Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-08 / 263. szám

1959. november 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 % A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnökségének felhívása a „kongresszusi hónapi szervezésére Az SzMT elnöksége ülést tartott. Megvizsgálta a párt- kongresszus tiszteletére szé­les körben kibontakozott szo­cialista versenyvállalások tel­jesítését, az üzemek, vállala­tok, állami gazdaságok, gépál­lomások előtt állő legfonto­sabb feladatokat, s elhatá­rozta: „kongresszusi hónap’’ szervezésére az alábbi felhí­vással fordul megyénk dolgo­zóihoz: A megye üzemeiben, építő­ipari vállalatainál, a közleke­désben, a kereskedelemben, gépállomásokon, állami gaz­daságokban dolgozó munká­sok, alkalmazottak egyre tel­jesebben, sokoldalúbban va­lósítják meg a kongresszusi munkaversenyben vállalt fel­ajánlásaikat. Az üzemek, vál­lalatok többségében túltelje­sítik a felajánlások időarányo­san esedékes részét. Eredmé­nyesen valósulnak meg a fel­ajánlások olyan fontos termé­kekből, mint például a kén­sav, papír, cellulózé, égetett tégla, cserép, bőrcipő, gépi berendezések, kőolajkutató fú­rás stb. Nagyszerű munka­hőstettek születnek a mező- gazdaságban az őszi munkák, az őszi vetés és szántás, a be­takarítás során. A legtöbb üzemben, vállalatnál emelke­dik a munka termelékeny­sége, a műszaki fejlesztési feladatokat sikerrel valósít­ják meg, a tervezettnél ked­vezőbb költségráfordítással dolgoznak, ami már eddig is terven felüli nyereség eléré­sét eredményezte. Sikeresek megyénkben is az életszín­vonal további emelését szol­gáló intézkedések, emelke­dett a foglalkoztatottak szá­ma, növekedtek az átlagkere­setek, meggyorsult a lakás­építés, a községfejlesztési programok megvalósulása. — Megkezdték a legtöbb üzem­ben a „Szocialista munkabri­gád'’ címek odaítélését, álta­lában a felajánlások teljesí­tésének értékelését. A kongresszusi munkaver­seny eddigi eredményei is igazolják a Központi Bizott­ság március 6-i határozatá­nak realitását, a célok meg­valósíthatóságát, a párt ja­vaslatai iránt a dolgozók he­lyeslését és azt, hogy a kije­lölt célok egybeesnek egész népünk érdekeivel. Az utóbbi hetek során munkásgyűléseken, párttag- gyűléseken, pártértekezlete­ken, termelési tanácskozáso­kon elhangzott a munkások, dolgozók olyan javaslata, kí­vánsága, hogy az üzemekben tartsanak „kongresszusi hó­napot' a felajánlások minden részletében való teljesítésé­nek elősegítésére. A munká­sok kérték, hogy a kongresz- szusi hónaook megszervezé­séhez a szakszervezetek, — szakszervezeti aktivisták, a műszaki, gazdasági vezetők adjanak segítséget. A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsának elnöksé­ge melegen üdvözli és nagy­ra értékeli a kezdeményezé­seket, s a „kongresszusi hó­nap'* célkitűzéseinek meg­valósításához a legmesszebb­menő támogatást biztosítja. Felhívjuk az üzemi szak­szervezeti bizottságokat, a szakszervezeti aktivistákat, a gazdasági, műszaki vezető­ket, hogy az Szemekben se­gítsék elő, támogassák a dol­gozókat abban, hogy a „kong­resszusi hónap’* a munkaver­seny nagyszerű célkitűzései megvalósulásának emelőjévé^ eszközévé váljon. Javasoljuk, hogy a „kong­resszusi hónap* ideje alatt az alábbi legfontosabb célki­tűzések megvalósítását he­lyezzék előtérbe: a) A felajánlások teljesíté­sét és túlteljesítését azokból a termékekből, amelyek a lakosság, a népgazdaság szükségleteinek kielégítése, az exporttervek túlteljesítése szempontjából fontosak, s az anyagellátás feltételei a terv túlteljesítéséhez biztosítottak. b) A termékek, gyártmá­nyok minőségének javítását. c) A költségszintek csök­kentésére történt felajánlá­sok túlteljesítését az alapjö­vedelmezőség túlszárnyalását, s ezáltal a tervenfelüü nye­reség növelését d> Az egyes termékek elő­állítására fordított gyártási idők csökkentését, a techno­lógiák korszerűsítését, újítá­sok bevezetését. V alósítsák meg az év végéig tervezett műszaki fejlesztési feladato­kat határidő előtt, pótolják a műszaki fejlesztési tervekben meglévő lemaradásokat