Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-10 / 264. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! (SZÓIAM MEGYEI') Nemzetközi szemle * AZ ÜZEMVEZETÉSRŐL * Filmesekkel a fehér asztal mellett A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam. 264. szám Ara 50 fillér 1959, november 10. kedd Növeljük a zoldségtermő területeket! Tegnap a megye földművesszövet kezetei nek elnökei és a járási központok osztályvezetőinek részvételével tanácskozást rendezett a MÉSZÖV Szolnokon, a városi tanács tagytermében, Varga Illés, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke beszámolójában a földművesszövetkezetek munkájáról szólott. Elmondotta: jelentős eredményeket értek el a termelőszövetkezetek szervezésében és megszilárdításában. — Ugyanakkor figyelemreméltó javulás tapasztalható a kereskedelmi munkában, a mozgalmi tevékenységben és a vagyonvédelemben; Negatívumként értékelte a részjegy befizetésben és a tag- szervezésben mutatkozó lemaradást: A feladatokról szólva elmondotta: földművesszövetkezeteinknél tovább kell szilár dítani a társadalmi tulajdon védelmét, nem szabad megAz új és a területileg megnövekedett tsz-ekben a férőhelyek elkészültével párhuzamosan az istállókba bekötik a jószágot. Az új belépők mindenütt megelégedéssel tapasztalják, hogy a vezetők pártunk és kormányunk rendelkezésednek megfelelően járnak eL A bevitt jószágok, gazdasági felszerelések ellenértékét az előírásoknak megfelelően folyamatosan kifizetik. A közösbe vitt állatokért ezévben eddig csaknem 16 millió forintot, a takarmányért, a vetőmagért több mint kilenc és félmillió forintot, a gazdasági felszeretűrni azokat, akik a közösség vagyonához nyúlnak. A kereskedelemben még tovább kell törekedni az új kereskedelmi formák alkalmazására. Ma már bebizonyosodott, hogy a lakosság az önkiszolgáló és iönkiválasztó boltokat szereti. Éppen ezért a néhány helyen tapasztalható túlzott óvatosságot meg kell szüntetni, A termeltetési feladatoknál hangsúlyozta: jövőre biztosítani kell a földművesszövetkezeteknek a zöldség és gyümölcs ellátását a községek és városok termőterületeiről, — Legalább ilyen jelentőséget tulajdonított a választott vezetőségek működésének, valamint a tagszervezésnek. A beszámolót követő hozzászólások során több földművesszövetkezeti igazgató- sági elnök felszólalt és észrevételeik, problémáik, felsorolása mellett az irányító szervek segítségét kérték: lésekért egymillió 600 ezer forintot kaptak az új beiéA Szovjetunióban járt magyar egészségügyi küldöttség — dr. Simonovits Istvánnak, az egészségügyi miniszter első helyettesének vezetésével — vasárnap visszaérkezett Budapestre. — A magyar-szovjet egészségügyi egyezmény értelmében idén már másodízben járt nagyobb magyar orvosküldöttség a Szovjetunióban, — mondotta dr. Simonovits István, — Háromhetes útjukon a szovjet egészségügyi szervezést tanulmányozták Üjabb meghívás Hruscsovhoz PÁRIZS (MTI). A szovjet kormányfő franciaországi látogatása előtt egymásután érkeznek a Szovjetunió párizsi nagykövetségére a francia városok meghívásai. Nizza, Lo- rient és Verdun után most a Földközi-tenger egyik kikötővárosa, Sete községtanácsa hozott határozatot: örömmel fogadnák a város falai között Hrusesovot. (MTI). »» Jó kritikái kap Párizsban a Magyar Állami Népi Együttes PÁRIZS (MTI). A Magyar Állami Népi Együttes párizsi előadássorozata a nagy siker jegyében kezdődött el, — erről tanúskodik az, hogy a párizsi sajtó lelkes hangú beszámolókban emlékezik meg a magyar művészek teljesítményéről. Az Humanité megállapítja, hogy az együttes ismételt visz- szatérése a párizsi színpadokra biztos jele művészi értékeinek és egyszersmind sikerei állandóságának: A Libération elismerő beszámolójában megjegyzi: az együttes tipikus példája annak, milyen művészi fokra emelkedhetik egy olyan együttes, amelyet a népi demokráciákban kialakult módszerek szerint alapítanak, formál— Az első csoport az egészségügyi alkotással ismerkedhetett alaposabban. — A küldöttség másik csoportja a gyermekvédelmet tanulmányozta számos bölcsődében, gyermekkórházban és klinikán. — A harmadik munkacsoport a közegészségügyi és járvány ellenes munkát tanulmányozta. Küldöttségünk gazdag tapasztalatokkal érkezett haza. (MTI.) ■ i... - ..^ Csaknem 30 millió forintot fizettek ki pők. nak és vezetnek. (MTI). ....—....— Ha zaérkezett a Szovjetunióban járt magyar egészségügyi küldöttség A Ssolnok megyei tsx-ek várható bevétele A tagok részesedése kb. 315,7 millió forint lesz — Nőtt a növénytermesztés 100 holdra jutó bruttó bevétele A várható jövedelem. Mennyi lesz, hogyan lesz? Sok embert foglalkoztat manapság ez a kérdés. Elsősorban és talán leginkább az új tsz-ek gazdáit. Ez érthető, hiszen az idei jövedelemelosztás még sok új belépőben segíti eloszlatni a kételyeket és 6ok emberben erősíti a nagyüzemi gazdálkodásba vetett hitét. Nos, hogy mennyi lesz a Szolnok megyei tsz-ek idei bevétele, erről már alkothatunk hozzávetőleges és elég pontos képet. A zárszámadásig legfeljebb pozitív értelmű változás történhet, tehát több lesz, mint amennyit a mostani felmérések mutatnak, A közelmúltban Szolnok megye termelőszövetkezeteinek vezetői, a járási tanácsok mezőgazdasági osztályának illetékes szakemberével, a bankfiókok képviselőivel megvizsgálták és megállapították a várható bevételeket és kiadásokat. Mindezt hitelt- érdemlő bizonylatokból és más egyéb forrásokból. A számokat és az adatokat a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályán ösz- szesítették. így most kimutatható — persze nem egyenként, hanem megyei átlagban — a várható bevétel, illetőleg jövedelem. Erre a munkára azért is szükség volt. hogy a szövetkezeti gazdák már most lássák, hányadán állnak, mire számíthatnak, a tagok részesedése hogyan alakul. S ahol szükséges, ott bizonyos intézkedéseket tegyenek még a jövedelem növelése érdekében. A számok igen érdekesek és úgyszólván minden ágazatban a szövetkezeti gazdálkodás fejlődését bizonyítják az állandó és egyenletes emelkedést. így ez évben a közös gazdálkodás eredményeként a tsz-ek várható bevétele meghaladja a félmilliárd forintot, körülbelül 583 millió forint lesz. Nagy szám. Rengeteg munka, fáradozás és nagyon sok szép terv, elgondolás va- lóraváltása van mögötte. Megállapítható azonban, hogy a növénytermesztésből a tervezett bevételeket a tsz-ek nem teljesítették. Ennek elsősorban az az oka, hogy a rizs a kedvezőtlen időjárás következtében nem váltotta be a hozzáfűzött reményt. Erről a szövetkezeti gazdák csak kis részben vagy egyáltalán nem tehetnek. Másik ok: a lucerna és a vöröshere magfogás elég gyengén sikerült. Ez viszont már nagyon tanulságos, s arra hívja fel ismételten a tsz-ek vezetőinek figyelmét, hogy nem szabad elhanyagolni e növényféleségek hatásos gondozását, a különböző kártevők elleni védekezést. Az év elején a tsz-ek 188 millió forint bevételt terveztek az állattenyésztésből. Akkor néhányan úgy vélték, hogy ez a tervezés túl merész. Most kiderült, egyáltalán nem volt az, sőt az adottságok kihasználásával még nagyobb eredményeket érhettünk volna el. Az állat- tenyésztésből eredő bevételek így is 196 millió forintot mutatnak a felmérések szerint. Mostanság már mindjobban előtérbe kerül és egyre inkább elfogadott az egységnyi területre eső bevétel, kiadás, stb. mérése. Megállapítható, hogy a 100 kát. hold szántóra eső bevételek az elmúlt esztendőhöz képest mind az állattenyésztésben. mind a növénytermelésben növekedtek. 1958-ban a növénytermesztésből eredő bevétel 100 kát. hold szántóként 79 200 forint volt. 1959-ben 91 ezer 500 forint várható. Az állattenyésztés bevétele így alakult: 1958- ban 100 kát. hold szántóra 76 200 forint jutott, az idén 78 400 forint jut. A növekedés lassúbb és még elég kevés. összességében azonban a várható bruttó bevétel az elmúlt évhez viszonyítva jelentősen javult Még többet mondanak az imént felsorolt számok és adatok, ha a bruttó bevétel alakulását egybevetjük a kiadásokkal. 1958-ban 100 kát. hold szántóra a növénytermesztés kiadásai 54 ezer 500 forintra rúgtak. 1959-ben 50 ezer 400 forint várható. Tehát a tsz-ek kevesebb ráfordítással termeltek többet megyei átlagban. Azért fontos a megyei átlagot megjegyezni, mert ezen belül még vannak jelentős eltérések, jó és rossz irányban egyaránt. Az állattartás kiadásai is csökkentek. Körülbelül 3 ezer 400 forinttal a szóbanforgó területegységenként. Ennek az írásnak most nem célja a számokat elemezni, inkább csak előzetes tájékoztatást nyújt. Az elemzésre még ezután kerül sor elsősorban hozzáértő szakemberek részéről. Feltétlenül nagy figyelmet érdemel mégis a munkaegységek felhasználásának alakulása. Az előbbi évekhez viszonyítva kedvezőtlen (s itt még december 31-ig sokat tehetnek a tsz-vezetők). 1958- ban 100 kát. hold szántóra 43,9 munkaegység jutott, 1959- ben 54 jut. Sok, nagyon sok. Ez a növekedés semmivel nem indokolható, legfeljebb csak magyarázható. A baj eredője azonban legtöbb helyütt a laza norma és az, hogy még mindig nincs mindenütt megfelelő becsülete a munkaegységnek. S végül a várható bevételek és kiadások felmérése az idei részesedésre szintén választ ad. A részesedés ez évben 315,7 millió forint lesz. Ebben szerepel a termény, a termék és a pénz. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ez várható részesedés nem lehetetlen lefelé vagy felfelé egykét millió forintos eltérés. Tavaly a szövetkezeti gazdák részesedése 216 millió forint volt, a növekedés tehát szembetűnő és megnyugtató. Sz. P. A röpítő malom már túl van a házi próbán. Terméskő volt 0 törési próba alapanyaga. Az észlelt hiányosságokat Gábosi Imre Javítja ki. Exportra készültek A jászberényi Aprítógépgyár dolgozói a hazai egyedigép szükséglet mellett nagy mennyiségben gyártanak a népidemokratikus és kapitalista országok rendelésére is különféle érctörőket, malmokat. Az Aprítógépgyár gépei arról nevezetesek külföldön, hogy mind teljesítményben, mind minőségben megállják a legjobbak között is a versenyt. A Mészáros szerelő brigádból Móris Sándor és Király László az utolsó simításokat végzik a gyűrűs malmon, amit először készítőnek külföldi megrendelésre » a gyárban A 800-as forgó granulator indulásra kész Lengyelországba. Váradi József és Sándor Aladár is végez a festéssel,
