Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

/ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. november 15. lnie^iu az o-i&'zátyútan Engedje már meg, hogy le­fényképezzük, hiszen ritka látvány parasztasszony mo­toron. — Gondolja? Én is ezen járok már május óta, — Neve? “ Jancsó Antalné. Férjem rakodómunkás a Szenttamá­si Állami Gazdaságban. e=* Szeret motorozni? “= De még mennyire. El­járok ezzel még Fegyvernek- re is.á S ném csak én kedve­lem a „Pannit”, ezen jár az egész család. Férjem ért a zenéhez, gyakran hÍvják la­kodalomba, s mindig motor­ral megy. A lányom most Egerben van, az érettségi után csecsemővédőképző tan­folyamra jelentkezett. De mi­kor hazajön, mindig kézbe­veszi a robogó^ A fiam ugyanígy, “ Rendőrrel nem gyűlt még meg a baja ? =» Még nem beszélgettem vele. De most már sietek, mert ebédet kell főzni a fér­jemnek. Termelőszövetkezetek! 10.— forintos felár és előleg jár a december 15-ig megkötött kenyérgabona szállítási szerződésekre! * Kössék meg a szerződést a helyi Termény for- galmi telepen. A baráti országok fejlődő mezőgazdasága A KÍNAI MEZÖGAZHASA- GI ÖNTÖZÉS NAGT TERVE A kínai mezőgazdasági ön­tözés kérdésével foglalkozva a fii inai Kommunista Párt központi bizottsága 1958-ban rámutatott, hogy egy távlati terv elkészítésénél a követ­kezőkre kell helyezni a hangsúlyt: olyan tervet kell készíteni, amelynek kereté­ben délről észak felé vezetik a Jangce,, a Hűi, a Han és más nagy kínai folyók vizét. Ennek az elgondolásnak az alapján végeztek kutatásokat a kínai vízügyi szakemberek 1959-ben. Természetesen a nagy tervnek még csupán csak a körvonalai bontakoz­nak ki, de az máris látható, hogy a párt központi bizott­ságának elgondolása helyes és megvalósítható. A terv célja és fő vonala A terv célja, hogy teljesen kihasználják Kína hatalmas folyóinak roppant gazdag vízitartalókait, nagy vízmű­veket és erőműveket építse­nek, hogy ezzel is elősegít­sék Kína gazdasági és kul­turális fejlődését. Konkré­ten a terv azt jelenti, hogy egyforma gyorsasággal fog­ják fejleszteni Kína észak- nyugati. délnyugati és északi részeit • Ismeretes, hogy északon, beleértve Sincsjant, Belső- Mongóliát, Csinghájt, Csjan- szut, Sanhszit, Honant, Ho­pe jt és Santungot, állandó probléma az aszály és a víz­hiány. — Ez egy jó öntözési terv megvalósításával meg­oldható probléma. Annál is inkább, mert az esőből szár­mazó csapadékot nem szá­mítva, Kína folyóinak és ta­vainak átlagos víztartalma meghaladja a 2,600.000.000.000 köbmétert. Elegendő víz van tehát. A problémát csupán az okozza, hogy az ország területi megoszlása szerint nem jól helyezkedik el a vízmennyiség. Nagyon gaz­dag vízförrások vannak dé­len, annál szegényebb azon­ban vízben az ország északi része. Kiszámították, hogy míg északnyugaton mind­össze 30—40.000 köbméter víztartaléfe esik egy négy­zetkilométerre, addig délen az egy négyzetkilométerre jutói vízmennyiség eléri az 520.000 köbmétert is. A kínai mezőgazdasági öntözés nagy tervének a feladata, hogy ezt az egyenlőtlenséget kiküszö­bölje és elérje, hogy a ha­talmas ország minden terü­lete tobbé-kevésbé egyenlően legyen ellátva éltető vízzel. HARC A SZÁRAZSÁG ELLJEN LENGYEL- ORSZÁGBAN A szárazság a lengyel me­zőgazdaságra is súlyos kö­vetkezményekkel járt AmeJ zőgazdasági minisztérium tu-, dományos és műszaki taná­csa felmérte a veszteségeket és útmutatásokat adott ki a parasztok számára a száraz­ság következményeinek eny­hítése érdekében. A tudományos és műszaki tanács közleménye megálla­pítja, hogy az őszi vetés a szárazság miatt az ország túlnyomó részében késett. Az elvetett ősziek a szárazság miatt sokhelyütt nem csíráz­tak ki. Az őszi vetéseknek csupán 30 százaléka kielé­gítő állapotú. A közlemény azt taná­csolja a földműveseknek, hogy ahol megkezdődött az esőzés, a gyengén fejlett, vagy az eső után kicsírázó búzát és rozsot erősítsék pót­lólagos nitrogénműtrágyá- zásSal. Ahol a talaj kiszára­dása, kiégése miatt nem si­került megmunkálni a rózs­ás búzaföldeket, vessék az őszi gabonát a kapások után. Tavasszal erőteljesen kell majd nitrogénműtrágyával trágyázni az őszieket, hogy a gyengén fejlett gabona erő­teljesebb fejlődésnek indul­jon. A parasztok gondoskod­janak tehát idejében meg­felelő mennyiségű nitrogén­műtrágyáról. Miv.el feltehe­tő, hogy a rosszul csírázott vagy gyengén fejlődő ősziek egy része a tél folyamán el­hal, ajánlatos minden- gazda­ságban vetőmagtartalékot tá­rolni az esetleg szükséges nagyobbarányú tavaszi ve­téshez és burgonyát a bur­gonyaültetéshez. A réteket és legelőket koratavasszal szin­tén fokozott mértékben kell majd salétromos és foszforos műtrágyával trágyázni. A MEZÖGAZDASÄG gépesítése BULGÁRIÁBAN A bolgár termelőszövetke­zetek földjein jelenleg több mint 30.000 traktor dolgozik (15 lóerős traktorokra átszá­mítva), 10-szer annyi, mint a háború előtt. A traktorok 90 százalékát a Szovjetunió szállította. A bolgár mező- gazdaság ezenkívül több mint 5200 kombájnt és sokezer egyéb korszerű gépet kapott. Ezidőszerint a főbb mezőgaz­dasági munkákat mind gépe­sítették. Altalaj vezetéses permetező öntözést kér Mezőtúr A Szolnok megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályára ér­kezett be a mezőtúri Bercsé­nyi Termelőszövetkezet ké­relme. A tsz száz holdon al­talaj vezetéses permetező ön­tözésre akar berendezkedni. A solti Szikra Termelőszövet-, kezet példájára létesítendő újfajta öntözési módszer be­ruházása drágább, mint az eddig ismerteké, viszont élet­tartamú hosszabb, s a talaj munkálatai könnyebbek. Az altalajba elhelyezett eternit csövek hálózata fölött nyu­godtan gépekkel művelhetik a termőréteget. iiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiinimiiimiiiiiiiiiiiinmi Istálló átadás A kunmadaras! Vegyesipa­ri Ktsz az ottani Ujbarázda Tsz-nek felépítette a 98 férő­helyes tehériistállót. Az át­adásra november 17-én kerül sor» = MEGKÖNNYÍTIK a szol­noki Patyolat Vállalat dol­gozóinak munkáját. A vasa­lás technológiájának korsze­rűsítésére 60 ezer forintot fordítanak. Szövetkezeti A szakemberek sokat tehetőek Lehet, hogy fez a mondat szólamnak tűnik, pedig nem az. Komoly tartalma az a siker,, amelyet az őszi mun­kák során elértek termelő- szövetkezeteink. S, hogy ok­tóber 28-án befejeztük a ve­tést, az jórészt a termelő­szövetkezeti agronómusok szervező munkájának, helyes irányításának is köszönhető, Az őszi munkák idején is hetenként megtartottuk az agronómusi értekezleteket, ahol értékeltük az addig végzett munkát, s megszab­tuk a további tennivalókat. Gyulai József, a Kókai Lász­ló Tsz agfonómusa összefog­va irányította a közös gazda­ságok szántás-vetési mun­kálatait. A járási tanács ré­széről Térjék! László nyúj­tott segítséget e feladatok megvalósításához. Elismerés illeti Bordás B. Józsefet, a Kossuth Tsz növénytermesz­tési brigádvezetőjét, s a ter­melőszövetkezetek tagjait, akik fáradhatatlanul mun­kálkodtak a vetőmag földbe- tevésén. Nagy Mátyás Jászágó. Segít a „nagy család“ Férjem a tiszakürti Hu­nyadi Tsz tagja volt. Sze­rencsétlenség következtében halt meg, s én itt maradtam japró gyermekeimmel. — De )nem maradtam támasz