, az építőknél 15.4, az élelmiszeriparban 14 2 — szállításnál 16.5 százalékkal kevesebb baleset történt.

Persze, ez sem kielégítő, mert több felelősségérzettel, előrelátással sok ember egészségét megmenthetnék. Sajnos, a hanyagság, közömbösség következtében vannak olyan munkaterületek is. ahol a balesetek száma nemhogy csökkent volna, hanem emelkedett, — a mezőgazdaságban például 53.1, a bőr és cipőiparban 5.1 százalékkal, f vas- és fémiparban a sérü'é sek száma kevesebb, de iöbl a munkaképte’enség miatt ki’ esett napok száma, — könnyű a következtetés: súlyosabbak az esetek. A vas- és fémiparban egyedül a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugj árban csökkent a balesetek száma;

Mivel a dolgozók testi épségét, a megfelelő munkakörülményeket jogszabályok biztosítják, keresni kell a balesetek okait, hiszen a különböző védőberendezések felszerelésének elmulasztása, az óvórendszabályok megsértése egyúttal a törvényesség megsértését is jelenti. Nemcsak a dolgozók egyéni, hanem a közösség érdeke miatt is káros.

Éppen ezért halasztást nem tűrő feladat, hogy vál'alat -e- zetőink ne csak a tervteljesítést nézzék, hanem a mun- ? ka biztonságát is teremtsék » meg minden egyes esetben » Emel'ett követeljék is meg

* beosztottaiktól az óvórendsza- | bályok betartását. Gondolja- j nak arra hoev nemcsak szak• szervezeti feladat ez.

♦ VEZETŐ SZERVEINKNEK

| ha a meggyőző szó nem hasz- ? nál — a munkások érdeké* ben adminisztratív eszközök- J hoz kellene folyamodniok J Erre is van már néhány pél- í da, de még nem általános. I Némelyik vállalatnál — így í a Téglagyári Egyesülésnél — í ba'eset miatt vonták meg a I prémiumot. Gyakoribb azon- l ban ma még az hogy felelős- | ségrevonás helyett a vélet• lenre hivatkoznak, vagy áo- » pen a sérültet okolják, indo- j kolatlanul is azt teszik fele* lőssé. Esetenként még nyi'• vánvaló műszaki hiányossá• gokért sem okolnak senkit A

• Szolnok megyei Faipari Vál• lalatnál például 10 ba'esetnél

* a sérülteket tették felel őssé.

’ Pedig a védőberendezések

felszerelésével megelőzhető ; lett volna a baj. A Surján!

* Állami Gazdaságban hét. a { Palotásl Állami Gazdaságban 1 öt baleset oka: ,.a vé'etlen”. f Előfordulnak nagyon fura ; esetek is. A Szolnoki Jár mű- 5 javító Vállalat egyik bizton- 5 sági meebizottját például iOO í forintra büntették, majd 400 l forinttal megjutalmazták. Az | Alfö'di Kőolaifurási Üzemnél í vascső törte el az egyik mun> käs lábát Errefel az egyik i munkacsapatvezető felkeres- I te a laká'án s arra kérte — t va'lia azt. hogy nem a műi

| kahelvén törte el a ’ábát — f mert különben „ugrik a oré* mium.”

|. SZÁMTALAN ilyen p*'da

[ bizonyítia: sok még a lenni- t való a dolgozók védelmében í Egyetlen üzemi vezetőnk sem

> lehet kö7ömböc eziránt fele- I 'őséggel kel' munkálkodni

í a balesetek csökkentéséért

* W I

sertésállományt, s ezzel a hízóalapot. Jövőre kétezer hízó eladását tervezik. Több mint kétszeresére nő a juhállomány is. A következő évben ; már 500 anyabirkával és 360 I báránnyal rendelkeznek.

Legnagyobb fejlődést azon- ! ban a baromfitenyésztés mu- i tatja. Idén 26 ezret adtak át a fogyasztónak, de az ugyanannyi férőhelyes csibenevelőt ennél sokkal jobban ki lehet majd használni. Évi négyszeres váltást feltételezve

KÖZEL 100 EZER ÁRUBAROMFIT NEVELHETNÉNEK

de csak 80 ezret terveznek. Az idei évhez viszonyítva I így is több mint háromszoros lesz a növekedés. Az állatállomány fejlődése legszembetűnőbben a 100 kát. holdra kivetített hústermelésen mérhető. 1959-ben 57, jövőre i már 66 mázsa húst adnak minden 100 kát. hold szántó után.

A növénytermesztés idei bevételét 300 ezer forinttal kell emelni, hogy elérjék a 6 milliót. A nagyüzemi művelés és a termelés profilíro- zása érdekében csökkentik az ipari növények számát, kevesebb fajtát termelnek, de növelik egynek-egynek a területét. Mégpedig azokét, amelyek legjobban megfelelnek a tsz adottságainak, amelyeknek legnagyobb a forinthozama. A termésátlagokat öntözéssel igyekeznek még jobban megnövelni. Öntözik például a rostlent, a burgonyát A bevételen sokat lendít, ezenkívül a vetésforgóban is hasznos a kapáslucerna. 170 holdon állítják be jövőre, s ha csak 1.6 mázsa magot ad is, 6500 forintot jelent holdanként

AZ ÉVELŐ PILLANGÓS TERÜLETE MINDÖSSZE 16 SZÁZALÉK

Ez elég kevés, de ha figyelembe vesszük, hogy 220 hold silókukoricával és őszi takarmánykeverékkel, valamint 550 hold legelővel is rendelkeznek, biztosítottnak látszik a szálas, illetve ballaszt takarmány ellátás.

Szemes takarmányból bizonyosan nem lesz hiány, mert zabot és árpát igen nagy területen, 874, kukoricát pedig 522 holdon termelnek. S ha el is érik a betervezett termésátlagokat, kukoricából pl. 22 mázsát májusi mor- zsoltban, (márpedig a gondosan és idejében végzett mélyszántás és gazdag trágyázás ezt ígéri), akkor biztosítva lesz a takarmányszükséglet és végső soron — az ipari növényekkel, valamint az 1730 hold búzavetéssel — a növénytermesztés 6 millió forintos bevétele.

Jövőre 200 hold rizsen kívül 320 hold szántóföldi növényt öntöznek, ami 'a terméshozamok emelésével hozzájárul az elég szoros gazdasági terv biztonságos teljesítéséhez.

Beruházási keretüket majdnem teljesen kimeríti a 750 HOLD SZIKES TERÜLET MEGJAVÍTÁSA.

Négyszázötven holdat digó- zással, 300-at pedig mesze- zéssel tesznek alkamasabbá a termelésre. Ezenkívül csupán egy 600 férőhelyes juh- hodályt is egy 50-es borjúnevelőt építenek, valamint az állami beruházásból épülő hidroglóbus költségeinek 25 százalékát fedezik.

Természetesen nemcsak az elnök és a főagronómus vesz részt a tervezésben, azt 15 tagú tervkészítő bizottság végzi. Az előzetes terv számait vezetőségi és párttaggyűlésen ismertették. így ezen keresztül azokat nagyjából ismeri az egész tagság. Nemcsak hogy lehetővé feszi k. hanem a vezetők el is várják, hogy a szövetkezet minden tagja gondoskodiék a terveken és hasznos javasltaival segítse, támogassa a orvkészítő bizottság munkáját.

Patkói Mihály

Karácsonyi bánat

i^ohasem szerettem a ka- rácsonyt, a téli napokat. Nekem egy kis ablakot jelentettek földes szobában, kemencekuckót. Pedig az ég, az az órmótlan nagy mocskos színű kucsma korán megnyitotta eresztékeit s a fehéren billegő pilinkélő hópihék ösz- szeütődtek, összekoccantak a szánkók csilingelésével, szivemmel. Csakhát a szánkóhoz, hóemberhez, hógolyóhoz csizma kellett, legtöbbször cipőm se volt.

Azért felejthetetlenek maradnak azok az esték. Nehéz, gomolygó ködgimyát húzott magára olyankor a falu, a bűnbánó hétre hívogató templom harangja is csak azért csapódott rajta át, hogy értésére adja minden istenes embernek.,, imádkozzál... imádkozzál.

Mondom, felejthetetlenek azok a téli esték, a karácsonyok. A főtéren kigyulladtak a villanyok és a fényben játszó csapódó ezüst pikkelyek, csillogó fehér színek bepettyezték az utcán siető- ket. Rárakódtak szájra, szemre, lett belőlük téli köny. Óh, miért is nem másfelé repültek? Milyen buták, milyen buták!

Amikor meg a szobában elfújták a lámpát, megnyúlt a gyertya lángja, felszikrázott a csillagszóró, parányi üstökös pontok hullatták ívüket a karácsonyfa ízű sötétbe. Bizony szép esték, legszebb esték a karácsonyok. Talán még meg is szerettem volna őket. ha nem jön közülük az az egy.

Szebben indult a december, mint valamikor. Vastag hóbundával, reményekkel. — , Hónanok óta kwoornattunk malacra. Hetenként egyszer megszámoltuk a zörgő réz, alumínium, ezüst pénzdarabokat — s aztán bekötöttük azokat abba a harisnyaszár bál csomózott erszénybe.

amely éjszakára apám feje alá került. Keservesen gyűltek bizony abba a pengők, miképpen a Vak Bálint tarisznyájába. A bakafántos Endre bácsi — o kupec — pedig nem engedett. Váltig erősgette: — az alku, alku, isten látja telkemet, tönkremennék, ha alábban adnám azt a malacot.

Hiába, híjjá volt a pénznek. Nem futotta. Pedig én is odaadtam minden pengőmet, amit a kugli-állítgatással kerestem. Milyen örömmel jártam a Népkörbe, ahol délutánonként, szombaton, vasárnap fekete kucsmás, csizmás, hetyke legények, öblöstorkú emberek kuglisgattak. Szaporán állítgattam a kilenc bábut, ha a kugligolyók szétütötték. Olyan volt, mint egy játék. Találgattam, hány babát üt a golyó. Megfizettek. Ha nagyobb kasszákat ütött ki valamelyik gurító, felémlökött néhány krajcárt. Dukált az nekem. Hányszor gondoltam. valami jó lábbelit, melegítő ködmönt vesz majd anyám télire azon a pénzen és odateszi a karácsonyfám alá. De inkább a malac árába pótoltam. Hiába, hijja volt a pénznek. Még így sem futotta

Hanem azért karácsony estén a kupec mégis csak meg- i verte az ablakunkat.

— Gyertek na, nem bánom, hajtsátok azt a disznót, legyen nektek is ünnep.

Hogy igyekeztünk! Trap- poltam apám után, fejemen ■ egy rossz lityak. kabátomat átfújta a téli szél. A bakancsom kegyetlenül összedrótozott szájával csattogva riasztotta fel a csendet és ijedt zúzmara -tel.hők rebbentek az útra. Clúnvoládva. revlikázva

: kísért a csattogás... Szaladj rongyos ... szaladj foltos ...

A malac pedig ott állt ^ már az udvarunkon, olyan mázsányi mangalica lehetett. A kisóiba szalmát szórtunk alája, legyen neki jó meleg puha fészke, hiszen holnap úgyis megöljük. Holnap, karácsony első napján. Milyen boldogok lehetnek a karácsonyok. Szakadt ruhában, csodálkozó szemekben boldogabbak. Azon az estén házunkba jött a menyország. Pedig a Nagy utcában, a Rákóczi utcában, azokban a büszke házakban, amelyeknek kerítését vasra cserélték, plafonokig pöffeszkedtek a talpas fenyőfák. Színes gömbök, ajándékok lógtak rajtuk, és azokon a kapukon zörgettek a betlehemesek. — Oda az úristen is módosán járt. Mégis a faluban mi voltunk a legboldogabbak. Hogyne, hiszen holnap megöljük a hízót.

Hajnalban apám kelt elsőnek. Valamennyien ébren vártuk, majd beszól: öltözzetek gyorsan, disznótor lesz nálunk. Valóban, már jött is visszafelé, árulkodott a kopogása,

— Ébren vagy. Bözsi?

‘— Ébren.

— Nekünk jó jézusunk van. Megdöglött a hízó.

Az'án csak úgy leült a kemence mellé, mint akinek elfogyott az ereje, mint aki még állni se tud. Tenyerébe temette az arcát sokáig, nagyon sokáig hallgatott. — ányám f elhajolt, felült a nyi- '•orgő ágvon húzogatta a vállán, mellén a rissz-rossz szvetterdarahokat. 6 se szólt Talán arra gondolt, hány me lep holmit veheffj’mk volna a malac árán. tüzelőt, szép,

új bolyhos berliner kendőt. Milyen bánatos, csendes volt a karácsonyi hajnal. Odalo- pózott ablakunkhoz, halvány, világosodó kék színt kevert reá ja. Ki törődött vele? Sokáig állt, tiktakkozott az idő szobánkban, ize még most is visszafáj.

Anyám nem sírt, csak ült. Szótlanul, megkövültén, szokásaként, mint amikor adóba foglalni jöttek. Ám ha a végrehajtók el is mentek, a malac nem röfög már többet. Csomója ott sötétedik az ólban, mintha csak aludna. Virradás előtt kivonszoltuk az udvar közepére és a szúrás helyéből cseppenő vér- cseppek annyi nyomot sem hagytak a hóban, amennyit az őszi ökörnyál a levegőben szokott. Nagy szalmakupaccal terítettük le, amelyből úgy csapódott a füst fölfelé egyenesen, mintha pipálna. A korán kelőbbek átnéztek a kerítésen, nagy dolognak tarthatták nálunk a disznótort. Miképpen az is volt. Nagy. szomorú disznótor.

fi amar elvégeztük. Az

** egész malacot kisütöttük szappannak valóba. Am sem azon a télen, sem a többi máson még sokáig nem tudtunk malacot venni. És ha tél derekán, télutón isko-. latársaim nagyritkán kínál-: tak is disznótoros elemózsiá-: val, soha nem tudtam jó- ízűén lenyelni. Valahogy min- \ dig eszembe ötlött az a karácsonyi disznótor, az a karácsonyi bánat. Anyám, aho- nyan akkor felhajolt, felült '< a nyikorgó ágyon s húzogat- '• ta a vállán, mellén a rissz-' rossz szvetterdarabokat. Ta- ' Ián arra gondolt, hány me- leg holmit vehettünk volna ■

mnlnr 'ttg'g tvzpffit új bolyhos berliner kendőt. ■

Milyen szomorúak, bária- ; tosak is lehettek azok a ka- ; rácsonyok. ;

LUKÁCS IMRE '

tésből 4.2, a növénytermesztésből pedig 5.7 millió forint bevétel származott. Hogy a 12 millió forintot biztosítsák, mindkét üzemág hozamát növelni kell. Ugyanakkor el akarják érni, hogy az állat- j tenyésztés legalább annyi be- j vételt biztosítson, mint a növénytermesztés. Ilymódon : 6—6 millió forint jut mindegyikre.

Az állattenyésztés idei 4.2 millió forintos bevétele és a tervezett 6 millió között meglehetős nagy a különbség. Elsősorban tehát az állattenyésztést kell fejleszteniük. Számszerűleg igen nagy növekedést a szarvasmarhaállományban tapasztalhatunk. Az idea évet 80 tehén- ! nel kezdték, 1960-ban már 214-gyel indulnak. S amíg 1959-ben jelentős részben vásárlásból származó 117 hízott sőrét adtak le, addig jövőre 150-et hizlalnak meg, de ez már saját tenyésztésből kerül ki. Újabb anyako- : cák beállításával növelik a

mely egész évre munkát9

megélhetést biztosít