Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-08 / 263. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. november t. % Díszünnepség a szolnoki Szigligeti Színházban (Folytatás az 1-ső oldalról.) Az emberiség jobbik fele bizalmával jutalmazza a békés egymásmelleit élés törhetetlen küzdőjének politikáját és egyre többen ábrándulnak ki az esetenként békeszóla­mokkal takart, de minden ízében háborúra, rablásra készülő és törekvő imperia­lista politikából. Ma már nem lehet az embereket, a dolgozókat egyszerűen a kom- munizmuisal ijesztgetni. MoSl olyan időszakhoz érkeztünk, amikor a legmerészebb és legfanatikusabb háborús kö­rök is kénytelenek gondolko­dóba esni és kénytelenek kér­kedésükkel, fenyegetéseikkel alábbhagyni. S az emberiség, a Szocialista tábor, a Szov­jetunió vezetésével mindin­kább képes óikét elhallgattat- ni. Elvtársik! Négy évtized az emberiség történetében arány­lag rövid idő. Századok tel­tek el, századok váltották egymást, társadalmi rendsze­rek tűntek le a történelem színpadáról és a dolgozó em­berek sorsa, helyzete miisem változott. Fejlődött a tech­nika, különösen a kapitalista rendszer korában, de azok­nak, akik az értékeket létre­hozzák, akik mimikájukkal a társadalmat fenntartják és táplálják, az élet javaiból és szépségeiből csak kevéske ju­tott S ha emiatt szót emel­tek, vagy a forradalmi harc útjára léptek, az elnyomók, a kizsákmányolók fegyvereivel és kegyetlenkedéseivel talál­ták magukat szembe. Ez a több mint négy évtized, amelyben nemzedékünk is él, alapjában változtatta meg embermilliók életét, sorsát és alapjában formálta át a világ rendjét Negyvenkét esztendővel ez­előtt a földkerekség egy’n. < tó­dén — a régi cári Oroszország területén — azok győztek, akiknek előtte csak nyomo­rúság, szenvedés, kizsákmá­nyolás volt a sorsuk, aki­ket a kapitalizmus füstös gyári levegője és környezete kovácsolt eggyé, s akik győz­tes forradalmukkal a kizsák­mányolás minden nemét és formáját számolták fel, s az ő nyomdokaikat járva, a tu­dományos szocializmus esz­méjétől vezérelve léptek ez­óta százmilliók a felemelke­désnek, az emberiség leg­szebb eszményeit megvalósító szocialista rendszer felépíté­sének útjára Európában, Tá­vol-Keleten és másutt is. S a tőkés, földesúri kizsákmányo­lástól megszabadult dolgozó nép a szocialista rendszer éveiben a gazdaság, az em­berek életkörülményeinek ja­vítása, a kultúra, a tudo­mány területén olyan ha i al­másat alkotott, amire példa még nem volt. Hol van már az az idő, amikor a nyugati tő­kés világ vezető politikusai, tudósai és gazdasági szakem­berei fitymálva, kézlegyintés­sel intézték el a szocialista útra lépett dolgozók terveit, mert első időben így tettek, s csalódtak. A Szovjetunió dolgozói, akiknek nagy része a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom előtt Írni és olvasni sem tudott, a szovjet hatalom éveiben művelt, kultúrál; emberekké váltak. A szovjet tudomány alkotásai már túljutottak Földünk vonzó körén s a világűr titkait fürkészik, hogy ott is az ember boldo­gulásának lehetőségeit és té­nyezőit tárják fél. A ,,szput- n.yik” az egész világ előtt is­mert és eredeti zöngésében kiejtett szó lett. Az első űr­rakéta százmillió kilométe­rekre száguld a világűrben és viszi örök időkig a benne el­helyezett vörös zászlócskát. A második lunyik a Holdra re­pült s a harmadik, a bolygó­közi űrállomás a világ tudó­sainak és közvéleményének bámulatára lefényképezte Földünk kísérőjének, a Hold­nak eddig soha nem látott oldalát és közölte azt alkotó­jával, a szovjet emberrel. Ezek a sikerek elismerést váltanak ki az egyszerű em­berek soraiban. A napokban olvastuk, hogy Hruscsov elv­társ amerikai látogatása után New Yorkban tanítás közben a tanító kérdezte egy fiúcs­kától: „Hol van Oroszország?” S 5 így