e) Az 1959. évi beruházási és felújítási programok meg­valósításának meggyorsítá­sát a tervezett műszaki szín­vonalon, a tervezettnél ala­csonyabb költséggel, f) A munkások élet és munkakörülményeinek javí­tását szolgáló intézkedések batáridő előtti megvalósítá­sát, illetve a tervezett intéz­kedések túlteljesítését A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsának elnöksé­ge felhívja az üzemi, gépál­lomási, állami gazdasági szakszervezeti bizottságokat, szakszervezeti aktivistákat, vezető beosztásban lévő szer­vezett dolgozókat, hogy a kongresszusi hónapok helyi célkitűzéseit tárgyalják meg az üzemek dolgozóival, pár­tunk VII. kongresszusának Irányelveit ismertessék, ma­gyarázzák a dolgozók között és példamutatásukkal is se­gítsék elő a „kongresszusi hó­nap’' eredményeinek kibonta­kozását Biztosak vagyunk abban, hogy a kongresszusi munka­verseny újabb eredményei nagyszerű hozzájárulást je­lentenek a dolgozók anyagi, szociális, élet- és munkakö­rülményeinek további javítá­sához, megyénk dolgozói élet- színvonalának további eme­léséhez. SZAKSZERVEZETEK SZOLNOK MEGYEI TANÁCSANAK ELNÖKSÉGE 194700 kh kenyérgabona-vetés Nagy győzelemről adtunk hírt lapunk tegnapi számá­ban. A megye területén túl­haladtuk kenyérgabona-ve­tésben azt a terüle mennyisé­get, ami tavaly volt. Novem­ber 6-ig 194 700 kh. kenyér­gabonát vetettek az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek. Nem egyszerű eset­ről van szó. Ezer és ezer ál­lami gazdasági dolgozó, ter­melőszövetkezeti gazda, ter­melőszövetkezeti elnök, me­zőgazdász, traktoros erőfeszí­tését és lelkes munkája, di­csérik ezek a számok. A gép­állomások nagyon derekasan vették ki részüket a jövőévi kenyér biztosításáért folyó harcból Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy október 29-ig teljesítették éves tervüket, s ma már több mint kétmillió normólhold évi munkáról adhatnak számot. A legutóbbi dekádban is pl. az egy traktorra eső teljesít­mény 8 normálhold volt. Nem is akármilyen vetés az idei! Nagyüzemben, nagy táb­lákon, zömében az agrotech­nikai követelményeknek meg­felelően került az idén ke­nyérgabonánk a földbe. Nagyon elenyésző meny- nyiség az, ami a nagy­üzemi termelésen kívül van. A vetések túlnyomó többsége már szépen zöldéi. Az élte­tő, langyos őszi eső hatásá­ra a megye egész terüleén 6zépen fejlődésnek indultak mind a rozs-, mind a foúzave- téstáblák. Az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek nagy gonddal készítették elő a talajt és a legtöbb helyen műtrágya alászántással fo­kozták máris a talaj termő- képességét. Ha a továbbiak­ban is — különösen majd a tavasszal — vetéseink meg­kapják a kellő gondozást, ápolást, biztosabb a jó ter­més. Szép és elismerésre méltó az eredmény. A megnyugvás­nak azonban még nincs itt az ideje. Helyenként az állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek többet vetettek, mint tavaly, s ebből adódik, hogy megvei szinten a tavalyi vetés­tlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllUIIUIIIIIIIIIIillllH Befejezte éves tervét az £pítőipari Vállalat A Szolnok megyei Épftő- j ipari Vállalat dolgozói a j kongresszusi verseny segít- j ségével nagy feladatokat ol- i dottak meg. Az esős idő be­álltáig ígéretükhöz híven 31 istállót hoztak tető alá a ter­melőszövetkezetekben és ezen kívül számos létesít­ményt építettek fel. A lelkes mainka eredményeként no­vember 7-re befejezték éves tervüket. Mintegy 154 millió forint értékű munkát végeztek el. Különösen nagy erőfeszítés tettek azért, hogy a megye első hibridkukorica üzemét a betakarítás idejére átadják. Az év elején átadták rendel­tetésének a Szolnoki Kenyér gyárat, valamint a Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat Diesel üzemét Százhatvan­három lakást és tíz iskolát építettek. A vállalat dolgozói elhatá­rozták, hogy az év hátralévő részében még mintegy 23 millió forint értékű munkát végeznek el. Űjévig átad­nak többek között egy kétszázötven fős munkásszál­lót, egy kétszáz vagonos mag­tárat és két iskolát. mennyiséget már