Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-10 / 264. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. november 10« Ltnjrtifcicf VTIFMfiJP A béke és a demokrácia biztosításának programja.a Német Szövetségi Köztársaságban Újabb lépés a nemzetközi légkör enyhítésére Hruscsov elvtársnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa harmadik ülésszakán elmon­dott beszéde tovább olvasz­totta a hidegháború jegét. A nyugati kommentátorok is kénytelenek voltak majdnem egyhangúlag arra az állási- pontra helyezkedni — ha meg akarták őrizni objekti­vitásuk látszatát —, hogy a beszéd szerves folytatása a nemzetközi helyzet enyhíté­sét célzó szovjet törekvések- neikj A beszédben felvetett problémák, a megoldásúikra való utalás s maga a beszéd hangja ugyancsak nehéa fel­adat elé állította a hideghá­ború avatott bajnokait, akik továbbra is a Szovjetunió ag­resszív terveiről szóló rém- mesékkel próbálják fenntar- ni a feszített fegyverkezéshez szükséges nemzetközi bizal­matlanság légkörét. Vala­mennyi kommentátor kiemeli a beszédnek azt a részét, mely a kölcsönös engedmé­nyek szükségességére utal. Az államoknak félúton egy­más elébe kell menniük a bé­ke érdekében — mondotta Hruscsov elvtárs. Ezzel a kommentátorok általában — legalábbis megnyilatkozásaik­ban — egyetértenek. A prob­lémák csak ott jelentkeznek, hogy tulajdonképpen hol az út „fele”. És ebben a vonat­kozásiban a nehézségek nem csekélyek.; Előrehaladás a leszerelés ügyében Hruscsov elvtárs a nem­zetközi helyzet enyhülési fel­tételeinek középpontjába az általános leszerelést állította. S ha nem is jelent még meg­oldást, de biztató jelenség, hogy az ENSZ 82 tagállama imponáló egyhangúsággal ha­tározott, miikor jóváhagyta a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös határozati ja­vaslatát. A javaslat a januárban összeülő tíztagú leszerelési bi­zottság elé utalja a leszerelési indítványokat. Megmutatko­zott az is, hogy az ENSZ tag­államainak túlnyomó több­sége támogatja a Szovjetunió javaslatát, amely az általá­nos és a teljes leszerelésre vonatkozik. Már most is re­mélhető, hogy a leszerelési bi­zottság érdemlegesen tudja majd tárgyalni a leszerelési javaslatokat, mert öt tőkés országgal szemben, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország és Kanada, öt szocialista állam, a Szovjetunió, Lengyelország. Csehszlovákia, Románia és Bulgária képviselői ülnek a tárgyalóasztalhoz. E bizott­ság összetétele sokkal kedve­zőbb, mint a régebbi leszere­lési bizottságoké, ahol a nyu­gati katonai tömbök képvi­selői túlsúllyal rendelkeztek. Hátrálás a csúcsértekezlet elől A nemzetközi helyzet eny­hítését célzó erőfeszítések so­rába szervesen beletartozik a kormányfők részvételével rendezendő csúcstalálkozó, vagy csúcstalálkozók folya­mata. Itt az államok vezetői a legfelső síkon tárgyalva folyamatosan megoldást ke­reshetnek a legfontosabb és legégetőbb nemzetközi kérdé­sekben. Az angol, majd — Hruscsov Egyesült Államok­beli látogatását követően — az amerikai hivatalos politi­ka is elfogadta a közeli csúcs- találkozóra vonatkozó szovjet elképzelést. A francia állás­pont azonban, amelyet Bonn is támogat, a csúcsértekezlet mind távolabbi időpontra való elodázását tükrözte. Úgy látszik, hogy ez az elképzelés a nyugati táborban bizonyos sikert aratott, és ez évben már nincs kilátás a kormány­fők összejövetelére. Nyugati ellentétek a háttérben A találkozó időbeni eltoló­dásának okát kutatva, alap­vetőnek a nyugati hatalmak közötti ellentéteket kell meg­jelölnünk. Az angol és ame­rikai vezetők ma már úgy látják, hogy előbb egymás közt kell megegyezésre jut- niok és csak azután ülhet­nek le tárgyalni a Szovjet­unió képviselőivel. Ezért tűz­ték ki december 19-re a nyu­gati kormányfők úgynevezett „csúcsértekezletét”. Korai volna ma még azt fejtegetni, milyen kérdések szerepelnek majd a megbeszélés napi­rendjén. Az azonban bizo­nyos, hogy szóba kerül a nyugati vezetés kérdése is, mert úgylátszik: a Párizs— Bonn-tengely kétsé gbevon j a az Egyesült Államok vezető­szerepét számos kérdésben a nyugati szövetségben. És itt talán nem is annyira magá­nak az amerikai vezetésnek, mint inkább az amerikai kül­politika új irányzatának ta­gadása jelentkezik. Találóan írja erről Walter Lippmann a New York Herald Tribune november 1-i számában: „Adenauer egyetértett ve­lünk mindaddig, amíg az ál­tala sugalmazott politikát kö­vettük. Most azonban nem ért egyet velünk, mert meg­változtattuk politikánkat és a komoly tárgyalások útját ke­ressük ... Elővigyázatlanság lenne, ha Bonn és Párizs át akarnák venni a nyugati szövetség irányítását. Miután pedig képtelenek az ezzel járó terheket viselni, tévedés volna részükről, ha feltételez­nék, hogy országunk helyet­tük viseli majd a terheket és ugyanakkor ők hozzák a döntéseket és diktálják a po­litikát. Amennyiben ők pon­tosan és teljes mértékben is­merik az amerikai közvéle­mény hangulatát, akkor fel­ismerik azt is, hogy nálunk most újra megvizsgálják és felülbírálják Európában vi­selt terheinket...” Nem kevésbé jelentéktele­nek azok. a nézeteltérések, amelyek Nyugat-Berlin stá­tusának megtárgyalására és a Német Demokratikus Köztár­saság esetleges elismerésére vonatkoznak. Persze ezek mellett számos más kérdés­ben is szükségesnek mutat­kozik a nyugati álláspontok összeegyeztetése. Borús telhők a NATO együtt­működés egén Az ellentétek mélysége hozta tehát létre a decem­beri ,,nyugati csúcstalálko­zót”, amelyet a NATO ke­retében tartott megbeszélé­sek előznek meg. A NATO értekezlet lehetőséget nyújt a vezetésből kirekesztett, a nagyhatalmakkal itt-ott el­lentétben álló és elégedetlen kisebb NATO-országokkal is, hogy hallassák hangjukat. — Csak példaként említjük itt: Görögország kibúvót keresett és nem engedélyezte a terü­letén működő „amerika hang­ja" uszító adóállomás kapa­citásának növelését. Ugyanakkor az Egyesült Ál­lamok tovább csökkenti gaz­dasági segítségét, mely ismét -kevesebb lesz 8 millió dol­lárral és a jövő évben csak 28 millió dollárt ér el. Ez za­vart okoz Görögország gaz­dálkodásában, amely na­gyobb amerikai támogatásra számított. A nehézségek azonban nemcsak Görögország és az Egyesült Államok viszonyla­tában jelentkeznek, hanem borús felhők gomolyognak a török—olasz és holland, illet­ve más NATO-országok együttműködésének egén is. Az olvadás nyomán mind­jobban eltűnnek a hideghá­ború jégpáncéljával eddig többé-kevésbé sikeresen elta­kart repedések a nyugati szö­vetségben. Mind nehezebb lesz együtt tartani a mester­ségesen szított háborús hisz­tériával összekovácsolt együt­test és az események tenden­ciája a nehézségek, zökke­nők, hátralépések mellett bíztatást nyújt a hideghá­ború felszámolására, a békés együttélés és a két rendszer közti békés verseny kibon­takoztatására. Közzétették Eisenhower részletes úti programját Washington (MTI). A Fehér Ház szombaton közzétette a világkörüli útra induló Eisen­hower elnök részletes úti- programját. December 3., csütörtök: Eisenhower az éjszakai órák­ban indul egy Washington melletti katonai repülőtérről. December 4., péntek: az e’nök Rómába érkezik, s két napot tölt ott. December 6., vasárnap: ki­hallgatáson jelenik meg a pá­pánál, majd tovább utazik Ankarába. December 7., hétfő: Eisen­hower Ankaráitól Karacsiba érkezik. December 9., szerda: öt órát tölt Kabulban (Afganisz­tán), majd az esti órákban Űj Delhibe érkezik; December 10., 11., 12., 13. Űj Delhi itt tartózkodása alatt Eisenhower megnyitja a nemzetközi mezőgazdasági vásár amerikai kiállítását. December 14., hétfő: az el­nök öt órát tölt Teheránban, majd tovább utazik Athénbe. December 15., kedd: Eisen­hower és szőkébb kísérete — fia és menye — a Földközi­tengeren állomásozó 6. flotta egyik hajójára megy, néhány napot tölt ott és — mint Hagerty, a Fehér Ház sajtó­főnöke megjegyezte — kipi­heni az út első részének fá­radalmait. December 19., szombat: az eLnök elhagyja Párizst, öt órát tölt Rabatban, majd december 23-án hajnalban visszaérkezik Washingtonba. (MTI) Ben Gurion koalícióra hívta fel az izraeli közép pártokat Tel-Aviv. (Reuter.) Az iz­raeli Mapai párt vasárnap tartotta első tömeggyűlését a választások óta. A gyűlésen beszédet mondott Ben Gu­rion miniszterelnök, aki — az Izraeli Kommunista Párt és a szélsőjobboldali Heruth párt kivételével — felhívta valamennyi pártot, csatla­kozzék a Mapai párt kibőví­tett, új koalíciós kormányá­hoz. (MTI.) Dz SZKP Központi Bizott­ságának ajándéka aLEMP Központi Bizottságának Varsó (MTI.) Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt központi bizottságának első titkára november 7-én fogadta Pjotr Abraszimovot, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A nagykövet átadta Gomulkának az SZKP Központi Bizottságának aján­dékát, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bízottá sága számára: A „Testvéri­ség és barátság” című fil­met, amely a Hruscsov ve­zette szovjet párt- és kor­mányküldöttség júliusi len­gyelországi támogatásáról szól. A nagykövet egyben tol­mácsolta Gomulkának Hrus­csov üdvözletét és legjobb kívánságait Az algériai nemzeti felszabadító hadsereg hadifelenlése Kairó (Uj Kína). Az algé­riai felszabadító hadsereg pa­rancsnoksága szombaton ki­adott hadijelentésében közli, hogy az algériai felkelők no­vember 3-a és 5-e között négyszer támadták meg a francia katonai őrségeket és kétízben kemény ütközetet vívtak a francia csapatokkal. A hadijelentés megállapít­ja, hogy az ütközetekben 187 francia katona halt meg és 92 megsebesült. — Az algé­riaiak vesztesége 50 halott és 14 sebesült. Az algériai haderők hat ellenséges páncélozott gépko­csit, két harckocsit és egy vonatot semmisítettek meg, két gépfegyvert és nagymeny- nyiségű lőszert zsákmányol­tak. (MTI.) •A háború utáni években a proletár nemzetköziség alap­ján széleskörű gazdasági együttműködés alakult ki és fejlődött a szocialista orszá­gok között. A Szovjetunió igen jelentékeny mértékben járult hozzá segítségével a testvéri országok szocialista építőmunkájához. Statisztikai adatok szerint a Szovjetunió kivitelének há­romnegyed része a testvéri országokba irányul. A világháborút követő 12 esztendőben a Szovjetunió és a többi szocialista orszá­gok kereskedelmének vo­lumene 6.7-szeresére emel­kedett. A Szovjetunió 28 000 millió rubel hitelt adott ezeknek az országoknak. 1956 és 1958. között a Szovjetunió gép és gépi be­rendezés kivitele (a testvéri országokba) 15-szörösére emelkedett és értékben meg­haladta a 16 000 millió ru­bel!. Ugyanebben az idő­szakban tízszeresére emelke­dett a Szovjetunió vasérc, szén és fémkivitele ezekbe az országokba. A Szovjetunió ugyanakkor a testvéri orszá­gokból nagymennyiségű árut importált, például Lengyelor­szágból hajókat, az NDK-ból és Csehszlovákiából gépeket és gépi berendezéseket. A szocialista országok gaz­dasági együttműködésének másik fontos formája a hi­telnyújtás, a pénzügyi és gazdasági segítség. 1956-tól 1959-ig a Szovjet­unió 1.200 millió rubel hitelt adott Lengyelországnak, 850 millió rubelt Magyarország­nak és 420 millió rubelt a Német Demokratikus Köztár­saságnak. A többi szocialista ország szintén nagy összeg­ben kapott kölcsönt. A gazdasági együttműködés formája az is, hogy a szocia­lista országok közös erővel és közös erőforrásokból épí­Berlin (TASZSZ). A Neues Deutschland vasárnapi szá­mában közölte a Német Kom­munista Párt közelgő értekez­letének határozattervezeteit. A párt központi bizottsága által kidolgozott okmány elemzi a Nyugat-Németor- szágban kialakult helyzetet és megjelöli a Német Kommu­nista Párt feladatait a béké­ért és a demokráciáért ví­vott küzdelemben. A határo­zattervezeteket megvitatásra a párttagság elé terjesztik. A tervezetek kiemelik, hogy Nyugat-Németország az atom­fegyverkezés következtében a feszültség legveszedelmesebb tűzfészkévé vált és mindent el kell követni annak mega­kadályozására, hogy Nyugat- Németország területéről egy harmadik világháború kirob­banjon. A Német Kommu­nista Párt javasolja, a két német állam között késedelem nélkül megállapodás jöjjön létre az atomfegyverkezés el­len, az atomfegyverkísérletek minden fajtájának megszűn­tetéséről. a fegyverkezés ha­ladéktalan beszüntetéséről, megnemtámadási egyezmény megkötéséről a két német ál­lam között, közös német bi­zottság alakításáról a német békeszerződés előkészítésére, az európai atommentes öve­zet megteremtéséről és a két német állam területén állo­másozó idegen csapatok fo­kozatos kivonásáról. A határozattervezetek ki­emelik annak a feladatnak fontosságát, hogy leküzdjék a nyugatnémetországi mun­kásosztályban mutatkozó szét­húzást, és megteremtsék a békeszerető erők egységét. Rendkívül fontos a Kommu­tenek vállalatokat, gyárakat, stb. így például a Bulgáriát és Romániát összekötő Duna-hídat — a „Barátság bídját” — a Szov­jetunió, Lengyelország, — Csehszlovákia, Magyaror­szág, Bulgária és Románia közösen építette. Az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország közös erőfeszí­téssel akarja kitermelni a len­gyel barnaszenet. Október 27-én az amerikai rádió, televízió és sajtó a legnagyobb szenzációként tá­lalta a szovjet önműködő bolygóközi állomás tudomá­nyos eredményeiről szóló közleményt, közölte a Moszk­vából képtávírón kapott Hold­fényképeket. Ma az ameri­kaiak, még ha nem is elég részletesen, de tudomást sze­reztek róla, hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának ülésszaka megkezdte munká­ját. A sajtó az 1960-ra vonat­kozó szovjet népgazdasági tervet és költségvetést az Egyesült Államoknak tett „újabb kihívásnak” nevezi. A New York Times szer­kesztőségi cikkében megírja: „Nyilvánvalóan az a legfőbb moszkvai újság, hogy a szov­jet gazdaság folytatja gyors fejlődését és #a Szovjetunió továbbra is tartani akarja ezt az ütemet". A roppant természeti erőforrások és a beruházások fokozása „biz­tosítja a Szovjetunió hatal­mának további gyors növe­kedését". A New York Herald Tri­bune október 28-i számában megállapítja, hogy „a Szov­nista Párt és a Német Szo­ciáldemokrata Párt kölcsö­nös megértése a béke bizto­sítása szempontjából. A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága felkéri Nyugat-Németország lakos­ságát, hogy szálljon síkra a Német Szövetségi Köztársa­ság atomfegyverkezésének megszüntetéséért, a nyugat­németországi millitarista és soviniszta propaganda és min­denféle militarista szervezet megszüntetéséért a Német Kommunista Párt érvénytele­nítéséért. (MTI) Thaiföld összeesküvést sző Szihanuk kambodzsai miniszterelnök kormánya nak megdöntésére Pnom Penh (Uj Kína). A Nationalist című hetilap ér­tesülése szerint kitudódott, hogy Thaiföld összeesküvést sző Kambodzsa ellen. Október 27-én Bangkokban thaiföldi katonai vezetők ta­nácskozást folytattak emig­ráns kambodzsai politikusok­kal. A kormány értesülései szerint egy magasrangú thai­földi katonatiszt utasította az áruló kambodzsai politikuso­kat, hogy fogjanak össze és álljanak készen minden es­hetőségre. Felajánlottak ne­kik három jól fegyverzett thaiföldi hadosztályt, ame­lyek a tervek szerint segíte­nék az árulókat a kambod­zsai kormánycsapatok ellen indítandó támadásban. — A kambodzsai emigráns politi­kusoktól követelték továbbá, hogy az akció megindulása­kor alakítsanak ellenkor­mányt. (MTI.) E célból az NDK és Cseh­szlovákia 450 millió, illetve 250 millió rubel összegű hosszúlejáratú hitelt ajánlott fél Lengyelországnak; Sok figyelmet fordítanak most arra is, hogy a terme­lésben megvalósítsák a szako­sítást és az együttműködést, összehangolják a szocialista országok évi és hosszú távra jetunió költségvetésében csak­nem minden változás az egy­szerű orosz polgárok életének megjavítását szolgálja és ar­ra irányul, hogy a Szovjet­unió a tudomány fejlesztése terén továbbra is az élen ha­ladjon”. Az Egyesült Államok kong­resszusának gazdasági bizott­sága bejelentette, hogy no­vember közepén „megvizs­gálja a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének kérdését és eb­ből a célból meghallgatja a vezető amerikai közgazdászo­kat. — Mint ahogy Washing­tonból jelentik, a bizottsá­got aggasztja a szovjet nép­gazdaság rohamos fejlődése és az amerikai ütem szem- mellátható elmaradása a szovjet ütem mögött. A bizottság most tet‘e közzé a neves amerikai szakértők által e témáról már elkészí­tett jelentés egy részét, amely­ben a minnesotai egyetem egyik közgazdásza arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy „a Szovjetunió a közeljövőben az ipari termelés szintje te­rén utoléri az Egyesült Álla­mokat”! Gazdasági egyiülműködés a szocialista országok között szóló terveit. (MTI), Az orosz ütem bámulatba ejti Amerikát

Next

/
Oldalképek
Tartalom