válaszolt: „Oroszor­szág ma mindenütt van, ta­nító úr, a Földön, a vízen, a levegőben, a világűrben, a Holdon, minden újságban, a televíziós készülék vásznán — Oroszország ma közszájon forog.” — Igaza van ennek a fiúcskának. Ahogyan ők mondják, Oroszország, s aho­gyan az emberiség megismer­te: a szocialista Szovjetunió nagy történelmi alkotásaival ott van a világ minden táján, a világ minden népe között. Segíti az elmaradottakat, vé­delmezi a gyengéket, álljt pa­rancsol a hódításra éhes im­perialistáknak; tudományos alkotásaival ejti ámulatba és kulturális alkotásaival gyö­nyörködteti a világot. Nem­csak a „Szputnyik”, a „Lu­nyik” ismert a világon, ha­nem a szovjet népek tánca, dala, a Mojszejev, Alexand rov együttesek gyönyörű mű­sora a szovjet filmekben, ze­nében megtestesült szocia­lista emberközösség hatalmas kulturális alkotásai is. A Szovjetunióban jelenleg negyvenszer annyi diplomás ember van, mint a cári Orosz­országban volt és számuk a múlt évben is 94 ezerrel sza­porodott. Ez a szaporodás há­romszor több, mint az Ameri­kai Egyesült Államokban. A túloldalon pedig keserűen pa­naszkodnak, hogy az Egyesült Államok elmarad a Szovjet­unió mögött a világminden­ség tanulmányozásában. Mi- közíben az Amerikai Egyesült Államok egyes vezető politi­kusai minduntalan nyilatkoz­nak és abbeli reményüket fe­jezik ki, hogy Amerika ké­pes lesz utolérni a Szovjet­uniót a tudományos alkotás terén, az egyszerű állampol­gárok maró gúnnyal tréfál­koznak, hogy a Szovjetunió­nak rakétái vannak a világ­űrben, az Egyesült Államok­nak pedig csak a földön fel­robbantott rakétáinak füstje marad. Az a füst, amely a földön felrobbant amerikai rakéták helyén marad és ter­jeng, befedi és örökre beta­karja a kapitalizmus erejé­ről, életrevalóságáról és jö­vőjéről szőtt kapitalista ter­veket és álmokat. S akadnak amerikaiak, akik mindennek kimondják az okát ia „Jók á mi tudósaink, csak a filo­zófiánk nem jó” — mondják. Egyetértünk ezzel. De hogy a filozófiájuk megváltozzon, változásra van szükség politi­kájukban és a társadalmi be­rendezkedésben. A Szovjetunió ipara a múlt év végén hanninchatszot annyit termelt, mint a cári Oroszország utolsó béke esz­tendejében. Az Amerikai Egyesült Államok — amely az összes kapitalista államok közül a legfejlettebb — ez idő alatt csak négyszeresére tud­ta fokozni ipari termelését, azt is úgy, hogy közben a gyengébb kapitalista államok ipara alig fejlődött valamit. Belgium, Franciaország ipara például a legutóbbi harminc esztendőben alig néhány szá­zalékot ment előbbre. Olasz­országé valamivel megha­ladta a másfélszeresét. így néz ki egyébként a tőkés or­szágok úgynevezett együtt­működése. A Szovjetunió testvéri támogatása Ezzel szemben azokban az országokban, amelyek a má­sodik világháború után és azóta léptek a szocializmus útjára, a Szovjetunió népei­nek testvéri támogatásával a termelés területén is óriási fejlődés következett be. A magyar ipar kiheverve a második világháború meg­semmisüléshez közelálló pusz­títását, már közéi négyszer annyit termel, mint a háború előtti utolsó békeévben. Az 1950—57-es esztendőkben a népi demokratikus országok közül Albánia 20.3, Bulgária 16, Kína 26.9, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 14, Románia 13.7 százalékos átlagos évi termelés-növeke­dést ért el. A kapitalisták képtelenek ilyen fejlődést biztosítani és számukra ez érthetetlen is. Nem értik, ho­gyan lehetséges az, hogy pél­dául az általuk évszázadokig gyarmati sorsban tartott kí­nai százmilliók hogyan vol­tak képesek tíz esztendő alatt — 1949-től napjainkig — ipa­ri termelésüket 9.3-szeresére, ezenbelül a nyersvás terme­lést ötvennégyszeresére, az acéltermelést hétszázszoro­sára emelni; s hogy ma a tíz esztendő átlagát véve Kíná­ban egy esztendő alatt any- nyi acélt termelnek, mint a régi Kínában huszon­két esztendő alatt. — Szá­munkra, szocialista ren­det építő dolgozó népünk számára a fejlődésnek ismert és saját életünkben tapasz­talt üteme szinte természe­tessé vált. benne megtestesül az a hatalmas alkotóerő, me­lyet a szocializmus szabadít fel és vált ki az emb'V'-'-k millióiból; s megtestesül benne, az a testvéri együtt­működés, amely a szocializ­must építő emberek között immár megvalósult. Régen a felszabadulás előtt a dolgozók nyomorát és sze­génységét a magyar uralkodó osztály azzal magyarázta, hogy kis népek vagyunk, ha­zánk kis- és szegény ország. Felhasználták az uralkodó osztályok a szegénységet, nyo­morúságot — amit az ő el­nyomó osztály politikájuk idé­zett elő — nacionalista uszí­tásra, soviniszta, antiszemi­ta lélekmérgezésre. Tizen­öt éves fejlődésünk ezt a minden ízében hamis és ha­zug érvelést megcáfolta. A tizenöt esztendő — melynek egy jelentős részét a háború okozta károk helyreállításá­ra, majd az 1956-os ellenfor­radalmi támadás hatásának leküzdésére voltunk kényte­lenek fordítani — munkás- osztályunknak, dolgozó né­pünknek olyan változást ho­zott, amiről régen csak a leg­merészebbek tudtak álmodni. Tisztelt Elvtársak! A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 42. évfor­dulóján az emberiség nagy reményekkel tekinthet a jö­vőbe. Ismeretesek előttünk a Szovjetunió új hétéves ter­vének nagyszerű célkitűzé­sei, amelyeknek megvalósítá­sához nem férhet semmi két­ség. Azt az ipari termelést, amely az első világháború előttinek immár harminchat­szorosa, hét esztendő alatt a szovjet nép mintegy 80 szá­zalékkal fogja növelni. Ez nagyon nagy és lelkesítő cél­kitűzése, s az a lendület, ahogyan a szovjet nép a terv megvalósításáért dolgozik, lelkesíti, viszi magával az egész szocialista tábort. Ma — mint ismertek előttünk a számok — a szocialista tá­bor és a kapitalista tábor la­kói között körülbelül azonos és arányos az egy főre eső termelés. A szocialista orszá­gokban él az emberiség egy- hartnada és ezek az országok adják az ipari termelésnek is kb. egyharmadát. 1965-re a világ ipari termelésének már felét a szocialista rend­szerű államok produkálják, s ha számításba vesszük, hogy néhány százalékkal még a kapitalisták termelé­se is nő, akkor értjük meg igazán, milyen óriási fellendülés, viharos fejlődés korszaka következik most A Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok együttvéve 1965-ben mintegy 115—120 millió tonna acélt fognak termelni, ez a meny- nyiség a világ jelenlegi acél- termelésének mintegy 60—65 százaléka. Még szinte fel sem tudjuk mérni azt a fej­lődést, ami a Kínai Népköz- társaságban az elkövetkező időben bekövetkezik. S e terveknek, célkitűzéseknek éltető eleme a szocialista or­szágok testvéri együttműkö­dése, egymás segítése, támo­gatása. — Az egyes szocialista országok között a termelés tovább specializálódik, s ez az együttműködés, a munka és a termelés egyes ágaza­tainak megosztása, gyors ütemben viszi majd előre és gyarapítja az egész szocia­lista tábor erejét. A Szov­jetunió hétéves tervének és a hozzá csatlakozó népi de­mokratikus országok tervei­nek megvalósításához a fel­tételek adva vannak és bizo­nyosak lehetünk benne, hogy meg is valósulnak. Ez min­den eddiginél nagyobb győ­zelme lesz a szocialista rend­szernek és a szocializmust építő népeknek. Bíznnk a Szovjetunió békeakciójának sikerében A tervek megvalósításá­hoz most nagyon kedvezőek a nemzetközi események is. Az a javaslat, amelyet a szovjet kormány képvisele­tében Hruscsov elvtárs az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében előterjesztett, az ed­digi béke-akciókkal együtt nagy visszhangot váltott ki a földkerekség minden ré­szén. Ilyen javaslat még nem hangzott el az emberiség tör­ténetében. Természetes, a történelem során voltak más­kor is ellenzői a pusztító há­borúknak. Voltak békekez­deményezések a történelem során, de azok a kezdemé­nyezések alig-alig jelentettek többet puszta sóvárgásnál és óhajnál. Azok,a kezdeménye­zések csak a békevágyra tá­maszkodhattak, de vágyuk megvalósításához nem volt lehetőség, erő. A szovjet kormány kezdeményezései és benne a mostani, minden ed­diginél szélesebbkörű és na­gyobb jelentőségű leszerelési javaslat mögött ott van a ha­talmas szocialista tábor, a maga politikai, gazdasági, ka­tonai erejével, ott van mö­götte a nagyiramú termelé­sével, a kultúra és a tudo­mány nagyszerű alkotásai­val. Ennek a békeakciónak, amely most hatása alatt tartja a kapitalista államok egy részét is, lebírhatatlan ereje van. — Bízunk benne, hogy ez az akció, mint már annyiszor a történelem so­rán, a Szovjetunió kezdemé­nyezésére sikert hoz az em­beriség javára Addig azonban — tekintet­tel, hogy a háborús körök, a kizsákmányolásra éhező, a háborúból eddig csak hasz­not látó körök ellenkezését váltotta ki — még sok küz­delemre van szükség. Mind­nyájan emlékszünk Hruscsov elvtársnak az Amerikai Egye­sült Államokban tett látoga­tására, ott elhangzott beszé­deire és azok visszhangjára. Átmenetileg az imperialisták egy része szinte tehetetlenül nézte, mint terjeszti a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak első titkára egyszerűen, közérthetően a marxizmus— lenirvizmus igazságait. Az amerikai nép egészében véve örült Hruscsov elvtárs láto­gatásának, de az Egyesült Államok leggazdagabb pénz­mágnásai, akik csak a hideg- háborús légkörben szedhetik meg magukat, helytelenítet­ték a kölcsönös látogatáso­kat Minél jobban rázza a hideg a New York-i tőzsdét és tőzsdéseket, annál erőtel­jesebben próbálják ezek a körök visszafelé fordítani az események menetét, s újra megmérgezni a nemzetközi légkört. Nehezen törődnek bele ezek a körök háborús ter­veikről való lemondásba. Pe­dig az ajánlat, amelyet Hrus­csov elvtárs terjesztett elő, világos: „Ha önök, kapita­lista urak, biztosak benne, hogy rendszerük erős, megin­gathatatlan, akkor rajta, kel­jenek velünk békés verseny­re, mutassák meg rendszerűk előnyét, mi pedig megmutat­juk a szocialista rendszer elő­nyét. Az a rendszer győz, amelyik jobb életkörülménye­ket biztosít az emberek szá­mára. Ha biztosak benne, hogy önök nyerik meg ezt a vetélkedéstt nosza, mérjük össze erőinket békés versen­gésbetv'. Amikor a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke ezt a javaslatot meglet­te, akkor számolt mind a szocializmus erejével és erő­fölényével, mind azzal, ami egy új háború kirobbantásá val járna. Ezért mondjuk mi feladatainkban is, hogy még hosszú harc, sok küzdelem vár az emberiségre, amíg a Szovjetunió által javasolt bé­kés egymásmelleit élés poli­tikáját az imperialistákra rá­kén yszeríthetj ük. ■ Elvtársak! Dolgozóink szer­te az országban, így me-. I gyénkben is lelkes műnk árai és nem kis sikerekkel készültek a Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára A magyar munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek mindjobban megértik, hogy a kibontakozó új szocialista éle­tük gyökere abból a küzde­lemből táplálkozik, amelyet 42 esztendővel ezelőtt az orosz proletárok megvívtak, amely lelkesítő hatásként 1919-ben nálunk is győze­lemre juttatta a magyar mun­kásosztályt, létrehozta a Ma­gyar Tanácsköztársaságot, amelyet akkor eltiport az el­lenség, de negyedszázaddal később, az első szocialista állam hős katonáinak küzdel­me és győzelme során újra megvalósult. S ma annak el­lenére, hogy közben meg kel­lett küzdeni egy veszedelmes ellenforradalmi támadással, népi államunk mindjobban érleli gyümölcsét a dolgozók számára. Most országunkban es megyénkben a szocializ­mus építését vezető pártunk, a