Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-19 / 298. szám
VILAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI MAGUNK HASZNÁRA Sokféleképpen fogalmaztuk meg már a szót: miénk. £ legalább annyiszor sorakoztattuk mondattá: ez az ország a miénk, népünk boldogulása és az egyes ember boldogulását is jelenti. Értheti tehát, hogy nagy figyelemmel hallgatta mindenki, aki akarja népünk boldogulását, g pártkongresszuson elhangzott beszámolókat, és gondolatban kicsit a vitában is részt vett. A felszólalókkal együtt körültekintő alapossággal mérlegelte: hol kell még javítanunk, melyik területen kell előrelépnünk, nagyobbat alkotnunk ahhoz, hogy szebb és szebb legyen a holnap, eredményesebb a holnapután, Ennek akarása több mint egyszerű igenlés. Alkotó munkásai vagyunk a tervnek, melyet a kongresszus javasolta irányelvek alapján dolgoznak ki és amely mutatja, hova érünk el 1965-re. Részleteiben most ne elemezzük a nagyszerű perspektívát jelentő Irányelveket. Inkább ismeretében mondjuk ki: a hamarosan ránkköszöntő 1960 már teljesítésének előkészítése. Megteremtjük azokat az alapokat, amelyek hatásukban biztosítják célkitűzéseink végrehajtását. Éppen ezért az 1960-as év az eddigieknél nagyobb feladatokat ró mindannyiunkra. S ezek között elsősorban talán legfontosabbként kell említeni, hogy még az eddigieknél la fokozottabb gonddal kezeljük az anyagi erőket, jobban sáfárkodunk azzal az értékkel, amit egé3z népünk áldozatot munkája teremt meg. Mert az az igazság: ha takarékoskodunk, magunknak takarékoskodunk, ha pedig könnyen bánunk a javakkal, a miénkkel bánunk könnyen. Különösen fontos ezt mosl elmondani, mivel tanácsaink a közelmúltban tárgyalták és hagyták jóvá a jövő évi költségvetést. Mint ismeretes, Jövőre 72 millió 429 ezer forinttal magasabb összeget irányoz elő a tervezet, s a főösszeg meghaladja a 496 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy megyénkben a tanácsok sokkal nagyobb gondot tudnak fordítani majd a megnő vekedett összegek birtokábai községeink és városaink szé pítésére, szociális és egészség ügyi problémák megoldására az oktató-nevelő munka szín vonalának emelésére. Nem mondhatunk elege azonban csak a fentiek kel. Nem mindegy ugyanis hogy a költségvetés összegei hogyan használjuk fel. H; úgy gazdálkodunk a milliók kai, hogy közben az ezrekre is figyelmet fordítunk, akkor elértük a célt. Az anyagilag biztosított gyorsabb előrehaladás nem csak szóban, vagy papíron, hanem a gyakorlatban is érvényre jut. Felmerül az előrehaladással, a megalapozó esztendővel kapcsolatban egy másik kérdés is. Az irányelvekből min denki láthatta és a Központi Bizottság beszámolójából is hallhatta, milyen nagy gondot fordít a párt és a kormány a községek fejlesztésére, a falusi élet jobbá tété lére. Ennek gyakorlati példáját is adta az Elnöki Tanács rendelete, amely nagyon kedvező feltételeket biztosít a városok, községek fejlesztéséhez. Olyannyira kedvezőeket, hogy tanácsaink hosszabb 'dőre, három évre előre meghatározhatják ezeívben a h - tekben a tennivalókat Ám tegyük hozzá: a kedvező anyagi feltétel csak az egyik oldal. A másikat magunknak kell megteremteni! S ezalatt nem egyebet kell érteni, mint azt, hogy a lakosság által hozzájárulásként befizetett és az állami támogatásból származó milliókat úgy költsük el, hogy annak hasznát lássa mindenki. Ugyanakkor pedig a felhasználás közben keressük, kutassuk a lehetőségét annak, hogyan tudjuk a forintokat még gyümölcsözőbben felhasználni. Rövid kis előrebocsátás ez a jövő évi út előtt. Az itt elmondott kérdésekről még nagyon sokszor ejtünk majd szót. S ez érthető, hiszen amit teszünk, azt a magunk hasznára. mindannyiunk boldogulására tesszük. 103 százalékra teljesítették november végéig éves tervüket az Alföldi Kőolajfúrási Üzem dolgozói. Az elmúlt évhez viszonyítva jelentős mértékben emelkedett az egy berendezésre jutó méterszám, — a tavalyi 7 ezer 640-ről 10 ezer 300-ra. A harmadik negyedév végéig 3 millió 199 ezer forint túlteljesítést értek el az üzemi eredményben. Tehát nemcsak gyors, hanem gazdaságos termelést is folytatnak. Bátran ajánljuk ♦ ♦ • HOLDANKÉNT 30 MÁZSA MÁJUSI MORZSOLT KUKORICA MEGTERMELHETŐ, — ERRŐL NYILATKOZNAK AZOK, AKIK MÁR AZ IDÉN IS MEGTERMELTÉK. — Talán különös, télen, december közepén a kukorica termesztésével foglalkozni, amikor mindenki tudja, hogy ezt a fontos takarmánynövényt csak tavasszal vetik. Mégis nagyon indokolt a vele való foglalkozás, mert a tsz-ekben most készítik a terveket és már most gondoskodni kell a jövő évi bő termés elérésének feltételeiről. Nem túlzás, a megye mezőgazdaságában forradalmi feladatok előtt állunk, s ezek a megszokottnál több bátorságot, lendületet és nem utolsó sorban hozzáértést igényelnek. Jelenleg még az a helyzet, hogy számos vezető egyszerűen lehetetlennek tartja a 30 mázsa májusi morzsolt elérését. Nos, leginkább és elsősorban ezeknek a vezetőknek ajánljuk figyelmébe az alábbi véleményeket. — Itt a mi gazdaságunk, a mezőhéki. Aki nem hisz, az jöjjön ide. Megmutatjuk és bebizonyítjuk neki, milyen eredményeket érünk el az idén. 467 holdon — egyébként ennyi volt az összes kukorica vetésterület — 32 45 métermázsa átlagtermést ér- tünk el májusi morzsoltban számítva. S nem vélet'enül azért, mert akartuk, s mert bátran hozzányu’tunk ehhez a kérdéshez. Jövőre hasonló terveink vannak, de még had említsem meg, hogy az .el egész területre kivetíted átlagtermésen belül volt olyan táblánk, amely 40.9 méter- mázsás átlagtermést adott. KASZA JANOS. KISZ TITKÁR — TISZASJZENTIMREI ÁLLAMI GAZDASAü — Éppen ma utazott Pestre (pénteken) V. Papp Borbála, ifjúsági munkacsapatvezető. a kitüntetések, a jutalma« átvételére. V. Papp BorbáH tízpontos brigád Rágom ceruzám végét s nem tudom, hogyan kezdjem ezt az írást. Nézem az asztal lapját, s hirtelenében arra gondolok, hogy talán ezt az asztalt is ők készítették valamikor. akik szereplői lesznek ennek a riportnak. Azért mondom, hogy „talán’1 és „valamikor”, mert már hosz- szú ideje konyhagamiturákat készítenek a Szolnoki Tisza Bútorgyárban, méghozzá háziasszonyaink nagy örömére, nagyüzemi szinten, olcsó áron. — Áprilistól szeptember végéig 5 ezer darab hagyta el a gyárat — mondja a főA műit év hasonló időszakának csaknem duplájára, 1911 vagon gabona értékesítésére kötöttek szerződést megyénk termelőszövetkezetei Ebben a gazdasági esztendőben a termelőszövetkezetek holdanként két és félmázsával szárnyalták túl a múlt évi hozamot és mintegy 500 vagonnal több gabonát értékesítettek az állam útján mint korábban tervezték. A jövő esztendőben tovább fejlesztik az árutermelést, ezért néhány ezer holddal több gabonát vetettek el az ősszel. Lényegesen több istállótrágyát és műtrágyát használtak fel, mert az a célkitűzésük hogy 1960-ban legalább tíz százalékkal nagyobb gabonatermést takarítanak be az ideinél. A megye mezőgazda- sági termelőszövetkezetei jó őszi munkával alapozták meg a jövő évi termést, ezért nagyobb mennyiségű gabona értéKesítésére is szerződnek. O'-tóber közepétől december 7-ig például 88 közös gazdaság 1012 vagon gabona értékesítésére kötött megállapodást a Terményforgalmi Vállalattal. Az utóbbi másfél hé alatt tovább emelkedett a szerződést kötő tsz-ek száma Üjabb 52 közös gazdaság mintegy 900 vagon gabona értékesítését vállalta, ezzel agyütt két hónap alatt a múlt év azonos időszakának csaknem kétszeresére, 1911 vagon gabona nagyüzemi értékesítésére vállalkoztak, amely után felár is megilleti a közös gazdaságokat A legjobb eredménnyel ezidő szerint a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet büszkélkedhet, amely a szerződéskötés első heteiben 70 vagon kenyérgabona értékesítésére szerződött. A túrkevei Táncsics és Lenin Tsz-ek egyenként 50 vagon gabona értéke sítését tűzték ki célul eddig A jelenlegi megállapodások szerint a karcagi közös gazdaságok összesen 235 vagon kenyérgabonát adnak el az állam útján. A megye közös gazdaságai tovább folytatják a szerződéskötéseket. Az a törekvésük, hogy felesleges gabonájukat teljes egészében az állam útján adják a nép gazdaságnak. technológus Polyik Gyula. Dohát kik ők, az ötezer garnitúra készítői ott a szerelő műhelyben, s a többi munkahelyeken? — erre is kíváncsi voltam. A fiókból dosszié kerül elő, rajta a felírás: „Konaresz- szusi verseny”. — Hát a brigádok! — mondja Polyik Gyula — s már mutatja is: a Kossuth, Petőfi, Vörös, Ság vári, Lenin brigád. A kongresszusi munkaversenyben 500 garnitúrát készítettek terven felül. — És kik a legjobbak-! — A maximális tíz pontot elérő F. Bede László-brigád Első osztályú, selejt nélküli munkát végeztek, nem volt egyetlen igazolatlan hiányzás sem, a szakmai tanfolyamokon is résztvettek mind a tízen. Benn a szerelőműhelyben Szolnoki István elvtárs, a brigád vezetője éppen a következő üvegrész berakásához készülődött, amikor neki is feltettem a kérdést: hogyan sikerült? A brigádvezető szeme végigsiklott emberein. amikor elkezdte: — Úgy, hogy jól dolgoztunk. Tudja, még az elő- meót is bevezettük. _ — Ellenőriztük egymás munkáját, csak akkor adtuk át a MEO-nak a munkadarabot. amikor az valóban kifogástalan volt. Azt már Polyik Gyulából tudtam meg, hogy a filléreket érő apróságokból (szeg, zár, stb.) több mint 4 ezer forint értéket takarított meg az F Bede-brigád. S azt Is, hogy megkapták — tegyük hozzá, teljesen megérdemelten — elsőnek az üzemben a ..szocialista munkabrigád” címet» — S mindannyian a 150 forintos jutalmat — fűzte hozzá Szolnoki István. És a brigád most azért dolgozik, hogy meg is tartsa a büszke címet. K. Molnár István — ki tudná megmondani, hogy a nap hányadik szekrény felsőrészét állítja össze, vagy a szekrényfalakat szerelő Balogh Sándor üres keze hányadik darabot adja tovább Sándor Józsefnek, Szendrei Zsigmondnak, Boros Bélának, s a többieknek, hogy végül S. Nagy Imréhez kerüljön a szekrény. Nagy a felelőssége S. Nagy Imrének is. ö adja meg az utolsó simításokat a kredencnek, csiszol, javít, s ő még szólhat, ha komolyabb baj van. Nem messze tőlük két ipari tanuló fúr, fűrészel és farag. — Ők mit csinálnak? — kérdem Polyik Gyulától. — Tűzifajátékot. — Hát az meg ml? — A mi specialitásunk. — Azokat a fadarabokat, amelyek felhasználhatatlanok, úgy is feltüzelnénk. — Most azonban — magyarázza tovább — az üzem száznegyven dolgozója társadalmi munkában gyerekjáték készítést vállalt — Ilyenkor?! — Dehogy. Munkaidő előtt és után. Valóban ötletes, ügyes játékautóbuszoknak örü hetnek nemsokára a bútorgyári gyerekek. A háziasszonyok pedig újabb 500 garnitúrának, hiszen az 1959-es tervet december elején befejező F Bede brigádnak ez az újabb felajánlása a felszabadulási műszakban. bubor ■=» 1 la tíz fős munkacsapatával ezévben 88 kát holdon 46.9 métermázsa májusi morzsolt kukoricát termelt, dr. Ger gely István főagronómu Ta- lajti Bálint üzemegység-vezető irányításával és szakmai segítségével. Ez megcáfolhatatlan tény, s egyben válasz is a bátortalanoknak, a kétkedőknek. — Tehát még csak azt sem lehet állítani a mi majdnem 47 mázsás eredményünk láttán, hogy az a 30 mázsa valamiféle plafon. Erről véler ményem szerint szó sincs. — Szeretném még azt is megjegyezni, hogy ezt a nagyon szép termésátlagot öntözés nélkül érte el V. Papp Borbála munkacsapata. Igaz, — nagy 24 ezres tőszámmal dolgoztak és ez az ami szerintem jelentős figyelmet érdemel. Úgy gondolom, a termelőszövetkezetekben dolgozó kiszívták mindenütt élharcosai ’lehetnének a 30 mázsás átlagtermés elérésének. GYÉMÁNT GYULA, FÖAG- RONÓMUS Gj'émánt Gyula, az Állami Gazdaságok Igazgatóságának főagronómusa a következőket mondotta: — Nem szokásom meggondolatlan és fele'őtlen kijelentéseket tenni. Ettől most Is óvakodon). O'yan tényanyag ált azonban rendelkezésemre, amelynek birtokában bátran ajánlom a termelőszövet’-eze- teknek a 30 mázsás mozgalomban való részvételt. Lássanak munkához bátran, s kezdjék meg mindenütt azon feladatok végrehajtását, amelyekkel a siker bizt ríható. Az Állami Gazdaságok Igazgatóságának Szolnok megyei gazdaságaiban ezévben már kb. ezer holdon termeltünk (persze holdanként) 30 métermázsa májusi morzsoltat, illetőleg ezen belül ennél jóval többet. Jövőre pedig a gazdaságok do’gozói 5 ezer 146 holdon tehát a kukorica vetésterület 80 százalékán fogják elérni ezt az eredményt. — A feltételek jók, jobbak, mint más években bármikor. Gondolok a gépesítésre, a műtrágyázásra és mint elsőrendű dologra, a nagyüzemi táblákra. Én is szeretném hangsúlyozni a tőszámot. Eddig e tekintetben a tsz-ek is elég bátortalanok voltak. Ez még a kisparaszti gazdálkodásból ránkmaradt örökség. Holott a tőszám növelése igen fontos követelmény, persze megfelelő szakértelemmel, — mondotta Gyémánt Gyula elvtárs. * íme a három nyilatkozat. Az a fontos azonban, hogy az elmondottak értő fülekre ,a- láljanak, s a konzervatív fel- fogásuak gondolkodjanak csak el álláspontjuk helytelenségéről. Lássák be, hogy nincs várakozni való idő, s nem lehet olyan álláspontra helyezkedni, hogy majd két-három év múlva megtermeljük a 30 mázsát. Nem lehet, mert adottságaink máris hatalmas területeken biztosítják a 30 mázsás termés el érését, Sz. P. A KTSZ-ek teljesítették éves tervüket Megyénk kisipar] szövetkezetei teljesítették 1959-es tervüket. A kongresszusi ver- senyvállalalások valóravá'tá- sának eredményeként miüt" tégy 20 millió forint értékű tervtúlteljesítés várható. A nyugati hafaFmati április 25-él javasolják a Szovjetuniónak a csúcsértekezlet időpontjául PÁRIZS (TASZSZ). — Az AFP francia hírügynökség jelenti: Jólértesült körökből származó értesülés- szerint Jurán». ciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok megegyeztek abban, hogy április 25-re javasolják a Szovjetuniónak a négy nagyhatalom csúcsértekezletének összehí vását. (MTI). UNGAR GYULA, A MEZŐ- HÉKI ÁLLAMI GAZDASÁG YÖAGRONÓMUSA — Abból indulok ki, hogy Szolnok megyében eltűntek a mezsgyék és nincs ami határt szabjon a fejlődésnek Igaz, a 30 mázsa első hallásra — mivel májusi morzsolt- ról van szó, — kicsit mellbe vágja az embert. Ezt én megértem, mert jómagam is tgy voltam néhány évvel ezelőtt Számos országos jellegű vagy megyei szintű kukorica termesztési tanácskozáson vettem részt. Néhány évvel ezelőtt Izinger Pál szájából hallottam először a holdanként 30 métermázsás átlagtermés elérésének lehetőségeiről. Megmondon őszintén, Akkor én. is. úgy voltam, rpitja most számos tsz vezető. Meglepődtem és bizonyta’ í- kodtam. Azóta már rájöttem, hogy felesleges volt minden ijedtség. A harminc mázsás átlagtermésnél még több is elérhető.