nél- Ikül. A termelőszövetkezetben ] nemcsak az idős emberekkel ]törődnek, de arra is volt ^gondjuk, hogy segítsenek 1 gyermekeim nevelésében, el- ] tartásában. Férjem halála pta minden évben megkap- ítam a háztáji földet és szo- jciális segélyt. j Október 31-én pedig, ami- ikoí a termelőszövetkezet meg- íalakulásának tizedik évfor­dulóját ünnepeltük, az idős .tagokat és engem is meg- | ajándékoztak. A gondosko­dásért köszönetét mondok a • tsz Vezetőségének, tagságá­A TSZ ELNÖK nak, s jóleső érzéssel gondo­lok arra, hogy a nagy család nem hagy magamra, segít, amiben tud. özv. Süveges Jánosné, Tiszakürt. A téli hónapokat tanulásra is felhasználjuk Első levelemben arról ad­tam hírt, hogy hét család 39 kát hold földdel alakította meg a termelőszövetkezetet Most már 1100 holdas gazda­sággal rendelkezik Béke Tsz tagsága. Bizakodóan te­kintünk a jövőbe, hiszen jól tudjuk, hogy az összefogás­sal megsokszoroztuk erőin­ket. A kezdeti nehézségeket leküzdöttük, s az 1960-as esztendő jó termését gondos munkával, a v-ut* Idejében történő elvégzésével biztosí­tottuk. A helyes vetésforgó, a gépi munka, a műtrágya, az állattenyésztés fokozása együttvéve adják azt a lehe­tőséget, hogy egyre többet termeljünk; Ezt a célt szolgálja a ta­nulás is. Most a téli hóna­pok alatt harmincán ezüst- kalászos tanfolyamon tanul­nak. húszán politikai okta­tásra járnak, hárman pedig az általános iskola esti tago­zatán gyarapítják tudásukat Bán Ferenc Fegyvernek, Béke Tsz. Kössünk dohánytermelési szerződést! A dohánytermelők magas beváltási árat, kamatmentes előleget és ingyenes cigaret­tát kapnak. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezen felül 20% nagyüzemi felárban is részesülnek Bortermelők, FIGYELEM! TRANSZPORT HORDÓK 400-600 literig nagyobb mennyiségben kaphatók a szolnoki, kun­szentmártoni és a karcagi MÉH-telepeken. Iskolában azt tanultuk és így is van, hogy egy adott társadalom, 'egy kor szükség­képpen mindig megteremti a maga vezéralakjait. Az a ha­talmas változás, ami néhány megye, köztük Szolnok me­gye mezőgazdaságaban vég­bement, kicsiben az is törté­nelem. Történelmet jelent azért, mert több évszázados szokás, gazdálkodási forma cserélődött fel egy újabbak A megváltozott helyzet új embereket követel, akik vál­lalják. s akik végrehajtják az új helyzet új feladatait. Mer gyénkben 80 ezer kisparaszti gazdaság helyén ma 317 ter­melőszövetkezet működik. Legalább *ennyi ember kellett tehát, akik vállalták, s el tud­ják látni a többszáz, vagy még gyakrabban többezer holdas gazdaság irányítását. És lettek ilyen emberek. Nem valamilyen földöntúli hata­lom küldte őket, nem is más országból jöttek. Itt éltek az­előtt is köztünk, többségük­ben egyszerű parasztemberek. Legfeljebb annyiban tűntek -ki a többiek közül, hogy job­ban, ésszerűbben gazdálkod­tak. Gazdatársaik bizalma ki­emelte őket az ismeretlenség homályából, s egyszerű pa­rasztemberekből vezetők, tsz- elnőkök lettek. Lettek, mert szükség volt rájuk. Ha 1949-ben Bártfai Sán­dornak azt mondta volna va­laki, hogy tíz év múlva egy koséi 12 ezer holdas tgz-t keli vezetnie, biztos nem hitte volna, sőt lehetetlennek tart­ja. Akkor. Ma azonban... Nos, ma már természetes, hogy az egykori 16 holdas gazdából a 11 500 holdas Le­nin Tsz elnöke lett. Most itt ül Karcagon az irodában és derűs nyugalommal beszél munkájáról, a nehéz kezdet­ről. Arról az időről, amikor maga volt az elnök, admi­nisztrátor, könyvelő és pénz­táros egyszemélyban; amikor kasza-, kapanyélhez szokott merev ujjaival fél éjszakákon kínozta az írógépet, hogy