Magyar Szocialista Mun­káspárt tagjainak és a pár- tonkívüli dolgozóknak egysé­ges összefogott, egybehangolt küzdelmének vagyunk tanúi. Nem szavak és kinyilatkozta­tások ezek, hanem valóban élő, eleven alkotó erő és tényező. Pártunk közelgő kongresz- szusára készülve a dolgozók megyénkben is nagy szorga­lommal, odaadással és jelen. tős eredménnyel munkálkod­nak hároméves tervünk hát­ralévő részének befejezéséért és az ipari termelés vonalán a jövő évi előirányzatok tel­jesítéséért. Nemrégen fejeződtek be pártszervezeteinkben a tag­gyűlések és az azt követő já­rási, városi pártértekezletek és a napokban tartottuk meg pártszervezeteink megyei küldöttértekezletét. Erőről, egységről tanúskodnak mind a taggyűlések, mind a párt- értekezletek. Tanúskodnak továbbá arról, hogy a dolgozó emberek részéről erős, nö­vekvő a bizalom a pár; poli­tikája iránt. Még alig három esztendeje annak, hogy a magyar munkásosztály a test­véri népek támogatásával küzdelemre kényszerült az imperialisták által támoga­tott ellenforradalmi erőkkel szemben. Azóta az országban és a megyében is már szá­mottevő sikereket tudhatnak magukénak a dolgozók. Olyan eredményekről adha unk szá­mot, mint az ipari termelés gyors fellendülése, az égés-? országban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének lé­nyeges . előrehaladása úgy, hogy az ország szántóterüle­tének már, több mint a fele tartozik a mezőgazdaság szo­cialista szektorához. Me- gyénkben pedig a munkások, szövetkezeti parasztok, kom­munisták és pártomkívüliek lelkes munkájával, a dolgozó parasztok teljes egyetértésé­vel lényegében megoldottuk a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. Párttagjaink pártunk VII. kongresszusaiba készülve most elhatározták, hogy kihasznál­ják a kedvező helyzetet, meg­őrizve pártunk és a dolgozók között kialakult egészséges kapcsolatot, a dolgozók bizal­mát, most az eddiginél is gyorsabb ütemben megyünk előre a termelés, a kulturális élet minden területén és a pár­tunk VII. kongresszusán ki­dolgozásra kerülő ötéves terv időszakában elérjük — az üzemi termelés további foko-' zásával együtt — hogy a me­zőgazdasági termeiért 40—45 százalékkal emeljük a me­gyében. Tisztelt Elvtársak! A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 42 esztendő­vel ezelőtt megnyitotta a leg- újab kor történetét, a prole­tárforradalmak és a szocializ­mus világméretekben való győzelmének korszakát. A szocializmus ügye 42 eszten­dőn keresztül minden meg­próbáltatás ellenére is dia­dalmasan haladt előre, s ma erőben megmövekedve, egyre javuló nemzetközi feltételek közepette tekinthetünk a jö­vőbe. Sok harc, küzdelem vár még nemzedékünkre, de a jövő biztos, a célok világo­sak. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eszméi­hez hűen küzdve és harcolva ezeket a célokat valóra is tudjuk váltani; Köszöntjük a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 42 évfordulóiéit Éljen és erősödjön a szocia­lizmust építő népek testvéri összefogása! ' Éljen a szocialista forrada­lom szervezője, Lenin e\vtárs halhatatlan alkotása, a Szov­jetunió Kommunista Pártja! * Csáki István elvtárs ünne­pi beszéde után a szovjet kül­döttség vezetője, Druslák elv­társ szólalt fel. • Ezután az ünnepség első ré­sze az Internacionálé hang jaival véget ért és a Szigli­geti Színház művészei, városi énekkarok, tánccsoportok és budapesti művészek adtak műsort az ünneplő közönség­nek. Tízéves a Szolnok megyei Néplap A Szolnok megyei Néplap — az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottságának és Szol­nok megye tanácsának lapja — november 7-én ünnepelte fennállásának tizedik évfor­dulóját. Az ünnepi megemlé­kezésen í megjelent Szakosíts Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének ei- oöke (MTU %

Next

/
Oldalképek
Tartalom