elértük és túlhaladtuk. Egyes helyeken azonban még nem fejezték be a vetést. Nincs tehát itt az ideje a leállásnak. Az a tény, hogy megyénk terüleén a jö­vőévi kenyérszükséglet vetés­mennyisége lényegében meg­van, a derekas miunkát vég­zőket dicséri és kell, hogy serkentse azokat, akik még elmaradtak. Most az a fon­tos, hogy — bár az esős idő miatt nehezebb, de mégis meg kell oldani — mindenki felmérje területén, kész-e már a vetéssel és ahol elma­radás van, szorgalmazni kell tovább a munkát. A veiés minden területein és minden helyen való befe­jezésével egjnitt most már fő feladattá vált az összes őszi munka minél előbbi befejezé­se. Az állami gazdasági dol­gozók, traktoristák, szövetke­zeti gazdák most kell, hogy megsokszorozzák erőfeszíté­seiket annak érdekében, hogy a földekről minden növényfé­leséget betakarítsanak, a mélyszántást elvégezzék. Ez­zel alapozzák meg végső so­ron a jövő évi bő termést. Megyénk munkásai, s me­gyénk egész lakossága nagy elismeréssel és köszönettel vette tudomásul a falusi la­kosok, állami gazdasági, gép­állomási dolgozók és szövet­kezeti gazdák erőfeszítését a gabonavetés terüle én, s most azt várja, hogy a még hátra­lévő őszi munkákban ugyan­ilyen eiőfeszí léssel dolgozza­nak. Víláglátott födémek Növendékmarha istálló építéséhez láttak a tiszaszöl- lősi Petőfi Tsz gazdái. Mire a fal elkészült, megérkezett. a tető szerkezethez szükséges két vagon faanyag is — Ti­száéra állomásra, a földmű­vesszövetkezet címére. Meg­jegyzendő és hangsúlyozandó: a földművesszövetkezetnek csakúgy nem állt szándéká­ban istállót építeni, mint például a tsz-nek — önkivá­lasztó boltot nyitni. Jászszentandrás egyik ter­melőszövetkezetének faanya­ga ugyanebben az időben viszont Tiszaszöllősön „lan­dolt’*. Pár héttel ezelőtt egy ’tiszaroffi termelőszövetkezet­nek szánt faanyag-szállít­mány „kötött ki” a pusztatas- konyi vasútállomáson, expe­diáivá a tiszaderzsi földmű­vesszövetkezet címére. A fuvarleveleken a Zemp­...................................■■■■■■■■■■........................yHMiunnimmiiH........... 99 A város peremén (6 SZOLNOK központja hét kilométer ide, szélső házai is csak a távolból fehérlenek. Lényegében tehát a tanya­világban van a Tiszamenti Vegyiművek gyártelepe és lakótömbje. A telep üzletháza egy régi felvonulási épületben nyert helyet. Panaszkodik is rá Venner László hentes. — Becsorog - az eső, nem­sokára leszakad a tető. Alig várom azt a néhány hetet, míg elkészül az új üzlet. Szép, modem lesz — itt épül a mostani mögött — a város­ban sem lesz párja. — S az áruellátás milyen? Mit lehet venni az ünnepre? — Van most sertés, birka és marha hús is, lehet válo­gatni —, kész a válasz —, csak tepertőből, disznósajtból és szalonnából van hiány. Pedig ezek nagvon keresett cikkek, a Vegyiművek mellett az épí­tőd. az állami gazdaság dol­gozói is nagyon kedvelik. Az áruellátásban valahogy hitesebb tanú a vásárló, mint az eladó, ezért faggatjuk Dió- fási Dénesnét a szomszédos fűszerüzletben. Háziasszony, itt laknak a telepen. — Hát a legszükségesebb dolgokat megkapja az ember itt a boltban, a vezető min­den lehetőt beszerez — feleli. — Csak a kenyérrel vagyok bajban — szól közbe a fehér­köpenyes elárusítónő. — Ké­sőn hozzák, ebéd előtt nem­igen tudok adni friss kenye­ret, csak szárazát. De azt tar­tom, legalább az legyen. Jó volna, ha a sütőipar az itteni munkásokra is gondolna, s minél korábban "küldene frisp kenyeret. — S hogyan szórakoznak az itteniek, mivel töltik sza­badidejüket? — érdeklődünk tovább DiófásinétóL — Hetenként egyszer mozi­előadás, s rendszeres tele­vízióközvetítés van. Más ren­dezvényt nemigen tartanak. KÖzbep fiatal műszakiak állítanak be a boltba, s szem- ügyre veszik az élelmiszer- polcot. — Venni kell valamit — mondja Szekeres Kálmán —, mert kicsi az ebéd, s nem is jó. A napokban is olyan krumplit adtak, hogy kifőzés után berúghatott volna tőle az ember. Az üzemi konyhán jól főztek, de bővíteni kell a helységet, mert kevésnek bi­zonyult a napi 380 ebéd, s míg átépítik, nem főznek itt, hanem a Nemzeti Étterem lát el bennünket harapni- valóval. A városba autóbusszal le­het eljutni, de aztán igye­kezni kell haza szombaton, vasárnap is, mert fél 11-kor jön az utolsó busz. Ezt sérel­mezi Fehérvári János: — Szombat, vasárnap éjfél táján is kellene indítani egy kocsit. Megérné az, még ak­kor is, ha az úgynevezett színházi busz csak kétnapon­ként közlekedne. így legalább nyugodtabban szórakozhat­nának a városban a Vegyi­művek fiataljai, s azoknak is kedvezne, akik a késői vonat­tal érkeznek. — S csak a városban lehet szórakozni? — Havonta egyszer műsza­ki klubnapot tartunk, külön­böző szakelőadásokat, zene­számokat, s esetenként tán­cot is iktatva a programba — mondja —, de az kevés, más rendezvény a kevés látogató miatt nemigen van. A GYÁRKAPUN túl egyen­letesen zúg az üzem. Mi új­ság odabent? — faggatjuk az utunkba kerülő Cs. Farkas elvtársat, az üzem tervelő­adóját — Néhány nap múlva üzembelép az új kénégető ke­mence. Napi 15 tonna kén pörkölésével segíti az üzem termelését. A régi gyakorlat­tól eltérően falát vaslemez­borítással látják el, s így job­ban védik az időjárástól. A hőkicserélőknél is nagy mun­ka kezdődik: úgy építik át a csőhálózatot, hogy bármelyik üzemben előállított gáz eljut­hasson akármelyik kontakt kemencére. így az esetleges meghibásodásnál csak az át­kapcsolás idejére áll meg a termelés. Az üzem orvosi rendelőjé­be is belátogatunk. Edit néni. az asszisztensnő szép virágai barátságossá, otthonossá te­szik a helységet. Dr. Hámori Ferenc orvost becsülik, mert jól ellátja feladatát, kedves mindenkihez. — Vannak-e szimulánsok? — érdeklődünk tőle? — Ügy szüret táján, meg kukoricatöréskor akadnak, de az összlétszámhoz viszonyítva elenyészően kicsi százalék­ban. — A lakótelepieket is ke­zeli? —- Ha hozzám fordulnak. lémhegyl Erdőgazdaság Pál- házi Üzemegysége szerepelt. A szállítási titkok avatott is­merői — ők tudják, miért — mégsem a zemplénhegyiekre, inkább a MEZÖSZÖV-re, má­sok ellenben a tsz-beruházá- si irodára gyanakodnak. Magunk sem vállalkozha­tunk a felelőtlen munka vég­zőjének felkutatására — an­nál inkább arra, hogy a me­gyei tanács és a Népi Ellen­őrzési Bizottság figyelmét fel­hívjuk az ismételten előfor­dult fejetlen fuvarozgatásra. Túl azon a káron, ami a munkaerő, az üzemanyag po­csékolásából ejfed, még na­gyobb a veszteség, melyét a közös gazdaságok! időben el­szenvednek. A jószágot — legtöbb helyen — összeterel­ték; megfelelő elhelyezésével sem szabad késlekedni. Még ennék, annak, vagy amannak a hibájából sem. ÖNTÉS ELŐTT... Sípos Károly, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gép­gyár öntője gondos munkával formázza az egyirányú tár­csa alkatrészeit. 1 nem tagadom meg a segítsé­get. Állítólag elintézik, hogy a telepet a körzetemhez csa­tolják. Jó lenne az, annál is inkább, mert rövidesen fel­épül a telepen az orvosi la­kás és a rendelő, ott volnék helyben. , j S hogy a gyártelep éle­téről készült vázlat még teljesebb legyen, kukkant-! sunk be az egyik munkás­lakásba. Pálinkás Imre ké-j szülékes felesége éppen itt-1 * * * S hon van, szívesen invitál be­felé. — Azt hittem, a gyerekek jöttek — mondja —, most várom őket iskolából. — Hová járnak? — A lányom gimnáziumbaj a fiam általános iskolába. | — Mennyit keres a férje? <— Kétezer körül. — S mit fizetnek ezért a szép kétszobás lakásért? — 105 forintot havonta. — Egy kis száradnivalót hoztam — kopog be a szom­szédasszony —. majd mente­getőzve hozzánk fordul:' — Olyan probléma a mosás utáni szárítás. Padlás nincs, az eredetileg szárítókamrá­nak készült helyiséget pince-; nek használják. Van ugyan; mindenkinek pincéje, de akad, akinek egy helyiség nem i elég, s elfoglalja a szárító-; kamrát. ; HALLGATOM ŐKET, s arra gondolok, hogy még né­hány évvel ezelőtt is másfaj­ta gondok, súlyosabb problé­mák foglalkoztatták az itte­nieket. 1953 elején' például Pálinkás Imre keresete sem haladta meg az ezeregyszá­zat. S jó hallani, látni, hogy a távoli gyártelepen is fejlődik az élet. Uimon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom