Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-15 / 269. szám
I 1959. november IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Űj utcák — új házak — új emberek J Üj utcák születése — rejtélyes fo yamat. Nem a telek- könyvben születnek, bár annak is szerep jut benne, — Nem is csupán azzal, hogy mindenünnen alapok nőnek ki a földből, később falak, meg . tetők. Ez is hozzátartozik. Azt sem lehet elhanyagolni, hogy egy napon súlyos gépek jelennek meg a házak között, maguk előtt tolják a földet, gyalulják, akár az asztalos a fát és az emberek távozásuk után azon veszik észre magukat, hogy a szemben álló házakat elválasztó sárt enger helyén átjáró húzódik már. Az utca önálló életet él Szomszédok teremnek: az, hogy már a szomszéd is ismerős, az a születés tényét bizonyítja. Aztán végül a bejáratot elzáró drótkerítést Is lebontják, vagy akár házat is: kész az utca. Ilyen utcáikat Szolnokon is találhatunk. Tollászkodó kis utcák, féligkész házakkal, de sokban már egy éve is lak- ■ nak. A Vécsey és Batthyány utca új házsoraiban jártaim. Akad közöttük egyszoba- összkomfortos kis otthon, meg nagyobb, palatetős, rangosabb porta: de az egész szépen egybeforr. A Batthyány utca szélén este kilenc-tíz óra felé még villanyfénynél is építkezik Didek László, meg özv, Kovács Sándorné. • Tóvári Ferenc, a Járműjavító kazánfűtője alszik már, amikor este nyolc óra tájt otthonában kopogtatok. Alszik, a tiszta szép szobában, a száraz falak között, a saját házában. Ne zavarjuk most őt, adjuk a szót a feleségének, aki vele járta végig az egész életet — a sok-sok szűk, dohos, nedves, drága lakást is. •— Amikor úgy 1938-ban a Szántó-Utcában laktunk —, meséli, egyszer annyira elöntött bennünket a víz, hogy a földes szobában úgy mertük vödörrel. Aztán homokot hozatott a háziúr, padlót tétetett rá •— elrothadt az is három év alatt, akár egy od- vas fatörzs. — A kislányom négyéves korában tüdőgyulladást kapott és hosszú évekig kecelték kórházban. A lánya, Zsombók Istvánná, szintén ott ül egy kicsi pádon, a fűtött konyhában, mosolyog, — Tóvári néni, árulja el, igazán gondolta-e valaha, hogy ilyen otthont épít magánka? — Még álmodni sem álmodtam róla. * Vörös László háza a Vécsey utcában szerénykedik — kívülről nem is sejteni, milyen tökéletes gonddal tervezték, építették, rendezték be. Építője, Vörös László, raktárvezető a Papírgyárban. — Ne írja azt, hogy én építettem. Nem lenne igaz. Mi építettük az asszonnyal. A feleségem tanít a Kassaiúti iskolában. Higgye el, nagy dolgokhoz nem elég egy ember elhatározása. Házépítéshez megértő feleség kell. Hiszen lehet, hogy magában a munkában a férfire hárul a nagyobb rész, de az asszonynak gondoznia kellett a két gyereket és bizony a két „nadrágszíj meghúzás” esztendőben is gyönyörűen, egészségesen nőttek. A kisebbik talán akkor született, amikor lerakták a ház fundamentumát. A lakás olyan, hegy megértem Vörös László félig titkolt, hüszke mosolyát — etázsfűtést szerelt be és így a két szoba Összkomfortos lakást a cirkuláló víz melegíti. Kevesebb tüzelő fogy és az sem utolsó dolog, hogy a meleget a fűtőtest csapjával lehet szabályozni. — A rádió hangszóróját viszont kivezette a konyhába, hogy a nagymama, aki ott főzöget, mindig hallgathassa a zenét. ötvenezer forintot kaptak OTP-kölcsönként, segített a gyár, segítettek a munkatársak. És a Vörös család kis palotája készen áll: — Nyáron fűmaggal vetem be a kertet: ne járjanak a gyerekek az utcára játszani. Hiszen itt lesz a mi käs Versailles-! parkunk. Sok új házépítőről írhatnék még. Megemlékezhetnék dr. Sebestyén Gyuláról, a Cukorgyár csoportvezetőjéről, aki hosszasan ecsetelte a házépítés problémáit, sőt azt is kijelentette: még egyszer nem kezdene hozzá. — De most, hogy már készén áll, megbánta? — Ugyan... — mondotta. — hát lehet ezt megbánni?... Kóczián Zsigmond is külön riportot érdemelne. Agglegény léttére fogott fészekrakáshoz. Egy szoba, összkom- yortos otthont épített magának és a környékbeliek azt mondják: mióta nekifogott, nincs más szerelme, csak a ház. Azelőtt — mondják —, néha a pohár fenekére nézett. * Űj utcák születése rejtélyes folyamat. Szerephez jut benne a telekkönyv, az anyag, a gépek. Motorja az embereik hite, hogy a szorgalmukkal szerzett házak nemcsak nekik de gyermekeiknek is évtizedeken keresztül nyújtanak kedves, hangulatos otthont, ■— baracs — iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiimmm Mihályfalvi István tudományos kutató előadást tart Budapesten Mihályfalvi István, tudományos kutató — aki Kisújszálláson munkálkodik — november 19-én a TIT meghívására előadást tart Budapesten a Kossuth klubban. „A rizses vetésforgó üzemi bevezetésének jelentősége” címmel tájékoztatja hallgatóit intézetének eredményeiről. 1ÖMEGKAPCS0LA11LNK ALAPJA A SZÓ ÉS A TETT EGYSÉGE A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresz- szusára készülünk. Ez az esemény nem csak a párt tagjait foglalkoztatja, hanem egész dolgozó népünket, hisz a kongresszus kihatása is az egész dolgozó népet érinti. Kongresszusunk jelentőségét növeli az a körülmény is, hogy a párt az ellenforradalom óta eltelt három esztendő sikereit, tanúlságait viszi, tárja élénk. Van mivel kiállni, van mivel a kongresszus elé lépni. Három év távlatából ezernyi tényezőt összesíthet a párt abból, amivel bebizonyította: következetes, meg nem torpanó képviselője a nép ügyének. Az ellenforradalom után a párt teremtette meg újra a rendet, nyitotta meg a fejlődés addiginál is szélesebb, — egyenesebb útját, s mutatta meg annak a jövőbe vezető szakaszát. Három éven át sokat tanultunk, tapasztaltunk. Azt. hogy a párt helyre hozta. kiigazította tömegkapcsolatban addig meglévő hibákat, hogy a történelmi fejlődés követelményeinek megfelelően dolgozhasson. A párt számára elengedhetetlen a tömegékkel tartott kapcsolat, s e kapcsolat szilárdítása, elvi és gyakorlati kérdéseinek alapos elemzése. E három év távlatában erről van mit mondanunk. — Mindenek előtt az, hogy pártunk ás a dolgozó tömegek kapesoA második ötéves terv irányelveiből „öt év alatt állami erőből, valamint -állami támogatással és a lakosság megtakarításaiból — a 15 éves lakásépítési terv részeként — mintegy 250.000 lakást beli építeni...’' FENYŐILLATÚ GYÁR Emlékszem, gyermekkorom egyik meséjét egy favágóról hallottam. A favágó egyedül élt és fákat fogadott család helyett örökül, azokat gondozta, ápolta. S amikor eljött a tél, csak nagy szívfájdalommal mert néhány fenyőgaly- lyat tűzre vetni. Később már azt sem, mert a szélfútta fenyők panaszos suhogása egyszerűen megrikatta... S a favágó inkább megfagyott, minthogy kivágjon akár egy fenyőfát is, hogy megmelegítse gémberedett testétEddig szól a mese. S bár a főhős példáját nem ildomos követni, mégis rávezetett engem a természet az erdő, a • fák szeretet éré. Am, most nem mesebeli, vagy élő favágókról akarok írni, hanem azokról, akik a kitermelt hatalmas rönköket feldolgozzák, hogy ház. vasúti talpfa, hordó és még sok sok minden legyen belőle. De a SzoLnoki Fűrésztelepen (mert bizonyára sejti olvasónk, hogy erről lesz sző) egyebek mellett a fenti népmese meghökkentő, de mégis elgondolkoztató tanulságának reális példáit U kutattam azért m p~ Látja, ez cseh import fa — mondja Török László üzemmérnök. A sínpályán négy ló, két rönkkel megrakott vagont húzott maga után. .— Miről ismert rá? ■a Mert csak Csehszlovákiától kapunk rönköt. kéregmentes kökből, ott, a hatalmas, nyitott fürészcsarnokban. * A közel száz éves fűrésztelepnek a szintén régi füré- szes családból származó, — népszerű Bandi bácsi, — Nagy András — a vezetője. — Übermas Fries? — Ezt a kérdést bizonyára sokszoi tette már fel Nagy Andrásnak Heller Gyula, anyagtéri művezető, de a többiek is a fűrésztelepen. — Az emberek nálunk £ hagyományos német szakkifejezéseket használják még most is — magyarázza as üzemmérnök. A kérdés azt je lenti „Jó-e a parkettléc túl- mérete?”, mert a megadot szabvány csak a száraz faárura vonatkozik. — Ugy-e kellemes ez a fe nyőfa illat? — fordult hozzám nevetve Heller Gyula. — S milyen egészséges! 1925 óta szívom, de mégmnindií nem teltem be vele.j^alósá- gos fenyveserdőben érezzül itt magunkat télen-nyáron. ■— Ez különben az Óbuda Hajógyár vontató uszályaiho: készült — mutat rá egy szé pen összerakott dörzsfa ra kományra. — Emitt három vagon palli és deszka volt. Most szálU főttük el a Vörös Csillái Traktorgyárba. Az újjáépítet Gellért Szálló és a felújítói Hullánvasút gerendáit is m adtuk, az osztrákoknak s ,1 nyugatnémeteknek pedig par kettet. Tekintetével szeretettel si Utolsó szavait alig értettem, mert a többmázsás fatörzsek fülsiketítő dobbanással gurultak lefelé vagonágyukból. Kisspál Sándor és Drab János nyolc-nyolc embere gyakorlott mozdulattal görgette lefelé a nehéz fatörzseket. Nehéz ez a munka. De Kisspál Sándorék mégsem csinálnának mást semmi pénzért. Évek óta együtt, ide járnak dolgozni mindahányan. S hogy jószíwel, kedvvel — most is bebizonyosodott. Félóra alatt ők is, Drab Jánosék, is „kipakolták” mind a 40 köbmétert. — Pedig veszélyes is a rönkkirakás — jegyzi meg újból Török László. — Különösen az „N y y” típusú vagonoknál. Itt ugyanis köny- nyen kiugorhat a rakonca és ha a biztosító lánc is elszakad, már bekövetkezett a baleset. Télen, amikor síkos a fák törzse, mégjobban kell vigyázni. A hatalmas rönkhegyek ezután sínpályájukon a fü- részcsarnokba „utaznak”. A Hoksáriak, a Hamziak, Pálinkások — régi híres szolnoki fürészes dinasztiák utódai — és mások deszkát fűrészelnek itt a bútorgyáraknak, a Georghiu Dej-Hajógyárnak •gerendákat készítenek. A fűrészgépek ládát, parkettet, vasúti talpfát, hordódongát varázsolnak még elő a rontani törekszünk, egységes, közös igyekezettel mindig megtaláljuk a módját annak, hogy a legjobban haladjunk előre. Ez év márciusában pártunk úgy látta, megvalósíthatjuk a 3 éves tervet előbb, mint azt előzőleg gondoltuk, ha kikeressük azokat a módszereket, ha összesít- _ jük azokat az erőket, amelyek ennek leghatásosabb biztosítékát Javasolta, hogy rövidítsük meg a tervidőszakot. Akiknek pedig elsősorban hasznukra van ez az időrövidítés azok mindannyian tettekkel, a kongresszus tiszteletére tett felajánlásokkal válaszoltak. Most már azt is tudjuk, hogy amilyen őszinte, egyenes volt a javaslat, olyan kerek, félreérthetetlen volt a válasz. „Vállaljuk, megcsináljuk”. Ez fejeződik ki abban az 53 millió forintban is, amelyet megyénk iparának dolgozói terven felül ez év első háromnegyedében elértek. Mindez természetesen azt eredményezte, hogy ez idő alatt iparunkban a havi átlagkereset is 3 8 százalékkal növekedett, a múlt évihez viszonyítva.. Ez tehát a nyitja a dolognak. Az, hogy célunk az emberek, a dolgozók jobblétének elérése, eszközünk pedig: velük egyetértésben, velük megbeszélve teremteni meg. S ha azt mondjuk, hogy pártunk, politikája, azt értjük alatta: nevelő, felvilágosító munkájának tartalmát a gazdasági célok meghatározása, azok végrehajtásának megszervezése jelenti. Vagy fordítva: Politikánk nem más. mint a tonnák, mázsák, hektóliterek mennyiségének növelése, életkörülményeink állandó javulásának, kulturált? ságunk növelésének megszervezése, M indehhez az embereket politikai érvekkel meggyőzni, nevelés utján újból és újból elvezetni őket ahhoz, hogy mindenből a közös és saját érdekeik szálait tudják kikeresni. Senki nem is hiheti, hogy az ideológiai munka nélkül lehet jó építő munkát folytatni. De téved valaki, ha nem látja meg, milyen nagy hatással van a gazdasági siker az ideológiai és kulturális fejlődésre. A kongresszusra készülve kimondhatjuk: a párt politikájának hatására növekedett a bizalom, az aktivitás. De azt is hozzáfűzhetjük, hogy ennek az aktivitásnak megőrzésén, állandó táplálásán őrködni kell. Senki nem hagyhatja figyelmen kívül azt a történelmileg igazolt elvi álláspontot; a szocializmust fölépíteni csak a tömegekkel, azok megnyerésével lehet, hogy az új társadalmi rendet a dolgozó tömegek számára építjük. És ennek a fontos cé:ki- tűzésnek legjobb eszközét legközvetlenebb módját újból és újból meg kell tanácskozni. ismertetni újból és újból el kell fogadtatni velük. Ez az az eszköz, amely a mi társadalmunk építését, a ml pártunk módszerét megkülönbözteti minden társadalmi rendétől. Az, hogy célunk és eszközeink egységesek, egybehangzanak, nem térnek el egymástól, mert itt a többség érdeke, a többség akarata érvényesül Borsi Eszter Sorozatgyártási enged ily kellene ra a közeljövőben megkapnák a sorozatgyártási engedélyt, hiszen a belföldi igények kielégítése mellett nagy exportlehetőség is kínálkozik. Jó lenne, ha a mostani 10—12 gyártmány helyett csak az új egyirányú tárcsát kellene gyártaniuk. Könnyebb volna ezáltal az anyagbeszerzés, a munkaszervezés és emellett számtalan előnye volna ennek. A gépgyáriak óhaja figyelmet érdemel felettes szerveik részéről« 4 mogatja végig birodalmát: a| gerendák, deszkák, lécek,1 padlók, parketek, praktikus! rendberakott gyantaillatú so-| kaságát Halkan mondja: — Tudja — szeretni, érez-! ni kell ezt a szakmát. S vi-| gyázni, óvni kell a fát, akár! a gyereket \ * Benn, áz irodában négy ok-| levél díszíti a falat. | — Amint látja, nem szim-| metrikus még minden. — A szimmetriához kellene még| egy oklevél. Nagy András üzemvezető! mondotta ezeket a szavakat. | De hogy meg lesz a szim-; metria — az bizonyos. A fűrésztelep 254 dolgozója 960; ezer forintot jelentő kong-; resszusi vállalásából 800 ezer* forint értéket már teljesített.) Az elmúlt negyedévben kő-! rülbelül 15 ezer köbméter; rönkfát dolgoztak tfiiL • Szolnok gyűrne gyedében, j ; ott a Papírgyafö. Bútorgyár; és a Vágóhíd szomszédságá-\ ; ban — a Fűrésztelepen — szeretik tehát a fát. Értő gonddal, célszerű okossággal . munkálkodnak azért, hogy az . ember hasznát is vegye az . erdők e kedves, gazdag-szép ajándékának. , S azt hiszem, ez nagyszerűbb művészet a mesebeli , favágóénál, aki hiába élt sze- | relmetes fenyőfáiért, megfa- t gyott. mert nem volt képes- i sége élni velük, mert nem 1 tudta felhasználni azt a néhány fenyőgallyacskát... i - Bubor Gyula j latát a szó és a tett, a cél és az eszköz egysége szilárdította meg. Az, hogy az eltelt idő alatt pártunk irányvonala egyenes, ingadoziásmentes volt, s ez egybeesett a dolgozók óhajával, vágyával. — Az MSZMP a tudományos marxizmust mindennapjainkra megfelelően alkalmazta, s hozzáadta az emberek, a szocializmus építése közkatonáinak véleményét, elgondolásait. Ezzel mélyebbre gyökerez- tette a szocializmus eszméjét a munkások, dolgozó pa rasztok, haladó értelmiségiek sokaságában. Az ellenforradalom után az MSZMP hitet, bizakodást öntött az embereikbe: lesz kenyerünk, kiheverjük a pusztítást. konszolidáljuk a helyzetet. ügy lett, s mindany- nyian megnyugvással, örömmel vettük. Válasszuk el az ellenséges nézeteket, az alap- jában véve jóindulatú emberek tévelygéseitől hirdette a párt, s ebben Utat is mutatott. mindannyiunknak. Tegyük, mert tehetjük gazdagabbá, jövedelmezőbbé mezőgazdaságunkat tűzte ki pártunk, s megyénkben szinte minden dolgozó paraszt megfogadta a jótanácsot. Most kongresszusunk egyik feladata lesz, hogy az évek során vívott harcok tapasztalatait összesítve kidolgozza a jövőbe vezető út újabb szakaszát. Ebbe ismét bevonja a dolgozó nép minden rétegét. Hogyan? ügy, hogy a kongresszus előtt hetekkel a nép elé tette az Irányelveket: Itt van. Beszéljünk politikánkról, a második ötéves tervünk kidolgozásának irányelveiről adja hozzá mindenki a közérdeket szolgáló javaslatát. Aztán majd amikor megvalósításra kerül <a sor ott legyünk mindannyian. Ott legyünk, hogy ha mindannyian egyetértünk abban, mindannyian tegyünk is valamit azért, hogy közelebb hozzuk a szocializmus felépítését, hogy mielőbb arról számolhassunk be önmagunk előtt; karjaink erőfeszítésével, lankadatlan munkával gyorsan., mesterek módjára formáljuk történelmünket. P ártunk nem egyszer kért már javaslatot, tanácsot a dolgozó tömegektől, nemcsak párttagoktól, párton kívüliektől is. A művelő- jdési irányelvek, a munkás- íosztály helyzetének javításáról szóló határozatok kidolgozásában ezrek és tízezrek vetítek részt, s épp ezért milliók helyeslésére, rokonszenvére (talált. De nem csak a határozat puszta formája, monda- jnivalója ragadta meg az embereket. Annál is erősebben ihatott az a tudat, hogy e szép, mindenki helyeslését kiváltó (elvek, célkitűzések nem magadnak csak szavak. Tettek, (a szavakkal egybehangzó telitek követik s követték is azt (Sok esetben már ott az üzem iben, a helyszínen Az ilyen módszerek tehát segítik a párt jnolitikai vonalának szüntelen (korrigálását, segítik a kitűzött célok gyors, biztos megvalósítását. f Az eddigiek tehát bizaloméinál. hittel töltenek el bennünket. S épp ezért nagy a (várakozás. Világos a cél (előttünk. Az eszköz pedig, (amellyel mindent megvalósíA Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár kollektívája a közelmúltban új egyirányú tárcsát kísérletezett ki. A régi 13 levél helyett, 24 van rajta. Acélöntvény helyett hegesztett lemezeket használtak fel hozzá. Teljesítménye elődjének kétszerese, súlya azonos a régivel. A kellő súly biztosítására a főtartó gerendát úgy képezték ki, Ijpgy abba közel 400 liter vizet tudjanak önteni. Az üzem vezetői szeretnék, ha új konstrukciójuk-