egy- egy hivatalos levelet, vagy megrendelést leírhasson. Min­dennap kint járt a területen, pedig már akkor sem volt fiatalember. (55 éves korá­ban választották elnöknek.) Előbb biciklivel, aztán mo­torral Akkor még nem volt ilyen nagy a terület, mégis fáradságosabb volt a munká­ja, mint njost. Azóta nem­csak területileg növekedett, s vált többszörös milliomossá a tsz, hanem szervezettség szempontjából is nagyot fej­lődött. Bártfai Sándornak ma nem 950 embert kell irányí­tania, (bár ennyi a tsz tag­létszáma), hanem csupán nyolcat, tízet. Az esti „kon­zíliumokon” résztvesz az el­nökhelyettes, főkönyvelő, há­rom üzemegységvezető, négy agronómus, s a brigádvezetők közül is néhányon. Először megbeszélik a napi végzett ti Jl.J Mi H JL II II, Jl.JLJ—II—H—IL-II—II—II munkát, majd a másnapi te­endőket. Ez már annyira be- idegződött, szinte vérükké vált szokás, hogy talán' alud­ni sem tudnának nélküle. Vé­gétért tehát a hajdani „ma­gad uram, ha szolgád nincs” állapot Minden posztra meg­felelő embert állítottak, akik ellátják a napi feladatokat. Az elnöknek marad az irá­nyítás és az, hogy képviselje a tsz-t Ö tárgyal a különböző vállalatokkal, üzemekkel, ta­náccsal, intézi á szerződés- kötéseket, áruértékesítést, hi­telügyleteket Természetesen ezt sem egyedül, hanem leg­többször vagy a főkönyvelő­vel, vagy a főagronómussal együtt A főagronómussal és az egyik üzemegységvezetővel készítették el legutóbb az üzemágváltozás jelentését. Érdemes volt azzal is törődni, mert kiderült, hogy a leg­utóbbi nyilvántartás óta 300 holddal kevesebb lett a szán­tóterület. Ma már legelőnek használják, tor kevesebb les2 az adója is. * számlákat, ki­mutatásokat viszont már ma­ga böngészi át, s írja alá. Idő telik a napi posta feldolgozá­sával is. Hetenként egyszer körülnéz az üzemegységek­ben, ami egy héten három napot jelent. Aztán össze kell ülni a Karcagi Kutatóintézet vezetőivel, meg a főagronó- mussaí a tsz távlati tervének elkészítésére. Mert egy el­nöknek nemcsak a holnapra kell gondolnia, hanem arra is, mi lesz, mi legyen öt év múlva. Most készítik az el­adási» vásárlási, üzemviteli iuuuuuuuuuuuuuuuuuuuul; I- előterveket, utána meg a vég-]- legest. Ugyan jól meg kell[ í gondolni, mert milliókról van!- szó. Csak az évi munkaegy-]- ségelőleg 3,2 millió forint,!- amit folyamatosan kell elő-f ” teremteni. Közben olyan [- ügyek is jönnek, mint a halá-l c szók munkaegység problémá-j ja. ök többet, a vezetőség ke-|- vesebbet számolt a háló kö-[ s téséért. Ezt is az. elnöknek! 5 kellett elintéznie, meg ha egy-j- egy ember valamilyen problé-l- mával áll elő, azt sem lehet j- elzavarni. j) Aztán jönnek minden hé-] " ten a küldöttségek. Jönnek azl 7 ország különböző tsz-eiből, aj 1 minisztériumból, Japánból,] Angliából, Koreából. Jönnek I z a szovjet, lengyel, bolgár me-j 1 zőgazdászok, azoknak is meg] z kell mutatni a szövetkezetét. í !. este pedig elbeszélgetni ve-j i, lük, hogy mindezt hogyan esi-1- nálták. ® És Bártfai Sándor úgy ve-j j zet, tárgyal, irányít, mintha | z egész életében ezt csinálta]- volna. -.Pedig még 10 évej 7 sincs, hógy elnök lett. S mind-! _ ezt hat elemivel, meg tán egy] r kéthónapos Ezüstkalászos tan-j- folyammal végzi. Különösebb! | „iskolája” nincs, a gyakorlat,] t a közösségi élet azonban meg-f- tanította a szükséges tudni-[ £ valókra, és felszínre hozta.[ ' kifejlesztette rejtett képessé-E j geit. Egyszerű parasztembe-C r rek így váltak sokszáz ember]; munkájának, sorsának irá-E . nyitójává. í Patkós Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom